Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
1985. június 12., szerda Somogyi Néplap 5 A Baranya monográfia Űj sorozatkötettel gyarapodott a Baranya monográfia, amely az eddigi legnagyobb magyar helytörténeti alkotásnak ígérkezik, összesen mintegy huszonöt kö- tebten foglalják össze ismereteiket a szakemberek a megye múltjáról és jelenéről. Egyedülálló tudományos vállalkozás ez, hiszen sem a felszabadulás előtt, sem utána nem készült hazánkban ilyen nagyszabású helytörténeti leírás. - A könyvsorozat legújabb darabja Baranya földrajzi neveit tartalmazza. 1973-ban hozott határozatot a helynevek összegyűjtésére és közzétételére a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A munkában több mint kétszáz szakember vett részt. Nemcsak az „élő” földrajzi neveket jegyezték fel, hanem levéltári és egyéb dokumentumok alapján feltárták a történeti névanyagot, a török hódoltság koráig visszamenőleg. A munka nagyságára jellemző, hogy a két vaskos kötet 76 ezer földrajzi nevet tartalmaz. A baranyai gyűjtemény sajátossága: a soknyelvű adatközlés.^ Több nemzetiségű megye ‘lévén, a magyar földrajzi nevek mellett bemutatja a cigány, a német, a szerb-horvát és a szlovák nyelvű helyneveket, sőt közöl jiddis és görög nyelvű adatokat is. A mű több mint háromszáz baranyai település helyneveit foglalja magába. A nevek eredetére utaló adatok, az egyes helynevekhez kapcsolódó gazdasági és történeti események, néprajzi utalások, mondák és hiedelmek érdekes betekintést nyújtanak Baranya múltjába. Hol laknak a pedagógusok? A kérdés nem egyszerűen 160 ezer hazai pedagógus — köztük csaknem hétezer somogyi tanár, tanító és óvónő — egzisztenciális körülményeire vonatkozik. Már- már közhely, hogy az oktatásügy dolgozóinak közérzete gyermekeinken is nyomot hagy, ha áttételesen is. Nem kell tehát különösebben hangsúlyoznunk annak a vizsgálatnak a fontosságát, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete Somogy megyei Bizottsága végzett 119 intézményben, megyénk óvodáinak, általános- és középiskoláinak 54 százalékában. Melyek az eredmények? A pedagógusoknak éppen a fele él kétszobás vagy ennél tágasabb otthonban családjával. 43 százalékuk hajléka egy vagy másfél szobás. Szolgálati szobában él öt, albérletben egy, iskola- helyiségben fél százalékuk. Társbérletben ugyanannyi. A somogyi pedagógusok hét százaléka tehát lakásviszonyainak megoldására szorulna. Az otthonok húsz százaléka tanácsi vagy szolgálati lakás. Szüleivel, testvéreivel, rokonaival él a tanárok, tanítók, óvónők másfél százaléka. Csaknem 78 százalékos a szövetkezeti, az OTP- lakások és a saját családi házak aránya. A már nem pályakezdő és családos pedagógusok lakás- helyzete többé-kevésbé tehát megfelel az országos átlagnak, az egyszobás otthonok viszonylagos hiánya miatt azonban rendszerint nehéz helyzetbe kerülnek azok a tanár- és tanítónők, akik pártában maradtak. Az ifjúsági parlamentekben gyakran elhangzik: a fiatal nevelők csak nagy késedelemmel pótolható hátrányba kerülnek, ha a szülők nem elég tehetősek ahhoz, hogy lakást vásároljanak számukra. Milyen lehetőségek várják a pályakezdőket Somogybán, ahol csaknem hetven óvónői, tanítói és tanári álláshelynek nincs gazdája, s ahol több mint százhetvenen képesítés nélkül tanítanak? Megyénkben a következő tanévre 258 óvodai és iskolai állást hirdettek pályakezdőknek, ebből 127-tel ajánlottak lakhatási lehetőséget. A 127 fiatal 13 százalékának Szolgálati helyet, 7,5 százalékának szolgálati szobát, 5^H^zalékának j|jg> dig szolgaim lakást. a pályakezdők negyede juthat viszonylag kényelmes hajlékhoz. A már működő pedagógusoknak az idén 248 állást hirdettek, 65 szolgálati lakással. Több iskolaigazgató leírta: a lakáshiány miatt kénytelen képesítés nói.kiiiiejjet alkalmazni Elsősorban a falusi pedagógusok helyzete romlott, amióta megszüntették az úgynevezett pedagógusköl- csönt. Három év alatt 75 tanár és tanító kapott lakásépítési kölcsönt összesen 16 millió forint értékben. Egy évvel később azonban már csak alig több, mint kétmillió forintot vehettek fel harmincán. Az összeg azóta sem növekedett jelentősen, bár mind az öt városban, illetve körzetében létrehoztak lakásépítési alapokat. Érdemes volna új kölcsön- formák lehetőségét megteremteni, vagy — ahol lehetséges — pedagógusházakat építeni. Lengyel András VIHAR JELZŐ SZOLGÁLAT Leírok két történetet az emberek közömbösségéről, türelmetlenségéről, az idősebb, egyszerű emberek szeretetéről. Vállalatunk bensőséges ünnepséget rendezett a nők tiszteletére. Zsúfolásig megtelt a terem. Minden asztalnál együtt ültek a munkahelyi közösségek, alig akadt üres szék a később érkezőknek. így történt, hogy az egyik főosztály asztalánál egy takarítónő elfoglalta az üresen maradt széket. Lehet, hogy rajtam kívül senki sem vette észre (kivéve a „betolakodót”), hogy milyen arccal fogadták. Felháborított, amikor láttam, hogyan néztek az „ismeretlen takarítónőre”, összesúgtak, hátat fordítottak Háttal a neki, nemhogy szót váltottak volna vele. Egy vállalatnál dolgozunk. Miért nem tekintik olyan embernek a takarítónőt, vagy a konyhai dolgozót, mint az adminisztrátort? Lelkiismeretesen végzi mindennapi munkáját. Legtöbbször a folyosón találkozunk, ők akkor kezdenek, amikor megyünk haza. Mindegyiket személyesen ismerjük. Biztosan tudom, hogy ugyanolyan hasznos munkát végeznek, mint mi, akik az íróasztalnál ülünk. Nem hiszem, hogy ne aktit volna közös téma. Ha ismeretlen, akkor is illett másiknak volna befogadni a társaságba. Vacsora után néhány szék felszabadult a másik asztalnál. Látta az asszony, hogy itt nincs semmi keresnivalója, átült a másik asztalhoz, ahol a nyugdíjasok között jól érezhette magát, pedig fiatal volt... A másik eset a napokban történt. Vásároltam az ABC-ben, sorbaálltunk a pénztárnál. Előttem egy fejkendős nénike fizetett volna, de sehogy sem tudta kibontani a zsebkendőt, amelybe bekötötte a pénzét. Már éppen segíteni akartam neki, amikor rám szólt a pénztáros: „Jöjjön, beütöm a magáét, mert Az elS9 találkát másfél évtizede adták egymásnak hazánk zeneiskoláinak ka- marázó együttesei Kaposváron a Liszt Ferenc Zeneiskola kezdeményezésére, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és tö'bib más szervezet támogatásával. Ma este fél hatkor nyolcadszor nyit- —ják meg a Kossuth Lajos utcai zeneiskola nagytermében a zenetanárok országos találkozóját. Ez egyszerre ad lehetőséget -a nagyközönségnek tartalmas hangversenyek hallgatására és a résztvevőknek ismereteik gyarapíOrszágos kamarazenei találkozó Kaposváron WEINER LEÓ SZELLEMÉBEN tására, konzultációkra, szakmai kapcsolatok teremtésére. A produkciókat — közöttük az ízlésesen tervezett műsorfüzet bizonysága szerlimt, örvendetesen sok kortárs komponista alkotása szerepel majd — zenei életünk olyan kiválóságai bírálják el, mint Banda Ede, Devich Sándor, Kovács