Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

2 Somogyi Néplap 1985. július 4., csütörtök Gorbacsov és Reagan Síita foglyok szabadonbocsátása az Atlit börtönből GYORSLISTA Az 1985. július 2-án megtartott június havi lottó-jutalom­sorsolásról, melyen a 26. hét szelvényei vettek részt. Az alábbiakban a Pécs körzeti számokat közöljük: Pécs: 2 620 610 r 2 957 459 U 78 232 460 q 78 476 138 j 2 341 097 I 2 663 612 r 2 964 626 V 78 239 627 q 78 483 305 k 2 348 264 q 2 670 779 1 2 971 793 1 78 261 128 r 78 490 472 k 2 355 431 I 2 692 280 Hl 2 978 960 p 78 268 295 t 78 497 639 k 2 362 598 V 2 713 78li V 2 986 127 8 78 275 462 n 78 504 806 k 2 406 600 V 2 720 948 j 2 993 294 V 78 282 629 q 78 511 973 t 2 419 934 6 2 728 US n Pécs: 78 289 796 8 78 519 140 t 2 441 435 m 2 742 499 r 44 647 898 V 78 296 963 t 78 533 474 u 2 462 936 k 2 756 783 Hl 44 862 908 s 78 304 130 k 78 562 142 V 2 470 103 V 2 771 117 k 44 870 075 8 78 311 297 d 78 569 309 t 2 477 270 k 2 785 451 u 44 884 400 q 78 318 464 P 78 576 476 r 2 484 437 V 2 792 618 t 55 642 076 Hl 78 325 631 k 78 583 643 t 2 491 604 r 2 799 785 l 55 649 243 P 78 339 965 8 78 590 810 u 2 498 771 n 2 814 119 u 55 656 410 k 78 347 132 t 78 597 977 r 2 505 938 n 2 842 787 u 78 031 784 k 78 354 299 U 79 436 516 r 2 513 105 q 2 849 954 n 78 038 951 o 78 361 466 U 79 443 683 I 2 520 272 t 2 857 121 o 78 067 619 t 78 368 633 u 79 458 017 q 2 541 773 b 2 864 288 s 78 081 953 1 78 375 800 t 79 465 184 r 2 548 940 U 2 871 455 r 78 089 120 q 78 390 134 u 79 472 351 s 2 556 107 s 2 878 622 r 78 096 287 q 78 397 301 u 79 479 518 t 2 563 274 u 2 885 789 t 78 103 454 V 78 404 468 V 79 486 685 t 2 570 441 1 2 892 956 t 78 117 788 a 78 4U 635 q 79 501 019 u 2 577 608 n 2900 123 o 78 132 122 8 78 418 802 j 79 522 520 n 2 591 942 u 2 907 290 8 78 146 456 U 78 433 136 j 79 529 687 11 2 599 109 k 2 928 791 U 78 182 291 V 78 447 470 p 79 572 689 m 2 606 276 u 2 943 125 U 78 196 625 u 78 454 637 s 79 594 190 u 2 613 443 t 2 950 292 U 78 200 792 r 78 461 804 k A nyeremény jegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A) Vásárlási utalvány (1000 Ft) B) Lada 1200 S típ. személy- gépkocsira szóló utalvány C) Dacia 1310 típ. személygép­kocsira szóló utalvány D) Akai VS—9 EG típ. video­magnó (130 000 Ft) (Telefotó — AP—MTI—KS) E) Polski Fiat 12« típ. sze­mélygépkocsira szóló utalvány F) Grundig 889 típ. színes tévé (85 000 Ft) G) Pioneer Hi-Fi torony («1000 Ft) H) JVC DC—7 típ. mini Hi-Fi torony (50 000 Ft) I) Panasonic RX—C 1000 L típ. rádió-magnó (36 000 Ft) J) Hang-fény utalvány (50 000 Ft) K) Szerencse utalvány (40 000 Ft) L) Otthon lakberendezési utal­vány (30 000 Ft) M) Iparcikk-utalvány (25 000 Ft) N) Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) O) Vásárlási utalvány (20 000 Ft) P) Vásárlási utalvány (10 000 Ft) Q) Vásárlási utalvány (9000 Ft) R) Vásárlási utalvány (7000 Ft) S) Vásárlási utalvány (5000 Ft) T) Vásárlási utalvány (4000 Ft) U) Vásárlási utalvány (3000 Ft) V) Vásárlási utalvány (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1985. július 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., MUnnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. fegyverkezési hajsza minő­ségileg ú'j szakaiszálnak kez­detét jelenítené. A Genf bein most folyó szovjet—ameri­kai tárgyalások meghaitáro- zott kérdéskompiexurnxól folynak. A találkozóra ked­vező hatással Lehetnem visz- szafogoittság és a magállá- podásdkhoz vezető utak konkrét