Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

ÁZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 171. szám Ára: 1,80 Fi 1985. július 23., kedd Üzemavató Barcson CIPŐFELSŐRÉSZ A SZALAGON Településfejlesztés — egyetértéssel A múlt hét péntekén még a régi tüzép-raktárlból át­alakított szükségüzemben fe­jezték be a munkát a Szi­getvári Cipőgyár barcsi te­lepének dolgozói, tegnap reggel pedig már a huszon­ötmillió • forintért fölépített új üzemcsarnokban ültek le a szalag mellé a gyáregység munkásai. Telep volt, gyáregység lett tehát a barcsi, ahol cipőfel­sőrészt készítenek, most ép­pen szovjet exportra. Dr. Németh Jenő, Barcs tanács­elnöke vágta át a csarnok ‘bejáratánál kifeszített nem- zetiszínű szalagot, majd ava­tóbeszédében elmondta: a város vezetői örülnek ennek az eseménynek. A szigetvári gyár „betelepülése” egyezett a városi tanács koncepciójá­val, mely az ipartelepítési tervekben ilyen középüze­mekkel számolt; ezek a Bar­csőn élő nők foglalkoztatott­ságának ihelyzetét javítják. Barcs és Szigetvár közelsé­ge segítette, hogy a gyár és a település vezetői jó kap­csolatokat alakítsanak ki és kölcsönösen előnyös megálla­podásra jussanak, amelynek eredménye a mostani üzem- avatás. Horváth József, a Sziget­vári Cipőgyár igazgatója az ünnepségen elmondta, hogy másfél éve beszéltek először a telepítés lehetőségeiről, egy éve kezdődött a munka, amelyet még -váratlan nehéz­ségek is — a töltéstalaj ’a- zasága és egyebek — akadá­lyoztak. De a kivitelezők, s köztük elsősorban a barcsi ÉSZiKV gyors és jó munká­jának köszönhetően a határ­időn belül és a tervezett költségeket nem túllépve ad­hatták át az új csarnokot a dolgozóknak. Az igazgató azt is említet­te, hogy az idén 100 éves Szigetvári Cipőgyár vezetői­nek lassacskán már a név­változtatáson kell gondol­kodniuk, mivel a központi gyáron kívül több települé­sen is van üzemük és meg­lehet, hogy néhány év múlva Szigetváron kevesebben dol­goznak majd, mint a másutt levő- gyáregységekben. Horváth József ezután át­adta Németh Jenőnek a gyár jubileumi emlékplakettjét, majd több oklevelet és ki­tüntetést nyújtott át azok­nak, akik a barcsi gyárépí­tésben átlagon felüli telje­sítményt értek el. A szalag melletti munkát rövid időre megszakító ün­nepség után a délelőttös műszakban dolgozó asszo­nyok újra gépeikhez ültek, és csupán a cipőfelsőrész-ké­szítés csínját-bínját ismerő ember véhette észre, hogy a munka még nem teljes se­bességgel megy, mert eltelik néhány nap, amíg az új üze­met megszokják az ott dol­gozók. t L. P. A településfejlesztési hoz­zájárulás bevezetésével kap­csolatos feladatokat vitatják meg a következő napokban a budapesti kerületi taná­csok végrehajtó bizottságai. E fejlesztési forrás .létreho­zásáról 1984-ben alkotott, és jövő év elején hatályba lépő elnöki tanácsi törvényerejű írendelet intézkedett. Az új rendelet megalkotá­sára azért volt szükség, mert a községfejlesztési hozzájá­rulásról szóló 1967-es tör­vényerejű rendelet életbe lépése óta eltelt időszakban számos jelentős változás kö­vetkezett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényege­sen kiszélesedett a demokra­tizmus hatóköre. Az elképzelések szerint a jövőben a lakosság a jelen­legi adójellegű községfejlesz­tési hozzájárulás helyett a helyi elhatározásokon ala­puló településfejlesztési hoz­zájárulással vesz részt szű- kebb környezetének gazda­gításában. Ennék megfele­lően a fejlesztési vagy ép­pen működési célok kivá­lasztásakor, illetve a hozzá­járulás mértékének, időtar­tamának meghatározásakor ki kell kérni a lakosság vé­leményét. A hozzájárulást a lakásbérlet, vagy a személyi tulajdonú lakáshasználat, il­letve az egyéb ingatlan tu­lajdon — például üdülő, mű­hely, üzlet, telek — tartós használata alapján állapít­ják meg. Mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól