Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-10 / 134. szám

Somogyi Néplap 1985. június 10., hétfő Az Országos Választási Elnökség közleménye az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásának összesített eredményéről Június 8-án az országgyű­lési képviselők és a közsé­gi, városi, fővárosi kerületi tanácsitagok választása tör­vényesén, rendben megtör­tént. A választási törvény ren­delkezése szerint azt a jelöl­tet választották országgyű­lési képviselőnek, illetve ta­nácstagnak, aki az érvényes szavazatok több mint a fe­lét megkapta, feltéve, ha a szavazásban a választópol­gároknak több mint a fele részt vett. Az a jelölt, aki a . választókerületben megvá­lasztott országgyűlési kép­viselő, illetőleg tanácstag mellett megkapta az érvé­nyes szavazatok legalább egynegyedét, pótképviselő, il­letőleg póttanácstag lett. Az országos lista és a vá­lasztókerületek adatai elté­rőek, mert a szavazás nap­ján az állandó lakóhelyük­től tartósan vágy ideiglene­sen távol lévők csak az or­szágos listára szavazhattak. A választók nyilvántartá­sába összesen 7 728 208 vá­lasztásra jogosult állampol­gárt vettek fel. Az országos választási lis­ta képviselőjelöltjeinek vá­lasztásán 7 265 915-en (94,0 százalék) vettek részt; szavazataikból érvényes 7 210 495 (99,2 százalék), ér­vénytelen 55 420 (0,8 száza­lék). Az országos listán sze­repelt 35 jelölt mindegyikét megválasztották képviselő­nek. Az országgyűlési, illetőleg a tanácstagi választókerü­letekben a választójogosul­tak száma 7 568 480. A kép­viselők és a tanácstagok megválasztásában 7 103 146- an (93,9 százalék) vettek részt. Az egyéni választókerüle­tekben jelölt országgyűlési képviselőkre leadott szava­zatokból érvényes 6 716 387 (94,6 százalék), érvénytelen 386 052 (5,4 százalék). Az ér­vényes szavazatokból a kép­viselőjelöltekre 6 636 635-öt (98,8 százalék), a jelöltek el­len 79 602-t (1,2 százalék) adtak le. A 352 országgyűlé­si választókerületben meg­választottak 307 képviselőt és 285 pótképviselőt; 45 or­szággyűlési választókerü­letben egyik jelölt sem kapta meg a megválasztás­hoz szükséges szavazatokat. Ezekben pótválasztásokat kell tartani. A tanácstagokra leadott szavazatokból érvényes 6 797 822 (95,4 százalék), ér­vénytelen 324 149 (4,6 száza­lék). Az érvényes szavaza­tokból a tanácstagjelöltekre 6 723 115-öt (98,9 százalék), a jelölitek ellen 74 707-et (1,1 százalék) adtak le. A 42 734 tanácstagi választókerület­ben 41 885 tanácstagot és 30 885 póttanácstagot válasz­tottak meg, 849 tanácstagi választókerületben kell pót­választást tartani. Mind az országgyűlési vá­lasztókerületeikben, mind a tanácstagi választókerüle­tekben június 22-én tartják a pótválasztásokat. Az egyéni választókerületekben megválasztott képviselők és pótképviselők névsora Somogy megyében 1 1. Dr. Horn Péter képviselő 68,3 Kosa Ferenc pótképviselő 31,1 2. Kosztofánczi Jánosné képviselő 63,1 Metzger Istvánná pótképviselő 36,0 3. Pál László Istvánná képviselő 55,0 Tálasné Pandur Rózsa pótképviselő 44,8 4. Pásztohy András képviselő 56,0 Endrödi László pótképviselő 43,9 5. Reidl János képviselő 58,8 Poth Géza pótképviselő 40,0 6. Dr. Vida Kocsárd képviselő 53,2 Topscháll József pótképviselő 46,0 7. Fenyvesi Henrik képviselő 50,3 Jani Józsefné pótképviselő 27,7 8. Mészáros Győző képviselő 66,3 Klabuzai Miklós ’pótképviselő 33,1 9. Sugár Imre képviselő 55,9 Dr. Borsos Sándor pótképviselő 43,8 10. Dr. Horváth Ferenc képviselő 59,7 Radnóti László pótképviselő 40,0 11. Simon Ernőné képviselő 66,3 Harcz Józsefné pótképviselő 33,2 12. Plecskó Ferenc képviselő 61,2 Tóth Tamás Csaba pótképviselő 38,0 r r SAJTÓVISSZHANG A VILÁGBÓL A nemzetközi hírügymöik- ségek a magyar országgyű­lési és tanácsi választások­ról szóló vasárnapi tudósí- tásaíikibian egyöntetűen ki­emelték, hogy elsőízben vá­lasztanaik a magyar szava­zópolgárok minden válasz­tókerületben két vagy több jelölt közül. Hangsúlyozták azt is, hogy igen nagy ér­deklődés kísérte a választá­si . dlűkészületeket. A jugoszláv Tanjug a vá­lasztási kampány intenzív voltának megállapítása mel­lett arra is kitért, hogy 650 ezer fiatal most először ad­hatta le voksát. A francia AFP hangsú­lyozta, hogy 56 választóké-, rülefben a szavazópolgárck három vagy négy induló kö­zül választhattak, s ezek között 51-et a jelölőgyűié- seksn állítottak a Hazafias Népfront eredeti jelöltjei mellé. Emlékeztetett arra is, hogy ugyanakkor valameny- nyi jelölt támogatásáról biz­tosította a Hazafias Népfront proglramját. Az amerikai AP hangoztatta, hogy bár a többes jelölés a korábbi vá­lasztásokon is lehetséges vo!!t|, ezúttal először fordul elő. hogy minden választó- körzetben legalább két je­löltre adhatják voiksukat a szavazók. A Reuter brit hír­szolgálati iroda új stílusú választásinak nevezi a szombati szavazást. A hír­ügynökség kitért arra is-, hogy sokan már szombaton Az Országos Választási Iroda a Parlamentben. A képen az Országos Választási Elnök­ség elnöke Papp Lajos számítógépen kíséri figyelemmel a választások alakulását. kora reggel az urnákhoz já­rultak. A DPA és a nyugat­német hírügynökség jelen­tése alapján az osztrák APA beszámolt arróll, hogy a vá­lasztások nyugodtan foly­nak, s már 11 óráig a jogo­sulták fele leadta szavaza­tát. A választásoknak jelentős visszhangja volt a külföldi lapokban megjelent írások­ban is. A Die Presse Becs­ben kiemelte, hogy a jelöl­tek körében megvan a kor, a fogílailkiozás és a nemek közötti megfelelő arány. A párizsi le Monde, a le Fi­garo és a Libéraition egy­aránt megállapította, hogy a több jelölt állítását kötele­zővé tevő ’ választás igen nagy érdeklődést keltett a magyar lakosság körében. A l’Humainité Íkülömtudósítója kitért Kádár János csütör­tökön elhangzott csepeli be­szédére is, A magyar fővá­rosiban, tartózkodik az ame­rikai 'Wall Street Journal munkatársa, aki a válasz­tásokról közölt terjedelmes írásában szintén beszámolt az MSZMP főtitkárának be­szédéről. Nemzetközi sajtóértekezlet Röviddel a választási ered­mények összesítése után, tegnap a Parlamentben saj­tótájékoztatón ismertették a hazai és nemzetközi sajtó munkatársainak az ország­gyűlési képviselő és a ta­nácstag választások eredmé­nyeit. Bányász Rezső állam­titkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnö­kének megnyitója után, Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke közölte a választási statisztika főbb adatait, majd Pozsgay Imre a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára adott rövid áttekintést a vá­lasztások politikai tapaszta­latairól.' A sajtótájékoztatón a ha­zai újságírók mellett nagy számban vettek részt a nem­zetközi sajtó munkatársai is. A szocialista országok tudó­sítóin kívül ott volt több nyugati sajtóorgánum kép­viselője. A választások nap­ján a külföldi újságírók kö­zül többen éltek a felkí­nált lehetőséggel és szemé­lyes tapasztalatokat szerez­ve a választásokról a hely­színen — a szavazóhelyisé­gekben — is gyűjtöttek in­formációkat. Az élénk érdeklődés mel­lett megrendezett sajtótájé­koztatón a tudósítók kérdé­seire Papp Lajos és Pozs­gay Imre válaszolt. Választási törvényünk 'új rendelkezései — mint pél­dául a kötelezően legalább kettős jelölés —■ kiállták á gyakorlat próbáját — mon­dotta Papp Lajos államtit­kár. — Közvéleményünkben — jórészt a sajtó, a tömeg­kommunikációs eszközök ré­vén — megfelelően tudato­sodott a választási törvény új vonásainak értelme, szük­ségessége. Vagyis az a tö­rekvés, hogy a helyi lakosak aktívabb részesei, alakítói legyenek lakóhelyük közéle­tének, fejlődésének. Pél­dául azáltal iá, hogy a vá­lasztókerületben ki-ki mér­legelhesse, kit tart alkalma­sabbnak a helyi érdekek képviseletére. Arra számí­tunk, hogy ez a nagyobb ak­tivitás pezsdülést eredmé­nyez az országgyűlési képvi­selők és . a tanácstagok mun­kájában