keresése. — A Szovjetunió ennek a híve, s megvan részérőii a megfeje­lő politikai akarat — mon­datta Lomejko. A szovjet—amerikai vi­szony javítálsát illető konk­rét kérdésre válaszolva Lo- mejko felsorolta azokat a szovjet kezdeményezéseket, amelyeket a Szovjetunió tett az utóbbi időben a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­re, hozzátéve, hogy ezek jel­zik, milyen irányiban kelle­ne lépni. A moszkvai bejelentéssel egyidejűleg szerdán Wa­shingtoniban is hivatalosan megerősítették, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan november 19-én és 20-án Genfiben találkozik. Larry Speak.es, az elnök szóvivője a csúcstalálkozó bejelentésekor idézte Rea­gant, aki szerint a novem­beri esemény „lehetőség ar­ra, hogy kijelöljék a jövő útját”. Az AFP francia hírüigy- nöfcsíég emlékeztet arra, hogy Reagan 1980-lban történt el­ső megválasztása óta először fog tárgyalni az SZKP ve­zetőjével. Á Legfelsőbb Tanács ülé A legfőbb ügyész beszá­molójának meghaMigatásával folytatta munkáját szerdán délelőtt a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának kedden kezdődött ülésszaka. A má­sodik napon a legfőbb ál- lamlhataillmi szerv két egyen­jogú kamarája — a Szövet­ségi és Nemzetiségi Tanács — isimét együtt ülésezett. A nwinlkában részt vettek a Szovjetunió párt- és állami vezetői, köztük Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára és Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács elnöksé­gének kedden megválasztott elnöke. A legfőbb ügyész beszámo­lójában kiemelte: az állam­polgárok társadalmi-gázda- sági, politikái és személyi jó­gáinak védelme a szovjet ügyészségek egyik legfonto­sabb feladátta. Évente az ál­lampolgárok nagy száma for­dul panasszall az ügyészsé­gekhez, s a törvénysértések MILKA PLANINC MOSZKVÁBA UTAZOTT Hivatalos baráti látogatás­ra szerdán -Moszkvába érke­zett Miika Haniinc, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Közitársaság Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsának (kor­mány) az elnöke. MillkaPla- nincot a szovjet kormány hívta meg. A magas rangú vendéget a repülőtéren Nyikolaj Tyi- honov, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke köszön­tötte. Milka Planinc várhatóan ma, csütörtökön kezdi meg tárgyalásait. kivizsgálása egyre gyakrab-1 bán történik a helyszínen. Erre mutatott rá egyebek között Alekszandr Rekun- kov, a Szovjetunió legfőbb ügyésze. Az állampolgárok érdekei­nek védelmében is sokirá­nyú munkát végeznek az ügyészségek: a tulajdon el­leni bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés különböző formáival talál­koznak. Az ügyészségek küz­denek a nem megfelelő mi­nőségű áruk kibocsátása el­len, ellenőrzik a munkajogi rendelkezések és a iakásjog előírásainak végrehajtását. A szocialista társadalmi rend kedvező körülményeket teremt a bűnözés visszaszo­rításéihoz, a törvényes rend megszilárdításához a társa­dalmi élet valamennyi terü­letén — hangsúlyozta beszé­dében a főügyész. A Szov- jétuniólhan nem növekszik az erőszakos és garázda bűn­esetek száma. Az országban következetes munka folyik a közrend megszilárdítása ér- dékében, csökken a súlyos bűncselekmények — gyilkos­ság, súlyos testi sértések, ráblások — száma. Ugyan­csak csökken a fiatalkorúak által végrehajtott bűnesetek szájrna. Rekunkov mindazonáltal utált arra, hogy a Szovjet­unióban is létezik bűnözés, ezt bonyolult társadalmi je­lenségnek nevezte. Oka! kö­zött megemlítette a múlt örökségét, a fejlődés jelen­legi szakaszának meghatáro­zott problémáit és nehézsé­geit, a nevelőmunka hiányos­ságait, a rendőri és más ál­lami szervek mulasztásait. Épp ezért a bűnözés elleni küzdelem változatlanul fon­tos feladlat marad a jövőben is — mutatott rá. — A Szovjetunióban nem­csak deklarálják a jogokat, hanem a társadalmi és álla­mi élet egész rendszere re­álisan biztosítja azok ér­vényre juttatását is — mon­dotta végezetül Alekszandr Rekunkov, s hozzáfűzte: csak rágalomnak minőS'íithe- tőik a nyugati propagandá­nak azok az állításai, melyek szerint a Szovjetunióban megsértenék az emberi jogo­kat, vagy üldöznének bárkit is meggyőződése miatt. Moszkváiban tegnap befe­jezte munkáját a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka. A részvevők megelégedés­sel fogadták a központi bi­zottság júliusi ülésének út­mutatásait valamint a szov­jet parlament szerdán vé­gétért ülésszakának határo­zatait. Ezek célul tűzik ki egy olyan politikai irányvo­nal kibontakoztatását, amely­nek célja a társadalmi és a gazdasági fejlődés meggyor­sítása, a szocialista demok­rácia tökéletesítése, a fe­gyelem, a szervezettség és a rend megszilárdítása, vala­mint a tömegek aktivizálása a feladatok megvalósítására. Egy csomagba rejtett pokolgép robbant Róma Fiumicino nemzetközi repülőterén. A bőrönd célállomása India lett volna. A robbanáskor 22 személy megsérült Aszerint, hogy ki milyen mércét szab az események­nek, — élesen ellentmondó értékelések kerültek forga­lomba a Közös Piac immár tizenkét tagországának rész­vételével tartott milánói csúcsértekezletéről. Nos, az értékélés attól függ, hogy mi­hez hasonlítjuk az elért kompromisszumot. Ha a hét főkés nagyhatalom bonni csúcsértekezletén kibonta­kozott francia elszigetelődést, majd a nyomálban követke­ző elkeseredett francia—nyu­gatnémet agrárvitát tekint­jük normának, akkor a mi­lánói csúcs, jelentős előre­haladás színhelye volt. Ha viszont a csúcsértekezlet előtt huszonnégy órával meglepetésszerűen nyilvá­nosságra hozott francia— nyugatnémet tervezetből in­dulunk ki, amely a leghatá­rozottabban ei akarta indí­tani a Közös Piacot a po­litikai unió felé vezető Úton — akkor a tanácskozás egy­értelműen csalódást okozott. Sorra véve az eseménye­f. • NSZK korábbi magatartásán módosítva csatlakozott az Eu- réka-;tervhez. Hasonló irány­ba mozdult él Nagy-Britan- nia. A második, téma: nyilván nem független az elmondot­taktól annak a tézisnék az elfogadása, hogy a Közös Pi­ac országainak „technoló­giai közösséget” kell fonmál- niok, valamint egységesíteni­ük kell szabványrendszerü­ket. Harmadszor: a tagállamok elvben megállapodtak abban is, hogy 1992-ig létrehozzák a Közös Piac teljesen integ­rált belső piacát. Mindezeknek a problémák­nak megtárgyalására a ter­vet elsősorban támogató hat tagországnak (NSZK, Fran­ciaország, Olaszország és Be­nelux államok), sikerült ki- kényszerítemáe egy október 31-én külügyminiszteri szin­ten tartandó rendkívüli kon­ferenciát, amely majd javas­latokat készít elő a követke­ző, decemberi közös piaci csúcsértekezlet számára. találkozik (Folytatás az 1. oldalról) Foglyokat bocsátanak szabadon A csúcs résztvevőinek egy csoportja két, mindenekelőtt azzal a kompromisszummal kell foglalkozni, amely valójában létrejött. A Közös Piac ed­digi története ugyanis azt mutatja, hogy a nyugat- európáii integráció éppen a rendkívül elkeseredett és sokszor végletekig kiélezett vitákból meríti az energiát a további előrehaladáshoz. Az integráció hatásfokát követő kompromisszum