Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
2 Somogyi Néplap 1985. június 29., szombat Az új országgyűlés alakuló ülése (Folytatás az 1. oldalról) Feladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sorakoznak előttünk, és nekünk — a választóinktól kapott felhatalmazás jogával és kötelességével élve — a szocialista Magyarország felvirágoztatásán kell dolgoznunk. Ezekre emlékeztetve nyitom meg az országgyűlés alakuló ülését és kívánok képviselő- társaimnak sok sikert a köz érdekében végzett munkájukhoz. Ezután Losonczi Pál bejelentette, hogy az ügyrendnek megfelelően az országgyűlés alakuló ülését a továbbiakban a korelnök vezeti mindaddig, amíg meg nem választják a tisztségviselőket. A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. Pesta László töltötte be. Mindenekelőtt üdvözölte a törvényhozó testület újonnan és újra választott tagjait, a régi és az új képviselőket. Külön köszöntötte, jó munkát, jó egészséget kívánva nekik, azt az öt képviselőt — Kádár Jánost, Kállai Gyulát, Apró Antalt, Bognár Józsefet és Nánási Lászlót —, akivel 40 évvel ezelőtt együtt kezdte a felszabadult országban a képviselői munkát. Ezt követően az országgyűlés ügyrendje szerint a két legfiatalabb képviselő Bödő- né Rózsa Edit (Csongrád m. 3. vk.) és Danka Márta (Bács-Kiskun m. 2. vk.) személyében kijelölték a körjegyzőket, akik az országgyűlés alakuló ülésének jegyzői teendőit látják el. Ezután a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke tartotta meg beszámolóját. Beszámoló a választásokról Tisztelt országgyűlés! Megtisztelő kötelességem, hogy az Orszáigos Választási Elnökség megbízásából beszámoljak az új választójogi törvény alapján június 8-án megtartott országgyűlési képviselői és tanácstagi, valamint a június 22-i pót- választásokról. Jelentem az országgyűlésnek, hogy a választások a törvényes előírásoknak megfelelően, rendben, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befejeződtek. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet. fokozta a választások népfrontjellegiét, szélesítette választási rendszerünk demokratizmusát, Az ország közvéleményének egyetértésével találkoztak választási rendszerünk új elemei, mindenekelőtt a kötelező kettős, Illetőleg a többes jelölés, az országos választási!ista; apótképvise- löt és a póttanácstagi intézmény; a községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben az elöljáróságok alakulása. A kettős, illetőleg többes jelölés, valamint az a körülmény, hagy az emberek nem egyszerűen csak szavaztak, hanem ténylegesen választottak, hozzájárult u választások iránt megnyilvánult fokozott közérdeklődéshez és az aktív választó- polgári magatartáshoz. Az országos választási listán Induló 35 jelöltre leadott szavazatok magas száma és airánya jól demonstrálta népünk egységét., szövetségi politikánk helyességét, az alapvető politikai célokkal való egyetértését. A kőtelező többes jelölés következtében a választási események között meg- növekedett a jelölőgyűlések szerepe, A Hazafias Népfront bizottságok a pótválasztást megelőző újabb je- lölőgyűlésekkel együtt 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek. Ezeken több mint másfélmillió választópolgár jelent meg, és élénk vita, konkrét, személyire szóló vélemény- nyilvánítás mellett, felelős- in ggel döntött a jelöltek személyéről. Az országgyűlési választókerületekben Intel is elhangzott. Ezek hasznosítása az illetékes szervek fontos feladata. Az állampolgári aktivitás és felelősségtudat a szavazás során is megnyilvánult — emelte ki a továbbiakban Papo Lajos. — A szavazás módja bonyolultabb voljt az előző választások alkalmával megszokottnál. Ezért is figyelemre méltó, hogy az érvénytelen szavazatok aránya viszonylag alacsony volt: a június 8-i választásokon mintegy 5 százalékos; ez a pót választásokon két százalék alá csökkent. Az Országos Választási Elnökség folyamatosan figyelemmel kísérte a választások