Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

1985. június 5., szerda Somogyi Néplap 3 , Tanulnak az új titkárok BEMUTATJUK Á KÉPVISELŐJELÖLTEKET j Fiatalít A 12-es választókerület jelöltjei a pártbizottság Minden ikezdet nehéz, így van1 ez a pártmunkába/n is — vallja Makkó Istvánná, a kaposvári ipari szövetkeze­tek pártbizottságának tit­kára. A Kiszöv-szék házban levő irodában beszélgettünk iá februári megalakulás óta eltelt időszak tapasztalatai­ról. — Az voílit a cél, hogy gazdasági és politikai szem­pontból is közelebb kerül­jünk az irányítással a ki­lenc pártalapszervezethez és a tizienegy ipari szövet­kezethez. Azt tapasztaltam, hogy ez eddig bizonyos mér­tékben gondot okoz az alap­szervezeteknek és a gazda­sági vezetőknek is. Ügy gon­dolják. sokat „foglalkoznak” velük. Ez persze csak azért vap így. mert azelőtt kevés irányítást kaptak. A pártbizottság és a mun­kabizottságok olyan témá­kat tűznek napirendre, ame­lyek a legfontosabbak. Makkó Istvánné példákkal bizonyította ezt. — Elsősorban azokat az ipari szövetkezeteket, párt- szervezeteket számoltatjuk be az elején, amelyeknek nagyobb szükségük van rá. Így például tárgyaltunk a Vas-Műszaki Ipari Szövet­kezet beruházásáról. Első­sorban az állt a középpont­ban, miként lábalhatnak ki a jelenlegi gazdasági hely­zetükből. Azután a Fazekas Szövetkezet következik. Ar­ra vagyunk kíváncsiak, ho­gyan sikerült a vezetővál­tás, mit tesznek azért, hogy ne legyen gazdasági meg­torpanás. A lakberendező Szövetkezét, majd az Uni- verzál Kisszövetkezet párt- szervezetének munkáját tesszük mérlegre. — Milyen segítséget ad­nák a munkabizottságok? — Napirendire tűzik pél­dául egy-egy szövetkezet pártépítési, agitációs és pro­pagandamunkáját. A gaz­daságpolitikai munkabi­zottság foglalkozott a szol­gáltatás helyzetével. A párt­építési munkabizottság elemzi az utánpótlás lehe­tőségeit, azt, mit tesznek a KISZ-szervezetek a fiatalok párttaggá neveléséért. Sze­retnénk megtárgyalni, ho­gyan lehetne fiatalítani. A lehetőségek persze eltérőek, de például! a Fazekas Szö­vetkezetben, ahol az egyik legjobb KISZ-szervezet te­vékenykedik, az idén több fizikai dolgozót szeretnének fölvenni az ifjúsági szerve­zet ajánlásával. A fiatal pártbizottság fon­tos feladatának tartja, hogy elősegítse a kilenc pártalap- sZervezet önállóságának ki- bontaikozásáif. _ A vfb-tagdk elosztás szerint részt vesznek a ve­zetőségi üléseken, a taggyű­léseken, ott javaslatokát tesznek — mondta a párt­bizottság titkára. — Előfor­dul. hogy egyes alapszerve­zetek elfelejtenek meghí­vót küldeni, talán azért, mert — úgymond — maguk között jobban meg tudják tárgyalni a témát. Ezlt rosz- szuil teszik, hiszen ha ott van tőlünk valaki, adhat egy jó ötletet, javaslatot a további munkához. Mint ré­gi alapszervezeti titkár jól tudom, milyen fontos a most kialakuló közvetle­nebb kapcsolattartás, az, hogy nem általánosságban foglalkozunk az ipari szö­vetkezetek gondjaival, prob­lémáival. — Ez nyilván jótékony hatású. Ettől azt várjuk, hogy emelkedni fog a párt- munka színvonala. Támo­gattuk, hogy a négy új párt- titkárunk részt vegyen to­vábbképzésen. Nekik na­gyobb szükségük van az út­mutatásra, a gyakorlati se­gítségre. — Tartalmasabbak-e a taggyűlésiek? — Némelyik helyen volt egy kis gond a tagok akti­vitásával. Rájöttünk, hogy föl kell készíteni a kommu­nistákat a témákra. A párt- csoportok sem éltek még ezzel a lehetőséggel. Azt várjuk tehát, hogy élőbb le­gyen a pártcsoportok tevé­kenysége, tájékoztassák a tagokat a következő taggyű­lés témájáról. Akkor bizo­nyára többen mondanak majd véleményt. Makkó Istvánné arról is beszélt, hogy nem könnyű miind a tizenegy — eltérő profilú — szövetkezet hely­zetét, gondjait, problémáit megismerni. Nagy a szemé­lyes felelőssége, amikor vé­leményt mond. Más mód­szerekre van szükség, mint egy üzemi pártbizottság