Béla, Kovács Imre, Rados Ferenc és Szunyogh Balázs — valamennyien a Zeneművészeti Főiskola tanárai. A résztvevők hazánk harmincnégy zeneiskolájából érkeznek : szűkdbb pátriánk hat intézménye közül azonban csak a kaposvári és a fonyódii képviselteti magát. Az első koncertre ma este hat órákor, a megnyitó után kerül sor. Csütörtökön és pénteken délután háromtól a zeneiskolában és a megyei könyvtárban is rendeznek hangversenyeket, sőt az előbbi helyszínen este fél hétkor is — mindkét napon. A gálahangverseny és -a díjkiosztás szombat este hét órakor lesz ugyancsak a zeneiskolában. Bizonyára abban a szellemben, ahogyan a kamaramuzsikálás nagy mestere, a száz éve született, s ránk most Weber Klára emlékplakettjéről visszanéző Weiner Leó megálmodta. ÁRPÁD UTÓDAI SAMDOKÁNOK Megváltoznak a gyámhatóság feladatai A szociálpolitika szerves egységben van .gazdaságpoli- kánkkal. A nyolcvanas évek gazdasági változásai a szociálpolitika módosítását tették szükségessé. Kérdéseinkkel Szecsődi Lászlóné dr.-hoz, a megyei tanács gyámügyi osztályának főmunkatársához fordultunk. — A gyámhatóságok feladata a kiskorúak és gondnokság alá helyezettek személyi és vagyoni érdekvédelme. Ezen belül az állami gondoskodás intézményrendszerének alkalmazása; különböző védő- és óvóintézkedések végrehajtása. Ellátják a fiatalkorúak pártfogó felügyeletét, segélyezési ügyeket intéznek és szükség esetén elrendelik a kiskorúak állami gondozásba vételét. Szabályozzák a kiskorúak láthatását, a házasságon kívül született gyerekek jogállását rendezik, engedélyezik az örökbefogadást, a kiskorúak házasságkötését. Intézkednek továbbá a gondnokság alá helyezették törvényes képviseletéről. Feladataink ellátását a bíróság, a rendőrség, az egészségügyi és a pedagógiai intézmények, a tanácsok ösz- szeihangolt munkája biztosítja. — Hogyan változik napjainkban a gyámhatóság tevékenysége? — A gazdasági és szociális mutatókat figyelembe véve rugalmasan próbálunk alkalmazkodni a megváltozott körülményeikhez. így napjainkban már majdnem valamennyi gyámhatósági feladat a községi tanácsok kezébe került, kivéve az állami ezeket nem lehet kivárni”. Az „ezeket” szót megnyomta a hatás kedvéért. A világért sem nyúlt vol- na a néni zsebkendőjéért, hogy kiszedje belőle a pénzt. Természetesen nem í előztem meg a nénit, amit a mögöttem állók rossz néven vettek. Kibontottam a zsebkendőt, és leszámoltuk a pénzt. Az ABC-ben sietnek az emberek, mert munka után vásárolnak, legtöbbször csúcsforgalom van a boltban. Ezért nincs türelmük egymással törődni. De az előző esetben, az ünnepélyen mindenki ráért... Miért ez a nagy közömbösség? Miért ez a ki ha én nem magatartás? Végképp kihal az emberekből az egymással való törődés, a szeretet? Kimmel Istvánná gondozás, a gyám- és gondnokkirendelés, valamint az örökbefogadás ügyeit. Az állami gondoskodás területén is jelentős változást figyelhetünk meg az utóbbi években. 