azok a családok, amelyek­nél az egy főre eső jövede­lem a 2500 forintot nem ha­ladja meg. A lakbérterhek növekedése miatt kevesebb településfejlesztési hozzájá­rulást kell fizetniük a la­kásbérleti jogviszonnyal ren­delkezőknek, mint a szemé­lyi tulajdonú otthonok lakói­nak. A hozzájárulás mértéke évi 300-tól 2000 forintig ter­jedhet. A befolyt pénzzel ki­zárólag a helyi tanácsok rendelkeznek: fej lesztésr e, meglévő intézmények mű­ködtetésére és felújítására használhatják fel. A helyi tanácsok kötelesek nyilváno­san elszámolni arról, mire fordították a lakosságtól származó pénzt. Ez látszik a legalkalma­sabbnak ugyanis arra, hogy a lakossággal közvetlen kap­csolat teremtődjék, lehetőség nyíljon a tájékoztatásra, a felvilágosításra, az esetleges kérdések megválaszolására is. A többség előzetes, írásos egyetértésének birtokában lehet majd előterjeszteni a hozzájárulás megállapításá­ra vonatkozó tanácsrendelet tervezetét. Ezután a tanács­tagok ismételten tájékozód­nák a lakossági vélemények­ről, majd a kerületi taná­csok megtárgyalják és meg­alkotják a településfejlesztési hozzájárulásról szóló tanács­rendeletet, amelyet még az esztendő vége előtt kihirdet­nek. Messze a kikötő Az autósak (köztük e so­rok írója) ellentétben a Bourbonokkal, folyton felej­tenék, ugyaniakkor nem is itamulnak. Következetesen elfelejtik:, hogy a Balaton- parton esős, szeles időben csak abban az esetben sza­bad 'autóba ülni, ha az uta­zásnak nincs fontos célijla (illetve nincs is célja), s ha nem kell valllalhova. időre megérkezni. Feledékenysé- günket újra és újra meg- szenvedjük (és megfizetjük) az idegeket felőrlő kirándu­lások során, s amikor végre a dugókban való vesztegeté­sek kínjától szédülten s a „csúsztatott kuplungolás­tól” megmeredt, fájós láb­bal kiszállunk a kocsiból, a kirándulás kellemes per­cei (mondjuk egy múzeum, egy kiállítás vagy egy kon­cert üdítő hatása a szel­lemre) már régen feledésbe merültek, s eképpen mor­molunk: „Csiafc lazít) a két­órás utat. azon a két .kilo­méternyi útszakaszon... csak azt tudnám feledni... Sokat láttam, tapasztal­tam már a déli parton ... Siófok belvárosában puló­verpiaci napokon!, vagy Elő­nyöd és Boglár között fő­szezon! hétvégieken... De amit ős Tihany lejtős, ke­mény útján keltett elvisel­nem sok száz embertár­sammal együtt vasárnap délután öt és fél hét kö­zött, az már igazán több a soknál. Tapolcától Tihanyig — a szokásosnál nagyobb forgalomban — körülbelül félóra alatt tettem meg az utat. s még nem volt öt óra, amikor a centrumot elhagy­va besoroltam a Mazda mögé... Ettől kezdve öt­percesként: gyújtás, egyes sebességi fokozat, csúszta­tott 'kupiüng, és stop. Kézi­fék. Közben, a szembefor- glalom szüneteiben egy-egy Munkásőrök a fiatalokért Niagy felelősséggel készül­tek fel a munkásőrök anyá­ra ifjúsági akciókra. Több mint tízezren működnek közre a nyári táborokban, az ifjúsági rendezvényeken. A balatoni útitörővárosnak elektromos lőteret építenek, a s’zainazugi úttörőtábornak ajándékozott 120 ággyal az itt vakációzók elhelyezését segítették. Úttörők nyaral­nak a munkásőrség kiképző táboraiban a Vas megyei Só- tonyban, a Borsod-ijLbaúj- Zemplén megyei Harsány­ban, a Somogy megyei Nagybajomban, a Heves megyei Felsőtánkányban s máshol is. Hunyadi-emlékmű Belgrádban Hunyadi-emlékművet avat­tak tegnap délben a ju­goszláv fővárosban. A belg­rádi vár felső részében el­helyezett fehér márvány­tömbbe vésve szerb-horvát és magyar nyelvű felirat hirdeti: „1456. július 22-én Belginád védői, élükön Hu­nyadi Jánossal, ezen a he­lyen arattak döntő győzel­met a törökök felett”. Az emlékmű leleplezési ünnep­séglén a Magyar Népköztár­saság kormánya nevében Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, az em­lékművet állító Belgrád képviseletében pedig Milica Babics, a városi művelődé­si és oktatási bizottság