Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-05 / 130. szám
1985. június 5., szerda Somogyi Néplap 5 1985 — az erdők éve „A fák, melyeket útjaidon a táj eléd vetít Elárulják egy nép bűneit és erényeit." (Orther) Az ENSZ élelmezésügyi szervezete az idei évet az erdők évének nyilvánította. A közvélemény világszerte aggodalommal figyeli pótolhatatlan természeti kincsünk, az erdők rohamos fogyatkozását. A föld erdőterülete évente mintegy 10 millió hektárral csökken. Századunk második felében a szennyező anyagok mennyiségének növekedése miatt kedvezőtlen változások következtek be az atmoszférában. A légszennyezés namcsák. a lakosságot veszélyezteti, súlyos károkat okoz az erdőkben is. A kárláncot a viharkár, a hókár, az aszálykár ugyancsak erősítik. Erdőterületeink mintegy 10 százalékában, elsősorban az Északi Közép- hegységben súlyosak a károk. A Mecsek, a Bakony, a Vértes és a Gerecse, továbbá a Pilis, a Mátra és a íBüklk erdei nagy területeken vannak kitéve a szennyezett levegő hatásának. Somogybán a fenyvesekben okozótt a hónyomás nagy károkat: az állomány mintegy felét károsította a rendkívüli időjárás. A pusztulások miatt fókozni kell az erdőtelepítéseket. Az ezredfordulóig ^világviszonylatban 20—25 millió hektár erdőt kell telepíteni a fa- anyagellátás megoldásához. A világbank hivatalosan bejelentette, hogy az erdészet fejlesztését szolgáló hiteleket meg kívánja sokszorozni. Indokolja ezt az, hogy a fa mint alapanyag és mint energiahordozó felértékelődött. Hazánk korszerű erdészet- pólitilkai célkitűzései között a termelési, a környezetvédelmi és a szociális célú fejlesztések egyaránt szerepelnék. Erdőgazdálkodásunk célul tűzte ki az erdővagyon további bővítését. A felszabadulástól napjainkig 12 százalékról 18 százalékra emelkedett hazánk erdősűrűsége. Ezzel a világ első öt országa iközé tartozunk. Somogybán még kedvezőbb a helyzet: az elmúlt negyven évben közel 50 ezer hektárnyi erdőt telepítettünk, s jelenleg megyénk területének 24 százaléka erdővel, fával borított. Az erdő nem csupán fát ad, hanem az ember természetes környezetének legfontosabb része, a környezetvédelem egyik leghatékonyabb bázisa. Az erdők környezétvédelmi szerepe sokoldalú. Éghajlat módosító hatásával nyáron mérsékli a felmelegedést, télen pedig az erős lehűlést. Rendkívül nagy jelentősége van az erdőik, fák, védő erdősávok, szélfogó, széltörő szerepének. A nagyüzemi mező- gazdasági táblák kialakításával és a vegyszerezések következtében sokihelyen kipusztultak a mezővédő sávok, pedig ma már egyértelmű : korszerű talajvédelem aligha lehetséges erdősávok nélkül. Az erdőik vízkészlet növelő hatása a természet vízháztartásában ugyancsak kedvező. Csehov írta: „Az erdők széppé teszik a földet, tanítják az embert a gyönyörűség megértésére és fenséges hangulatot ébresztenek benne .. . Esztelen barbár mindaz, aki elpusztítja ezt a szépséget, amit megteremteni nem tudott...” Ne feledjük, hogy nemcsak az erdőikről, hanem az emberiség jövőjéről is szó van! Dr. Tarján László a megye környezet-, és természetvédelmi titkára Nevelésről Az |1—3 év közötti időszakot szokás kisgyermek- kornak vagy bölcsődés kormaik inieveznii. Ennek 'a nagyon gazdag fejlődési szakasznak idejére esik a járásnak és a beszédnek a megtanulása. Ezek nagy imértékbeni segítik a kisgyermekek különböző testi és lelki tulajdonságainak kifejlődését. A kisgyermek