Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 178. szám Ara: 1,80 Ft 1985. július 31., szerda Hétköznapi környezetvédelem Mezei pockokra vadásznak az arató kombájnok mögött lépegető gólyák. A hosszú lábú madarak komikusán imbolyognak a tarlón, csőrük hirtelen mozdulattal lelecsap, s elnyeli a természetes védelmétől — a búzatengertől — megfosztott rágcsálókat. A madártani szakemberek szerint egy-egy gólya akár kétkilónyi pockot is „begyújt” naponta. Megszokták az ember és a dübörgő gép közelségét, olyan bátran forgolódnak a kombájnok körül, mintha maguk is a brigádhoz tartoznának. S ha az aratók leülnek a gép árnyékába ebédelni, egy-egy finom falatot juttatnak a hasznos állatoknak. Híradásokból, tudós szerzők műveiből megszoktuk a természeti környezetet pusztító emberi civilizáció apokaliptikus képeit. Szinte már vasárnapi idill a szántóföldön duruzsoló monstrum és a nyomában békésen lépegető fekete-fehér szárnyas békés együttese. Régen a dolmányos varjak ugráltak fürgén a frissen hasított barázdában az eke után, most a gólya alkalmazkodott — úgy tetszik — sikerrel a számára meglehetősen idegen körülményekhez. Az emberi civilizáció és a természeti környezet viszonyában szép számmal akadnak ilyen váratlan együttesek, alkalmanként megfér egymás mellett a csúcstechnika és a maga törvényei szerint fejlődő természet. Különösen azóta, hogy az ember tevékenységét egyre inkáb földünk élővilágának törvényszerűségeire kezdi építeni. Tehát nem ellene, mint tette azt évszázadokig, hanem e törvényeket megismerve, ahhoz alkalmazkodva. Példának a kis-balatoni víztározó néhány héttel ezelőtti átadását említhetnénk: e nagy környezetvédelmi beruházás a vízi élővilág természetének tudományos megismerésére alapult. Ilyen napjaink népszerű és gyorsan terjedő biológiai szemléletmódja is. A kertbarátok néhány száz négyszög- öles parcelláin gyorsan terjednek — német példára — a kiváló talajerő-utánpótlást biztosító házilagos komposztáló eljárások. A növényvédelemben is egyre jobban meghonosodnak a biológiai védekező eljárások. Láttam már kerttulajdonost, aki a nyári levéltetű-invázió ellen nem drága mérgekkel, hanem áztatott csalánlével permetezett — hatásosan. Sokféle ága-boga van e kezdeményezéseknek, lehetőségei igazából még nincsenek kihasználva. A tudomány mind több és több új törvényét tárja föl az élővilágnak. Tegye, ez a dolga. A felelősség azonban oszthatatlan, vagyis mind- annyiunkké. E munka sikere attól függ, milyen gyorsan terjed és válik a köz- gondolkodás szilárd részévé az egészséges környezetvédelmi szemlélet. Perdöntő lehet, hogy ez miként befolyásolja a mezőgazdaságban a növényvédelmi szakember munkáját, a gyárigazgató döntését, a tanácsi vezetők gondolkodását és az utcákat, tereket, az erdőket és a vízpartot használó mindennapi sok ezrek viselkedését. Igazuk van azoknak a szakém bereknek, akik úgy vélik: a környezetvédelem ügye a mindennapi viselkedéskultúránktól is függ. Csupor Tibor A béke küldöttei Helsinkiben AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS NYILATKOZATA Ezekben a napokban Európa-szerte, s így hazánkban is megemlékeznek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet befejezésének tizedik évfordulójáról. Helsinkiben az európai államok és Kanada legmagasabb színtű részvételével sikerült olyan nagy formátumú dokumentumokat kimunkálni, amelyek magukban foglalják a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének kollektív tapasztalatait. A magyar közvéleménynek és az egységes magyar békemozgalomnak az a meggyőződése, hogy van lehetőség az enyhülési folyamat újjáélesztésére. Ehhez mindenekelőtt politikai jószándékra és őszinte megegyezési készségre ■van szükség. Az egységes magyar békemozgalom — hazánk egész népével egyetemben — vallja, hogy alapvető nemzeti és egyéni érdekünk a helsinki