menetét. Megállapította, hogy az országgyűlési képviselők országos választási listáján, valamint az országgyűlés! képviselői és a helyi tanácstagi választó- kerületben a jelölés törvényes volt, A helyi választási elnökségek jogszerűen bírálták el a jeliölőgyűlésekkel kapcsolatos kifogásokat, és véglegesen döntöttek azokban. Az Országos Választási Elnökség, beavatkozására ezért nem volt szükség. Az országgyűlési képviselői jelölőgyűlésekkel kapcsolatban a helyi választási elnökségekhez 46 kifogás érkezett. Ezekből mindössze kettő: a Somod megyei 15. és a Fejér megyei 2. számú országgyűlési választókerületben tartott jelölőgyűlésekkel szemben emelt kifogás bizonyult megalapozottnak, Az illetékes választási elnökségek a szóban forgó jelölőgyülések eredményét megsemmisítették. A tanácstagi jelölőgyűlések ellen benyújtott 28 kifogásból tizet fogadtak el az Illetékes választási elnökségek. Valamennyi jogosan kifogásolt esetben intézkedtek a törvényesség helyreállításáról és új jelölőgyülések tartásáról, A választási eredmények összegezéséhez első ízben a számítógépes technikát is felhasználtuk., Az Országos Választási Elnökség a választások eredményét június 9-én, illetőleg 23-án közzétette, A választások összegzett eredménye alapján jelentem: megválasztottak az országos listán 35, a 352 országgyűlési képviselői választókerületben 351, összesen 386 országgyűlési képviselőt és 326 pótképviselőt, 42 731 tanácstagot és 31 668 póttanácstagot. A Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerületben a három jelölt közül utólag kettő visszalépett, ezért ott pótválasztást nem tarthattak. Három tanácstagi hely is üresen maradt. Az országos választási elnökség ezzel befejezte az 1985. évi választásokkal kapcsolatos munkáját. Mivel megbízatása öt évre szól, tevékenységét szükség szerint, az időközi választások alkalmával folytatja. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ajánlása alapján megválasztotta a mandátum- vizsgáló bizottság elnökét (Barcs Sándort), valamint a bizottság tagjait. A szünet után dr. Pesta László bejelentette, hogy a korelnökség a szünetben megvizsgálta és rendben találta a mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét, s az országgyűlés igazoltnak jelentette ki. Barcs Sándor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke a testület munkájáról tett jelentést. A mandátumvizsgáló bizottság rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy az újonnan megválasztott országgyűlés összetételében is kifejezi szocialista, nemzeti egységünket. Az országgyűlés 386 tagja közül eredeti foglalkozás szerint munkás 133, paraszt 16, értelmiségi 179, alkalmazott és egyéb foglalkozású 58. A 30 éves és annál fiatalabb képviselők száma 20, a nőké 81. A mostani országgyűlésben 282 képviselőnek van egyetemi vagy főiskolai vég- zettsége. A jelenlegi foglalkozás szerinti összetétel is megfelel szocialista viszonyainknak. Társadalmunk legszélesebb rétegei jutottak képviselethez. Például a munkásosztályhoz tartozó fizikai foglalkozású és közvetlenül a termelést irányító dolgozók száma 64. A termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozó fizikai foglalkozású és közvetlenül a termelést irányító képviselők száma 4. A nem fizikai foglalkozásúakat tekintve közgazdasági végzettsége van 21 főnek, jogi végzettsége 14, műszaki végzettsége 58, mezőgazdasági végzettsége 64, egészség- ügyi végzettsége 34, pedagógiai végzettsége pedig 38 képviselőnek. Az országgyűlés 386 tagja közül 244 az új képviselő. Az országgyűlés a mandátumvizsgáló bizottság jelentését egyhangúlag elfogadta és a kiosztott névjegyzékben felsorolt képviselőket igazoltnak jelentette ki. Dr. Pesta László ezután bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes javaslat érkezett az országgyűlés tisztségviselőire. A javaslatot — amelyet a jegyző Ismertetett — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta, s az ország- gyűlés elnökévé Sarlós