Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-22 / 170. szám

1985. július 22., hétfő Somogyi Néplap 3 Rázta a zenészt az áram Kiszáradt nokedli, védőburkolat nélküli villásdugó A köjál és a megyei mun­kavédelmi felügyelőség el­lenőréi járták a hét végén a Balaton somogyi partját. Sió­fokitól Boglánleliéig, illetve Fonyódtól Ba la tonszenitgy ör - gyig két csoport vizsgálta a tóparti vendéglátóhelyek és élelmásizenboiltok, valamint a táborok állapotát, egészség­ügy! és balesetvédelmi hely­zetét. A szombati nap ..mérlege”: Siófok és Balatonboglár kö­zött húsz vendéglátóhelyen és boltban, valamint három táborban kellett helyszíni bírságot alkalmazni. Intéz­kedésre kötelező jegyzőköny­vet öt esetben vettek föl kü­lönböző kisebb hiányosságo­kért, olyanokért például, hogy nem volt megfelelően zárható szeméttároló. A (Siófoki Sörbár vezetőjé­nek 2000 forintja bánja a szabálytalan hűtőtárolást és azt, hogy a gombás és tejfö­lös ételeket vis&zahűtötfék. A Matróz étterem vezetőjét 5000 forintra büntették, mert nem csoportosítva tárolta a hűtenivalót, és nem végez­tette el a tojásfertőtlenítést. Az üzlföt piszkos volt. A siófoki áfész-bol tokban állandó a létszámhiány. Az ellenőrök ezt is figyelembe vették, de nem tudták elnéz­ni a siófoki nagy csemegé­ben a rendetlenséget, a pisz­kot, és azt, hogy szakosítat- lanul tárolják az élelmiszert. A vezetőt 3000 forintra bün­tették. Azonnal bezáratták a bog- láriellei Pintyőke ételbárt, és szabálysértési eljárást in­dítottak tulajdonosnője ellen. Egészségügyi könyvek nél­kül sütötték, főzték itt az ételeket, egymás hegyén-há- táin tárolták a hűtenivalót, meghatározhatatlan korú,- kérges nokedlit, sültéket vé­dőtakaró nélkül tároltak, a villamos berendezések élet- veszélyes körülmények kö­zött üzemeltek. Burkolt vil- iásdugó helyett például két dróttal csatlakoztatták a hű­tőszekrény vezetékét. Az épület mögött pedig szemét- halmok bűzlöttek. Mindezt a Vadvirág nemzetközi kem­ping és a leilei ABC-üzlet szomszédságában tapasztal­ták az ellenőrök. A boglárlellei Pipacs biszt­róban ki kellet dobatni az előző napról tárolt húslevest és pörköltet, egy meghatá­rozhatatlan összetételű paní- razó folyadékkal együtt. Ugyanitt a hűtőben far-ácson tár-oltóik az ételt. A szakács­nőnék nem volt egészségügyi könyve. Szabálysértési eljá­rás indult az üzletvezető el­len. Boglárlellén, a Kinizsi udvarban — ahol egyébként példáis rendet -találtak az el­lenőrök — 12 dolgozó nem részesült munkavédelmi ok­tatásban. Néhány órás hala­dékot kapott az üzletvezető, hogy pótolja ezt. A lelilei Vörös Csillag ét­terem zenekarát — a „szu­per amerikai motyófckal” együtt — rázta az áram. Mint kiderült, hiányoztak az épület villamos hálózatának mérési adatai. Ezeknek, va­lamint a zenekar működési engedélyének beszerzéséig meg kellett tiltani a muzsi­kálást. Az esti újraellenőr­zésig már elvégeztették a méréseket, így — az üzlet­vezető nagy örömére — is­mét dobogóra állhatott a vendégcsalogató „original band”. Vasárnap reggelig haladé­kot kapott ügyeinek rendezé­sére a balatoníöldvári Ju- ventus-szálló, Express ifjú­sági tábor éttermének veze­tője. Itt öt dolgozónak nem volt egészségügyi könyve. Köztük négy orvostanhallga­tónak. Szóvá tették az el­lenőrök azt is, -hogy a zöld­ségelőkészítőben tárolták az ételelőkészítésre alkalmas zárt edényéket, a