szellem folytatásáért, a bizalom helyreállításáért küzdeni. Együttműködésre, egymást gazdagító őszinte párbeszédre törekszünk minden békeszerető erővel — hangsúlyozta többek közt az Országos Béketanács Elnökségének nyilatkozata. Magyar gála a VIT-en MEGKEZDŐDÖTT A KOLOGYMINISZTEREK MUNKAOLÉSE A helsinki jubileumi külügyminiszteri találkozó első munkaülésén kedden délután hangzott el a találkozó talán legnagyobb érdeklődéssel várt két beszéde — Eduard Sevardinadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszteré. A plenáris ülés első felszólalója Stefan Andrei román külügyminiszter volt, aki egyebek között arról beszélt. hogy a helsinki záróokmányt aláíró országoknak módjukban áll közös erőfeszítéssel konstruktív és eredményes munkát végezni. Leopold Gratz osztrák külügyminiszter szerint, aki a keddi plenáris ülés következő felszólalója volt, a helsinki záróokmány ösztönzést és támogatást jelentett az elmúlt tíz évben az osztrák jószomszádsáigi törekvéseknek. George Shultz amerikai külügyminiszter a helsinki jubileumi találkozó első „munkaülésén” elhangzott beszédében a finn fővárosban uralkodó általános hangulattól váiamelyest eltérő. szkeptikusabb hangnemben beszélt Európa helyzetéről. Kijelentette, hogy az európai kontinens a történelem folyamán még sosem voit olyan megosztott, mint napjainkban, s hogy nemzedékének tagjai „nem is reménykedhetnek” a megosztottság eltűnésében, a versengő hatalmak közötti nézeteltérések pedig „végsősoron kibékíthetetlenék”. Beszédének végén a fentiekkel alig összeegyeztethető módon Shultz rámutatott: hisz abban, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak van lehetősége a megegyezésre. Az Egyesült Államok külügyminisztere, aki az utóbbi időbein a külpolitikáját „puhánynak” ítélő amerikai szélsőjobboldali erők heves nyomása alá került, a republikánus „kemény vonalhoz” való hűségét igyekezett igazolni. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy az európai biztonság az egyes emberek érdekeinek érvényesülésétől, vagyis az emberi jogok amerikai felfogás szerinti érvényesülésétől függ. Roland Dumas francia külügyminiszter volt a keddi plenáris ülés következő szónoka. Az európai biztonság és a leszerelés kérdései valamennyi európai országot érintik — mondotta — s azok megvitatása nem lehet a két „nagy” monopóliuma. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap Helsinkiben Vár- konyi Péter megbeszélést folytatott csehszlovák kollégájával, Bohuslav Chnou- pekkel. A két külügyminiszter a teljes egyetértés és az eHvtánsáasság jegyében véleményt cserélt az európai biztonsági és együttműködési értekezletből adódó feladatokról. Délután a Finlandia palotában magyar—belga külügyminiszteri találkozó volt. Várkonyi Péter és Leo T;n- demans véleményt cserélt a kéjt országét kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákról. A szívélyes légkörű megbeszélésen érintették a magyar—belga kétoldalú Ikapcsdlaitok fejlődését. Elismerés az eredményekért Miniszteri határszemle a somogyjádi Alkotmány tsz-ben — Ahol eddig aratáskor ■jártaim, oda mindig megérkezett az eső. Most a'kukoricának igencsak elkelne a csapadék, s ha ez a „ihagyoí- málny” nem törik meg, a samoigyjédiak ókkal biízar- íkoöihaitnaik — mondta biztatóan Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tegnap délután vendéglátóinak, a, somogyjádi Alkotmány Tenmelőszövetke- zett képviselőinek és a község bárt- és tanácsi testületéi vezetőinek. A miniszterrel együtt érkezett Karl- Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság magyiairórszági . nagykövete, és elkísérte somogyjádi, látogatására Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság, illetve dr. Győri József, a megyei tanábs osztályvezetője is. A vendégek kötetlen beszélgetésen tájékozódtak a hálzi gazdák munkájáról, megoldásra