ese­tében. — Ügy érzem, hogy szük­ség lenne tapasztalatokat szerezni más megye hason­ló pártbizottságán. A szolno­ki országosan elismert; bármilyen messze van is, elmegyek oda. Németh József elnök, Ku­tas Dénes termelési elnök­helyettes, Várnai Dénes nö­vénytermesztési fő-ágazat- vezető és Varga Jenő mű­szaki vezető — az után ke­rült Kaposvárról a kadarkú­ti Szabadság Termelőszövet­kezet élére, hogy az üzem az 1981-es évet tetemes vesz­teséggel, 7,5 milliós pénz­ügyi hiánnyal zárta, s azon voltak, hogy segítsenek ki­húzni a gazdaság szekerét a kátyúiból. Ehlhez pedig kö­rültekintő helyzetfölmérés, a lehetőségek és az adottságok alapos megismerése — tehát mindenképpen idő kellett. Nem egy vagy két év, ha­nem ennél hosszabb időszak, ami alatt kiderülhet, milyen I kemény az a fa, amelybe fejszéjüket vágták. Kadarkúton ugyanis a kö­zös gazdálkodás — régebben több téeszben, utóbb az egye­sülések folytán létrejött Sza­badság Tsz-iben — időnként igencsak dsetlett-botlott. ' Ezt beszélgető partnereim sem cáfolták, s azt sem vitatták, hogy a tavalyi gazdálkodás­sal elért 9,6 millió forintos nyereséget már régebben is „hozhatták volna” ... Szemán István gépkocsi­1 Mintegy ezer hektár kalászos nokra TÓTH TAMÁS 1956-ban született Kapos­váron. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bar­csi gyáregysége fűrészcsar­nokának üzemvezető-he­lyettese. Anyja vezető óvó­nő, apja tanár. Általános iskolai tanul­mányait Kaposváron végez­te, 1975-ben érettségizett a soproni Roth Gyula Erdé­szeti Szakközépiskolájában. Egy évig a Sefag iharosi erdészeténél erdészgyakor- nok, 1976-tól a Soproni Er­dészeti és Faipari Egyetem hallgatója, majd a faipari karon mérnöki diplomát szerzett. 1981-től dolgozik a Sefag barcsi gyáregységé­ben. 1985 óta üzemvezető­helyettes. 1973-tól tagja a KISZ-nek. Az egyetemen két évig ered­ményesen dolgozott a so­mogyi klub titkáraként, je-( lenleg az üzemben működő' ifjúsági klub vezetője. Aktí­van közreműködik az üzem Vöröskereszt-alapszervezet munkájában, a véradás szervezésében. Munkaterü­letén négy aranykoszorús szocialista brigád patronáló- ja. Ezek sokrétű társadalmi munkát végeznek a barcsi szabadidőközpont területé­nek rendezésében, a sport- létesítmények kiépítésében. vezető, András István és Barta Gyula traktorosok így vélekedtek: — A kadarkúti nép igen dolgos, csak érteni kell hoz­zá, hogyan lehet emberileg megközelíteni. Ha valaki nem tud bánni velünk, az nem boldogul vezetőként. Itt minden a kölcsönösségen alapul, ók négyen kijöttek Kaposvárról, bizalmat kap­tak tőlünk. Alkalmat keres­tek arra, hogy megismerje­nek bennünket, és a segítsé­günket, az együttműködé­sünket kérték. Másként nem is várható eredmény. A bi­zalmat megelőlegeztük, s nemcsak ígértük, de meg is adtuk a támogatást. így ju­tottunk el eddig. Olyan zár­számadás van mögöttünk, amilyenre még nem volt példa Kadarkúton. — Amikor szóba került, hogy szavazzunk meg a ve­zetőknek prémiumot, nem tétováztunk, hanem megsza­vaztuk, mert úgy látjuk, rá­szolgáltak. Kaposvárról jön­nek, hatkor már itt vannak, és a hétvégeken, az ünnep­napokon is tapossák a ha­tárt: nem hírből, hanem ta­pasztalatból tudják, mi fog­lalkoztatja az embereket... betakarítása vár a kombáj­Hátrányos helyzetű fiatal társadalmi pártfogója; lel­kiismeretes munkájáért a Somogy megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet elismerésben részesítette. Lakóhelyén is aktív része­se a közéletnek. Mint fiatal szakember nagy lendülettel, tenniaka- rással vesz részt az üzem gazdasági, társadalmi életé­ben. Felelősséggel foglalko­zik a közösség sorsával, szocialista társadalmunk iránt elkötelezett. Munka­helyén, lakóhelyén elisme­rik és tisztelik. Szépen fejlődik a naprafor­gó, a növényvédelmet kulti- vátor segíti — Saját példámat is em­líthetem arra, mit tesz az ember, ha kölcsönösen isme­ri