Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-14 / 111. szám
2 Somogyi Néplap 1985. május 14., kedd Á Varsói Szerződés 30. évfordulóján Szervezet a békéért közi légkört mérgező politi(Folytatás az 1. oldalról) kintet nélkül, s amely lehetővé tenné erőfeszítéseik egyesítését az európai béke biztosítása érdekében. A Varsói Szerződés új típusú barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási . megállapodás, amely nem irányul senki ellen, egyetlen állam vagy államcsoport ellen sem; nem fenyegeti egyetlen ország biztonságát sem. Az alapelveket, az elvek gyakorlati megvalósulását garantálják a megfelelő politikai és katonai intézmények. — Ha a szerződés megkötésekor megfogalmazott célokat összevetjük harminc év eseményeivel és a napjainkra kialakult helyzettel, jó érzéssel állapíthatjuk meg — mondotta a továbbiakban Czinege Lajos —: közös politikai-védelmi szervezetünk mindenkor az alapeivekben megfogalmazott követelményeknek megfelelően töltötte és tölti be hivatását. Garantálja, biztosítja szocialista építőmunkánk zavartalanságát. Megfelelő külső feltételeket teA hétfői nyugatnémet lapok szerint Rau győzelme és Worms veresége egyúttal Kohl „katasztrofális” vereségét is jelenti. Heiner Geissler, a CDU főititkára már a választást követő napon levonta a megfelelő következtetést: „Két év alatt javulást kell elérnünk a munkanélküliség területén.” Azt azonban megválaszolatlanul hagyta, hogy a nyugatnémet tőke érdekeinek firemt a szocializmus építéséhez, elévülhetetlen érdemei vannak a béke megőrzésében. A kormány elnökhelyettese- szólt az imperializmus agresszív köreinek az erőfölény megszerzését szolgáló törekvéseiről, kiemelve, hogy a tervezett űnfegyverkezési program is része a nemzetBiztos győzelmet aratott az észak-Rajna-vcsztfáliai tartományi választásokon az SPD. A képen: Johannes Rau pártvezető és miniszterelnök CDU-cllcnfelc jókívánságait fogadja. gyelembevétele mellett miként hajtható végre egyidejűleg a gazdaság elkerülhet teilen strukturális átalakítása és a munkanélküliség csökkentése. Ha a munka* kanak. Ezután leszögezte: — A Varsói Szerződés tagállamai — népeink és az emberiség előtt viselt felelősségtől indíttatva — a békés tárgyalásos rendezés szándékával közelítenek a nemzetközi helyzet ellentmondásainak. Józan és építő álláspontot foglalunk el; határozottan és következetesen adók nem tesznek engedményeket, akkor valószínűleg sehogy. A munkavállalók 1983 óta bekövetkezett hangulatváltozását, a CDU ígéretei között szereplő gyors változásban való hit megrendülését jól érzékelteti, hogy a munkáslakta Ruhr-vidéken az SPD 35 százalékot (62,6:28,0) „vert j'á” a CDU-ra. A csalódottak táborához azonban nemcsak a munkanélküliek, hanem a nyugdíjasok, a fiatalok, a parasztok és sokan mások is egyre növekvő számban csatlakoznak. ök mindnyájan nagy áldozatokat hoztak az elmúlt két év 2,5 százalékos gazdasági föllendüléséért, s gyümölcseit mások élvezték... Az ószak-Rajna-vesztfáliai választásnak lehet még két további, országos jelentőségű következménye. Az első: valószínű, hogy 1987-ben nem Hans-Jochen Vogel, hanem Johannes Rau lesz az SPD kancellárjelöltje. A másik következmény: a zöldek föllendülése — a saarvidéki és észaík-Rajna-vesztfóliai kudarcukkal — végérvényesen törést szenvedett. Az SPD újra visszahódítja „hűtlen gyermekeit”, a heterogén, számos kérdésiben pozitív, ám sok területen gyermeteg, hibás politikát követő zöldektől. A