Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-14 / 138. szám

1985. június 14., péntek Somogyi Néplap 3 Új tanácsok, nagyobb feladatok KÉTELYEK UTÁN BIZAKODVA Egy tsz-beolvadás háttere kezeihez tartozókban növel­A megyében 2097 helyi tanácstagi választókerület­ben június 8-án 2037 ta­nácstagot választottak meg, 55 választókerületben júni­us 22-én pótválasztás tesz. Ezek a tények bizonyítják, a lakosság nem csak szava­zott, hanem választott is a több jelölt közül. Tanács­tagként közmegbecsülésnek örvendő emberek kaptak bizalmat, olyanok, akik ma­gúkénak vallják a Hazafias Népfront választási felhívá­sát, a szocialista társadalom építésének feladatát. Ma és a következő napok­ban megalakulnak a helyi tanácsok — a törvény sza­vaival élve — a népképvi­seleti-önkormányzata és ál­lamigazgatási szervek. Az elmúlt években a ta­nácsigazgatásban fontos, vál­tozások következtek be a feladatokat és hatásköröket tekintve. Ez jelentős kor­szerűsítést hozott az igazga­tási szervezetben is. A já­rások megszűnésével egy­szerűsödött az irányítás és létrejöttek a feltételek a községi önállósághoz. A he­lyi tanácsok felelősségiét nö­veli, hogy új intézményként alakuló üléseken a társköz­ségek elöljáróságai is meg­alakulnak. Ezek képviselik majd a közös tanácsban és más szervek előtt a társköz­ségek lakosságának érdekeit. Az elöljáróság élére meg kell találni azt a köztiszte­letben áilfló tanácstagot, aki élvezi a lakosság bizalmát, és képes arra, hogy ezt a testületet összefogja, mozgó­sítsa és1 a társközség közös­ségi életét szervezze. A megalakuló tanácsok fe­lelősségét növelt, hogy — a gazdaságirányítás tovább­fejlesztésének keretein be­iül — a helyi tanácsok több anyagi eszköz felett rendel­keznek. Az előrelátó terve­zéshez, a 'gazdálkodás terv- szerűségéhez a feltételeket biztosítja azzal is, hogy a 'helyi tanácsok 5 évre előre ismerik a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. Ezek jelentős változások. Azt követetik, hogy minden fontos kérdésben a tanács­testület döntsön. A megyé­ben 29 százalékkal csokiként a tanácstagok száma: ki­sebb létszámú testületek ala­kulnák tehát mieg, amelyek rugalmasabban tudnak mű­ködni. A tanács joga, hogy előírja a végrehajtó bizott­ság és az apparátus számá­ra; vonja be a lakosságot a döntések előkészítésébe. Néhány kérdésben jogsza­bály is kötelezővé teszi ezt NÉPI ÜLNÖKÖK A bírósági népi üilmökök tevékenysége jelenti a hazai igazságszolgáltatás társadal­mi kontrollját. Felelősségtel­jes, mély emberséget kívánó társadalmi munkájuknak fontos része van abban, hogy a bírósági tárgyalásokon, s az ítéletekben jogszabályaink szelleme is érvényesüljön. Sajnos, e tisztség valódi fon­tosságát kevéssé ismerik. Sok a téves elképzelés, s még több az előítélet. Talán az elnevezés is félrevezető... — Ismerősök olykor rám kérdeznek: te valóban csak ülsz ott? Egyáltalán: mi a szereped? Mások, akik alig tájékozottabbak, eleve föl­tételezik, hogy a népi ül­nök valóban „csak ült”. De hát nem is az a dolgunk, hogy jelentőségünket bizo­nyítva főszerepet próbáljunk játszani a tárgyalásokon. Az érdemi murika legtöbbször akkor kezdődik, amikor a bíróság ítélethozatalra vo­nul vissza. Tapasztalatom szerint a bírák komolyan ve­szik a népi ülnök vélemé­A jelölő gyűléseken és vá­lasztási gyűléseken elhang­zott közel 6000 felszólalás bőséges muníciót jelent a VII. ötéves terv összeállítá­sához és lakossági vitájá­hoz. A közérdekű javaslatok közül 1046 foglalkozott út-, járda-, csatornaépítéssel, 