testi fejlődését vizsgálva a súlygyarapodás lassúbb üteme szembetűnő, a 2. év Végére születési súlyának négyszeresét éri el, s utánna évente átlagban ikét kilogrammot gyarapszik iskoláskorig. A hossznövekedés is lassúbb mértékű, mivel1 a 2. év végiére 80—85 cm, s utána az évi növekedés átlagban 8 cm. ' A kisgyermeknél egyik legfontosabb mozzanat a járás megtanulása. Ez a felállástól számítva fél év múlva következik be az egy és másfél éves kor között, legtöbbször a 14 hónapos kor körül kezd el egyedül járna a kisgyerek. Mind felállásnál1, mind járásnál más testtartást vesz fel a gyerek, mint a felnőttek. .Az első léepéstől még jó egy évet vénét igénybe a helyes jáirás Magyar költői est Párizsban A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Kaposváron Háromezer koncert után Magyar költői estet rendeztek hétfőn este Párizsban a Magyar Intézet: közreműködésével. Az esten, amelyen megjelent Palotás Rezső magyar nagykövet. Szávai János, a Sorbonne magyar vendégprofesszora ismertette Juhász Ferenc költői munkásságát, majd a költő felolvasott verseiből, Monique Royer színművésznő pedig azok francia fordításait szavalta el. A francia színésznő továbbá Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Vajda János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Füst Milán, József Attila és Illyés Gyula franciára fordított verseiből is felolvasott. Szegedi Anikó zongoraművésznő pedig Liszt- és Kodály- műveket adott elő. Filmjeink a világban Három alkotás képviseli a magyar filmművészetet a tokiói nemzetközi tiImfesz- tiválon. A június 9-ig tartó eseményen a „Fesztiválok fesztiválja” szekciójában Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” című produkcióját, „A világ harminc legjobb filmje” szekcióiban Kosa Ferenc „Mérkőzés” című művét, a „Fiatal filmesek versenyében” pedig Gothár Péter „Megáll az idő” című alkotását vetítik. * * * Csehszlovákia több városában június végéig tart a Munkás Filmfesztivál: ezen Döbray György „Az áldozat" című produkciója képviseli a magyar filmművészetet. * * * A XV. Nemzetközi Animációs Filmfesztivál versenyében június elején Annecy- ban Haris László „Apokrif”. Varga Csaba „Valcer” és Gémes József „Daliás idők” című alkotását mutatják be. A szemle információs szekciójában Horváth Mária „Ajtó — 8.” és Rófusz Ferenc „Gravitáció” című filmjét vetítik, a díjnyertes filmek szekciójában Varga Csaba „Auguszta szépíikezik” című műve szerepei. A fesztivál díszvendége Jankovics Marcell rendező. Nevezetes dátumként jegyzik majd fel a kaposvári Munkácsy gimnázium történetében ezt a napot: 1985. június 2., vasárnap. Az iskola sok izgalmas rendezvényt megélt aulájában, ugyanis a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekeit Botka Valéria és Csányi László vezényletével. A hangverseny hangulata most sem volt kevésbé vidám, mint az elmúlt harminc év során tartott több mint háromezer koncert közül bármelyiken. Makulátlan tisztasággal és természetességgel csendült fel ezúttal ■ is az Esti dal és a Zöld erdőben, Mozart híres bölcsődala, Franz Xaver Süssmayr néhány alkotása és sok más klasszikus darab, gyermekdal. A művészházaspár alapította ezt az együttest, s idehaza 2200-szor, külföldön — több mint 30 országban — 800-szor vitte sikerre kórusát. Jártak Japánban és az Egyesült Államokban is. Nyolc magyar gyermekoperát mutattak be, 2800 rádió- és 27 tévéfelvételt