Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

1985. július 23., kedd Somogyi Néplap 3 Az élelmiszeripar első féléves mérlege Á példákkal erősített hírek Bocska Gyula a somogy- sárdi községi pártvezetőség titkára. — Niaigy a mozgás a gaz­dasága életben, a párttagok — a pártonkívülíekkel együtt — foglalkoznak ez­zel, hiszen a saját zsebü­kön is megérzik. Persze nem mindig tudják nyomon követni a változásokat. Megesik, hogy értetlenül áll­nak egy-egy intézkedés hal­latán. Így aiztán nem múlik el egyetlen pártcsoportgyű- lés, taggyűlés sem anélkül, hogy ne esne szó e témák­ról. Az embereket Somogy- sárdon, Űjvárfalván, Me- zőcsokonyóm elsősorban a változás itteni hatása érdek­li. Ez szinte mindig napi­renden vani. Amikor megál­lók az emberekkel, mindig szóba kerül a gazdaságpoli­tika. Ez természetes, hiszen a .termelőszövetkezet dolga­in, a községfej lesatósen kí­vül téma a háztáji is, azzal ugyanis mindenki foglalko­zik. — Ezek szerint itt min­denkinek agitálnia kell. — Természetesen. A párt- titkárok, a .gazdasági veze­tők , egyik feladatai, hogy megmagyarázzák: miit miért tesznek, s minek .az érde­kéiben. A legfontosabbak az egyéni beszélgetések és ezek alapján az emberek meggyőzése. Sokszor előfor­dul velem, hogy öt percre elugrok a tsz gépműhelyébe s az egésiz délelőttöm el­megy. Minden kérdésre pontosan kfell válaszolnom. Ügiy kezdik: ezt meg ez.t hallottam, akkor nálunk miért nincs úgy? — Például mi? — A felvásárlást lépten- nyomon szóba hozzák, ők megtermelik a mezőgazda­sági termékéket, aztán le­adják a felvásárlónál, rnaljd a kaposvári piacon több­szörös áron látják viszont. Nem örülnek, hogy a vá­rosiak ennyiért kénytelenek 'megvenni azt, amit ők jóval olcsóbban termelnék meg. Ilvenkor hiába magyarázzuk a fogyasztási szövetkezet rezsijét meg egyebeket, ők azt válaszolják: nekik har­minc forintot adtak az eperért, ^a piacon meg csak­nem száz forint volt. Így aztán nem csoda, hogy töb­ben a maszekhoz pártoltak át. ő ugyanis kiment a ház­hoz, s tizenöt forinttal töb­bet adott az áruért. Akkor meg az áfész reklamált: miért nem teljesítik az em­berek a szerződésben fog­laltakat. . Szerintem az ér­dekek ilyen ütközése ezután még gyakoribb lesz... s a magyarázat sem maradhat el. — Mit tesz a pártveze­tőség azért, hogy a • négy pártalap,szervezet tagsága még alaposabban megis­merje a gazdaságpolitikai feladatokat? — Amikor az oktatási formákat terveztük, mindig figyelembe vettük, hogy nö­veljük ezeket az ismerete­ket. Olyan hangok is hal­latszották: ugyan hagyjuk már a gazdaságii témákat. Mi azonban — figyelembe véve a tavaly elindult fo­lyamatokat — úgy döntöt­tünk: mindenképpen foglal­kozzanak az alapszerveze- tekben az időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekkel, s legyenek továbbra is ilyejn témájú tanfolyamok. .Ezek sikeresen zárultak. Nem csalódtunk, mert niagyonak­tív volt minden foglalko­zás. Az ősztől a párt XIII. kongresszusának anyagán felül megtárgyaljuk a leg­újabb gazdaságpolitikai té­mákat is. Előnyös, hogy ná­lunk a felkészült propagan­distákon kívül a szakembe­rek is vállllailikozniaik egy- egy előadásra. — Milyen az oktatás, a meggyőzés hatása a gazda­sági eredményeikre? — Az emberek tájékozot­tabbak, jobban „hadra fog­hatók”. A tsz tíz szocialista brigádja sokat tesz az ered­ményes gazdálkodás érdeké­ben.