Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

1985. július 5., péntek Somogyi Néplap 5 Műemlékek kincsestára Kalevala­bemutató szabadtéren Százötven évvel ezelőtt tette közzé Elias Lönnrot, a fiatal orvos, a finnek né­pi eposzának összegyűjtött, egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A jubileumi évben szabadtéri színpadon is élet­re kel a Kalevala. Ez az el­ső dramatizált változat, amely a teljes mű alapján készült. Az előadásra a tör­ténet eredeti helyszínén, a Szavónia és Finn-Karélia határán fekvő Nurmes vá­roska közelében kerül sor. A település mellett fek­szik a „Bomba” nevű, ám­de garantáltan békés, tópar­ti üdülőövezet, ahol a sza­badtéri színház is található. Július 6-tól augusztus 4-ig tart idén a „Bombán Juhla- viikot”, vagyis az ottani ünnepi hetek rendezvényso­rozata, s ennek legfőbb ese­ménye a Kalevala-bemutató. Ottjártamkor még javában folytak a próbák. A finn nyelvtudás teljes hiányában is emlékezetes színházi él­ményt nyújtott az a néhány jelenettöredék, amelyet Paa- vo Liski rendező irányításá­val csiszolt egyre tökélete­sebbé a szereplőgárda. Mindehhez társul a festői környezet, a Kalevala-törté- net természetes díszlete. A színpadot körülfogó vöröses sziklák között sudár fenyő­fák alkotnak élő oszloper­dőt, és a háttérben megcsil­lan a tó nyugodt víztükre. A napsütés nem annyira szik­rázó, mint egy ókori görög színház romjai között, de az ember és a természet ha^ móniájia tökéletes. Kétszáz méterrel odébb szupermodern turistapara­dicsom — persze északi módra. Árnyas parkban ka- réliai népi motívumokkal díszített, faragott faházikók, kicsiny ablakokkal. Négy­személyes luxuslakosztályok ezek, belül fölszerelve min­dennel, ami a kényelmet szolgálja. A „szálloda” köz­ponti épülete, amelyben a recepció mellett az étterem található, a híres-nevezetes, ugyancsak fából készült, emeletes „Bomba-ház”. Egy gazdag paraszt, Jegor Bom- bin építtette a fiának szüle­tésnapi ajándékul 1855-ben. Kárpáti János Az elmúlt tíz év alatt az Üzbegisztánba utazó kül­földi fiatalok száma hat­vanszorosára gyarapodott. Az üzbegisztáni turistautak népszerűségét — és nem csak a fiatalok körében — elsősorban az indokolja, hogy a köztársaság terüle­tén olyan ősi városok van­nak, mint Buhara, Szamar- kand, Hiva. Egybehangzó vélemény szerint egy-egy ilyen ősi város a Kelet épí­tészeti műemlékeiknek való­ságos kincsestára. Taskent, Üzbegisztán fő­városa is vonzza a külföldi fiatalokat. Ez a legnagyobb közép-ázsiai város súlyos károkat szenvedett az 1966. évi földrengés során. Az új­jáépült Taskentben a házak nemcsak rengésállóak, ha­nem szépek is, magukon vi­selik az üzbég városépíté­szeti hagyományok stílusje­gyeit. Taskent ma már a Szovjetunió egyik legszebb városa. — Milyen országokból jön­nek a fiatalok? — kérdezzük a Szputnyik üzbegisztáni utazási irodájának vezetőjét. — Nagy részük a szocia­lista országokból, de nem­csak onnan. Csehszlovákia és az NDK után immár évek óta Franciaország tartja a harmadik helyet: 1984-ben 2302 francia vendégünk volt. A franciák után követ­keznek a román, a nyugat­német, a magyar, az oszt­rák és a dán fiatalok. Vendégeinket szállodák­ban és a Szputnyik kezelé­sében lévő szállásokon, eset­leg a várostól bérelt épüle­tekben helyezzük el. Az az elv, hogy a szállás minél kényelmesebb és minél ol­csóbb