feketemo- soigaitóban pedig olyan el- iiasználódott edényeket hasz­náltak, melyeket már nem lehetett megfelelően tisztíta­ni. Itt csak azért nem zártáik be a tábort, mert a sok szálz fiatal nyaralását nem akar­ták derékba tömi. A Fonyódtól Balatonszent- györgyig terjedő szakaszon öt alkalommal róttak ki helyszíni bírságot és két szabálysértési eljárást indí­tottak. Várnai Ágnes TANULSÁGOS FORDULATOK Ösztönzés és érdekeltség Hullámzik a tejtermelés. A kormány 1972-ben hirdet­te meg a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztési program­ját. Ekkor egy tehéntől átla­gosan 2363 liter tejet fejtek, összesen 1,7 milliárd liter te­jet termelitek. A- meghirde­tett program jótékony hatá­sa elmaradt, mert még négy év múlva is csak 1,87 mil­liárd literre nőtt a tejterme­lés. Ekkor bevezették az az­óta sokat emlegetett tejpré- miumot, s szinte egy csapás­ra megváltozott minden a tejtermelés körül. A szakem­berek agyából szikrázó ötle­tek pattantak -ki, mindenütt nagy buzgalommal fogtak hozzá a tenyésztéshez és a tartás korszerűsítéséhez. Kevesebb a tehén A következő esztendőkben tapasztalható fejlődés önma­gáért beszélt. A tejprémium bevezetésekor 2706 liter tejet fejtek átlagosan egy tehén­től, hat esztendő múlva pe­dig már 4023 litert. Ugyan­ebben az időben az ország tejtermelése az 1,87 milliárd literről' 2,7 milliárd literre emelkedett. A növekedés szinte példa nélküli a vilá­gon. Mindez ma már szót sem érdemelne, ha nem bizonyí­taná maradandóan, hogy a kellő anyagi ösztönzés ter­melési kedvvel és az ered­mények gyors javulásával párosul. Csákúgy. mint az ösztönzés elmaradása a ter­melés fékeződésével. A leg­utóbbi években erre is bi­zonyság a tejtermelés példá­ja. A 80-as évek elején — a tejprémium megszüntetése után — romlott a tejterme­lés jövedelmezősége, s erre a gazdaságok is reagáltak. Szá­molni kezdtek, s rájöttek, hogy érdemesebb eladni az abraknak való gabonát, mint föletetni, hiszen a gabona­termelés jövedelmezősége mintegy négyszerese a tej­termelésnek. Ennek következménye, hogy néhány gazdaságban fölszámolták a tehenészetet, a legutóbbi évben mintegy 20 ezerrel csökkent a tej­hasznú tehénállomány. S ezt már nem tudta ellensúlyoz­ni a tehenek javuló tejter­melése sem. az idei esztendő első negyedében például 6 százalékkal csökkent a tej felivásárlása. Az anyagi ösz­tönzés javulására várnak a gazdaságok, hiszen mint mondják, jelenleg a tejter­melés nem tartja fenn ma­gát, nincs akkora jövedel­mezősége, hogy érdemes le­gyen fejlesztésére pénzt köl­teni. A változás tehát csak az érdekeltség javításától vár­ható. Ékes bizonysága ennek az ösztönzés példája is. 1979- ben az öntözésre berendezett területeknek 61 százalékán kaptak mesterséges csapadé­kolt a növények, 1982-ben már csak 52 százalékán. Ta­valy az öntözéshez gépvá­sárlási kedvezményt kaptak a gazdaságok, nem kellett vízdíjat fizetniük, s megnyi­tották a berendezések csap­jait. Az 1984-es tavaszi ter­vék szerint mindössze 140 ezer hektáron pótolták mes­terségesen a hiányzó csapa­dékot. s a berendezések ki­használása 76 százalékos volt. Kukoricagondok A közvetlen anyagi érde­keltség és ia tenmelési kedv összefonódására a példák so­kaságát lehetne említeni. Legfrissebb közülük a gabo­natermelésben tapasztalható ellentmondás. A jövedelme­zőségi különbségek miatt a búza egyre