^ A lakosságot jobban lehet társadalmi munkára mozgósítani. Különösen a két társiközségben, Űjvárfal­ván és Mezőcsokonyán ér­zik: többet kéül tenni annak érdekében, hogy életképes maradjon a településünk. L. G. A lakosság élelmiszer-ellá­tása az elmúlt hat hónap­ban kiegyensúlyozott, zavar­talan volt, az ipar összessé­gében elegét tett a kereske­delem megrendeléseinek, s tovább bővült a bolti vá­laszték is — ez derül ki a MÉM elemzéséből. Ebből kitűnik azonban az is — ami az ellátáson különben nem érződött —, hogy az ipar termelése 2 százalékkal elmaradt a tervezettől. Ez elsősorban a külpiaci érté­kesítés gondjaira vezethető vissza, emiatt az első félév­ben a kivitel, a szállítás gyakran akadozott. Az üze; mek egy része a termelés visszafogására kényszerült. A tavalyról áthozott szeré­nyebb nyersanyagkészletek miatt esetenként kevesebb nyersanyag is állt a feldol­gozó ipar rendelkezésére, ami a gyártási eredmények­ben is megmutatkozott. Az exportban fontos sze­repet betöltő húsipar alap­anyag-ellátására kihatott, hogy az értékesítés nehézsé­gei miatt átmenetileg aka­dozott az állatok átvétele. A termelők ennek nyomán el­bizonytalanodtak; mérsék­lődött az állattartási kedv. Ennek ellensúlyozására a húsipar máris intézkedése­iket dolgozott ki; ezek a gyakorlatban éreztetik is kedvező hatásukat. Az idén eddig több mint 22 ezer jó minőségű, magasabb jöve­delmet biztosító süldőt he­lyeztek ki a vállalatok a háztáji gazdaságokba, s az állományfeljavítás kereté­ben további negyvenezer süldőt adnak át előnyös fel­tétetek mellett a gazdáknak. A korszerű fajták jobb mi­nőségű húst adnak, így ezek külpiaci értékesítésének fel­tételei is javulnak. A tejtermelés gazdaságo­sabbá tételéhez a szarvas- marhatartás közgazdasági feltételeinek javítását terve­zi a MÉM. Az év második felére az ágazat fokozhatja a terme­lést, annál is inkább, mert a növények nagyobb része ebben az időszakban érik be. Olaj­tartályok NDK exportra Két évvel ezelőtt bő­vítette ipari tevékeny­ségét a kiaposfői Kossuth Tsz. A nőket foglalkoz­tató varroda mellett esztergályos- és lakatos- részleget hozott lérte. Hosszabb távú megálla­podás alapján a két műszakban üzemelő fém­ipari részleg az NDK részére hidraulika olaj­tartályokat, a kőolaj vállalatnak fúróberen­dezéséket készít. Az ipa­ri tevékenység évi anyagmentes árbevétele 10 millió forint. Ötvenévi semmittevés Mérettartó műanyag padlók 43 millió forint társadalmi munka Lesz-e nekünk Sóderi- cánk? — kérdeztük néhány évvel ezelőtt a gyékényes! kavicsbánya kapcsán. Pél­dáiként hoztak a Dráva túl­só öldialiáit, ahol ugyancsak kavicsbányát nyitottak _ a szomszédaink. Ám előre gondoltak a keletkező vízfelület hasznosítására is. Egyetlen építkezési enge­délyt sem adtak ki magá­nosoknak, így kellemes környezetben lévő üdülő­övezetet alakíthatták ki. Nálunk nem beszélhetünk ilyenről. Gyékényesen 1927- ben kezdték meg a bánya­művelésit, de több mint öt­ven évig halódott a ma csaknem kétszáz hektáros tó környezetének rendezése. Épített itt mindenki, aki csak akart. Vízbe nyúló bungalóik és stégek sora ma­gasodik mindenfelé. Nyug­díjasok és horgászok verték