legyen. Igaz, a repü­lőút növeli az utazás költsé­geit. Hiszen Moszkvától Taskentig több mint 3 ezer kilométer a távolság, ez vo­nattal elég hosszú és fárasz­tó lenne. A külföldi fiataloknak nyújtott programunk nem korlátozódik csupán a keleti egzotikumok megismerésé­re. Üzbegisztánban az ipari üzemekben, kolhozokban és szovhozokban, az oktatási intézményekben több mint 7 ezer nemzetközi ifjúsági klub működik. Ezek mindig készek fogadni a külföldről jött fiatal turistákat. Az ilyen klubtalálkozókon rend­szerint szóba kerülnek ko­runk aktuális problémái is, érdekes beszélgetések, viták alakulnak ki. Taskent! utcarészlet. HÉTVÉGI /tájoló Beköszöntött a július, és vele — remélhetőleg most már tartósan — a meleg idő. A hét végén vailósziínüleg so­kan fogják élvezni a Bala- ton-part különféle szórakoz­tató programjait. Koanár László estjét, me­lyen Zalatnáy Sarolta és más neves vendégek társaságában Elvis Presley emlékét idézik föl az énekes, szombaton es­te kilenckor Balatonlellén, va­sárnap este fél kilenckor a siófoki szabadtéri színpadon élvezheti a közönség. Baia- tonföldjváiron ma este a Ho­bo Blues Band koncertezik. Fonyódon ugyancsak ma es­te kilenckor Korda György, vasárnap nydlckor a Twins együttes, hétfőn pedig Var­ga Miklós és a tini sztárok vendégszerepelnék. Két mozgalmas esemény is ígérkezik vasárnapra: Szán- rtódpusztán munlkakiutya- bemutaitót és kutyiayásárt rendeznek, Siófokon a Sio- tour üdülőhelyi klubjában népművészeti kirakodóvá­sár várja az érdeklődőiket. Ugyanitt hétfőn délelőtt tíz óraikor a gyerekeknek kínál­nak csemegét. A Varjúdom­bi meleghozók című játékot mutatja be az Állami Báb­színház. Azoknak is bő választékot kínál a hétvége, akik nya­ralás közben szívesen meg­néznek egy-egy értékes kép­zőművészeti kiállítást. Siófo­kon még látható a II. or­szágos népi kismesterségek művészeti pályázat munkái­ból rendezett bemutató. A leilei Tóparti Galériában a dél-balatoni képzőművészek alkotásaiból nyílt kollektív tárlat, a bogiári kápolnák­ban pedig Pereli Zsuzsa go­belinjeit és Szilágyi Júlia textilművész munkáit állí­tották ki. Baiatonberényben ma délután ötkor nyílik a fonyódi alkotótábor képeiből összeállított tárlat. Nagyatádon, a Gábor An­dor Művelődési Központban az idei gyermék és ifjúsági képzőművészeti alkotótá­bor ^termékéit” tekinthetik meg a látogatók. A marcali művelődési házban holnap este nyolckor Nyári szerenád címmel operettműsor szóra­koztatja a könnyűműfaj ked­velőit. Berzencén, a Várdom­bon ma este az ifjúsági park programjában izomemberek és kairatézők tartanak bemu­tatót, majd a nagyatádi Szinkron együttes szolgáltat zenét. Kaposváron a Somogyi Képtárban Újvári Lajos fes­tőművész, a Kaposvári Ga­lériában pedig Hjördis Mar- tinsson svéd keramikus ki­állítása tekinthető meg. A zenekedvelőknek vasárnap este nyolc órakor a Rippl- Rónai villában a Musikzug Salzburg — GNIGL fúvós­zenekar ad koncertet. (Képünkön Szilágyi Júlia textilkompozíciója.) Fiatal dalosok találkozója Káros az altatószer Az alváskutatás újabb eredményei Magyar alváskutatók ame­rikai tudósok eredményei­ből kiindulva kimutatták: az agyalap egyes részei je­lentős szerepet játszanak az alvás szabályozásában, az alvás irányítói lehetnek. Felismerésük — miként dr. Obál Ferenc egyetemi ta­nár. a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem élettani in­tézetének igazgatója el­mondta — azért jelentős, mert bár életünk nagy ré­szét alvással töltjük, annak funkciójáról, szabályozásá­ról még keveset tudunk, az alvási zavarok lassan nép­betegséggé válnak, és roha­mosan emelkedett az alta­tószer-fogyasztás. Máisák kö­vetkeztetésük: az alvás — amely csökkenti a test hő­mérsékletét — a szervezet egyfajta védekezése a me­leg ellen. Az álmosság eny­he melegben fiziológiás re­akció, s ennek baleseti és munkaegészségügyi követ­kezményeivel számolni kell. Az intézet szakemberei több országi — köztük a Szov­jetunió, Svájc — kutatóival együttműködve vizsgálják az alvást szabályozó fehérje természetű anyagokat, azzal a céllal, hogy elősegítsék olyan „ideális” altatószer előállítását, amely az alvást természetes úton idézi elő. Az alváskutatás másik fontos hazai laboratóriumá­ban, az ELTE összehasonlító élettani tanszékén a belső szervi működések és az al­vás kapcsolatára mutattak rá. Mikroelektródás kísér­leteikkel újabb adatokat sze­reztek az agy egyes részei­nek az alvás és az ébrenlét szabályozásában betöltött szerepéről. Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet­ben végzett kutatások ered­ményei új megvilágításba helyezték az ébrenlétért és az alvásért „felelős” folya­matok kölcsönhatását. A kutatási eredményeket a 8. európai alváskon gr esz- szuson ismertetik a szakma külföldi képviselőivel. Az Európai Alváskutató Társa­ság felkérésére a Magyar Elektroenkephalagtraphiai és Klinikai Neurophysiologiai Társaság, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem, a Sze­gedi Akadémiai Bizottság rendezi ezt a nemzetközi ta­nácskozást Szegeden a kö­vetkező év szeptemberében. Ezen a fórumon az európai és a tengerentúli országok kutatói megvitatják az al­vással kapcsolatos élettani, neurol ági a i, pszi c hol óg iái pszichiátriai vizsgálataik legújabb eredményeit. Az előrejelzések szerint a kongresszuson megvitatják az alvászavarok Okait is. Lényeges ugyanis megkü­lönböztetni azokat az alvás­zavarokat, amelyek valami­lyen testi funkció kóros meg­változtatásával kapcsolato­sak, a környezeti hatások és az azokhoz való rossz al­kalmazkodás következmé­Az alváskutatás újabb eredményei nyei, illetve az alvást sza­bályozó rendszereik károso­dásán alapulnak. Szólnak majd a jelenleg forgalma­zott altatók hatásáról is Egyre több adat szerint ezek a szerek nem a fizio­lógiás alvási folyamat ser­kentése révén hatnak, s tar­tós fogyasztásuknak súlyos következményei lehelnek. A hőszabályozás, a kerin­gés. a légzés alvás közbeni működésével is foglalkoznak majd a tanácskozáson. Az alvás idején a légzési rend­ellenességek — különösen az újszülötteknél halálozá­si okok lehetnek, a kerin­gési változások pedig hozzá­járulnak a szívinfarktus ki­alakulásához, a szívműködés ritmusának kóros változá­saihoz. Az álom keletkezésének és funkciójának értelmezé­séről is tájékoztatják egy­mást a kutatók, mivel újabb eredmények születtek az al­vás közbeni tudati működés jellegzetességéről, arról, mi­ként épülnek be az álomba az ébrenlétben szerzett él­mények, mitől függ. hogy visszaemlékszünk-e állma­inkra, .az alvó ember kör­nyezetében zajló események hogyan jelennek meg az álmokban. Megbeszélik az alvás alatti mozgásjelensé­geket és ezek kóros vonat­kozásait is, így beszámolnak az alvajárással, az alvás közbeni beszéddel