el­nöke mondott beszédet. Ünnepi herédében Rátkai Ferenc, a belgrádi győze­lem jelentőségét méltatva, ihangsúlyozita: az ostromlott várban és a fölmentő sereg­ben vállvetve harcoltak ma­gyarok, szerbek és más né­pek fiai, ' a fenyegetettség nehéz pillanataiban megva­lósítva mindazt, amit ural­kodó osztályaik tárgyalóasz­talainál csak ritkán sikerült elérni; Az emléktábla ma­gyar és iszerb nyelvű felira­tával — közvetve —erre az összefogiásra is emlékeztet. Beszéde további részében a miniszterhelyettes — a ma­gyar—jugosizláv együttmű­ködés eredményes alakulá­sáról szólva — kiemelte: a Hunyadi-emlékmű fölava­tása a mindkét részről egy­aránt tapasztalható és köl­csönösen növekvő készség­ről tanúskodik, hogy na­gyobb figyelmet fordítsunk közös történőim ünkr, ek azokra a mozzanataira, amelyek tovább szilárdít­hatják szocializmust építő népeink barátságát. Adókönnyítés a mezőgazdaságnak Csökken a mezőgazdasági nagyüzemek néhány kiegé­szítő tevékenységének ter­melési adója. A mezőgazdasági nagyüze­mek ipari, építőipari és szolgáltató tevékenységében két éve tapasztalható meg­torpanás miatt az érdekelt főhatóságok az e tevékeny­ségek után fizetendő terme­lési adót folyamatosan fe­lülvizsgálj ák. Megállapítot­ták: a szabályozás szigorítá­sa nyomán az utóbbi évek­ben nem minden területen volt megfelelő az érdekelt­ség. A rendelkezések néhány fontos tevékenységénél az indokoltnál nagyobb adót írtak elő. Ezért három fon­tos területen már ez évben — január 1-től, visszamenő hatállyal — csökkentették az adót. így 11-ről 7 százalékra .mérséklődött az építőanyag- ipari termékek, ll-,ről 5 szá­zalékra a fafeldolgozás és 13-ról 11 százalékra az épí­tőipari kivitelezés után fize­tendő termelési adó. „überoikos” osiaknrértis fiú „tárnád”, aki megpróbálja „előzni”(!) A a kompkilkötő- ■ ig tantó kocsisort. Termé­szetesen pillanatokon - „belül szembetalálja magát égy száillítójárművell, melynek nálánál gyakorlottabb sofőr­je nagy üggyel-bajjal —az árokba borulás veszélyétől fenyegetve kikerüli... Hat óra tájt pillantom meg az „ígéret kikötőjét'”, s egy fél­óra múltán már a fedélze­ten is vagyok. Megtudtam: a hétvégén 13 400 gépkocsit szállítottak a kompok Szán­tód és Tihany között. Talán az „élmény” hatására 'baga­tellnek érzem ezt a Sízámot. S érdekes módon nem ka­pom fel ,a fejem meglepve, amikor közük velem a Ma- hartnál, hogy ,a kompjáratok meginduJá'Sa óta összesen 223 072 autó gördült a vízi j árművekre... Tegnapra — szerencsére — elmúlt a „kirándulóidő”, s a vasárnapi autósok nagy része visszatérhetett a strandra. Ismét ezrek a par­ti gyepen, a víz csaknem roelegniek mondható, a tá­borhelyek — már a kisegí­tő kempingek is — teljesen megteltek, összesen 24 700- an táboroznak a Siotour kempingjeiben, magyarok és külföldiek, sátorban és lakókocsiban. A nyugatiak által különösen kedvelt za- márdi Autós I-ben ezer­nyolcszazán -laknak, s nin- , csenek kevesebben a vele szemben létesült Autós II- ben sem. Itt a néhány éve még sívó homokos területen mindenütt dús a fű. egész­ségesek a fiatal fáik. Az úttörőtáborokban is vidám az élet. A Somogy Megyei Tanács üdülőtábo­rában például egy-egy tur­nusban 1300 úttörő lakik Fonyódligeteni. Itt, a siófo­kiak altáborában részben a Balaton-par.ti városból és környékéről, részben pedig az ország különböző vidé­keiről érkezett pajtások tá­boroznak. A Balaton-parti gyerekek szívesen utaznak el az ország más tájaira, például hegyvidékekre, ezért a városi úttörőelnök­ség megszervezte részükre az úgynevezett cseretáboio- zást. Fonyódligeten jelenleg miskolci, nagyszekeiesi és kántorjénosi gyerekek fü- rödnek, napoznak, szóra­koznak. Az itteniék pedig a Miskolc környéki Csanyik- völgybeni, Saű.góbányán, Ti­vadarban, Egerben és Sikló­son élvezik, .illetve élvezték a nyár örömeit. Sz. A.

Next

/
Thumbnails
Contents