Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-29 / 176. szám
2 Somogyi Néplap 1985. július 29., hétfő A szovjet haditengerészet napja A világóceánok békéjét védik Az ausztriai borbotrány nagy gondot okoz a burgenlandi szőlősgazdáknak. Palackozott borok száz literjei várnak hiába átvevőre a burgenlandi St. Margaretenben. A fellendülés keserves útja Peru: spártai szigor A Szovjetunióban tegnap ünnepelték a haditengerészet napját. Ebből az alkalomból Szergej Szokolov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napiparanesoit adott ki, amelyben egyebek között megállapítja: a többi haderőnemmel együtt a haditengerészeti erők megbízhatóan védelmezik a szocializmus történelmi vívmányait, állandó harekészülltséglben vannak, s éberen őrzik a Szovjetunió tengeri határait. Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei a nemzetközi feszültség további élezésére és katonai fölény elérésére törekszenek. Ilyen körülmények között a haditengerészeti erők, az egész személyi állomány állandóan tökéletesítik harci felkészültségűiket, s készek becsülettel teljesíteni hazafias és internacionalista kötelességüket. A szovjet hadi tengerészeti flotta fejlesztéséről nyilatkozott a Pravda vasárnapi számában Szergej Gorskov admirális, a haditengerészét fő- parancsnoka. Elmondotta, hogy a második világháborút követően a tengeralattjáróikat és a tengeri álilomó- soiztatású légierőt fejlesztették gyors ütemben. Azatom- meghajitású tengeralattjárók képesek hosszú időt eltölteni a világóceánokon, gyorsan eljutnak nagy távolságokra, s alkalmasak az azonnali válaszcsapásra. Az atommeghaijtású tengeralattjáróik egyesítik magukban mindazt, ami jellemző a szovjet haditengerészeti flottára: nagy csapásmérő erő, mozgékonyság és képesség a rejtett mozgásra, s globális méretekben folytathatnak harci cselekményeket — az ellenség fontos szárazföldi, tengeri és tengeralatti célpontjait semmisíthetik meg. A szovjet haditengerészéti erők jelenleg a legkülönbözőbb felszíni hajókkal rendelkeznek: óceánjárókkal partmenti hadműveletékre képesék. önállóan és a tengeralattjárókkal, illetve légierőkkel együtt bonyolult feladatokat hajthatnak végre az óceánokon, és a tengeri harc- színtereken. A haditengerészeti légierő ma már óceáninak is- nevezhető. Nagyteljesítményű, reaktív hajitóművékkel főszereit, nagy távolságok megtételére képes repülőgépek ezek. A legfontosabbak közülük a rakétahordozó és tengeralattjáró-elhárító repülőgépék. Fejlődik a tengeri áUiomábOfztatósú légierő is, amely helikopterekből és helyből fél- és leszállni képes repülőgépekből áll. A Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül, hagy az Egyesült Államok és a NATO a Szovjetunió és a tölbtoi szocialista országok elleni agresszió kibontakozásának területévé kívánja változtatni a világóceánokat. A szovjet fegyveres erők, s ezen belül a hadiltenigenésze- ti erők legfőbb hazafias és internacionalista kötelessége, hogy megakadályozza ezeknek az agresszív terveknek a megvalósítását. Guantanamo, 1953 július A kubai nép harcán kívül a nemzetközi szolidaritásnak és együttműködésnek is köszönhető az, hogy a szigetország az elmúlit 26 évben ellent tudott állni az imperialista erők nyomásának, fenyegetéseinek és gazdasági blokádjának — egyebek között ezt hangsúlyozta Fidel Castro kubai államfő pénteken Guantanamoban, több minit százezer ember előtt elmondott beszédében. Az ünnepség résztvevői arról emlékeztek meg, hogy Fidel Castro és harcostársai 32 évvel ezelőtt, 1953. július 26-ájn támadták meg — bár bevenniük nem sikerült — a Santiago de Cubában lévő Maneada-laktanyát. A kubai elnök beszédében részletesen beszámolt a szigetország elmúlt évekbeli gazdasági eredményeiről. A kubai nemzetgazdaság 1984- ben 7,4 százalékkal növekedett, miközben a munka termelékenysége ugyancsak tavaly 6,2 százalékkal emelkedett — hangsúlyozta az államfő. Castro bejelentette, hogy az élimúlt évben nyolcmillió tonna cukrot termeltek Kubában, vagyis a szárazság ellenére is sikerült teljesíteni az eredeti célkitűzést. A szónok kiemelte a Kubai Kommunista Pánt által a r ellmúlt óv végién megfogalmazott gazdasági irányvonalnak