420 kereskedelemmel és szolgál­tatással, 430 közlekedéssel és 300 a vízellátás kérdései­vel. A helyi tanácsoknak arra kell ügyelni, hogy a végre­hajtó bizottságok' és szak- igazgatási szervek elsősor­ban a lakossági ellátás mi­nél teljesebb kielégítését se­gítsék elő, törekedjenek a társközségek arányos fej­lesztésére és az alapellátás biztosítására. Ez ma és a jövőben is a 'tanácsok leg­fontosabb feladata. A jelölő gyűléseken több esetben bírálat érte a taná­csokon dolgozók munkáját. Ez is megerősíti azt a vé­leményt, hogy a tanácsok­nak rendszeresen foglalkoz­ni kell a szakigazgatási szer­vek munkájával, a hatósági tevékenységgel és megkö­vetelni, hogy a tisztségvi­selők lépjenek- fel a bürok­ratikus, a lélektelen ügyin­tézés ellen, (gyorsítsák meg az ügyek intézését. Az ügyek mögött ugyanis emberek állnak a magúk törekvései­vel, gondjaival, és azt vár­ják. hogy humánus, a tör­vény előírásainak megfelelő döntés szülessen. A helyi tanácsok alakuló ülésein választják meg a megyei tanács tagjait. Nagy felelősség ez is, hiszen helyi érdekek képviselete rendkívül fontos a megyei tanácsban. El kell várni a megyei tanácstagoktól; hogy vegyen dk részt a népképvi­seleti szervék munkájában, a települések jelentős ren­dezvényein!, és közvetítsék a községek jogos gondjait, problémáit, segítsék elő azok megoldását. A tanácsok alakuló ülé­sein felelősségteljes munka vár azokra, akik a lakosság bizalmából tagjai tettek a testületnek. A társadalom azt várja, hogy a itanáesdk feleljenek meg a megnöve­kedett hatásköröknek, a ki- teljesedett önállóságnak, s szervezzék eredményesen a községek boldogulását szol­gáló munkát, használják fel ésszerűen,- takarékosan a fejlesztésekre fordítható pénzt, legyenek a -korábbi­nál is jobb gazdái a telepü­lés ekniek. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára nyét. A végső döntésnél egyenrangú partnernak te­kintenek bennünket. A bíró és a két népi ülnök közö­sen hozza meg az ítéletet. Arra is volt már példa, hogy amikor vitás esetben szava­zásra került a sor, a népi ülnökök álláspontja érvénye­sült. Lichtenbergerné Gajdos Katalin kaposvári középis­kolai tanár öt éve tölti be ■ezt a tisztséget a megyei bí­róságon. László Béla, a Ka­posvári Húskombinát szállí­tási üzemvezetője 1975 óta népi ülnök. — Több bíró nem is mondja ki a saját álláspont­ját, amíg nem halija véle­ményünket. S épp ez a fela­dat legnehezebb része: ki­mondani, hogy például 3 évet javaslok. Súlyos szavak ezek akkor is, ha a per-anya­gok és az üggyel kapcsola­tos körülmények alapos ta­nulmányozása után nyilván­valónak -látszik a kiszabha­tó büntetés. Tiszta a lelki­ismeretem, -mégis gyakran izgatottan várom a maga­sabb fokú ítéletet. Hiszen ez fontos kontrollja munkánk­nak. 1985. május 20—21-én a balatonszársizói Vörös Csil­láig és a kőröshegyi lobbiéit tsz-ekben tartott részköz­gyűlések igent mandtak ar­ra, hogy a kőröshegyi szö­vetkezet nyolcadikként be­olvadjon -a szárszói Vörös Csillag Tsz-be. Kőröshegyen egy idős tsz-itag szót kért: — Miért vain szükség a szavazásra? Hiszen nyilván­való, hogy ez az egyetlen lehetséges út... Gulyás Pál nyugdíjas ala­pító tag telke mélyén még némi kétely: — Vajon nem veszik el Kőröshegy neve? Arcáról a kétség szemmel -láthatóan oldódik a fiatal szőlészeti ágazatvezető, Ko­csis Lajos síziavai-ra. — Pali bátyám, a szőlő itt gyökerezett. Nemhogy halványulna, fényesedni fog. Az előzmények A 'kőröshegyi Jobblét szö­vetkézét alig -több mint ezer­ötszáz hektárnyi területével a -megye legkisebb nagyüze­mi gazdaságai közé tarto­zott. Hírét az olaszrizling alapozta meg. A nagyüzem­ben is ez az ágazat volt a meghatározó. Ennek köszön­hető,. hogy 1980-ban a szö­vetkezet kiváló címet ka­pott. A csúcsot a- közösség tör­ténetében fokozatos hanyat­lás követte. Évről évre csök­kenő hozammal fizetett a szőlHő. A vezetők az ültet­vény gyors elöregedését ész­lelve, új telepítésbe kezd­itek. Ezek a szőlők — há­rom év alatt több mint hat­van hektáron — példásak, ígéretesek. A befektetés azonban olyan -nagy terhe­ket rótt a nagyüzemre, hogy minden más fejlesztést él kellett halasztani. A tíz traktorból! álló géppark a Télre készülve lucernaszé­nát hordanak a vontatók — Mindvégig együtt élünk az üggyel — mondja Lich- tenbergerné. — Egyszerre kell kívülről látnunk az ese­tet, s belülről, például a vád­lott szemszögéből. A beleér­ző képesség olyan adottság, amelyet egyetlen népi ül­nök sem nélkülözhet. A még oly nyilvánvalónak látszó ügyekben sem engedhetünk a megszokásnak. Olykor a legapróbb kétely esetén is további (bizonyítékokat ké­rünk, hiszen a nószl'etfcörül- ményeklben sem szabad té­vedni. — Követeimiény-e a népi ülnökkel szemben a jogi felkészültség? — Nem. Fontosabbak a már említett emberi követel­mények. Talán nem is volna jó, ha a népi ülnök is kép­zett jogász volna. Ez eset­ben akár háromtagú szak- bíróság is meghozhatná az ítéletet; csakhogy nem ez a cél. Természetesen vala­mennyiünkben megvan az igény az önképzésre. — Adnak-e a jogszabályok az ítéletalkotásban minden esetben pontos eligazítást? — A Btk előírásai között többnyire tág határokon be­A kőröshegyi platón az új telepítésben kötöznek az asszonyok papírokon szereplő értéknél is használhatatlanabb. A több mint hétszáz hektáros növénytermelés nem tudlta hozni a várható eredményt. Stagnált, illetve hanyatlott az. állattenyésztés — :a- ket­tős hasznosítású szarvasmar­hatartás és a juhászat. A gazdálkodási gondokat . te­tézte, hogy súlyos betegség miatt tartósan elnök nélkül maradt a szövetkezet. Öt­évi küszködés után oda ju­tott a szövetkezet, hogy 1984-et csaknem másfél millió forintos mérH-egbi-á-ny- nyaä zárta, bár a hiányt a meglevő alapokból rendezni tudta. Az elnök — betegsé­ge miatt — kénytelén volt végérvényesen megválni a gazdaságtól. Sárosdi József, a szövet­kezeit főagronómusa-: — Nem ez voilit az első próbálkozás, hog|y a kis szö­vetkezet jövőjét egyesülés­sel, vagy beolvadással old­juk mag. A mostani a leg­jobb megoldás. A fokozatos hanyatlás, a bajok sokasodása a szövet­űül imér legelhet a bíróság. Olyan eset is előfordult azonban, amikor a körülmé­nyek alapos elemzése után, a Legfelső Bíróság útmutatá­sával összhangban a tör­vényben előírt legkisebb büntetésnél is enyhébbet szabtunk ki. A tárgyalá­sokon nemegyszer kiderül a vádlottról, hogy egyben áldo­zat is. Azt is látni kell, hogy a bíróság elé kerülő embe­rék nem mindegyike bűnöző, még akkor sem, ha bűncse­lekményt követett el. — Felelősségünk súlyát példázza, hogy volt olyan eset, amikor a különféle bi­zonyítékok mérlegelésétől függően felmentés, de ha­lál is lehetett volna a ki­szabható büntetés. Ilyen ese­tekben a körülmények és a bizonyítékok többszöri elem­zése és mérlegelése mellett fontos az ügy szereplőinek alapos megismerése. — Ez jó emberismerettel sem könnyű — tette hozzá László Béla, hiszen a vád­lottak egy része a bíróság előtt szerepet játszik. A visszaeső bűnelkövetők tud­ják, hogyan kell viselked­ni... te a -bizonytalanságot. Az év első -három hónapjában több mint harmincán távoztak. — Egyre türelmetlenebbül sürgette mindenki, hagy szülessen megoldás — mond­ta Kocsis Lajos. A befogadó Az eddig hét községiét át­fogó bal-atonszárszói Vörös Csillag eredményei évről évre növekednek. Vetésszer­kezete, domborzati viszo­nyai hasonlóak Kőröshegyé­hez, a földek minősége azonban valamivel gyen­gébb. Ez a nem egészen hét­ezer hektáros nagyüzem a múlt évet több mint tiaen- hatmiilfliós nyereségigei zár­ta. Jól felkészült fia-tál szak­emberek irányítják. Első hallásra senki sem fogadta lelkesedéssel a beolvadás gondolatát. A tényék, a- te­hetőségek megismerése azonban ahhoz a meggyő­ződéshez vezetett: a .(beolva­dás nem csupán a kőrös­— A közvélemény több­nyire ‘túl enyhének tartja a bíróságok ítéletét — mondja Liahten,bergemé — de csu­pán azért, mert nem isme­ri az összes körülményt. En­nek ellenére — különösen a visszaeső bűnözök esetében — inkább az ítélet elretten­tő és nem nevelőerejét ér­zem fontosabbnak. Más a helyzet a fiatalkorú bűnö­zőkkel kapcsolatban. Nem véletlen, hogy az ilyen ügyek tárgyalásánál legalább az egyik népi ülnök pedagógus. Magam is több ilyen eset tárgyalásán vettem részt, s ezek megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy én­nél a korosztálynál nagyobb hangsúlyt kell kapnia a megelőzésnek. Figyelmeztető jel, hogy az ilyen ügyek szaporodása miatt egyre több pedagógust kell bevonni a bíróságok munkájába. L ichtenber gerné Gajdos Katalin és László Béla népi ülnökként elismerést szer­zett. A megyei bíróság ja­vasolta, hogy népi ülnöki tisztségükre mindkettőjüket újabb öt évre jelöljék. Bíró Ferenc A szőlőoltás; figyelem, pon­tosság, gondosság hegyi szövetkezet számára jelent megoldást. — Érdekes — mondja Potyi Gyula, a szárszói szö­vetkezet ‘kertészeti főágazat- vezetője —, hogy az ellen­érzéseket milyen hamar váltotta fel a bizakodás. Még minden előttünk van, de már azt mond ják az em­berek: ennek sikerülnie kell. — Meggyőződésem, hogy már az idén eredményt1 hoz — jegyzi meg Farkas Lász­ló elnök. — Másfélmillió fo­rintot váróik már ebben az évben, három éven -belül legalább ötmilliós ered­ményjavulást. A holnap A napi munka zavartala­nul folyik. Szép, napos idő­ben jó minőségű lucetrmiaszé- n-át hordanak, kazliaznak Szárszón. A szőlőt termő dombokon oltanak, kötöz­nek az asszonyok, Kötésén éppúgy, mint a kőröshegyi „platón”. Kedélyes, nyugodt a hangulat. Farkas László -eddig új feladat előtt -áll. A legfon­tosabb teendők világosak: meg kell szüntetni Kőrös­hegyen a veszteségesen ter­melő állattenyésztési ágaza­tokat, saját erőből tömbösít- ve a területet, az egész nagyüzem vetésforgójába illő két növényt kell ter­melni, a léhető legrövidebb időn bélül javítva a műsza­ki állapoton. — Ezután is bele akarok nézni az emberek szemébe — mondja — és vallom, hogy -ez a közösen elhatá­rozott lépiés kölcsönös előnyt jelent mmdanmyiunikniaík. Eleinte ez .mindenki számá­ra többletmunkát jelent. De megéri! Mert példáül a dél-balatoni borvidéken a szőlőt, a -borit tekintve, Szó- Iádnak, Kőröshegynek neve van. és talán nincs is olyan mess-ze az idő, hogy -a kő­röshegyi olaszrizlinig palac­kozva kerül a vásárlóhoz. Terveink közül ez csak az egyik. Hivatalosan január else­jétől, gyakorlatilag május 31-től egy termeliőszövetke­zettel -kevesebb van Somogy megyében. S talán eggyel több az olyan nagyüzem, ahol magabiztosabban szé­pül nyolc település lakóinak élete. Vörös Márta Emberséget kívánó társadalmi munka

Next

/
Thumbnails
Contents