Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
1985. július 30., kedd 5 Somogyi Néplap szép környezetű telep, a tanulás „szigetére”. — Négy éve minden nyáron itt vagyak. Előtte a vasutas dolgozók keszthelyi népművészeti táborába jártam. Elsősorban kisplasztikákat faragok, de készítek használati tárgyakat is. Tóth Mihály bácsi egyébként apám öccse. Nálunk a családban a faragás hagyomány. A famíliában talán mindig lesz valaki, aki folytatja a faragást. A tábor évről évre gazdagodik. Többnyire saját erőből, a város és a művelődési központ anyagi támogatásával. Gombai Győző, a marcali művelődési központ igazgatója elmondta: — Az idei szezonra elkészült a kovács- és az asztalosműhelyünk. újabb szálláshelyeket teremtettünk. Háromszázötvenezer forintot fordított ' az intézmény úi felszerelési tárgyak, gépek vásárlására, a városi tanács kétszázhúszezer forinttal járult hozzá a tábor működtetéséhez. — Tervezik-e a tábor további bővítését? — Igen, elsősorban a szálláshelyek számát szeretnénk növelni, mivel itt kívánjuk elhelyezni az intézményben ' működő szakkörök tagjait a nyári hónapokban. Tervezünk egy szabadtéri kemencét is, hogy a gyerek- műhely agyagozói is velünk együtt dolgozhassanak. Az erdészet vállalta, hogy rendezi az erdei ' környéket, parkerdőt szeretnének kialakítani, ahova szívesen jönnek kirándulni az emberek. Horányi Barna A csömendi tábor Az egykori csömendi erdészházat a marcali művelődési központ vette birtokába. Három éve itt táboroznák a Szőnypusztáról áttelepült fafaragók, akik a bizsokot csak pihentetőül veszik itt elő, a könnyű szerszám helyett szekercé- vel, vésőkkel, kalapácsokkal, fűrészekkel dolgoznak. Marcali köztereire,, az új városrészbe készítenek hasznos „bútorokat”, játékokat. A táborban találkoztunk Együtt dolgozik a telepen a színházi díszletkovács, a mozdonyvezető, az építész- technikus — de egyben közösek: szeretnek — ha csak kedvtelésből is — faragni. Wolf Ferenc, a Marcali Városi Tanács építésztechnikusa. Először vesz részt a tábor munkájában. Az otthoni fafaragó most az ácsmunka fortélyát tanulja. Tóth István mozdonyvezető • Somogyszoforól utazott. Csömendre, az alkotás, a Tóth Mihállyal, a népművészet ismert mesterével, a somogyi pásztorművészet egyik legkiválóbb képviselőjével. Szorgos munkás a fiatalok között, hasznos tanácsait szívesen hallgatják. Gombai Győzöné, a tábor vezetője. — A város megrendelésére az új központba néhány padot készítünk, a parkba több más hasznos tárgyat. Itt vannak a marcali gyerekműhely tagjai is, ők szövéssel foglalkoznak. ERDŐBŐL A VÁROSBA RÓMAI CSAVARGÁSOK Rómában júliusban minden önti a forróságot — a házak, az utcák, az emberek. Délután háromkor a Pin- cio-domb pálmái alatt trópusokat idéz a párás levegő. A parkban kecses lovakat ugratnak, zenés körhinták forognak. A Trinitá dei Monti templom két tornya alatt virágerdők borítják el a Spanyol teret, ahol tizenöt évvel ezelőtt a hippik tanyáztak és lubickoltak a kutakban. A Magyar Akadémia a Tiberis-parton békésen hűsöl a platánok tövében. Hajdani barokk pompáját visszanyerte, ám a környék a középkorban él.. Szűk utcák, amelyekbe évszázadok szaga vette be magát, és csak egy- egy beszáguldó kocsi jelenti napjainkat. Váratlanul jönnek és mégsem gázolnak el senkit. Az autósok és a gyalogosok íratlan megállapodása erősebb, mint a római szerződés. Talán lefesteni sem lehetne Róma egyik legszebb piaca, a virágtér, a Campo de Fiori színeit, az ezüstös halakat, a barackokat, az ezerformájú salátákat, a hatalmas paradicsomokat. Ha valaki