Istvánt, alelnökévé Cservenka Ferencnét és Péter Jánost, jegyzőivé Balogh Lászlót, dr. Karvalits Ferencet, dr. Pesta Lászlót, Rujsz Lászlónét, Soltészné Pádár Ilonát és Tornán Károlynét megválasztotta. Sarlós István ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az előző országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést — az Alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s azt a képviselők között kiosztot. ták. A jelentést az ország- gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács és a kormány Az elnök ezután emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 29. paragrafusának 1, bekezdése alapján az országgyűlés feladata, hogy megválassza a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, két helyettes elnökét, titkárét és 17 tagját. Erre vonatkozóan a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes javaslatot terjesztett elő. A javaslatot — amelyet a jegyző Ismertetett — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta, A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Losonczi Pál; Az Elnöki Tanács helyettes elnöke Gáspár Sándor és dr, Tvautmann Rezső; Az Elnöki Tanács titkára Katona Imre; Az Elnöki Tanács tagja: Barcs Sándor, Dr, Bartha Tibor, Bánáti Gézáné, Bíró Imre, Duschek Lajosné, dr, Eleki János, dr, Gajdóesi István, Horváth Sándorné, Kádár János, Kállai Gyula, Krémemé Miehelisz Teréz, dr. Mándity Marin, Nánási László, Németh Károly, Szálai Géza, Szentágothai János és dr, Vida Miklós. Az országgyűlés ezután — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslata alapján — megválasztotta az Alkotmányjogi Tanács elnökét, titkárát és tagjait. Az Alkotmányjogi Tanács elnöke dr. Korom Mihály; titkára dr. Kereszti Csaba. Tagja a országgyűlési képviselők közül: dr. Eleki János (Békés 7. vk.h dr. Horváth Jenő (Bp. 1. vk.), Juhász Mihály (Bp. 65. vk.), Méhes Lajos (Bp. 44. vk.), dr. Nagy József (Baranya 6. vk.), dr. Novák Béla (Pest m. 18 vk.), Szépvölgyi Zoltán (Bp. 57. vk.). A testület tagjai továbbá a nem országgyűlési képviselők közül: dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnöhelyettesei dr, KiJónyi Géza, a jogtudomány doktora, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettese, dr. Kovács István, akadémikus, az MTA Állam és jogtudományi Intézetének igazgatója, dr, Nagy László egyetemi tanár' a Magyar Jogászszövetség főtitkára, dr. Rőder Edit ügyvéd, a Budapesti 1. Sz. Ügyvédi Munkaközösség tagja, dr, Takács Imre egyetemi tanár, az ELTE Államtudományi Intézetének igazgatója. Az elnök ezután bejelentette: a Hazafias Népfront Országos Tanácsától javaslat érkezett az országgyűlés bizottságainak tagjaira. (Az dúlt 873 képviselőjelölt közül 78-ra a választópolgárok tettek javaslatot, A tanácstagi választókerületekben 89 796 jelölt indult, s közülük 3 639-et javasoltak a választópolgárok, összesen 78 olyan képviselői és 2 554 tanácstagi választókerület volt, ahol» kettőnél több jelölt névé került fe] a szavazólapra. Ezek a számok mutatják, hogy a népfront javaslatai nagy többségükben találkoztak a választók elképzeléseivel. A jelölőgyűléseken miniéi 200 ezren szólaltak fel. Véleményt mondtak az országos és a hely! politikáról, a jelöltek személyéről, a velük szemben támasztott követelményekről. Nagyszámú közérdekű javaslat, észrevé- A Parlamentben Losonczi Pál előtt letette a hivatali esküt az új kormány Indítványt a képviselők írásban kézhez kapták.) A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a szünetben az Interparlamentáris Unió magyar csoportja megválasztotta vezetőségét, Elnök: Barcs Sándor, alelnök: dr. Bartha Tilbor, dr. Bíró József, Púja Frigyes. Tagjai: dr. AntaLffy György, Bíró Imre, dr. Bognár József, dr. Bőkor László, Márk György, dr. Pesta László, Réger Antal, Straub F. Brúnó, Szabó István, dr. Szentágothai János és dr. Vida Miklós. Az Országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Sarlós István tájékoztatta képviselőtársait, hogy