készítettek, s ők kezdeményezték a Somogyi Béla utcai zenei általános iskola létrehozását, amely az énekkar bázisintézménye. .. Botka Valéria: — És italán1 a mi érdemünk is, hogy a kórus számos remek, de névtelen muzsilkius mellett olyan kiválóságokat adott a magyar zenei életnek, mint Fischer Adám és Fischer Iván karmesterek, Kincses Veronika, Sudlik Mária, Gulyás Dénes, az Állami Operaház művészei, Várkonyi Mátyás, a Roskszmház művészeti vezetője vagy Kovács Krisztina, aki az Evita címszerepében futott be. — Hogyan kezdődött a világ egyik legkitűnőbb gyermekkórusának létrejöttéhez vezető út? Csányi László: — 1954ben zenei szerkesztőként dolgoztunk a rádióban. Fiatalok, frissek voltunk, szerettük volna megváltani a világot, de legalább a {magyar gyermekkórus-mozgalmat. Javasoltuk az együttes létrehozását. Zöld jelzést kaptunk, s hozzá támogatást elsősorban Kodály tanár úrtól, akinek korábban tanítványai voltunk. Első szerzeménye, amelyet bemutattunk, a Zöld erdőben kezdetű népdalfeldolgozás volt. Ezt természetesen ma is műsoron tartjuk. Lassan gyarapodtunk, fejlődtünk, s 1964-ben megtörtént a nagy áttörés. Az Egyesült Államokba hívtak meg bennünket. — Ügy tudom, a világ zenei életének sok nagy személyisége nyilatkozott elismeréssel az együttesről. Csányi László: — A sok közül kettőt említek meg. Szigeti Józsefet, a halhatatlan hegedűművészt. A hatvanas évek kezdetén itthon hallotta először az együttest, majd az első amerikai vendégszereplés idején segített bennünket tanácsaival, kapcsolataival. A másik kiválóság Pablo Casals, a világhírű spanyol gordonka- művész. ö is Budapesten hallotta produkciónkat, s amint mondta: hangversenyünk az egyik legmagasabb rendű zenei élményt adta neki abból a rengetegből, amiben része lehetett. — Egy közhely szerint sohasem vezet jóra, ha a férj és a feleség egy munkahelyen dolgozik. Együttértenek ezzel? Botka Valéria: — Nálunk előbb volt a gyermekkórus, s csak azután jött a házasság. Természetesen előfordul, hogy egy-egy művet másként értékelünk és másként vezénylünk, de ez ritkán okoz gondot. Az énekkar tagjai képesek „venni a lapot”, s úgy előadni a darabot, ahogyan kérjük. Ami a „családi munkamegosztást” illeti: férjem inkább a kutatásban, a betanításban leli örömét, magam pedig az együttes, a szólisták beállításában, a műsor szerkesztésében. Meggyőződésem, hogy a szép éneklés mellett a játékosság, a szó legnemesebb értelmében vett „show” is hallatlanul fontos. Lengyel András A kisgyermekek fejlődése megrtainiulásla, de közben még szívesein közlekednek négykézláb, mászva is. Miután már a földön biztosain jár, kezdi megtanulni a lépcsőjárást. Előbb az egyik lába mellé helyezi a másikat is, s utána tovább, s csak a 4. évben alakul ki a váltott lábaikkal! történő lépcsőn járás. A gyermek a 3. év táján kezd el futni, ugrani. A Pétiké jár csodálatos élménye mellé egy másik fontos dolog társul. A járás elsajátítása (nagymértékben hozzásegíti a gyermeket a különböző tárgyakkal való bánni tudáshoz, a manipulációhoz, s ennek tökéletesebbé válásához, valamint az egyes tájrgyak és a környezet megismeréséhez. Egyéves kobbam már ceruzát tart a kezében, 2 . évesen firkál, könyvet llapoz, kockából tornyot épít. Ebben az időben kezdi a kanállal evést, tanulja meg egy-egy ruhadarabjának leveles ét, felvevését. A mozgás tehát nemcsak örömteli tevékenysége a gyermeknek, hanem siegíti