Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-15 / 164. szám
1985. július 15., hétfő Somogyi Néplap 3 Már javában folynak az előkészületek a XII. világifjúsági találkozóra. Tekintsük át a fesztiválok történetét. NEM TERMELŐ BERUHÁZÁSOK-----------------------------------Ú j gazdasági társulás A Zöldért megyei vállalata és a batéi November 7. Termelőszövetkezet a napokban új gazdasági társulás megalakításáról döntött. A szövetkezet egyik taszári, eddig kihasználatlanul álló állattenyésztési épületében zöldség—gyümölcs szárító, s aszaló üzemet hoznak létre. A kaporlevéltől a legkülönbözőbb gyűmölcs-szárít- mányokig évente mintegy huszonöt—harminc millió forint termelési értéket állítanak elő. A Mikercoop (mezőgazdasági, ipari kereskedelmi együttműködés) nevet viselő társulás gesztora a Zöldért. Az alapanyag- ellátásban a környék gazdaságain kívül a fő partner a hatéi szövetkezet. A napokban aláírt szerződést követően a mintegy húszmillió forint beruházást igénylő üzem tervezése, létrehozása megkezdődött. Ügy tervezik, hogy jövő év májusától megkezdik itt a termelést. Három műszakban, éven át harminc embernek teremt állandó munkalehetőséget ez az üzem. A Zöldért megyei vállalata új termékekkel járul hozzá a lakosság ellátásához. Egy kihasználatlanul álló szövetkezeti épület ismét értéket teremtő létesítménnyé válik, magasabb feldölgo- zottsági fokon kerül a vásárlóhoz a mindennapi ellátáshoz szükséges gyümölcs-, és zöldségféle. Hasznos cél érdekében alakult meg a társulás, rajtuk múlik, hogy egy év múlva a jó kezdeményezés megvalósulásáról adhassunk számot. roztatók igényeit nem tudta megfelelő ütemben követni. A második félévi feladatokról szólva a miniszter hangsúlyozta: a személyszállításban elsősorban a szolgáltatások javításával, az utaskiszolgálás színvonalának emelésével tovább kell szorgalmazni az utasok visz- szaáraimlását a vasútra. A legfontosabb, hogy a technikai eszközökben, az emberi munkában és a szervezési lehetőségekben rejlő további tartalékokat a MÁV dolgozói feltárják, hasznosítsák. Szükséges emellett a további technikai fejlesztés, mint például a vonalak villamosítása, új kocsimosó berendezések üzembe állítása, a pályakorszerűsítések mihamarabbi befejezése, további biztosító berendezések telepítése, valamint a közút—vasútkereszteződések jelzőberendezéseinek automatizálása. Ezek a munkálatok a terveknek megfelelően haladnak. Ezután tisztté avatták a MÁV Tisztképző és Továbbképző Intézet 181 végzős hallgatóját, akik forgami és kereskedelmi munkakörökben teljesítenek majd szolgálatot. Igazodási pantolk laikus ismene(tei‘nk betájolására. Egy gyógyintézeti betegágy — pehsze, a kellő háttérrel kell érteni ezt — beruházási költsége most már 1,3 millió forintot tesz ki átlagosan, egy középiskolai osztályteremé 7,2 milliót. Azaz fogyott, fogy a forint, de a naturálliák teljesítése — ennyi és ennyi lakás', kórházi ágy, iskolai tanterem — egyre nehezebbé, sőt több részterepen lehetetlenné vált. Lá|tszátna tájolnia kalandozva: egy vasúti személykocsi 1,7 millió forint fej,éhen ke- nül|t a MÁV-hdz, 10,7 millió forint volt 1983Hban egy ki- lolmóter közút átlagos építési költsége. Néhány mondat erejéig messzire kelll visszanéznünk. A két világháború közötti húsz évben a vezető nyugait- európai országok egy lakosra számított beruházásai hatvan százalékkal növekedtek, ugyanakkor Magyar- országon mindössze három, nem tévedés, három százalékkal. A tempókülönbség hiaitáisgiiviali, következményeivel