vérpirosakat választ nyers fogyasztásra rögtön tudják, hogy külföldi, mert az olaszok ezt a fajtát legföljebb '§ütni vagy tölteni szokták. ■ A Piazza Navona kútjainál szerény festők állították fel vásznaikat. Fiákeresek várnak vendégre, közben az egyik a lovával veszekszik, mert a derék szürke bele akajt inni . a söröspoharába. Á Piazza Argentína római építményei voltak hajdan az elhagyott macskák otthonai. Ma már nem háborítják a romok nyugalmát. Mintha az egész városban kevesebb lenne a macska — és a piszok is. A Capitolium dombján szabadtéri koncerteket tartanak, fenségesen szól a 2000 éves épületek között Bach, Händel és Chopin zenéje. Nem messze innen a folyóparton egy régi templomban őrzik az „igazság szú- já”-t. Hazúg embernek a legenda szerint nem ajánlatos a kőtányér nyílásába belenyúlni. A Tiberis közepén, kis középkori szigeten zömök barokk templom áll. Előtte különös, légies szobrok. Az egyik szobor neve: „Szent Ferenc, a környezetvédők atyja.” Alkotója a templom idős plébánosa. , Kopott házak között számtalan kisvendéglő, virágokkal, kerthelyiségekkel, ahol a tulajdonos együtt borozgat a vendégekkel — ez a Tras- tevere, amelyet Fellini megénekelt a Róma című filmben. A nyári hónapokban tartják itt ünnepeiket az őslakos trasteveriek, éjszakába nyúló szabadtéri lakomákkal, amelyeknek királya a kemencében sült, rozmaringgal ízesített, gyenge húsú malac. A Gianicolo-dombról, a Garibaldi-szobor tövéből, ahonnan minden delet egy 48-as magyar ágyúval köszöntének, elénk tárul az egész ősi Róma, és itt a legszebb a naplemente. A vö- rösinges vezér közelében gyerekek tucatjai szurkolnak Pulcinella Arlecchino és az ördög kalandjain. A bábos maestro a nápolyi commedia dell’arte színház egyik utolsó képviselője. Egyszerű bábuit bárki megveheti 5000 líráért. ' ' A Trem-kútban, ahol Anita Ekbert fürdette buja bájait, most turisták hűsölnek, a víz szinte nem is látszik tőlük. A meleg napnyugtával sem szűnik. Jó érzés a főutaktól távol este csavarogni — az eltévedésnek is megvan a romantikája —, mintha megszűnt volna már az a félelem, bizalmatlanság, amely néhány éve rátelepedett az Örök Városra. Róma újra tud élni és nevetni. Göbölyös László TV-NÉZŐ FIATALOK A hét nem kényeztetett el bennünket. Volt ugyan egy rendkívüli adásnap hétfőn — ezzel együtt átlagos tévéprogramnak lehettünk a nézői. Kiemelkedett a hét műsorából a világszerte nagy figyelemmel kísért moszkvai Világifjúsági Találkozó szombat délutáni megnyitója. A három és fél órás szuperprodukció megérdemli hogy elsőként idézzük föl. A Luzsnyiki stadion volt a színhely. Látvány és demonstráció — ez jellemezte a szovjet köztársaságok fiataljainak bemutatkozását. Politikai hitvallás és ügyesség, a hagyományok ápolása, a sport, a művészet jegyében sok kellemes pillanatot varázsoltak a stadionba a szereplők. Lenyűgöző koreográfia alapján egy percre sem lankadt a nézők figyelme. Mihail Gorbacsov beszédének legfontosabb megállapítását is érdemes megjegyeznünk: az emberiség számára nincs fontosabb feladat, mint a béke megvédése. Láttunk a héten új magyar musicalt. Békés József és Heilig Gábor szerzőpáros vérszegény zenés darabja aligha vonul be a műfaj történétébe. A Balaton mellett légvezetéket építő fiatalok elhatározták: a főnök szabadsága alatt rohammunkát végeznek, hogy egy hétig császárok legyenek a pezsgő oázisban. Vágyaik — egy hét gondtalan élet a Balatonnál, kalandok .nem teljesülhetet- len álmok. 