a világ megismerésében, a foöilcső, a kiságy után az egész lakás kitárul előtte. Ezek a cselekvések segítik náluk kialakítani az észlelési ikonstanciákat, a tárgyakat állandónak látják a különböző helyzetekben. Ekkor jelenik meg a ráis- merés mellett (pl. megismeri édesanyját:, babáját stb.) az igazi emlékezés a gyermekinél. Ekkor már nemcsak a jelen lévő tárgyat ismeri meg, hogy azt már máskor is látta, hanem a jelen nem lévő dolgokra is tud emlékezni. El tudja mondani, hogy milyen események történtek vele, hol, merre járt szüleivel. Attól függően, hogy valami tetszett-e neki, hosszabb idő múlva is .tud rá emlékezni. A imozgás megtanulása melllett a másik jelentős lépés a .kisgyermek életében a beszéd megtanulása. A 2. év elején a .gyermek már részben megérti a felnőttek beszédét, és maga. ás kezd egy-egy értelmes szót kimondani. Első szavai többnyire a gőgicsélésből erednek, azonos szó tag ismétléséből : ma-ma, ba-bai, papa. A következő időszakban megtanulja a környezetében élő személyek, ott lévő tárgyak nevét. Mátsfél éves kora körül jelennek meg a kétszavais mondatok, melyek többfélét jelentenek, s többnyire a igésztikulálás, tag- lejtés, rnio meg a sírás és nevetés segít ezek megértésében1. Ä 2. év végén kezd kialakulni a nyelvtanilag helyes beszéd, megjelennek a ragozások, sőt kezdik használni az éni személynévmást is. A 3. évben a rövid mondatok mellett már varsikéket, rövid történeteket el tudnak mondani. A beszéd megtanulásává! nagy mértékbeli nő a gyermek érdeklődése, kíváncsisága. Mindenre kíváncsi, bekövetkezik a „mii az” és a „miért” korszak. Válaszaink nemcsak a gyermek beszéd- készségét fejlesztik, hanem a gondolkodását, érdeklődését, a környező világuk tökéletesebb megismerését. A beszéd tanulása idején a gyermeknél már találkozunk az emlékezet kialakulása mellett a képzelet, a fantázia .kialakulásával is. Különösen játékaiban nyilvánul meg képzelete, így a botra azt mondja ló, a székre hogy vonat, s így játszik vele. De tudja — főleg ha mi megmagyaráztuk neki —, hogy a bot igaziból atem tó, nem lehet megetetni- átaitni. Játékaiban egyre inkább jelentkezik az utánzási hajlama. Megfigyeli a nagyok a felnőttek cselekvéseit, s azokat utánozza. J átékaiban megmu tatkozi k szeretete és gyűlölete a személyek és tárgyak iránt. Játékai során működik a képzelete, a megszemélyesítéssel. Beszél babájához, öltözteti, főz neki és így tovább. A mozgása, a játéka mind segíti az éntudat kialakulásában. A kisgyermek nemcsak a környezetében lévő tárgyakkal ismerkedik meg. hanem a személyekkel is. Első és legbensőségesiébb kapcsolat az édesanyjához fűzi; ez a táplálás, szoptatás, gondozás során allakul ki. Már első év végén meg tudja különböztetni az idegen személyekéi az ismertektől.. Kialakul velük kapcsolatban a szimpátia vagy a félelem. 2-3 éves korban lép fel bennük az idegenektől való félelem, szégyenkezés, ami sírásban, elbújásban mutatkozik meg. A hasonló korú társakkal való kapcsolat is átalakul. 8 hónapos korban már barátkoznak, ismerkednek egymálssal, megfogják egymás ruháját, testét, sőt „birkóznak” egymással. ismerkednek. A kisgyermekek fejlődésében a .belső adottságok, tényezők mellett ki keli emelnünk a társadalmi környezet hatását, a szülők és a többi kisgyermek hatását, amelyeknek pótolhatatlan szerepük van a gyermek testi és pszichés fejlődésében, fejlesztésében. Dr. Szeléndi Gábor