inkább kiszorít­ja imég a jó földekről is a kukoricát. Az oka roppant egyszerű: 1977 és 1983 között a kukoricatermelés költségei több .mint 50 százalékkal emelkedtek, de a felvásárlási ár csak 19 százalékkal növe­kedett. Számottevően rom­lott tehát a jövedelmezőség, miközben a búzáé alig vál­tozott. Érthető tehát, ha a gazdaságok erre a termelési szerkezet átalakításával vá­laszoltak, hiszen csupán csak saját érdékeiket tartják szem előtt. Az említett példákból is kiderül, hogy az érdekeltsé­get a gazdálkodók számára a legj óbban az árrendszer közvetíti, ez a leginkább közérthető eszköze az ösz­tönzésnek. Természetesen máis módszerek is vannak, így például az adózás és a támogatósok rendszere. Eze­ket külön-lkülön vagy együt­tesen alkalmazva, a szabá­lyozó rendszernek az a feli- adata, hogy megteremtse az össizihangdt a népgazdasági és a vállalati érdekek között. Ha ez az összhang elmarad, akkor arra egyre inkább a termelés átalakításával, kri­tikusabb esetekben felszámo­lásával válaszolnak a terme­lik. Ennék egyik példája, hogy van az országban olyan termélöszöviétkezet, amely tejfeldolgozó társulásnak a gesztorgazdasága, de a tej­termelés alacsony jövedel­mezősége miatt fölszámolta tehenészetét. V. Farkas József „NÁDUDVAR 85" Együttes kiállításon mutat­kozik be az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmisizer- ipaini Kiállításon a hámom nádudvari agrár,termelési központ: a Vörös Csilllög Termelőszövetkezet, a nád­udvari Kukorica és Ipardnö- vány Termelési Együttmű­ködés, valamint a Hajdúsági Agráripari Egyesülés. A „Nádudvar ’85” címmel ösz- szeállított közös kiállítási anyagunk a BNV 16-os pa­vilonjában lesz látható. Az 1320 négyzeméter alap­területű pavilonban, a Horto­bágy széli település — Nád­udvar — történetét bemuta­tó dokumentumok fogadják a látogatókat. E belépő után következnek a három agrár­termelési központot bemutat tó képek, grafikonok, eredeti dokumentumok. A növény- termesztés és állattenyésztés mellett a tsz feldolgozó, ke­reskedelmi és ipari-szolgál­tató ágazatnak tevékenységét is megismerhetik a látoga­tók. Ennek legújabb része az 1985 júliusában elkészült tejfeldolgozó, ahol, egyebek mellett, olasz-jégkrémet is gyártanák. Somogyi „kasszazárás“ — fél év után­...................■ ■ ■ - ----------------------------- — - ­Ö tmilliárdot bíztunk az OTP-re (Megyénk takarékpénztá­raiban és a postai takarék­ban együttvéve csaknem öt- mllliárd forintos lakossági betétállomány gyűlt össze az idei év első felének végéig. A növekedés meghaladta a 140 millió forintot, s ez 28,5 százalékkal több a múlt év hasonló időszakában mért gyarapodásnál. Legtöbben magasabb kamatozású beté­tekben, hosszabb időre he­lyezik el pénzüket az OTP- nél. Legvonzóbb az ifjúsá­gi, illetve a lakástakarékos­sági betét, a takaréklevél, de sokan élnek az átutalási betét, a takarékcsekk és a munkabér-átutalás lehető­ségével is. A betétállomány alakulására hatással van a kisvállalkozások, a gazdasá­gi munkaközösségek betét­elhelyezése is, az, hogy pén­zük kezelésével az OTP-t bízzák meg. Az OTP félévi „kasszazá­rásáról” a megyei igazgató­ság vezetőjével, Kovács Bé­lával beszélgettünk. Meg­tudtuk, hogy az idén június végén már csaknem 16 400 ifjúsági takarék- és több mint 7800 átutalási betét­számlát kezelték, s a múlt hónapban százegy vállalat utalta át 2460 