kapcso­latos újabb vizsgálatokról. A Szputnyik teremtette meg a lehetőséget, hogy a külföldi turisták találkozza­nak fiatal munkásokkal, pa­rasztfiatalokkal, diákokkal. A külföldi fiatalok elisme­rően nyilatkoztak a találko­zókról és beszélgetésekről, mert ezek révén sikerült jobban megismerniük a szovjet ifjúságot. A líra a drámához, de ta­lán még a zenéhez hasonló­an is inkább a fülnek, mint a szemnek szóló művészet. A vers akkor vers igazán, ha megszólaltat. A könnyen el­kalandozó, felületes olvasás­nál, száraz szövegnél na­gyobb élményt nyújt, töké­letesebb átélést tesz lehető­vé, ha avatott előadóművész szólaltatja meg a költe­ményt. S különösen nagy ajándék, ha a verset maga a költő mondja el, az, aki­nek agyában, szívében meg­született. Ilyen ajándékkal: egy há- romiamezes albummal lepte meg Nagy László kedvelőit a tavaszi könyvhétre a Mag­vető Kiadó. A tragikusan ko­rán elhunyt költőt, a felsza­badulás után felnőtt nemze­dék kiemelkedő poétáját sok­szor érte vád, hogy versei nehezen érthetőek. Holott csak látásmódja szokatlan sokunknak. A huszadik szá­Fiatai dalosok országos találkozója kezdődött tegnap Székesfehérváron, a Velinsz- ky László ifjúsági és úttörő­házban. A városi népzené­nek, illetve közéleti dalnak is nevezett gitáros—énekes műfaj képviselői közül két­százan érkeztek a háromna­pos fesztiválra. Az amatő­rökön, a kezdő együtteseken és szólistákon kívül szín­zad feszültségeitől zaklatott ember szorongásait a népi hiedelemvilágból kinőtt, mi­tikus és egyben merészen modem, egyéni szemszögből vizsgáltja, nyelvezete is sajá­tos fordulatoktól, újításoktól színes. Amint azonban ízes iszká- zi tájszólásával sorra el­mondja írásait, a már ismert szöveg megelevenedik, s ér­telmet nyer az addig tanács­talan olvasó számára is. Egy- egy szokatlanul nyomatéko­sított szó, egy cinkosul iro­nikus hanglejtés, és máris világossá válik, milyen érzést rejt a. szokatlan megfogal­mazás. Milntha beszélgetnénk a költővel, szinte látjuk, mi­kor mosolyodiik él, s mikor húzódik keserű fintorra az ajka. A technika jóvoltából még egyes korszakaiba is be­leláthatunk. A korábbi, fia­talkori rádiófelvételeken 'erőteljesen, pátosszal szaval, míg késői versmondásaiifolan padra lépnek a műfaj jeles képviselői: Dinnyés József, Kátai Zoltán, valamint a ta­valyi két fesztiválnyertes: Farkas Éva és Nyeső Má­ria. Hatvannál több énekes, zenés produkció hangzik majd fel. A fiatal dalosok országos találkozója holnap nagysza­bású dalosfelvonulással fe­jeződik be. már inkább mesél, elmélke­dik, elmereng. A kétlemeznyi versgyűjte­ménynél is többet mond el a költőről a pályatárssal, Kor­mos Istvánnal folytatott be­szélgetés. De nem csak róla vall, hanem hű 'képet ad ar­ról a világról, melyből szár­mazik, s a nehéz történel­mi időkről, melyekét átélt. Öszlinte lelkesedéssel és ke­serűséggel emlékezik a „fé­nyes szelek” lendületes kez­deményezéseire, majd az öt­venes évek döbbenetére. Az emberiségért érzett felelős­séggel beszél családtól, ba­ráti kötődésekről, a jövővel kapcsolatos nyomasztó ké­telyeiről. A hangfalvételeket Szécsi Margit, a költő özvegye vá­logatta. Az elhangzó versel? és az interjú szövegét a hallgató egyúttal olvashatja is a lemezekhez mellékelt füzetkéből. T, K. Megelevenedő verseskötet Nagy László: Ki viszi át a szerelmet

Next

/
Thumbnails
Contents