a jélemtőségét, mert az hosszú távon is elsőbbséget ad a termelő beruházásoknak és a takarékossági célkitűzéseknek. A kubai államfő nemzetközi kérdéseket érintve szót emelt Laltiin-Amerika súlyos gazdasági problémádnak megoldásáért. Növekedett a légiforgalom Az ENSZ repülésügyi szakosított szervezete, az ICAO közzétette a világ legforgalmasabb repülőtereinek 1984-es legjellemzőbb adatait. Ezen adatok szerint a légiforgalom 1984-ben nyolc százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül az utasforgalom 5 százalékkal emelkedett, s meghaladta a 800 millió főt, az áruforgalom növekedése 14,5 százalékos, s elérte a 40 milliárd tonnát. Az ICAO szerint a világ legforgalmasabb repülőtere 1984-ben a Chicago-i O’Hare. Az utasok száma meghaladta a 45 milliót, a gépmozgások (fel-, illetve leszállás) száma pedig megközelítette a 750 ezret. Az Atlanta mellett fekvő Hartsfield forgalma 39 millió, a három New York-i együttes forgalma pedig túlszárnyalta a 60 millió utast. Ünneprontó módon „vért, verejtéket és könnyet” ígért honfitársainak a napokban Kuis Alva Castro, Peru kinevezett miniszterelnöke. Castro alig egy héttel azelőtt ecsetelte spártai szigort kilátásba helyező gazdasági programját, hogy az ország új államfőjét, a 37 éves Alán Gardát július 28-án, Peru nemzeti ünnepének napján, beiktatják hivatalába. A végső szót az új kormány politikájáról természetesen majd Garda fogja kimondani, de .a leendő miniszterelnök beszéde méltó, jól mutatja, hogy a mindenképpen figyelemre- népszerűsége csúcsára jutott APRA pártnak igen népszerűtlen intézkedésükkel kell a kormányzást megkezdenie. Tény, hogy nem a „legszerencsésebb” pillanatokban került hatalomra a hangzatos nevű Amerikai Népi Forradalmi Szövetség (APRA). A pártot hatvan évvel ezelőtt alapította Ha- ya de la Tőrre, Peru modern történelmének egyik legmarkánsabb politikai személyisége. Az APRA kezdettől fogva a legerősebb perui pártok közé tartozott, de a hatalmat csak most, az áprilisban rendezett választásokon sikerült először megszereznie. Haya de la Tőrre ,már nem élhette meg ezt a sikert, bár jelentős része volt benne. Az idős, politikusnak élete utolsó éveiben vodt ereje ahhoz, hogy beleszóljon a párt élén kibontakozó utódlási harcba. Jó érzékkel a fiatalok mellé állt, felismerte, hogy az örökös sikertelenségbe belefáradt, már csak a párton belül elérhető dicsőségről álmodozó középkorú vezetőkkel szemben az új nemzedék dinamizmusa viheti előre az egyre inkább szociáldemokrata színezetet öltő APRÁ-t. Lendületre és képzelőerőre szüksége is lesz Alán Gardának és kormányának. Peru történelmének talán legsúlyosabb válságát éli, Limában a mai helyzetet rosszabbnak tartják, mint a Chile ellen vívott múltszázadi vesztes háborút követő nemzeti katasztrófát és a harmincas évekbeli nagy gazdasági világválság perui következményeit. A válság jelei peruban is jórészt ugyanazok, mint a térség többi országában: a lakosság jó része hihetetlen nyomorban él, visszaesett a termelés, növékszik a munkanélküliég, az infláció. Visszafizethetetlen adóssághegyek halmozódtak fel. A fiatalok közül egyre többen menekülnek a kábítószerek bódulatába a kilátástalan válság elől, terjed a bűnözés. Az elkeseredettség kiváló táptalajt jelent a terrorizmus eszközét alkalmazó politikai erőszaknak: a hadsereg évek óta képtelen megbirkózni a „Sendero Luminoso” nevű szélső- baloldali ger i 11 aszerveze ttel. Alán Garda választási hadjáratában a gazdasági bajök gyökeres orvoslását, a nemzeti érdekek védelmét, a demokrácia kiteljesítését ígérte. Kijelentette, hogy a nemzeti egység megteremtésén fog munkálkodni, kormánya igazi „népi” kormány lesz. Politikai gyógymódot javasol a terrorizmus megfékezésére. Külpolitikájában a latinamerikai közösség erősítése, az el nem kötelezettség mellett tett hitet. Azt ígérte, hogy Peru az ő kormányzása alatt az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben fogja támogatni a közép-amerikai béke megteremtésén fáradozó Contado- ra csoportot. Az. ígéretekben bővelkedő programmal elsöprő sikert aratott, az APRA, kényelmes többséget szerzett a törvényhozásban. Igaz, a párt fölényes