egymás gondját-baját — mondta Szemán István. — Én gépkocsit vezetek, de szo­rított a munka a földeken, s szóltak, hogy ott is hasz­nomat vennék. Felültem a Rábára, „beugrottam” éjsza­kai műszakba. Vállaltam, mert tudtam, ha megszoru­lok, ón is bátran a vezetők élé álllhatolk, hogy most az­tán jól jönne a segítség. — Amit ma á határiban, a műhelyben látni, minden az összefogás gyümölcse. Ta­valy őszről semmilyen ten­nivaló sem húzódott át ta­vaszra. Nőtt a fiatalok ará­nya a tagok és az alkalma­zottak között. Hogy ezt a nyereséget csak most „hoz­tuk”? Bezzeg, ha ez a vál­tozás nem négy éve, hanem mondjuk másfél évtizeddel ezelőtt történik... Tudják, hogy az idén ne­hezebb lesz a tavalyihoz ha­sonló nyereséggel zárni az évet, de a jó együttműködés biztosítéknak látszik arra, hogy ne törjön meg a folya­mat. A határjárás során lát­tuk: szép a mező, gondosan elmunkálták a földeiket, vagyis biztatóak a kilátások. Szántóföldjeik területét úgy is növelik, hogy művelésbe veszik azt a sávot, ahol ko­PLECSKÓ FERENC 1951-ben született Bar­cson. A Kemikál barcsi gyárában dolgozik mint energiaüzem-vezető. Anyja nyugdíjas vasúti pályamun­kás, apja üzemi munkás volt. Az általános iskola alsó tagozatát Vízváron, felső tagozatát a pépceszentgyör- gyi MÁV Nevelőotthonban végezte. Tanulmányainak befejezése után a pécsi Zi- pernovszky Károly Gépipari Technikumba került, s 1969- ben erősáramú-technikusi képesítést szerzett. 1969— 1972 között elvégezte a bu­dapesti Kandó Kálmán Mű­szaki Főiskola erősáramú­karát és villamos-üzemmér­nöki diplomát kapott. 1972- től 1976-ig a VBKM Kapos­vári Villamossági Gyárában dolgozott mint szerkesztő. Sokirányú társadalmi, köz­életi tevékenységet folytat. A KISZ-nek 1965 óta tag­ja, majd titkára volt a Ke­mikál KlSZ-alapszervezeté- nek. Eredményesen vesz részt az üzemi Vöröske­reszt-szervezet munkájá­ban, rendszeres véradó. Alapító tagja az üzem négyszeres aranykoszorús szocialista brigádjának, amely elismerésre méltó munkát végez a városi sza­badidőközpont sportpályái­ráhban a vasútvonal húzó­dott. Kilenchektárnyi szán­tót nyernek Saroltapuszta he­lyén: már téglatörmelék sem . emlékeztet arra, hogy nem­rég épületek álltak ott. Az 1,4 milliós rekultivációs költ­ség felét a téesz állja, a töb­bit az állam fedezi. — Az okszerű talajműve­lés és -javítás, a talajerő visszapótlása, .szót érteni az emberekkel, a feladatok vég­rehajtásában közreműkö­dőikkel — ezek voltak az el­sődleges és legfontosabb cél­jaink. amikor a kadarkúti szövetkezeti gazdáktól bizal­mat kaptunk — mondta Né­meth József elnök. — A bi­zalomért cserébe mindegyi­künk a tőle telhető legtöb­nak kiépítésében, a barcsi diákotthon patronálásában. Tagja az Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesület Somogy megyei csoportjá­nak. Ennek keretében ener­getikai tanfolyamot vezet Barcson. Szakmai munkájának elis­meréseként 1978-ban Kiváló Dolgozó, 1983-ban Kiváló Munkáért kitüntetésben ré­szesült. Részt vett a nagy- vállalati új vezetési forma bevezetésének előkészítő bi­zottságában. Határozott egyéniség; munkahelyén, lakóhelyén közmegbecsülést és elisme­rést élvez. bet adta. Lényegében ugyan­arra a munkaerőre támasz­kodhattunk, amelyik azelőtt is rendelkezésre áült, és a vezetőség tagjainak ás csalt a fele cserélődött ki. A ter­melésszerkezetiben történt né­mi változás, például viszony­lag új növény ezen a terü­leten a napraforgó és a mustár... Látványos, hetedhét or­szágra szóló dolgok tehát nem zajlottak le Kadarkú­ton. Ami történt, egy nagy család törekvő tagjainak ér­deme, olyan embereké, akik szót értettek egymással ak­kor, amikor áldozatokat, koc­kázatot kellett vállalni az előrevivő célokért. Hernesz Ferenc Lajos Géza Kanyarok után egyenesben Tavaly még Saroltapuszta házai álltak itt — az ősszel ga­bonával vetik be a területet

Next

/
Thumbnails
Contents