1942-ben készült a Lenni vagy nem lenni című amerikai film, mely a hitleri fasizmus ellen összefogó maroknyi színészcsapat különös ellenállását mutatta be. A film magyar vonatkozása, hogy Ernst Lubitsch mellett a történet írója: Lengyel Menyhért. A film Lengyel- országban játszódik. A háború első óráiban kovácso- lódik össze a kis társulat, hogy a földalatti mozgalommal együttműködjve ártatlan emberek életét mentsék meg. A színészek arcán megfagy a mosolygós jókedv, amikor nem a szakmájukban dolgoznak, hanem kénytelenek magukra ölteni a nácik öltözékét, hogy akciójuk közben eltereljék az üldözők figyelmét. De nem tagadhatják meg önmagukat, amikor lazíthatnak egyet. Természetesen nem hiányzik a filmből a szerelem és a féltékenység sem. A film nyíltan gúnyolja a Führert, és nevetségessé ‘teszi. Nem véletlenül került ez a film, a Lenni vagy nem lenni — Shabespeare-t idézve — a világhírű alkotások közé. Az Európát lerohanó Hitler támadásának az első napjairól szólt a film. Tegyük hozzá: a szereplőknek ezek az órák, hetek, hónapok, évek jelentették az ifjúságot. Horányi Barna VIRÁGKARNEVÁL DEBRECENBEN Az idén is megrendezik a debreceni virágkarnevált: augusztus 20-án tizenhat gépkocsin gördülő virágkompozíció, s kíséretében nyolc külföldi, hat hazai művészeti együttes és nyolc középiskolás csoport vonul majd a hagy állomástól a nagyerdei stadionig, ahol neves zsűri dönt a helyezésekről. A 16. debreceni virágkarnevál iráni igen nagy az érdeklődés: a bolgár, a csehszlovák, a francia, a lengyel, a litván, valamint a hazai résztvevők mellett első alkalommal érkeznek vendégek a karneválra Belgiumból, Japánból és Nigériából. Ezekben a papokban a karneváli készülődés központja a Debreceni Városgazdálkodási Vállalat kertészete, ahol a kompozíciókhoz szükséges virágok egy részéi nevelik. A tizenhat kocsi díszítéséhez másfél millió virágszálat használnak majd fel. A NÉPSZÍNHÁZ SOMOGYBÁN Mielőtt a kakas megszólal Elkészítette a jövő .évad színpadi bemutatóinak tervét a megyénkben is játszó Népszínház. Az 1985—86-os szezonban három magyar szerző műve is szerepel a programban. Lengyel Menyhért a tegnapot képviseli a sorban; a jeles írótól az utazó társulat a Róza néni című vígjátékot késiül színre vinni. Róza mama falusi öregasszony, aki abban a városi „bolondok házában” is képes elsimítani a dolgokat. A mai színműirodalmat szintén olyan játékok képviselik, amelyeknek szerzői bizton számolhattak avval, hogy szem nem marad szárazon a kacagástól. Szakonyi Károly szatirikus Hongkongi parókája — ahogy az író megjelölte — „szabálytalan komédia”, mely már több színházban helytállt a miskolci ősbemutató óta. Főszereplője olyan figura, aki az anyagi, javák bűvöletében él, és elfelejti honnan jött. A bonyodalmak ebből fakadnak. 'Gyárfás Miklós Egérút című komédiája ugyancsak típusokat állít elénk: az öregedő és méltóságában megcsontosodott apa el akarja választani fiát a szép, de viharos múltú presszóslánytól, ez okozza az elentéte- ket. A külhoni drámairodaimat a szlovák írószövetség vezető tisztviselőjének, Iván Bukovcannak második világháborús epizódot elevenítő drámája, a Mielőtt a kakas megszólal képviseli. Tart új bemutatót az opera tagozat is. Újra népszerű művet ajánlanak a nézők figyelmébe: Rossinitől Alkalom szüli a tolvajt közös címmel két kisoperát, az Egy nápolyi kastélyban, illetve A velencei botrány címűt. Gondolnak a színház vezetői a gyerekeikre is. A tervezett bemutatók között szerepel - Csukás István—Kőcser Miklós Gyalogcsíllag, Zelk Zoltán—Szervánszky Endre Az. ezernevű lány, Arthur Fauquez—Tamássy Zdenkó—Vargha Balázs Toronyóra lánccal című zenés mesejátéka.