győzelmének fő okát sokan inkább azzal magyarázzák, hogy az eddig kormányon lévő jobboldal szenvedett csúfos vereséget, s az APRA vonzerejéhez nagymértékben hozzájárult, hogy eddig még nem volt alkalma lejáratni magát. Persze az ilyen okfejtéseknél sokkal lényegnetö- rőbb kérdés is elhangzott már. Az, hogy Garda miként tudja megvalósítani programját. A második helyen végzett baloldali szövetség egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett: azt vallja, hogy az APRA a gazdasági kérdésekben még nem mondott többet homályos általánosságoknál, még nem fedte fel, hogy a keserves korszakból miként lesz fellendülés. Mindenesetre együttműködést ajánlott fel Gardának, s erre az új elnöknek még nagy szüksége lehet, hiszen a baloldal — elsősorban a kommunista párt — vezető szerepet játszik a szakszervezeti mozgalomban. Az APRA mindeddig nagyon mértéktartó volt a „Sendero Luminoso” elleni politikai küzdelem részleteinek ismertetésével is. A gerillamozgalom felszámolásának lehetőségeit illetően nagyon megoszlanak a vélemények. A jobboldal a hadsereg bevetését erőlteti, a baloldali pártok pedig azt sérelmezik, hogy azokban a tartományokban, ahol a „Sendero Luminoso” élénk tevékenysége miatt rendkívüli állapot van életben, a hadsereg több figyelmet fordít a politikai eszközökkel küzdő baloldal elnyomására, mint a fegyveres gerillák elleni harcra. Az ígéretek korszaka július 28-án véget ér. Az APRA kormányra lépését nagy várakozás előzi meg. A szakadatlan sztrájkok, a kormányépületek előtt robbanó pokolgépek pedig egyértelműen azt mutatják, hogy nem lesz könnyű megfelelni a várakozásnak. A „vérből, a verejtékből és a könnyekből” kijut majd az új szerepét még csak ízlelgető APRÁ-nak is. G. I. A LEGNAGYOBB NYUGAT-EURÓPAI REPÜLŐTEREK ÉS A FERIHEGY FORGALMA 1984-BEN Az áruforgalom, ^ ezer tonna ^ A gépmozgások száma, ezer db nincs adat Vasárnap esti kommentárunk Ismét katonai hatalomátvételről érkezett hír Afrikából, ezúttal a kontinens keleti részéből, Ugandából. A jelentések szerint a hadsereg fellázadt alakulatai elfoglalták a fővárost, és távozásra kényszerítették Milton Obote elnököt. Egyelőre meglehetősen hézagosaik azok a jelentések, amelyek a kelet-afrikai országiban lezajlott puccsról tudósítanak, az azonban bizonyos, hogy a katonai hatalomátvétel híre a legtöbb Ugandáiban rossz emlékeket ébreszt fel. Ugandában egyszer már, 1971 elején bevették a hatalom bástyáit a katonák — akkor is Obotét A bosszú órája? űzték el —, s ami azután következett, az ma is szégyenfoltnak számít az ország és a kontinens történetében. Az előzőleg csak Afrika gyögyszemeként emlegetett Uganda a kor- mánymdat mágiához ragadó Idi Amin mintegy kilenc esztendős országlása alatt a szó szoros értelmében tönkrement. Ígéretesen fejlődő ipara, virágzó mező- gazdasága szétzilálódott, letarolt ültetvények, lerombolt épületek, szétvert utak, hidak és halottak maradtak Idi Amin után. A legfájóbb és legriasztóbb emlék, ami most felszínre tör, azé a félmillió emberé, akik ennek a rémuralmi időszaknak áldozatul estek. Milton Obote az 1980-as választások eredményeként került vissza az ország élére, a nemzeti megbékélés, az egység, a stabilitás, az újjáépítés szándékával. Csodákra azonban nem volt képes, ráadásul a gondokat csak növelte az évek óta pusztító aszály és nyomában a mind több embert sújtó éhínség. Ellenfelei már az 1980-as választások idején bosszút esküdtek Obote és pártja, az akkor legtöbb volksot elnyerő Ugandái Népi Kongresszus (UPC) ellen. A hírek szerint az ország északi felében az elmúlt napokban katonai - lázadás robbant ki. A lázadók Obotéék legfőbb vetélytársát. az ellenzéki demokrata pártot, valamint a lakosság mintegy harmadát kitevő egyik nagy törzset vallják támogatójuknak. Ezzel a mostani puccsa.l tehát ütött volna a bosszú órája Ugandában? Nos, ha így van, ha igazak a hírek a törzsi háborúskodásról, akkor ez a hatalomátvétel — mégha jelszavai, eszközei tetszetősebbek is lesznek — ugyanúgy árt ennek a jobb sorsra érdemes országnak és népének, ahogy ártott Idi Amin országlása ... —M— Százéves a motorkerékpár. Ebből az alkalomból kiállítást rendeznek Münchenben.