váró tennivalóiról. Tóth László tsz-elmök ismerltet)te a szövetkezet múlltjiáit, a legutóbbi évékben eljárt eredményeket. Kérdések követték a tájékoztatót, s ahol indokolt volt, a résztvevők rövid kitérőt tettek egy-egy téma alaposabb megismerésiére. Kíváncsiak voltak például arra, hogyan alakul az Alkotmány Tsz-ben a szakember-ellátottság, miként vált be a kísérleti keresetszabályozás keretében a nyereségérdekeltségű bérezés, milyen kiegészítő jövedelemhez juttatja a tagságot a háztáji gazdálkodás és így tovább. Az eredmények kapcsán megkérdezte a minisz- 4er: milyen terméssel számolnak az idei betakarításból? A kérdésre részben Tóth László, részben, a h,a- táMszemlén a vendégek elé táruló látvány adta meg a választ. .. A búzatáblán az utolsó köröket rótták a kombájnok, s éppen a miniszteri Zsúfolásig teltek a széksorok kedden este a Szta- nyiszlavszkijról és Nyemi- rovics-DáncsenJkóról elnevezett moszkvai zenés színház nézőterén. A több nemzeti küldöttség képviselőiből egyihegyűlit közönség felfokozott érdeklődéssel várta a magyar nemzeti gálaest kezdetét. A XII. VIT-an résztvevő magyar nemzeti delegáció kulturális csoportja — a Kolltai Gábor rendezte műsor első részében — Kodály Zoltán és Bartók Béla alkotói útját mutatta be. Az előadóművészek, az énekesek és az együttesek a bartóki „csálk tiszta forrásból” gon- dölatot felidézve az ősi népzenei anyaigoktól a magyar zeneművészet két kiemelkedő egyéniségének népdalfeldolgozásaim át a mai hangvételű folklór világába vezették öl produkcióikkal a hallgatókat. A továbbiakban a népzenei indíttatású, elektronikus hiainigszerelasíű főik-rock műfaj reprezentánsaként a Kor- morén együttest hallhatta a közönség A bartóki és a kodályi életmű modem feldolgozásának lehetőségeiből pedig a Szintézis együttes produkciója alapján kaptak ízelítőt a színházban ülők. Különösen nagy sikert aratott az egyik legnépszerűbb hazai rock-együttes, Varga Miklós zenekara, Bartók műveinek rock- zenei meg- szálaflitatáisátval, s viharos ■tapssal jutalmazta a közönség Szörényi Lévénte—Bródy Jáhos Kőműves Kelemen című rock-balladájának legjellegzetesebb részileltét Hegedűs D. Géza, Szerémi Zoltán, a Kormoran együttes és a tánckar előadásában. A gálaest második — A nap szerettei című — felvonásában a Győri Balett társulattá tartott nagysikerű előadást. Caírű Orff „Carmina Burana” című művének tíz. tételére komponált táncjáték koreográfiáját Mankó Iván készítette. látogatás idején, délután fél öt előtt 10 perccel indult az utolsó szemszállító teherautó a tarlóról. Torma Sándor főagronómus-helyettes mondta: a nyolc kombájn 520 vagon búzát csépelt ki, annyit, amennyire számítottak. A kombájnosok alaposan megdolgoztak a kenyérnek valóért, volt olyan nap, hogy a vezetőfülkében a hőmérséklet elérte az 52 fokot. — Nem bánnánk, ha ilyen lenne .az országos átlag — mondta a miniszter a búza- tarlón az egyik gépkocsinál, miután megnézte a rakományt. Az NDK nagykövete a Fortschritt gyár kombájnjainak teljesítménye, megbízhatósága felől érdeklődött, és kíváncsi volt arra is: elégedettek-e a jádiak a szemszállításban résztvevő IFA tehergépkocsikkal. Szárnyast József kombájn őst arról kérdezték, há-iy éve vesz részt az aratásban, mennyi a keresete, s akad-e aratótársa a családban. Nos a kombájnos véje éppen a legközelebbi John Deere kabinjában ült. Váncsa Jeinő a határjárást követő beszélgetésen megállapította : — Szép határt láttunk és örülök annak, hogy egyre több ilyen, a növénytermesztést magas színvonalon folyattó termelőszövetkezet van az országban. Jó lenne, ha ezek a gazdaságok az áüjaltitenyiésztésben is előbbre lépnének. * Ehhez — á szabályozók révén is — igyekszenek kedvet adni, s amint a véleménycseréből kitűnt, a so- mogyjádiak is hajlanak az ágazat fejlesztésére, ha abban megtalálják a számításukat. H. F. /