mindig a nemzeti érdekek rendkívül nyílt és egyértelmű védelme során alakult ki. Némileg leegyszerűsítve elmondha­tó, hogy Milánóban a politi­kai unió tervéből kiválasz­tották a gazdasági természe­tű elemekét, amelyek nem érintik közvetlenül a tagál­lamok szuverén döntési jo­gát. Ezek lényegében a kö­vetkezők : együttműködés a csúcstechnológiai kutatásá­ra a francia Euréka-terv ke­retein belül, mind a kuta­tás polgári, mind katonai céljainak figyelembevéte­lével. Az előrelépés itt an­nak köszönhető, hogy a bon­ni tőkés csúcson tapasztalt francia elszigetelődés fel­oldódott, a nyugatnémetek pedig felismerték, hogy az amerikai „űrlháborús” terv kutatási programjához törté­nő csatlakozás nem jelent számukra garanciát a csúcs- technológia kétirányú áram­lására. Emellett az Egyesült Államokban is hajlékonyab­bá vált a taktika: elismerték a párhuzamosság lehetősé­gét. Ennek következtében az A milánói csúcs eredmé­nye tehát az, hogy kifeje­zi a Közös Piac tagállamai­nak meggyőződését, misze­rint a világpiaci és techno­lógiai lépéstartás az Egye­sült Államökkal és Japánnal csak az integrációs elemek erősítésével képzelhető el. Ami a negatív oldalihoz tartozik: a gazdasági integ­ráció politikai • unióvá törté­nő formálása. Egyelőire rend­kívüli az ellenállás a gya­korlatban azzal az elmélet­ben elfogadott koncepcióval szemben, hogy a Közös Piac országainak közös, összehan­golt külügyj- és katonapoli­tikával kellene rendelkezni­ük. Ezek a fenntartások a mindennapos vitákban (és így Milánóban is) a „vétó­jog” körül éleződtek ki. A Közös Piac eredeti alapító okmánya, a Római Szerző­dés a nemzetek felettiség el­vét hirdeti meg. Ennek meg­felelően többségi döntést igé­nyel. A gyakorlatban ez soha­sem valósult meg, mert De Gaulle 1966 januárja előtt hét hónapon keresztül távol tartotta Franciaországot a Közös Piac tanácskozásaitól. Mégpedig azért, mert a több­ségi szavazásiban a nemzeti szuverenitás korlátozását látta. Az ő követelésére szü­letett meg az úgynevezett „luxemburgi kompromisz- szum”. Ez rendkívül bonyo­lult megállapodás, amely a többségi döntést jogot nem szünteti meg, a valóságban azonban a tagállamok fontos nemzeti érdekeit érintő kér­désekben lehetségessé teszi a vétót. Mindmáig ez a tisztázatlan elvi alapon álló gyakorlat érvényesült. Nagy-Britannia annak idején a vétójog fenn­tartását egyenesen úgy ér­tékelte, mint feltételét an­nak, hogy belépjen a Közös Piacba. A most egységzászlót lobogtató NSZK pedig alig néhány hete alkalmazott vé­tót egy olyan távolról sem alapvető kérdésben, mint a gabona árának csökkentese. Ebben a vonatkozásban te­hát a milánói csúcs sem tu­dott eredményeket elérni. A résztvevők inkább megke­rültek a kényes politikai kér­déseket, hogy előbbre tudja­nak lépni a gazdasági integ­ráció elmélyítésének néhány- gyakorlati kérdésekben. Szerdán a hajnali órák­ban megkezdték az izraeli Atlit börtönben őrzött, több­ségében libanoni suta fog­lyok egy részének szabadon engedését. A Dél-Libanont továbbra is megszállva tartó Izrael annak idején az anszári gyűjtőtáborból hurcolta el a több mint hétszáz libanoni hazafit. Az izraeliek akciója világszerte felháborodást keltett. Izraeli illetékesek váltig hangoztatják, hogy a liba­noni síiták szabadon enge­désének — amely szakaszo­san megy majd végbe — „semmi köze” az amerikai TWA-gép túszul ejtett uta­sai hét eleji bejrúti szaba­don engedéséhez. A KÖZÖS PIAC MILÁNÓ UTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents