Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-14 / 138. szám
1985. június 14., péntek Somogyi Néplap 5 150 éve született Emlékezés Nyikolaj Rubinsteinre A mosztovai Csajkovszkij konzervatórium íalán emléktábla látható egy férfifej reliefjével. A portré Nyikolaj Grigorjevics Rubinsteint ábrázolja, a híres zenei intézmény megalapítóját. Muzsikusok, diákok, zenerajongók most abból az alkalomból emlékezhetnek reá, hogy 150 évvel ezelőtt született. Koráinak egyik legkiválóbb zongoraművésze és tanára volt. Édesapja kereskedéssel foglalkozott előbb a Ibessz- arábiái Volivotinec faluiban, aztán Moszkvába költöztek, ahol irongyárat alapított. A Sziléziából származó Kale- rija Christophorosnával kötött házasságból öt gyermek született. Egy lány és négy fiú. Köztük kettőnek, Anionnak és Nyikolajnak zenei tehetségét zongorázni tudó édesanyjuk korán felfedezte. Nyikolaj már négyéves korában kezdte a zenélést. Az irongyár azonban tönkrement. A tót Rubinstein fiút anyja elvitte bemutatni Chopinnek. Ő azt ajánlotta, hogy mindkettőt taníttassa igazi professzorral. Bemutatkozásuk nagyon tetszett a zeneszerzőnek, de figyelmeztetett arra, hogy a gyermekkor hamar elmúlik, felnőttek számára pedig nem elég ez a tudás, Rubinstein- né ezután felkereste Meyérőéért, sőt Felix Mendels- sohn-Bartholdyt is. Mindketten hasonló 'tanácsokkal látták el. Az 1829-toen született Aniont és az 1835-ben világra jött Nyikolaj t Kis Lisztnek nevezték. Az édesanya az említett művészek tanácsára Villoing professzort választotta tanítójuknak Párizsban. Tanáruk kisvártatva felléptette a fiatalokat. Hangversenyükön jelen volt Liszt Ferenc is. Míg Anton nemzetközileg elismert előadóművésszé és zeneszerzővé fejlődött, a hasonló tehetséggel zongorázó Nyikolaj inkább a tanítást vállalta. 1865-iben benyújtott az illetékes hivatalnak egy tervezetet a Moszkvában létesítendő zenekonzervatóriumról. Egy évvel később javaslata megvalósult, és Nyikolaj Rúbinstein átvehette az igazgatói állást. Remek pedagógusnak bizonyult. Tanítványai közül olyan zseniális zongoraművészek kerültök ki, mint Tanajev, vagy a századforduló ragyogó tehetségű Emil Sauerje, a budapesti közönségnek is egyik kedvence. önéletírásában az utóbbi igen rokonszenves hangon méltatja Nyikolaj Grigerje- vics Rubinsteint, aki őt fiatalon Moszkvában beavatta a zongorázás rejtelmeibe. Nyikolaj Rubinstein negyvenhét évet élt, Párizsiban hunyt el. K. K. KÖNYVESPOLC Igaza volt annak a magyar írónak, aki azt állította, hogy a kortárs irodalommal úgy vagyunk, mint kutya az esővízzel. Tudniillik szeretnénk magunkról minél előbb lerázni. Másként gondolkodik viszont a figyelmes kiadó, ' hiszen nem múlik el könyvhét a hagyományos antológiák megjelenése nélkül. A Szép versek, a Rivalda és az bőszemmel mellett a Körkép arra hivatott, hogy az előző év megjelent prózai alkotásaiból olvasmányos kötetet állítson össze. Érdekes feladat lenne visz- szamenőleg átlapozni, mondjuk az elmúlt tíz év Körképeit, hogy ez a nemes feladat mikor teljesült. így emlékezetbe idézve a termést, inkább büntetésnek, mint igazi irodalmi élménynek látszik a feladat. Ennek okát kutatva aligmondfogadják előítéletekkel, sőt már-már visizcullygássaJl a kortáns szerzők alkotásait, s ahhoz, hoigy ez az ellené"- zés a gyermekekben' ne terebélyesedjék el, nagy szükség van a zenetanár .tudatosságára. A ma délutáni, illetve esti három hangverseny és a szombati gálakoncert pedig elsősorban a felnőttek „szók- tatására” ad remek alkalmat Parikas Ferenc, Mihálv András, Sugár Rezső. Ránki György, Kosa György, Hidas Frigyes, Sárai TiDor szerzeményeivel — de természetesen a népszerű klasz- szikusok sem maradnak ki a repertoárból. L. A. Á Körkép kórképe hatunk mást, mint ami évenként megjelenik a kötetről szóló recenziókban, kritikákban. Hogy húszegynéhány jó író egy-egy novellája még nem okvetlenül kötet, s hogy nagyok a szín- vonalbeli, a stílusbeli különbségek, sok író méltatlan arra, hogy bekerüljön a kötetbe; mások neveket sorolnak, akik leggyengébb írásaikkal is jóval a közölt novellák színvonala fölött teljesítenek. Csokorba gyűjtve a hibákat, legjelentősebbnek az látszik, hogy a Körkép már megjelent írásokat tartalmaz. Ráadásul, hiszen a legfrissebb prózából válogat á szerkesztő, Kardos György, itt olyan írásokat láthatunk viszont, amelyeket néhány hónapja olvastunk csak. Így adódik az a fonák helyzet, hogy például Esterházy Péter új regénye részletét a múlt évben először folyóiratban, aztán megjelent kötetében olvastuk. Bármennyire is nagyszerű írás, valahogy úgy van vele az olvasó, hogy amikor újra fölfedezi a Körképben, már nem olvassa el. Ha mégis, akkor az olvasóban van a hiba, s meg is érdemli, hogy háromhónaponként átolvastassák vele ugyanazt az irodalmat. Közben persze a világ halad, új novellák születnek, de prről beszámolni későbbi Körképek feladata lesz'. Eldönthetetlen tehát, hogy kinek szól a harmincöt mai magyar elbeszélés. Az irodalmat kedvelők ugyanis, ha akarnák, sem tudnák elkerülni, hogy egy év valamirevaló novelláit ne olvassák. Bár hisszük, hogy naArcok villanófényben Már a szerda este rendezett első hangversenyen is több kiemelkedő produkcióval rukkoltak ki a zenetanárok nyoiloadik országos kamarazenei találkozójának résztvevőd a kaposvári zeneiskola nagytermében. A legellenlbmondásosabban kétségtelenül Soproni József három rövid szerzeményét és Kocsár Miikiás: Repliche című kompozícióját fogadta a közönség a különleges hangzás és a ritmikai furcsaságok miatt. Érthető, hogy a budapesti hatodik kerületi zenetanoda két tanárnője, aiki a darabokat előadta, azonnal az érdeklődés fókuszába került. Egyikük: Szakály Ágnes, hazánknak — Fábián Márta mellett — legismertebb cimbalomművésze. Eredetileg zongoristának készült, a cimbalmot később neves rokona, Tarjáni Tóth Ida ösztönzésére választotta, s népszerűsítette később, már érett művésziként hangversenyeken, színházi produkciókban és rádiófelvételekkel Berliniben és Augsburg- ban, Kölnben, Londonban, Oslóban és más európai nagyvárosokban. Közreműködött Kodály Háry János- szvitjének bemutatóján a Mexikóvárosban 1982-bem, Fernando Lozano vezényletével. — Milyennek látja a cimbalom népszerűségét külfölden — és idehaza? — Külföldön egyre népszerűbb ez a hangszer, a hazai állapotokkal azonban nem lehetünk elégedettek. Az alapfokú zeneiskolák közül csupán Budapesten, valamint Debrecenben, Szegeden, Székesfehérváron, Dunaújvárosban, itt Kaposváron és még egy-két intézményben vezették be a cim- balomaktatást. A szakiskolák (közül csak egyetlenegyben a főiskolai tagozatokon pedig kivétel nélkül mindenütt mostohagyerekként kezelik. Tudok olyan főiskolai tagozatról, ahol a hangszer a pincében porosodik, holott használatát többen is igényelnék. — Mi az idegenkedés oka? — Egyrészt a rettegés attól, ami — 'legalább látszatra — új,. Másrészt: be kell vallanunk őszintén, a hivatásos muzsikusok közül is sokan fanyalognak sznob módon, mert a cimbalom korábban kizárólag mint népi hangszer volt divatban. Ezért egyesek 'durvának, „parlaginak” tartják. — Mit tesznek kortárs zeneszerzőink azért, hogy ez a régi népi instrumentum a műzenében is „polgárjogát” nyerjen? — Szerencsére nagyon sokat. Jó néhány szép és érdekes művel „ajándékoztak meg” a sajnálatosan csekély számú cimbalmost Kurtág György, Durkó Zsolt, Kocsár Miklós, Soproni József, Láng István és Szokolay Sándor, a fiatalabb nemzedékből Vajda János és Selmeczli György — de ne soroljuk tovább: a lajstrom igen hosszú lenne. Mint pedagógusnak különleges öröm. hogy komponistáink a gyermekekre is gondolnak, törekedve arra, hogy a kortárs muzsika szokatlan hangzásvilágát, ritmikáját játékos módon csempésszék be a kicsinyek leikébe és ízlésvilágába. E „csempészés” metodikájáról Szakály Ágnes kama- rapartnerét, Balogh Katalint faggattuk. Róla annyit: a modern irányzatok iránti vonzalma egykori szoilfézs- zenetörtónet- és zeneelmélet-tanára, Földes Imre, valamint la fuvola kifejezési lehetőségeinek bővítésén hosszú ideje fáradozó kitűnő művész, Matuz István ébresztette föl benne elsősorban, s 'tanárként is elkötelezett híve ennek az ügynek. — A felnőttek gyakran A júniusi időjárás nem kényeztet el bennünket, a Balaton vize sem éri el a fürdőzésre alkalmas hőfokot. Aki most tölti szabadságát, mégis számos tartalmas kikapcsolódási lehetőséget talál tavunk déli partvidékén. Siófokon a II. országos népi kismesterségek művészete pályázat anyagából készült kiállítás megtekintése után, ma este fél kilenckor a Pécsi Nemzeti Színház Cirkuszhercegnő című előadásában gyönyörködhet a közönség. A Siotour üdülőhelyi klubja vasárnap népművészeti kirakodóvásárt, a szántódpusz- tai idegenforgalmi és kulturális központ pedig szombaton és vasárnap kisállattenyésztési kiállítást és vásárt rendez. A balatonfenyvesi gyermekek holnap tíz órakor a Varjúdombi meleghozók című bábelőadáson tapsolhatnak. A Balaton-parton kirándulóknak is több, értékes múzeum, kiállítás ígér kulturális élményt. Balatonszárszón a József Attila emlékmúzeum, Balatonszemesen a postamúzeum, Balaton- szentgyörgyön a Csillagvár. Fonyócfbn pedig a Szabó Ferenc emlékkiállítás várja az érdekődőket. Boglárlellén a Tóparti galériában Horváth János festőművész tárlata, a Vörös és Kék Kápolnában a veszprémi egyház- megyei múzeum anyagából rendezett kiállítás megtekintése is színfoltja lehet egy- egy borús délutánnak. Főként gyerekes családoknak ígér kellemes szórakozást a szántódpusztai idegenforgalmi és kulturális központban nemrég nyílt, a Balaton élővilágát bemutató akvárium meglátogatása. A marcali helyőrségi művelődési otthon szombaton Együtt a családdal címmel egésznapos kiránulást hirdet. A programban a mesz- tegnyői honismereti gyűjtemény megtekintése, hor- gászverseny, lovasbemuta- tő, szalonnasütés és különböző sportjátékok szerepelnek. A gyerekek vasárnap tíz órakor a Koldus és királyfi című ifjúsági filmet láthatják a nagyteremben. Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ szombattól kétnapos jóga táborba hívja a jelentkezőket, A berzencei Zrínyi művelődési ház vasárnap esti Búcsúi bál a Várdombon című rendezvényének közreműködője a Spirál együttes lesz. Ma öt órakor Schrammel Imre keramikusművész nyitja meg Hjördis Martinsson svéd kerámikusművósz kiállítását; a Kaposvári Galériában, a Somogy megyei Múzeumiban pedig még megtekinthető Swierkiewicz Róbert festőművész tárlata. Képünkön Hjördis Martin- sson keramikusművész alkotása. Huszonhat Unesco asszociált gimnáziuma van hazánknak. Ezek közé tartozik már több mint másfél évtizede a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium isi. A szervezet sokrétű munkája gyón sok jó írás születik, akkora bőséget azért mégsem remélhetünk, hogy magas színvonalú megjelent írások említés nélkül felej- tődnek el. Ezek után már rosszindulatú megjegyzésnek hat, hogy a sorozat jellege vonzza mégis a vásárlókat, hiszen a Körkép egymás mellé rakva esztétikus látvány, változatlanul hagyott formátumával. Nem mondható el ugyanez például az írőszemmelről. Esterházy Péter említi valamelyik írásában az esetet, hogy a csacsogó szomszédasszony élhúzódó látogatását kiküszöbölendő egy Körképet nyomott a kezébe, s közölte, hogy a Magvető adja ki. Többet ő sem tehetett hozzá, és sajnos mi sem. Mindenesetre a jelek szerint jól ajándékozható a kötet. Természetesen ez sem lebecsülendő szempont. De talán mégsem elegendő. Varga István közé tartozik, hogy nyaranta ezekből az iskolákból egy-egy tanuló egyhetes nyelvi táborban vehet részt. Az Unesco erre az alkalomra két tanárt küld az anyaországból. Tavaly angol szótól volt hangos a tanév utáni gimnázium, most vasárnap pedig franciát tanuló fiatalok jöttek Kaposvárra, hogy tovább fejlesszék szókincsüket, nyelvészeti ismereteiket. Az egész héten át tartó tanfolyam sikerét olyan felkészült szakemberek garantálják, miiint dr. Jean-Paul Pagliano, aki hat éve él Magyarországon, és a szegedi József Attila Tudományegyetemlektora. Ugyaninnen érkezett dr. Pálfy Miklós is, a francia tanszék vezetője. — Napi négy órában foglalkoznak tanóraszerűen a gyerekeik francia nyelvvel — mondja Sárkány Eszter a vendéglátó gimnázium francia tanára. A tanóra értelmezés Itt túl behatároló, hiszen sokkal kötetlenebb és lazább szerkezetű egy foglalkozás. Kisebbek a csoportok, hatokét tanulóval optimálisan lehet dolgozni. Bepillantunk egy foglalkozásra. Jean-Paul tanár úr éppen filmet vetít a franciák nemzeti ünnepéről, július 14-ről. Utána a hallott szöveg feldolgozása következik. Szünetben a rnáslik csoportból érkezik Dominique Carrier és Claire Colmet- Daáge. Francia egyetemisták, s először járnak hazánkban. Az első kérdés természetesen a bennszülötteket jellemző kíváncsiságé: milyennek találják országunkat? — Vasárnap , késő este érkeztünk, azóta pedig olyan szoros a programunk, hogy nem láttunk annyit, ami alapján válaszolhatnánk —• mondja Dominique. — A miagyar fiatalok viszont — akikkel találkoztam — nagyon megleptek. Ha összehasonlítom őket a hasonló korú franciákkal, azt mondhatom, a magyarok sokkal érdeklődőbbek, nyitottabbák, jobban kíváncsiak a világ dolgai iránt. — Így volt ez a tavalyi angol tanfolyamon is — mondja Szörényi Jánosné, a Munkácsy gimnázium tanára, az iskola Unesco-szervezője. — Az Angliából érkező tanár itt akart maradni nálunk, annyira megtetszett a gyerekek áktivitása, szorgalma. Tervét csák családi Ügyei gátolták meg. Bár ídujuk, oktatásunk helyzete nem ennyire rózsás, és szép, a tanulók érdeklődése inkább hasonlít a külföldi vendég által rajzolt francia képhez, mégis nagy öröm és megnyugvás látni a sok érdeklődő arcot. Jó esély van arra, hogy a tanfolyamon jelenlevő fiatalok már nem hagyják abba a nyelvtanulást. A világ tárul így ki ©lőttük, barátok, könyvek, új ismeretek birtokosaivá válhatnak. V. I. HÉTVÉGI tájoló VIII. országos kamarazenei találkozó UNESCO nyelvtanfolyam Kaposváron EGY FRANCIA HÉT