dolgozójának munkabérét — 6,9 millió fo­rintot — átutalási 'betét­számlára. A takarékcsekkek­re kötött szerződések száma június végén megközelítette a 480-at. — A takarékpénztári há­lózat az év első feléiben 522 millió forint hosszú lejáratú hitelt folyósított, majdnem 92 millióval többet az egy évvel ezelőttinél — tájékoz­tatott az OTP megyei igaz­gatója. — A hitelfelhaszná- lási többlet főként a lakás­vásárlások és -építések kap­csán merült fel. Fiókjaink fél év alatt több mint 3400 kedvezményes kamatozású hitelfölvételt engedélyeztek — ezek együttes összege meghaladta a 321 millió fo­rintot —; a hitelfelvevők száma 33,5 százalékkal nőtt a múlt óv első feléhez képest. Főként a kisebb összegű köl­csönök iránt nő az érdek­lődés. 411 lakás vásárlásá­hoz megközelitőleg 112 mil­lió forint kedvezményes ka­matozású hitelt adtunk; ezekből a lakásokból 300 OTP-beruházással épült, a többi újraértékesítéssel ke­rült forgatómba. A hosszú lejáratú hitelek csak egy részét teszik ki az OTP által folyósított köl­csönöknek. összességében ugyanis az idén a megye la­kossága majdnem 789 millió forint hitelt vett igénybe, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebből a kö­zép- és rövid lejáratra adott hitel megközelítette a 267 milliót. Hat hónap alatt 8300-an vettek igénybe áru- vásárlási kölcsönt, főként bútorok, tv-készülékek, ház­tartási gépek beszerzéséhez. Ennél is többen éltek a sze­mélyi hitel lehetőségével. Nőtt a kisgazdaságok terme­lésének bővítéséhez nyúj­tott mezőgazdasági kölcsönt igénybe vevők száma és a kölcsönadott összeg is. Az OTP közreműködésével az elmúlt félévben 780 lakás építése fejeződött be So­mogybán — 189-el több, mint egy évvel korábban. Mint említettük, egyihanma- dával nőtt a kedvezményes kamatozású hitelt igénybe vevők száma — ilyen a ház­építéshez nyújtott hosszú le­járatú hitel is. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy so­kan az utolsó pillanatra ha­lasztják a kölcsönfelvételt megelőző szerződéskötést: csak akkor jelentkeznek az OTP-nél, amikor saját pén­zük fogytával megfeneklik az építkezés. Mindezt — sa pénzintézetnél ezzel együtt járó torlódást — kellő elő­relátással elkerülhetnék az ügyfelek. A lakásépítést és — vá­sárlást egyébként bankköl­csönnel is támogatják: 237 kérelmezőnek az igényét elégítették ki hat hónap alatt. Ez 44 százalékkal több, mint amennyi a múlt év első felében volt, a bankhi­tel összege pedig 132 száza­lékkal emelkedett. Ez a köl- csönforma főként a család i- ház-építést segíti. Javultak — és tovább ja­vulnak — az OTP dolgozói­nak munkafeltételei, az ügy- félfogadás körülményei, s ez nem csak a megyei igazga­tóságra érvényes. Folyik a kaposvári Május 1. utcai fiók átalakításának előkészí­tése — itt kap helyet az új városi fiók —, bővítik és felújítják a siófoki fiókot, Nagyatádon pedig új fiók épül a VII. ötéves terv első két évében. H. F. Tekercselés bér­munkában Három éve különféle bérmunkákat végez a somogysárdi Haladás Termelőszövetkezet te­kercsüzeme a Kaposvári Villamossági Gyárnak. Harminc-harmincöt asz- szony dolgozik a korsze­rű kis üzemben. Jelen­leg sorkapcsokat szerel­nek és transzformátorte­kercseket készítenek. Ta­valy hárommillió-nyolc­százezer forintos bevé­telt értek el, az idén már ötmillió forintot tervez­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents