Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-06 / 131. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI., évfolyam, 131. szám Ára: 1,80 Ft 1985. június 6., csütörtök Az Ópusztaszeri Emlékbizottság beszámoló ülése Zöld utat kap-e a csicsóka? A elöntő érv: jövedelmezőség Hazánkba látogat Olof Palme Lázár Györgynek, a Mi- nliseiteintiainálcö elnökének meghívására a közeli napikban hivatalos látogatásra * hazáinkba érkezik Olof Palme, a Svéd Királyság miniszterelnöke. (A magyar—svéd kapcsolatokat ismertető cikkünk a 2. 'oldalon.) Az EGK titkárának látogatása Tegnap elutazott hazánkból Klaus Sahlgren, az ENSZ Európai Gazdaságii Bizottságának főtitkára, aki Rartha Ferenc miniszterhelyettesnek, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága vezetőjének meghívására, június 1. és 5. között tartózkodott Budapestem. A főtitkár részt vett a Szegedi Biológiai Központban rendezett biotechnológiai szimpózium megnyitására. Klaus Sahlgrent fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter, Kapolyi László ipari miniszter, megbeszélést folytatott Tétényi Pállal, asz OMFB elnökével és Láng Istvánnal, az MTA főtitkárával is. Szerdán befejeződött a magyar irodalom jelentős eseménye, az ötvenhatodik alkalommal megrendezett ünnepi könyvhét. A könyv- terjesztő vállalatok legfrissebb adatai szerint a könyvünnep sikeresen zárult: a vásárlók többsége nem csalódott, megtalálta, amit keresett a könyvsátrakban, bár az idén is sok bosszúságot okozott, hogy néhány mű korán elfogyott. Az elmúlt évekhez képest jóval kevesebb művet jelentettek meg. összesen 78 kötet került a könyvesboltokba, könyvsátrakba, mintegy 2 millió példányban. Arányaiban nőtt a mai magyar irodalom képviselőinek száma: 42 mű kortárs ■ szerző tollából jelent meg. Így az idei könyvhét — Supka GéTegnap ülést tartott Szegeden az Ópusztaszeri Emlékbizottság Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével. A nemzeti történeti emlékpark fejlesztésével foglalkozó — országos és helyi szervák vezetőiből álló — testületet Szabó G. László, a bizottság titkára, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese tájékoztatta az 1980-ban tartott előző ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Elmondta, hogy az egykori szeri pusztán létesített emlékhely egyre nagyobb látogatottságnak örvend. Tavaly, több mint 200 ezer érdeklődő kereste fel, az idén pedig már eddig 50 ezer volt a látogatók száma. Az elmúlt öt év során a nemzeti történelmi emlékpark új díszes bejáratot kapott, ahol elhelyezték Tóth Valéria Munkácsy-díjas szobrászművész impozáns domborművét. A park múzeumi főépületét, amely majd helyet ad a Feszty-körképnek és különféle kiállításoknak, 1982 óta folyamatosan építik. A park skanzenje öt esztendő alatt csongrádi és mártélyi halásztanyával, egy alföldi tanya* iskolával, a tápéi tűzoltózárnak, a könyvünnep létrehozójának elképzeléséhez hűen — ismét az élő magyar irodalom seregszemléjévé vált. Az új, a ma irodalmi valóságát tükröző művek mellett a listán ezúttal is helyet kaptak gyermekkönyvek, kortárs világ- irodalmi, magyar történeti munkák, és induló sorozatok első kötetei. A könyvhét fő erényének bizonyult, hogy újdonság-központúvá . vált, főként első kiadások kerültek a sátrakba. A könyvhét tartalmi változásához igazodva lényegesen kevesebb lett az" utánnyomások, a második kiadások száma, s száműzték a lektűröket, a bestsellereket, a lexikonok részköteteit, a szakácskönyveket és a drága bibliofil kiadványokat. szertárral, egy századeleji tanyai olvasókon helyiséggel kovács- és bognárműhellyel gazdagodott. Befejezés előtt áll egy régi falusi szatócsbolt és pékség, elkezdődött egy régi községháza és postahivatal /építése. Folytatódik a feltárt és romkertként már bemutatott szeri monostor környékének régészeti feltárása is. Kiépülőben van a park út- és elektromos hálózata, a közelmúltban telepített facsemeték erdővé terebélyesedtek. A hetedik ötéves terv Időszakában a legfontosabb feladat a múzeumi főépület építésének befejezése, a Feszty-körkép restaurálása és a vendéglátás feltételeinek javítása. Az ülésen hangsúlyozták hogy az emlékpark eddigi kiépítése nem valósulhatott volna meg a társadalmi szervek és országos testületek a minisztériumok, a Csongrád megyei tanács hathatós anyagi támogatása, a szocialista brigádok sokmillió forintot érő társadalmi munkája nélkül. Az önkéntes munkások jutalmazására az emlékbizottság elhatározta „Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fejlesztéséért” emlékplakett és emlékérem alapítását. Az irodalmi könyvünnepen 14 könyv-, illetve lap- és könyvkiadó jelentkezett. Az elmúlt években uralkodóvá vált mennyiségi törekvés, — amely nemcsak a nyomdák teljesítőképességét, hanem a pénztárcákat is terhelte — visszaszorult. A művek számának jelentős csökkenésével lehetővé vált a példányszámok növelése, a kevesebb mű koncentrálta az érdeklődést, a vásárlóerőt. A kiadványok számának mérséklése a kiadói műhelyeket is ösztönözte, hogy csak valóban értékes műveket jelöljenek a listára. Ezzel szorosan összefügg, hogy az újdonságlistát korábban kell véglegesíteni, mint eddig. Készletgazdálkodás A készletgazdálkodás nemzetközi tapasztalatairól kezdődött tegnap kétnapos tanácskozás a Budapest Kongresszusi Központ Bartók termében. A konferenciát — a magyar nemzeti bizottsága révéra — a nemzetközi készletezési tudományos társaság rendezte, amely 1982-ben a II. nemzetközi készletgazdálkodási szimpóziumon alakult. A 36 tagország Sizalfaemfoeneit és intézményeit tömörítő társaság egyik fő törekvése, hogy a készletezéssel összefüggő tudományos és gyakorlati eredményeiket népszerűsítse, elterjessze. A mostani tanácskozáson mintegy kétszáz hazai szakember kíséri figyelemmel a neves külföldi előadók beszámolóit a legkorszerűbb vállalati készletgazdálkodási megoldásokról. ■ A konferencia nyitóelőadását Szikszai Béla államtitkár, aiz Országos Arnyag- és Árhivatal elnöke 'tartőt- ifla. Emlékeztetett rá, hogy a nehezebb gazdasági föltételek megkívánják a vállalatoktól működési rendszerük mind hatékonyabb alakítását. E rendszer egyik fontos láncszeme a készletezés, amelynek alakulása hűen tükrözi a különböző vállalati folyamatok változásait. iNiapjaimlkban a hazai vállalatoknál, szövetkezeteknél felhalmozott anyagi érték mintegy negyedét a készletek alkotják. Ugyanakkor még gyakran, megtörténik, hogy a termelést éppen a késietek hiányában kénytelenek leállítani. Ez is jelzi, hogy az optimális készletgazdálkodás kialakítása az intenzív termelésre történő átállás egyik kulcskérdése — hangsúlyozta az államtitkár. A további előadásokban NSZK-beli, finn, angol és japán szakemberek adtak tájékoztatást különböző, úgynevezett integrált — a komplex gyártási folyamatok egészében épített — termelési készletezési rendszerekről. emellett beszámoltak a kis számítógépek készletgazdálkodási hasznosításáról is. Nagy érdeklődés kísérte a japán előadást, amely a Toyota gyárban kezdeményezett — és azóta már másutt is elterjedt — „nuiliakásizletezési” módszert ismertette: ennek lényege, hogy a termelés nagyfokú automatizálásával, a folyamatos anyagfel- has múlással gyakorlatilag nullába szorítják a termelési készletek állományát. Évék óta gyakran olvastunk híreket a csicsóka hazai újra felfedezéséről. E rég ismert növény szerepét a modern táplálkozásban somogyi orvosok és kutatók — dr. Angeli István, a megyei rendelőintézet és dr. Tóth Tibor, a megyei kórház főorvosa, illetve dr. Molnár László, a mezőgazdasági főiskola nyugalmazott tanszék- vezetője — dolgozták ki. Élettani szerepe rendkívül fontos lenne, ha kialakítanák termesztésének és föl-, dolgozásának nagyüzemi feltételeit. Kísérletek, próbálkozások eddig is voltak —r jórészt épp megyénkben —, de az üzemszerű alkalmazástól még messze vagyunk. Vagy mégsem annyira? Tegnap Kaposváron, a Somogy megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnál rendezett tanácskozáson éppen ezt igyekeztek fölmérni. Eljöttek a termelők (a hosszúhegyi, a bárdifoükki és a szentlőrinci állami gazdaság), a földolgozó (a nagyatádi konzervgyár) képviselői az egyik fölhasználóhoz, a sütőiparhoz. A téma jelentőségét bizonyítja, hogy a tanácskozásra eljött dr. Sántha Istvánná, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője is. Néhány éve folynak, kísérletek a Sütévnél kenyérhez adagolt csicsókával. Ez a kenyér barnább a megszokottnál, — a növény cukor- tartalma a kemencében ka- ramellizálódik — s a többinél később öregedik. A tésztába adagolt csicsóka inulintartalma egészséges gyümölcscukorrá esik szét a sütés során. Kórházi kísérletek bizonyítják, hogy fogyasztása kiegyenlíti a vércukor- ingadozásokat, növeli az érvédő koleszterin szintjét, s egyaránt csökkenti a vérnyomást és a húgysav kóros szintjét. Vagyis: érdemes volna belőle sokat sütni és az üzletekben forgalmazni. A résztvevők hozzászólásából kiderült, hogy a csicsóka nagyüzemi termelésének, földolgozásának ma még hiányzik néhány fontos feltétele. Mindenekelőtt a termelő gazdaságok sem tudják pontosan, megéri-e? A hosszúhegyiek nyolcvan hektáron vetették ezt a gumós növényt, s a kistermelőktől is átveszik kilónként 3,50 forintért. A gazdaságnál léüzem is létesült, ahol a szörp készült. Még sem tudják, jövedelmező lesz-e a termelés. Ehhez ugyanis megfelelő árra volna szükség legelőször. Kell még minőségi vetőgumó^ továbbá szükség van vető- es felszedő gépekre. Ezek vásárlása jócskán megemelné az önköltséget, nélkülük viszont nagyüzemi termelés nehezen képzelhető el. S a gazdaságok előtt ott a nem is oly rég csődbe ment vállalkozás példája: árkérdések miatt megbukott a hazai burgo- nyapehely-gyártás. Ami eddig a fölhasználásban történt, az többnyire kísérlet, próbálkozás volt: a sütőipar például ingyen kiapta kis tételben a kenyérhez fölhasznált csicsókavelőt. Az állami gazdaságok, vállalatok, orvosok minden ellenszolgáltatás nélkül kísérletezték e növény fölhasználásával. Van tehát a magyar (a somogyi) gazdálkodó szervezetekben megfelelő innovációs véna, akarják az újat. Nagy kérdés: viszonyaink alkalmasak-e a hasznos, egészséges termék bevezetésére? Dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság. osztályvezetője ezt így foglalta össze: — Egyelőre az érdekviszonyok tisztázatlanok, az eddigi értékes munka önzetlenül történt. A nagyobb siker érdekében ezit bázisglaz- daságnak kellene összefogná. Dr. Sántha Istvánná javaslata talán a megoldást is közelebb hozza. Az OMFB-nek módja van mint gyógyélelmezésre alkalmas termékét, a csicsóka termelését és gyártását finanszírozni. Ehhez azonban részletes tervet kért a termelőktől, földollgiozókitól, fölhasz- nálólktóll. Bánkúti Béla, a tanácskozás házigazdája, Sütév- igazgafó úgy mondtai, hogy a vállalat mindig partner lesz e népegészségügyben fontos anyag elterjesztésében, népszerűsítésében. Ügy gondoljuk ha ehhez a feltételek is megfelelőek lesznek, zöld utat kaphat a csicsóka. Remélhetően mindany- rayiunk hasznára. Cs. T. Befejeződtek a magyar—NDK gazdasági tárgyalások. A képen Wolfgang Rauchfuss és Marjai József aláírja a dokumentumot (MTI-fotó — Telefotó — KS) Befejeződött- az ünnepi könyvhét Üj iskolát építenek Balatonkilitiben