itt tanyát engedély nélkül. A rosisz nyelvek szerint csupán egyetlen embernek volt építési engedélye, neki is csak azért, mert hivatali­ból ezzel foglalkozott. Az viszont tény, hogy a Ma­gyar Államvasutak ugyan­csak engedély nélkül építet­te föl nyaralóját, vállalva a büntetés 'kockázatát. De van itt . nyaralója a csurgói áfésznek meg néhány hely­beli vezetőnek is. Az épüle­tek egyike-más'ika enyhén szólva sem illeszkedik a környezetbe. A gazba ra­kott miíkrobusz-karosszéria már mindenkit megdöbben­tett. Az 1982-ben elkészült részletes1 rendezési terv sze­rint csaknem valamennyi épület életveszélyes. Búvá­rokkal vizsgáltatták a part- olldált, innen a megállapí­tás. Le kellene bontani őket, de sokról azt sem tudják, Gyékényes nem Délegyháza hogy ki a tulajdonos, hi­szen az önkényes földfogla­lók nem tesznek cédulát az ablakba. A „feketepiacon” azon­ban vannak kézzelfogható tulajdonosok, hiszen pél­dául Nagyatádon lépten- nyomon találkozni olyan fára szögezett hirdetésekkel, melyek gyékényesi horgász­tanyát hirdetnek eladásra, meglehetősen borsos áron. Minderről szó volt tegnap délelőtt Záikánytelepen is, ahol a községi közös ta­nács szervezett tájékoztatót az érintetteknek a kavics­bánya partjának jövőjéről. Mint elhangzott, eddig vi­tatott vol(> a tulajdonosi jog. Mostanira a termelőszövet­kezet és a tanács egyezség­re jutott, különböző föld­cserékkel a tanács lett a tópart jiaiYJa részének keze­lője, csupán egy kis darab maradt a kavicsbánya tulaj­donába, de erről is tárgyal­nak már. A rendezési terv azzal számol, hogy a part mentén egy 'tizenhá­rom méteres sáv alakul ki, amelyet mindenki használ­hat, s ezzel megőrizhetnék] a vízminőséget is. A tanács­kozás egyik résztvevője el­mondta, hogy neki Délegy­házán van nyaralója. Ha­sonlóiképp a kavicsbánya partján. Ott mások a viszo­nyok. Ahhoz, hogy nálunk is javuljanak a körülmé­ny eiki, kérlelhetetlenül végre kell hajítani a tervet. N. J. A Hungária Műanyagfel­dolgozó Vállalat pvc-pad- lókat gyártó üzemében kor­szerűsítik a termékszerkeze­tet: csökkentették a hagyo­mányos kemény pvc-szőnye- gek előállítását, s fokozták az újszerű, habszerkezetes műanyag padlók termelését. Az idén készülő mintegy 8 millió négyzetméternyi mű­anyag padlónak a fele már habosított termék lesz. A döntést széles körű köz­vélemény-kutatás előzte meg. A vállalat szakembe­reinek kérdéseire sok ezer válasz érkezett. Ezek több­sége szerint a vásárlók la­kásuk felújításához vagy újonnan épült otthonuk csi­nosításához a hagyományos műanyag padlókkal szemben előnyben részesítik a drá­gább, ám sokkal jobb minő­ségű, hő- és hangszigetelő habosított padlókat. Különö­sen népszerűnek bizonyult a vállalat egyik újdonsága, az üvegszállal erősített méret­tartó padló, amelynek a ha­bosított termékek kedvező tulajdonságain túl további előnye, hogy a használat so­rán semmit sem veszít ere­deti formájából, az illeszté­sek évek múlva is úgy si­mulnak egymáshoz, ahogy a padlót leragasztották. A Hungáriában éppen 30 esztendeje kezdték meg a pvc-padlák gyártását. Ez időalatt csaknem 100 millió négyzetméter műanyag pad­lót készítettek, s, 1964-től már csak hazai alapanya­gokkal dolgoznak. A habo­sított termékek fejlesztése a hetvenes évek óta tart, a