máig sem tudtunk megbirkózni! Ezt a nagy súlyú adósságot hordjuk vállúm- kotn még most is. A múlt adóssága Vélemények, viták összegező je — és a hogyanra adandó válasszal újabbak serkentője— a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata, amely kimondja: „Fejleszteni és bővíteni kell a lakosságot szolgáik) nem termelő bemuházásolkait.” Tagadhatatlan, erősödnek a kétségek, mi a termelő, mi a nem termelő beruházás, mert egyre nehezebb ezekét elválasztani egymástól. Legyen példa illusztrációnk a telefon, külföldön sok helyen már a telefonra. A haing-, a kép-, az adatátvitel azonos idejű lehoinyio- lítúlsóra,, az utazás nélküli táVkanferenoiálk köznapivá váláísa, a postázás helyetti azonnali irattovábbítás egyre természetesebbé válik, hazai viszonyaink között pedig még mindig nem tartható eldöntöttnek a vitai, melyik csoportba sorolható — és ennék megfelelően, milyen anyagi forrásokra alpozható — a telefonhálózat korszerűsítése. Megítélésiünk szerint gyakran nem magával- az ilyen célra jutó összegekkel van a baj — bár sokszor azokkal is. Inkább a beruházó- sók rendkívül lassú, mind a hazai lehetőségeinkhez, mind a nemzetközi tapasztalatokhoz mérften hosszú kivitelezési idejében, rendkívül magas aibszolútós fajlagos költségeiben keresendő a magyarázat a nagy kiadás — kicsiny kamat gondjának ismétlődő visszatérésére. Ráfizetéses beruházás a fejlesztéseknek ebben a körében nem létezik, csak fölösleges — rosszul megvá.- laszttott — célú lelhető, igaz, korántsem kivételként... Ilyen a jól megépített, de a semmibe — a szántóföldekre — vezető út, közben ugyanis a tervezett lakótelep máshová került, ilyen a felépülés idejére rmálr félig üresen maradó gyermekintézmény. Ezek valóban veszteségek, de nem jellegükből, hanem a hibáls döntési folyamatból következően azdk. Halmozódó feszültségek A beruházásoknak e nagy csoportjánál nem a megtérülési idqt kell mérlegelni elsősorban, hanem a fejlesztés híján bekövetkező kárt, elkerülhetetlenné váló hátrányt. Voltak időszakok, amikor ezek sókat számítottak a döntések meghozatalánál, -más idő&zákokbain a melllákeslség címkéje került rájuk; rendkívül hullámzó a nem termelő beruházások sorsa, mint általában az infrastruktúráé, hol elő-, hol háttérbe állítás a jussuk, évtizedeken át ez a jellemzőjük. A szakaszosság viszont azzal jár, hogy felhalmozódnak a feszültségek, enyhítésük, megoldásuk tehát — a szükséges folyamatos fejlesztések költségeivel összevetve — már-már elő- teremttheitefllan összegekéit követel. Ez a helyzet elkerülhetetlenül felidézteti velünk az első magyar lapszerkesztő, Ráth Mátyás in- telimét. Ö így vélekedett: „Azt tartom, hogy jobb lészen, a rendet a dolgokhoz, mfinlt-siem a dolgokat a rendhez szabni.” A szavakat 1780-ibam írta le .. . A rendet a dolgokhoz ... Egy évtizedre visszatekintve azt láthatjuk, az összes beruházáson belül a nem anyagi ágak részesedése 18— 19 százalékot ér el. Mivel azonban a beruházások ösz- szejge csökkent, a kommunális fejlesztések céljára jutó pénizhalom is zsugorodott, 5,7 mSlliárddal lett keve- sébb négy év alaittt. A legszembetűnőbb a lakásépítési állami formások mérséklődése violt, ám még mielőtt azt VASÚTI TISZTEK AVATÁSA Szombaton a Nyugati Pályaudvar melletti téren tartották a Vasutas Nap hagyományos eseményét, a tisztayató ünnepséget. Jelen volt Ballal László, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője, XJrbán Lajos közlekedési miniszter és Koszorús Ferenc, a vasutasok