az Elnöki Tanács megtartotta első ülését és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának, valamint a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és legfőbb ügyészének megválasztása tárgyában — az MSZMP Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetértésiben — átiratot intézett az ország- gyűléshez. Az Elnöki Tanács személyi javaslatát az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsénak elnöke Lázár György. A Minisztertanács elnök- helyettesei: dr. Maróthy László, Czlnege Lajos, dr. Csehák Judit, Faluvégi Lajos és Marjai József; a belkereskedelmi miniszter; dr. Juhár Zoltán; a belügyminiszter Kamara János; az egészségügyi mihiszter dr. Medve László; az építésügyi és városfejlesztési miniszter Somogyi László; a honvédelmi miniszter Oláh István; az igazságügy-miniszter dr. Markóija Imre; az ipari miniszter dr. Kapolyl László; a közlekedési miniszter dr. Urbán Lajos; a külkereskedelmi miniszter Veress Péter; a külügyminiszter dr. Várkonyi Péter; a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Véncsa Jenő; a művelődési miniszter dr. Kö- peczi Béla; a pénzügyminiszter dr. Hetényi István; az Országos Tervhivatal elnöke Faluvégi Lajos, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Szakai! József. Ugyancsak az Elnöki Tanács javaslatára az ország- gyűlés a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökévé dr. Szlilbereky Jenőt, legfőbb ügyészévé dr. Szíjártó Károlyt választotta meg. Rövid szünet következett, ezalatt a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai' a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész az Országház Nándorfehérvári termében — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt — hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Horváth István, az MSZMP KB és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Lázár György Az eskütétel után folytatódott a plenáris ülés. Lázár György, a Minisztertanács Elnöke emelkedett szólásra: — Amikor néhány perce az Elnöki Tanács elnöke előtt letettük a hivatali esküt, arra köteleztük magunkat, hogy minden igyekezetünkkel szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését fogjuk szolgálni. Most az országgyűlés színe előtt is megismétlem: a ránk bízott feladatnak belső meggyőződésből, a nép ügye Iránt érzett felelősséggel, legjobb tudásunk szerint úgy kívánunk eleget tenni, hogy rászolgáljunk az önöktől kapott megtisztelő bizalomra. Munkaprogramunkban azokat a feladatokat szándékozzuk előtérbe állítani, amelyek megoldásával a XIII. kongresszus határozatának és a Hazafias Népfront választási felhívásának szellemében eredményesebbé, lendületesebbé tehetjük szocialista társadalmunk építését. Ma minden korábbinál világo- sabban áll előttünk, hogy ennek az első és legfontosabb fetétele gazdaságunk teljesítőképességének megjavítása. A minőségi és a hatékony- sági követelményeket, a jövedelemtermelő-képesség fobeszéde kozásának igényét szem előtt tartva kezdtük meg a népgazdaság VII. ötéves tervének kidolgozását, ennek jegyében folytatjuk a tervkoordinációt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Munkaprogramunkban bemutatjuk majd és vitára bocsátjuk azokat az elgondolásokat is, amelyek képet adnak arról, mit kívánunk tenni a kormányzati, az igazgatási munka, az irányítási rendszer fejlesztése érdekében azért, hogy még tágabb teret nyissunk a végrehajtó és a gazdálkodószervek önálló és felelős cselekvése, az egyéni tehetség érvényesülése számára. Tudatában vagyunk, hogy a gazdaság minőségi megújulása csak úgy mehet végbe, ha ahhoz kedvezőek a társadalmi feltételek, ha megbecsülés övezi a közösségért dolgozó embert, ha méltó elismerést kap a szorgalom és a tudás. • * * Sarlós István zárszavában megköszönte a kormány elnökének szavait, és az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, majd sok sikert kívánt a képviselőknek felelősségteljes munkájukhoz, Ezután bezárta az ülést.