10—15 éve a veszélyeztető okok főleg anyagi eredetűek voltak. A rendszeres nevelési segélyezés jogi intézményének bevezetését követően 1974-től ez a veszélyeztető ok jelentősen csökkent. Ezzel párhuzamosan emelkedik a környezeti ártalmak hatására kialakult veszélyeztetettség. A veszélyeztetettek 60 százaléka ilyen ártalomnak van kitéve. — A- gondozói tevékenységet illetően milyenek a tapasztalatok? — Sajnos a gondozói tevékenység feltételrendszere még nem alliakult ki. Központi intézkedéssel, a családgondozói hálózat kiépítésével segíthetnénk a gondokon. Kísérleti jelleggel egy-két megyében már létrejött ez a hálózat. Tervezzük, hogy ezekben az intézményekben szakképzett pszichológusokat, gyermekorvosokat alkalmazunk majd. Fejleszteni kívánjuk a nevelőszülői hálózatot. Az ideális azonban az lenne, ha a nevelőotthoni, zártintézeti és nevelőszülői hálózat együttesen a gyerek státuszának megfelelően szolgálná az igényeket. — Milyen a nevelési segélyek kiutalásának rendszere? — 1974-ben vezették be a rendszeres nevelési segélyezést olyan szülők támogatására, akik önhibájukon kívüli kerülnék nehéz anyagi helyzetbe. Ezek a i szülők azonban — érthetően — általában szemérmesek. Felkutatásuk adminisztratív úton, a társadalombiztosítás segítségével történik. A nagycsaládoknál automatikusan kiutalható a megfelelő ösz- szeg. Tavaly december 31-ig 362 család, 861 gyerek kapott nevelési segélyt. Erről a gyámhatóság dönt, de a gyenmék- és ifjúságvédő intézet folyósítja az összeget. Itt is várható változás. — Melyek a gyámügy úgynevezett neuralgikus pontjai? — A fiatalkorúak bűnözése, a gyermekalkoholizmus, a narkotizálás, a láthatás, az örökbefogadás és a különböző családi jogállások tisztázása. A deviáns fiatalok kiszűrése, gondozása összehangolt tevékenységet követel az egészségüggyel, bírósággal, nevelőintézetekkel. Sokszor azonban feleslegesen nyújtja a terápiás időt a nehézkes, helyenként bürokratikus ügyintézés. A fiatalok pártfogói felügyeletét például a gyámhatóság biztosítja, de hatósági intézkedési jogkörrel csak a bíróság rendelkezik. A megelőzés fontosságát felismerve 1981-ben a megyei tanács vb foglalkozott a gyermek- és ifjúságvédelem problémájával. Az egészségügy feladatául jelölte meg a megelőző és felvilágosító munka fokozását. Az eredmény: Somogy megye élen jár a deviáns jelenségek visszaszorításában. Szomorú tény, de meg kell jegyezni, hogy 'ennek ellenére nő az alkoholizmus miatt veszélyeztetett gyerekek és felnőttek száma. Tíz éve még nem találkoztunk alkoholista gyermekkel. Ma 136 gyermek fogyaszt rendszeresen szeszes italt. Sajnos a környezet átörökíti a rossz szokást. Alkoholista szülők gyermekei gyakrabban nyúlnak az italospohárhoz. Nehezíti a megelőzést és a beavatkozást, hogy csak az idült alkoholizmusban szenvedő beteget lehet elvonókúrára rendelni. — A láthatással kapcsolatban milyen intézkedés várható? — A családjogi törvényt módosítani fogják, ezekben az ügyekben a bíróság dönt majd. Jó lenne, ha a végrehajtás is az ő kezükben maradna. — Az örökbefogadásnál milyen tapasztalatokat szereztek? — Az örökbefogadással a gyermek családban történő nevelését biztosítjuk. Az állami gondozottak örökbefogadására sok a jelentkező. Engedélyezése gyámhatósági feladat. Az előkészítést a GYIVI végzi. Kevés az örök- befogadás felbontása. Tavaly csak három ilyen esetünk volt. — Fordulnak-e az emberek különleges kérésekkel a gyámhatósághoz ? — Igen, például a név- változtatással kapcsolatban. Engedélyt kérhetnek különleges keresztnevek adásához, illetve a már meglévő és a kiskorúnak kellemetlenséget okozó extrém nevek megváltoztatásához. Egy szülő például azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy engedélyezzük gyermekének a Sandokán nevet. Akadt olyan meggondolatlanság is, hogy az apuka és az anyuka az általuk választott „név- csodát” nem tudták kimondani. A gyámhatóság segít ilyenkor kiköszörülni a csorbát. Várnai Ágnes