szakszervezetének főtitkára is. A 181 tisztjelöltét Kun Dezső, a MÁV Tis-ztiképző és Továbbképző Intézetének igazgatója köszöntötte, majd a közlekedési miniszter tartott ünnepi beszédet. Az elmúlt félév munkáját értékelve megállapította, hogy a személyszállítás teljesítménye hasonlóan alakult az elmúlt év azonos időszakához, és megegyezett a tervezettel is. Az utasok számára már nem csökkent, az üzletpolitikai kedvezmények beváltották a hozzájuk fűződő reményeket. Ugyanakkor az áruszállításban, a belföldi és a tranzitforgalomban mintegy 4 millió tonnás lemaradás mutatkozik, amelynek döntő többsége az év első két-három hónapjában, a kemény téli miatt keletkezett. Azóta az ipariban megindult a kiesések pótlása, a vasút azonban a fuvagonidolinánik, filléreik mariadtaik erre a területre, leírjuk; a visszaesés ellenére is példáid 1983-ban 9,8 milliárd forintot költöttek el az országban kulturális beruházásokra. Jelentős területi eltérésiek vamniak aiz ellátottsági színvonlaiban mind a nagy közigazgatási egységek — a megyék —■, mind az egyes szákágazartok között. Ezért veszedelmes haladási irány lennie — holott ismétlődően fel-íelhu|kkain lakossági fó- rumdkon éppúgy, mint testületi üliélsieken — az általában és mindent fejleszteni kövietélése, mert ez nemcsak lehetetlen, hanem felesleges is lénmie. Arra azonban, hogy miféle eltérésék kisebbítésről van szó, fényt vetnék a következő adatok. Az egy llajkosra jutó tanácsi beruházás — 1983-ban — 2442 és 4302 forint szélső értékek közötit helyezkedett el a megyék esetében, a fővárost ném számítva bele ebbe a ránigsomba, oltt ugyanis ez az összeg 9108 forintot értté el. Egységes cselekvés Ami az előbbiekkel azonos fontosságú: nemcsak a megyék közöttt, hanem az egyes területrészeken beliül is lényegesek az ilyen különbségük. Vannak olyan tapasztalatok is, amik szerint nem hölgy mérséklődne az ellátottsági színvonalban meglévő távolság, hanem növekszik! Persze nem létezik tökéletesen kiegyensúlyozott beruházási munka, ám hojsszú [távon ki kell egyenlítődnie az átmeneti — rövid távú — eltéréseknek. Ha nem ez történik, akkor ott baj van a szemlélettel, a belőle következő gyakorlattal, tehát szavak és telítek egységével. Ennek az egységnek a megteremtése, illetve — más területeken — az erősítése most már a kongresszusi határoizalton, az említett egyetlen, de nagy polliti'kai horderejű mondaton nyugszik. Csupán az szükséges, hogy a végrehajtás ugyanolyan egyértelmű legyen, mint az, amit a határozat idézett része közöl. M. O. A héten már igazi nyár volt a Balatonon. Ezt a kereskedelemben is érzik; ilyenkor megsokasodnak a gondok. A tóparton a vállalatoknál és szövetkezeteknél igen magas a kilépők száma. A Kapáskor balatoni kirendeltségéhez tartozó üzleteikből például április 30-iig negyvenen kérték el munikákönyvüket, s kerestek magúiknak „nyugalmasabb” munkát. A dolgozók közül nem mindenki vállalja az idény megnövekedett terheit, a szombat—vasárnapi műszlako|t. S mivel a kereskedelemben dolgozók között igen sok a nő, sokszor gyer- miékelhelyezésd gondokra is visszavezethető a kilépés. A kereskedelmi dolgozók bére alacsony: 1984 első félévében átlagkeresetük 4758 forint volt: kevesebb mint a niépgazdaiság más ágazataiban. dolgozóké. A megyében az országos helyzetnél is kedvezőtlenebb a kép. Április elején — amikor a Balaton-part munkaerőigényét vették számításba — a szükséges liétt- szálmból 700-an hiányoztak. A tó déli partján 332 kiskereskedelmi bolt működik, ebből 91 