Hungifelx nevű alaktartó padtök gyártását pedig a múlt év közepén kezdték meg egy új, Japánból vásá­rolt gépsoron. Az új techno­lógia bevezetésével lehetősé­gük nyílt az anyag- és ener­giatakarékos gyártás meg­valósítására; a villamos- energliáról áttértek az ol­csóbb földgázra. Az új gyár­tási eljárás lehetővé tette, hogy a minőség javítása mellett a korábbinál 25 szá­zalékkal kevesebb anyagból készítsenek ugyanannyi négyzetméter terméket. A Hungária újdonságaival most ismerkednek a tőkés partnerek, a vállalat több nyugat-európai országba ikülidte el mintáit. Az üveg­szál erősítésű padlókból NSZK-beli és osztrák cégek már próbaszáUítmányt is kértek. Megnyílt a debreceni nyári egyetem A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem aulájában rendezett ünnepséggel tegr nap megnyílt az idei deb­receni nyári egyeltem. Az ország legrégebbi és legna­gyobb nyári egyetemét eb­ben az évben már 55. .al­kalommal rendezték meg: résztvevői a világ harminc országából érkezett, a ma­gyar nyelv és a magtér kultúra iránt érdeklődő fia­talok. Segítik a gázprogramot Kaposváron a városi ta­nács terv- és munkaügyi osztálya szervezi és hangol­ja össbe a város és a vá­roskörnyék társadalmi fel­adatait. Minden év elején meghatározzák azokat a helyszíneket, áhol igényt tar­tanák ilyen jellegű munkára. Az üzemek, vállalatok kö­zösségei 'kiválasztják vala­melyik gyermekintézményt, megbeszélik az ottani veze­tőkkel: mikor és mit szeret­nének elvégeztetni. Sók — évek óta tartó — kapcsolat alakult ki így, a Balaton Fásáért egyik bri­gádja például szinte „haza­jár” a Petőfi utcai óvodába, a Mezőgép kollektívája pe­dig a karbantartási munká­kat végzi. el. Kiemelkedő teljesítményt ért el az első félévben az 503-as szakmunkásképző in­tézet. A tanárok vezetésével a diákok eddig 240 ezer fo­rint értékű szakipari szere­lést végeztek _ el különböző gyenmekintézményékben, a XIII. pártkongresszus és a felszábadulás 40. évforduló­jának a tiszteletére pedig 156 ezer forint értékű társa­dalmi munkát vállaltak. A városrendezés, a vá­rosszépítés közügy. Érzik ezt a kaposváriak, a kertes há­zak utcáinak nagy résziét a lakosság tartja rendben. Rendhagyó és kitűnő kezde­ményezés volt az idén a vá­rosgazdálkodási vállalat in- gyenpalánta-akciója, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a város valóban ismét virágos Kaposvár lehessen. A Hazafias Népfront meg­bízottai a hozzájuk tartozó területen mozgósítják a la­kosságot. A * gázprogram so­rán bőven akad tennivaló. A területrendezés, a füvesí­tés általában a lakosságra vár. Bíró Ferencné kapostfüredi tanácstag jó szervezését di­cséri, hogy a mintalakótelep Rezeda utcájában 35 lakás- tulajdonos vállalta: társa­dalmi munkáiban kiássák a gázvezeték árkát, s a szere-' lés után visszatöltik a föl­det. Ugyancsak Kaposfüre- den 60 lakáshoz kell a ge­rincvezetékről leágazó csat­lakozó árkokat kiásni. Ezt szintén a lakók végzik el, a munka értéke 123 ezer fo­rint. A tervosztály összesíti a város érdekében végzett társadalmi munkát. Az első félévben Kaposváron ez 24 millió 200 ezer forint értékű A város környékéhez tartozó 18 község lakói pedig 19 millió 200 ezer forint értékű munkát végeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents