Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
4 Somogyi Néplap 1985. július 20., szombat Hit, reménytelenség és félelem Szekták a világban Kopaszra nyírt fiatalok, narancsszínű leplekben kör, táncot lejtenek saját mono tón énekükre. Egy nagy stadionban ezrek kötnek (házasságot a mindenható „atya” áldásával. Egy dél-amerikai őserdőben ezer ember a jövőtől és ,,prófétájától" rettegve megmérgezi 'magát. Szektákról van szó. Azokról, amelyek eszmevilágába egyaránt belefér a meditálés, az „én” megismerésére irányuló törekvés — meg a tömeghalál, a prostitúció' és a dühödt antikommunizmus Amelyek még akkor sem veszélytelenek, ha eszméik látszólag békések. Az őszi és kevésbé ősi eredetű szekták a 60-as évek óta virágoznak újra, azóta némelyek valóságos „multinacionális vállalattá” fejlődtek. Jelenleg — több kisebb mellett — öt nagy világszekta létezik: a Transzcendentális Meditáció, a Krishna, a Moon-szekta, az Isten gyermekei és a Scien- tológia. A Transzcendentális Meditációt 1958-ban alapította az indiai Maharishi Mahesh jógi. Népszerűsítésében a 60-as években szerepet vállalt a Beatles, s bár később ők maguk közönséges csalónak nevezték a jógit, ez már nem ártott neki. Maharishi szerint az elmélyülés teljes lelki és szellemi megvilágosodást ad, az ember ezáltal teljes ' lelki és szellemi megvilágosodást ad, az ember ezáltal akár láthatatlanná és legyőzhetet- lenné is válhat. Terminológiájában megfér egytaás mellett a hinduizmus és a magfizika, valamint az olyan fantázianevek, mint a „világharmónia”, „a legyőzhetetlenség, az egészség és hajhatatlanság misztériuma”. A jógi létrehozta nemzetközi egyetemeit Svájctól Haitiig, hogy az „alkotó intelligencia” tudományára oktassa egymillió hívét. A Krishna is a hinduizmusból merítette tanait. Az alapító, Swami Bhaktivedan- ta Prabhupada a lelki tisztaságot és a megbocsátást hirdette. bár a hitehagyottak- nak nehezen bocsátanak meg. Halála óta 11 guru. azaz bölcs vezeti egyházát, 141 templomát. A szektatagoknak kötelességül hasznot hozni a KriShnának: ezt legtöbbször koldulás útján teszik, de szép bevételre tesznek szert különféle illatszerek, füstölők árusításával, valamint a díszes és méregdrága szentkönyveikkel való házalással is. Napjaink egyik leghirhed- tebb szektája a Moon-szekta, amelyet 1954-ben alapított a koreai Szun Njong Műm. Tanítása szerint Isten, Jézus kudarca után, Moont küldte a földre megváltónak. Harcot hirdet a kommunizmus ellen, amelynek bukása után „automatikus teokrá- cia” kormányozza a világot. 2000-re világkatasztrófát jósol az „Isten gyermekei” szekta. Prófétája, akit magát Mózes Dávidnak nevezi, azt hirdeti, hogy az atomháborúban a gazdagok kiirtják egymást, de a szegények életben maradnak. Piaci körkép Paprika minden mennyiségben Igazi nyári hangulat, tolongás volt tegnap délelőtt a kaposvári piacon. Még tizenegy óra tájban is vásárolhatott az arra tévedő szinte minden olyan zöldfélét, amely ebben a júliusi időszakban megterem. Nagy volt a felhozatal paprikáiból, a szép vastag húsút 30—35 Ft-ért, a lecsónak valót 20- ért kínálták. Darabját 2,50- ért, a hegyes, csípősét 1 Ftért is adták már. Egy őstermelő 14 forintért „árusította ki” a húsos zöldpaprika kilóját. A szerencsésebbek pillanatok alatt el is kapkodták. A zöldért üzleteiben 18- ért mérték a lecsónak valót és 24-ért a kevésbé üde, sárga húsú paprikát. Ugyanitt 16 forintért nagyon szép íranciabarackot kaphatott a korán kelő vásárló. A paradicsom kilóját az őstermelőknél 30-—35 forintért, a zölldértnél — hasonló minőségben — 28-ért mérték. A vegyes zöldség ára nem nagyon mérséklődött, öt forintért várt egy-egv csomó gazdára. Sok volt a zöldbáb, de kilónkénti 11 Ft-ért sem igen kelt el a déli órákig. A „maradék” velőborsót 20-ért árultak. Kevés völt a karalábé, darabja 3 forintért kelt el, 18-ért a néhány fej karfiol. A burgonya kilóját 5-6 Ft-ért mérték, egy kis fej fokhagyma 2 Ft-ba került. A vöröshagyma csomóját 5- ért kínálták. A‘ közeledő uborkaszezon jótékonyan hatott az árakra a vevők szempontjából. A sallátának való és eltevésre szánt uborkát 12 Ft-ért, a kovászolni valót már 8-ért vihették kilónként. A gyümölcsök közül a franciabarack — kilója 20- 30 — és a körte — 8-12 — váltotta fél a meggy és a málna egyeduralmát. A kevés meggyet 18 Ft-ért, a málnát 22-ért kínálták. Megjelent a nyári alma 26 Ftért, a selilyei dinnye 27-ért, de • nem nagyon kapkodták el. Üjra primőr volt a saláta, fejenként 4-ért búslakodott a kilónként 10 Ft-os ribizli mellett. A zsenge, de satnya csemegekukoricáért 4 Ft-ot kértek csövenként. A tojás ára továbbra sem mérséklődött. lényegesen, 2,30—2,50-ért kínálták. Két frissen vágott kakas 170—190 forintért dunsztolódott a nejlonzacskóban. Az élő csirke kilója 50, a tyúké 46. a kacsáé 60, az előnevelt hathetes csirkéé 30, a kakasé 40 forint volt. A gombák közül leginkább a Ayúl-, illetve a rókagomba kelt el a borsos 100 forint ellenére. V. A. Üj MÁV kocsijavító csarnok Pécsett A MÁV Pécsi Igazgatóságának fontos beruházása kezdte meg üzemelését. A 170 millió forintért épített kocsijavító csarnokban magas műszaki színvonalon, évente huszonketezer tehergépkocsit, valamint 300 személykocsit képesek javítani. Képünk: Az új kocsijavító műhelyben. Kopogtat a biotechnológia forradalma Alapkutatás, félgyártmány, üzlet„ Biotechnika, biotechnológia, genetika, génsebészet — egyre gyakraban használatos fogalmak napjainkban Az ekként jelölt tudományos, illetve kutatás-fejlesztési tevékenység — megalapozott előrejelzések szerint — egykét éven belül (jó esetben) nálunk is forradalmasítani fogja a mezőgazdaságot, az élelmiszer, ' gyógyszer és vegyipar több ágazatát. Tavaly ősszel hazánkban új szervezet alakult: a Biotechnika RT., amely jelentős részt vállal e munkában. Megkértük Adamecz Pétert, az rt. egyik alapítóját, az Állami Fejlesztési Bank jogi és vállalatszervezési osztályának munkatársát, ismertesse, hol tart és mire 'lányul a kutatás, a fejlesztés, és mit jelent mindez a bank szervezőmunkája szempontjából. — Az Vt.. ilyen néven már korábban is létezett: részvényesei vállalatok voltak — mondja a fiatal közgazdász — A mostani forma újszerűségét részben abban látom, hogy bankunk részvételével a vállalkozás pénzügyileg megalapozottabb. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontnak, a harmadik alapítótagoknak, nem kell tovább kereskedelmi és gyártó partnereket keresnie, mert ezt a társaság eleve biztosítja, hiszen ezért jött létre. Korábban ugyanis a nagy befektetést igénylő alapkutatás és az iparszerű hasznosítók közt egy fontos láncszem kimaradt: a pénz, amellyel tudományos eredmények, közbenső, kisméretű, _úgynevezett „félüzemi" g yártását lehet finanszírozni. Ezt oldja meg most az rt. — változatos úton-módon és formákból. A társaság 60 millió forintos induló tőkéje szolgál az említett tevékenység megalapozására. Ennek eddig az egyharmada volt mozgósítha tó. Bár az alapítók még nem döntöttek, valószínűleg új részvénykibocsátásra, illetve a régiek új megformálására lesz szükség. Ezt az indokolja, hogy a kiutatás és fejlesztés ebben a szakaszban elég sokba kerül; sok irányú kutatómunkára és — többek közt önálló fejlesztő laboratóriumra van szükség. Az alapkutatás mindig drága, költséges, más megoldás azonban nincs, a folyamatokat kezdettől, lépésről-lépés- re kell végigvinni, mert igazán értékes eredményeket készen semmilyen partnertől nem kaphatunk. Ma még tulajdonképpen tart a munka-tervezése, a fő irányok meghatározása, s annak a felmérése, milyen fejlesztő-kapacitásra lesz szükség. A fejlesztési alternatívák több tucatnyi témáiban az előjelek szerint mintegy 10C —200 millió forint befektetését kívánják meg. Ez soknak tűnik. De minél széles- körűbb az alapkutatás, annál értékesebb, sokoldalúbb lehet a hasznosítás. Esetleg egy ma még jelentéktelennek tűnő kutatásból lesz később a legjobb üzlet. A nagyvonalúság most tehát hasznos, takarékoskodni nem érdemes. Ehhez a szervezeti, szervezési mozgékonyság is hozzátartozik: az SZBK például nemcsak az rt.-vél, hanem bárki mással is köthet kutatási hasznosításra üzletet, ugyanígy a társaság mástól is vásárolhat eljárást. Egy-egy eredmény továbbvitelébe gyakorlatilag (bármilyen céget, akár gmk-t, sőt magánszemélyt is bevonnak, ha ez látszik hasznosnak. A többcsatornás megoldásra példa a gyógyszeripar: ilyen irányú kutatások hasznosításával az ipari fejlesztőbázisok és az rt. egyaránt foglalkozik — nem számítva azi a csaknem 40 céget, amelyek biotechnológiával szintén foglalkozik. — Mik a konkrét kutatási irányok, és ezekből miko: profitálhatunk ? — Számtalan, többségében jelentős üzleti sikerrel kecsegtető témát gondoznak az rt. munkatársai, zömmel épp Szegeden. Ezek egy része a génsebészet körébe tartozik, foglalkozunk biogáz-előállítással, afrikai mérgeskígyó tenyészetből származó mérgeket bontanak elemeire, hogy enzimeket, toxinokat állítsanak elő belőlük. Az algatörzs-tenyésztési kísérletek az állattakarmányozásban, a fonalféreg-kísérletek a növényvédelemben hozhatnak jelentős eredményt. A leggyorsabb, közvetlen megtérülés az úgynevezett K1T- ektől: a legkülönbözőbb biotechnikai kutatás-fej tesztési eszközöktől várható. (A KIT: gyűjtőnév, ami a mérőeszközöket, indikátorokat, valamint imagát az „eljáráscsomagot” egyaránt jelölheti.) Ezekből már az idén más kutatásokból jövőre várja befektetési megtérülését az rt. és várhatóan 1986-ban éri el a ,kiadási-bevételi egyensúlyt. A nagyobb nyereség realizálásához azonban — az összes fejlesztést tekintve — mintegy 4—5 év kell. A bank célja tehát: eredményorientált szervezeteket létrehozni az innováció, a húzóágazatok összes fontos irányában, területén. Ehhez szolgálnak esziközül a társulások a kutatási eredmények hasznosítására — tőkebevonásai együtt, beleértve a saját és idegen tőkéket is —, amelyek nemcsak „általában” menedzselnek. ha bem a tudományos eredményt eladható termékké változtatják. A már említett új részvénykibocsátáskor számítanak tehát az' úgynevezett töredék-tőkére — mondjuk, egy tsz egymilliójára is —. a komoly osztalékot pedig az garantálja, hogy a részvénytársaság célja a pénzt termelő végső hasznosítás Nem érdektelen .azonban az sem, mire kell felkészülnie a mezőgazdaságnak általában a biotechnológia „fogadásában”? — Mezőgazdaságunk iman- tiy készségével általában elégedettek lehetünk, most mégis valami újra van szükség — mondja a pénzintézet munkatársa. — Célszerű lenne, ha azok az üzemek, ahol saját kutatóbázis van, nemcsak alkalmazóként, hanem egy-egy részfolyamat kimunkálójaként vagy akár különböző, esetleg megoldatlan problémák félvetőjéként már menet közben is bekapcsolódnának a biotechnológiai kutatásba. Ezzel nemcsak magát a kutatást lehetne gyorsítani, hanem mintegy föl is készülni a biotechnológia újszerű szemléletére, tehát a termékelőállitásra, amiből pénz, nyereség lesz. Varga János A. I. Six: Hattyúdal 45. 33. A kapitány lassan fölállt, szemében eszelős fény villant. — Belátom, tévedtem — hangja rekedt volt. — Azt hittem, már teljesen elitta az eszét. Azt hittem, néhány napi lődörgés után vissza takarodik Silver Oitybe. A háromezer dollárral együtt Brookra néztem, és csendesen 'megszólaltam: — Hadnagy, végezze a kötelességét. Brook szuszogva fölállt, és ismét a belső zsebe leié nyúlt, de a kapitány megelőzte: fölkapta az asztalon fekvő fegyvert, és nekem szegezte. — Mindenki maradjon a helyén — közölte jéghideg hangon, s lassan az ajtó felé hátrált. — Hadnagy! — üvöltött eni Brookra. — Egy rossz mozdulat és lövök! — jelentette ki a kapitány. — Nocsak, Max sorsára akar juttatni? — blöfföltem — Max életiben van. de a maga agyvelejét pillanatokon belül az ajtóról fogják lekaparni ... A kapitány szeme villant. — És hol rejtegeti? — Mikor Max szagot kapott, próbáltam bevonni a buliba, persze a mintarendőr nemet mondott. Kénytelen voltam kivonni a forgalomból ... A pincémben üdül, reménykedtem, hogy jobb belátásra tér./Ketten az Állam nagymenői lehettünk volna — eszelősen felnevetett. — D i most már mindennek vége! — Brook, maga - tényleg hülye? — kiáltottam felé. — Azt hiszi, tárastól tettem az asztalra a stukkert?! A kapitány arca eltorzult. Nekem szegezte a fegyvert, meghúzta a ravaszt. * Egy hal k katta n ásoji kív ül semmi sem történt. •A rendőrség épülete előtt ismerős szuszogást hallottam. Brooík közeledett, homloka izzadtságtól íónylett. — Köszönöm — mondta miután odaért. — Mit köszön, hadnagy? — néztem rá kicsit furcsán. Brook zavarában egyik lábáról a másikra állt. — Hát, hogy nem említette a pacikat — nyögte ki végül. Brook bamba ábrázattal nézte a pénzt, majd el nevette magát. — Oké, Mr. Wittgen, megbízhat bennem! — Valóban vissza akarsz menni Silver Citybe? — kérdezte Ruth, miután bőröndömet élheti yeztem a hátsó ülésen. — Most már tényleg a regényemmel akarok . foglalkozni — válaszoltam. — És .meglátogathatlak? — kérdezte kicsit remegő hangon. — Amikor csak akarsz! — megfogtam a kezét, aztán elnevettem magam: — Csak egy dologban ne gondolkodjál: a házasságban! —Tudom, utálod a rendőröket — sóhajtotta Ruth. — Majdnem beletraíáltál, kislány! De egy dolgot még a zsaruknál is jobban utálok: a házassági köteléket. Ruth rám emelte szomorú tekintetét, és átkulcsolta a nyakamat. — Mi lenne, ha már szombaton meglátogatnálak? i — Remek ötlet! — válaszoltam. Aztán eszembe jutott valami. Gyorsan a zsebembe nyúltam, és előhalásztam a Charlie-,tói kapott poloskás. dobozt. — Ruth, megkérhetlek valamire? — Amire csak akarsz. — Légy szives, vidd visz- sza Charlie-nek, és mondd meg neki, hogy köszönöm, de már nincs szükségem rá. Vadonatújak, nem is használtam őket. Mr. Lewüsenél- kül is fogadott... Lehet, hogy kapsz- érte két dollárt. Ha Charlie tisztességes üzletember, visszaadja a pénzt: te pedig szombaton léhozod nékem Silver Oitybe. — Óiké! — Hát alkkor rendben is volnánk. Akikor szombaton várlak — mondtam Ruthnak, és megcsókoltam; nem vagyok híive a hosszú búcsúz- kodásnak, • így aztán azonnal begyújtottam a motort. Lassan elindultam. A visszapillantóiból láttam, hogy Rutt arcát elöntik a könnyek. Lefékeztem, fejemet kidugtarr az ablakon, és Ruth- felé kiáltottam: — Sziivikém, a pénzt el m felejtsd elhozni! . Aztán ráléptem a gázra. — VÉGE —