is. Jó hangulatban folyt a szavazás. Volt, ahöl zeneka­rok köszöntötték a voksolni indulókat. Sok helyütt — hagyományosan — népvise­letbe öltöztek a helybeliek. A nemzetiségek lakta tele­püléseken, ahogy illik, saját anyanyelvükön üdvözölték a lakosokat. Pótválasztásra kerül sor, mint ismeretes, június 22-én azokon a helyeken — or­szággyűlési képviselőknél 45, tanácstagoknál 849 ilyen választókerület van —, ahol egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szüksé­ges szavazatokat. A pótvá­lasztásokon a szavazás sza­bályai lényegében megegyez­nek az országos választás szabályaival. A különbség csak az, hogy a megválasz­tott képviselő, illetőleg ta­nácstag az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az országos választási listán megválasztott képviselők Az érvényes szavazatokból a jelöltre leadott szavazatok %-a Barcs Sándor 99,1 Bartha Tibor 99,2 Bíró Imre 99,2 Bognár József 99,2 Duschek Lajosné 99,2 Gáspár Sándor 98,8 Gyenes András 99,1 Havasi Ferenc 99,1 Hámori Csaba 99,1 Jakab Róbertné 99,2 Katona Imre 99,2 Kádár János 99,2 Káldy Zoltán 99,2 Kállai Ferenc 99,1 Kállai Gyula 99,1 Kiss János 99,2 Lázár György 99,2 Losonczi Pál 99,2 Mándity Marin 99,2 Márk György 99,2 Nánási László 99,2 Németh Károly 99,1 Óvári Miklós 99,1 Pesta László 99,1 Péter János 99,2 Pozsgay Imre 99,1 Réger Antal 99,2 Salgó László 99,1 Sarlós István 99,1 Straub F. Brúnó 99,2 Szabó István 99,2 Szakács József 99,2 Szentágothai János 99,2 Trautmann Rezső 99,2 Varga Imre 99,2 Fontos bejelentés előtt A SALT-II. sorsa Ha az Egyesült Államok felmondaná a SALT—41. szerződés érvényét, vagy ha olyan döntést hozna, hogy csak részben tartja meg an­nak előírásait, az „igen ne­gatív választ” váltana ki a Szovjetunióban — jelentette ki Georgij Arbatov akadé­mikus, az ismert szovjet amerika-szakértő vasárnap a CBS amerikai televíziónak adott nyilatkozatában. Mint ismeretes, Reagan elnök hét­főre ígérte bejelentését ar­ról, hogy mi lesz Washing­ton álláspontja a szerződés jö­vőjét illetően. A jobboldali amerikai körök erőteljes nyomást fejtettek ki a szer­ződés érvényének felmondá­sa érdekében. Arbatov aláhúzta: - egy ilyen döntést a Szovjetunió úgy tekintene, mint „tuda­tos lépésit az Egyesült Álla­mok részéről a fegyverzet- korlátozási megállapodások egész rendszerének további felszámolására, az egész fegyverzetkoirláitozási folya­mat aláaknázására”. Rámu­tatott: a jelenlegi amerikai kormányzat kezdettől fogva kijelentette, hogy nem akar­ja elfogadni a korábban lét­rejött megállapodásokat s nem akar leszerelésről tár­gyalni a Szovjetunióval. Bár szövetségesei nyomására, a belső közvélemény alakulá­sának hatására látszólag módosította elhatározását, céljai szemmel láthatólag nem váltoiztak — csupán nem egyszerre, hanem ré­szenként akarja felszámolni a fegyverzetkorlátozás rend­szerét. A mostani döntés én­nek a „részenkénti” folyamat nak az egyik állomása lehet. ­Arbatov leszögezte: az amerikai lépésnek igen ked­vezőtlen hatása lenne mind a leszerelési tárgyalásokra, mind a szovjet—amerikai kapcsolatokra, amelyek sze- • rinte „hosszú idő óta a leg­alacsonyabb ponton” van­nak. „Tavaly és az idén bi­zonyos lehetőség mutatko­zott, várakozások mutatkoz­tak a kapcsolatok megjaví­tására — ezek azonban saj­nálatos módon nem váltak valóra”. Ha az Egyesült Ál­lamok a SALT—II. ügyében negatív döntést hozna, „az élet nem állna meg, hábo­rú sem robbanna ki — de méginkább ingatagabbá vál­na a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kapcso­latok alapja” — mondotta. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan esetleges talál­kozójáról szólva Arbatov rá­mutatott :~ a csatornák nyitva állnak, de az erről szóló hí­resztelések jórésze amerikai sajtó találgatása csupán. „A jelenlegi politikai helyzet olyan, hogy nem lehet túl­zott várakozásokat fűzni egy ilyen találkozóhoz” — mon­dotta.

Next

/
Thumbnails
Contents