idényjielleggél. Vendéglátó üzlet 398 van, s ebből 246 csak a szezonban tart nyitva — ha akad, alki kiszolgálja a vevőket. Júniusban valamit enyhültek a gondok, de még akkor is kétszázat dolgozóval álltaik kevesebben a pultok mögött. Létszámhiány miatt nem tudtak eddig 4 élelmiszer- bóUtot megnyitni: Siófokon, Balllatdnfenyvesen, AlisóbéiaVIT-DOSSZIÉ Kevés a kereskedő a Balaton-parton telepen és Balatonszárszón. Több kisebb egység az eredetileg meghatározott nyitvatartási renditől eltérően üzemel. A gazdálkodó szervék minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy a boltok nyitva tarthassanak, ha minimális létszámmal is. Éhből azonban sok ellentmondás és feszültség következik. A Kaposker 428. sz. bollltjáhan például- a szükséges 18 dolgozó helyett négyen „állják a sarait”, a siófoki nagycsarnok pedig 57 dolgozó helyett, 38-cal nyit ki. A vagyonvédelem, s a fogyasztói érdekvédelem bánja ezt és a munkaszervezés is sok gonddal jár. A vállalatok, szövetkezetek tölbb idényboltjukat csak akkor tudták megnyitni, ha az állandóan üzemelő bök tokból áthelyezték dolgozóikat. A Kaposkernek a balatoni létszáimkihelyezés miatt be kellett zárnia egyik kaposvári élelmiszerboltját, s több egységükben álig tudják a kétműszakas nyitvatartási rendet fenntartani. Sok dolgozó egyszerűen nem vállalja a balatoni munkát, inkább felmond. Az idényre felvett dolgozók nagy része szakképzetlen,, s ez is rontja a kereskedelmi munika színvonalát. Az Alföldről és az ország más, kevésbé forgalmas részeiről érkeztek a nyári idényre eladók. SzáHálshe- lyük, étkeztetésük biztosítása is komoly gondot jelent. A Balaton-parton dolgozók ellátása, elhelyezése, bére és jutaléka pedig nem térül meg a vállalatnak; az idény- üzlletek költségei aránytalanul nagy terhet jelentenek. Nem rózsás tehát a kép, s lényeges javulás nem is várható. A BaHaton-part évi forgalma 4,5 milliárd forint, eninek 40 százaléka a III. negyedévre esik. Nem sok a korszerű üzlet, bár a Belkereskedelmi Minisztérium jelentős támogatásával sorra készülnek a konténer boltok, Fonyódon például július közepén nyit egy. A balatoni bolthálózat 116 ezer négyzetméter alapterületű, ez megfelelő személy,zet esetén elegendő volna a vásárlók kiszolgálására. A parton a nyári szezonban jóval több a vendég mint amennyivel a hálózatfejlesztő tervek korábban számoltak. A szolgáltatási hálózat levegőért kapkod, július van, és az idény közepén tartunk. A nyaralók két hetente cserélődnek, az üzletekben dolgozók számára azoníhan nincs pihenés. Augusztusra már kifáradnak az idegek, csökken a a fizikai teljesítőképesség. A Balatamparti üzletek működőképességének megőrzése érdekében több lépésre volna szükség: olyan állapotot kellene teremteni, hagy kereskedőnek és vállalatnak is megérje nyáron a parton dolgozni. Klie Ágnes 1959 — Bécs. Az első VIT, amelyet nem szocialista országban tartottak. A nyugati ellenpropaganda ellenére 18 ezer fiatal érkezett a Práterben zajló rendezvényekre, hogy kifejezze békevágyát: ezt jelképezi képünk (jobb felső) is. 1962 — Helsinki. Északi rokonaink nagy vendégszeretettel várták a 137 országból érkezett 18 ezer fiatalt. A fesztivál díszvendégei között volt Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa. 1968 — Szófia. Ez a fesztivál elsősorban a vietnami néppel való szolidaritás jegyében zajlott le. A bolgár főváros plakátjai ezt hirdették: „Egy vonatot Vietnamnak!” Képünkön: kigyullad a VIT lángja a Eevs2ki-sla- dionban. Zárva maradt boltok