zöldek táborában a vitáik olyan kiéleződése várható, amely tömeges elpártoláshoz, kilépésekhez, sőt akár szakadáshoz is vezethet. Budapesten tartanak találkozót a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői. A képen: virággal köszöntik a szovjet delegáció vezetőit. szembeszállunk a fegyverkezési versennyel. Az ünnepi megemlékezés Faluvégi Lajos zárszavával ért véget. Nagy érdeklődés Bécsben Gromiko holnap érkezik Bécsben nagy érdeklődés és szigorú biztonsági intézkedések előziik meg az osztrák államszerződés 30. évfordulójának ünnepségeit, amelyek keretében sor kerül Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter újabb, beható tárgyalásaira. Az amerikai diplomácia vezetőjét hétfőn délutánra várták — a Közel-Keletről — az osztrák fővárosba; és szerdán délután találkozik a szovjet külügyminiszterrel. Andrej Gromiko csak szerdán érkezik Bécsbe, viszont tovább marad: a terveik szerint a brit, a nyugatnémet és az otasz külügyminiszterrel is megbeszélést folytat majd. Az államszerződést aláírt négy nagyhatalom külügyminiszterei mellett szerdán a Belvedere-palóíáiban, az aláírás színhelyén, rendezett ünnepségre meghívták az Ausztriával szomszédos államok — köztük Magyar- ország — külügyminisztereit, az ENSZ-közgyűlés elnökét, az Európa Tanács vezetőit is, ami további kétoldalú és nem-hivatalos találkozókra, megbeszélésekre ad alkalmat. A vendégek fogadására rendkívüli biztonsági intézkedéseiket hoztak: több mint 1500, részben polgári ruhás rendőr őrködik majd a külföldi politikusok biztonsagán. Három évtizeddel ezelőtt született meg a Varsói Szerződés. Létrehozására akkor került sor, amikor a hat esztendővel korábban megalakított NATO soraiba bevonták az újrafegyverzés útjára lépett Nyugat-Németor- szágot, és így Európa szocialista országai szempontjából a fenyegetés új dimenziója alakult ki. Az azóta eltelt harminc esztendő alatt a Varsói Szerződés a sokszor változó nemzetközihelyzetben megbízhatóan hozzájárult a fenyegetés ellensúlyozásához és Európa békéjének biztosításához. Ha feltesszük a kérdést, miért vált szükségessé a Varsói Szerződés érvényének meghosszabbítása, akkor látnunk kell: az Európa és a világ békéjét fenyegető veszély nem szűnt meg, és ennek a veszélynek fennmaradása, sőt bizonyos értelemben a fokozódása elengedhetetlenül szükségessé teszi a védelmi szervezet fenntartását a szocialista államok számára. Ennek a veszélynek kiindulópontja’ elsősorban az Egyesült Államok globális politikája, illetve a globális politika szolgálatában álló katonapolitika. Ezekről szólva Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára varsói pohárköszöntőjében kiemelte: napjainkban a NATO e politika szolgálatában állva újabb és újabb agresszív doktrínákkal áll elő, erőteljesen növeli mind nukleáris, mind pedig hagyományos fegyverzetét. Mi tehát az amerikai katonapolitika lényege, amelynek végrehajtásába az Egyesült Államok — bizonyos fenntartásaik ellenére — a NATO államait Is a lehető legaktívabb módon bevonta? Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter szerint „direkt konfrontációs” hadászatra van szükség. Az ő iránymutatása alapján dolgozták ki a Pentagon védelmi Irányelvek 1944—1988 című viselő okmányát, amely az amerikai katonai doktrína meghatározott tételeit tartalmazta. Ennek három fő vonása van. Először: az Egyesült Államoknak^ki kell alakítania azt a képességét, hogy egy nukleáris háború győzelmes megvívására alkalmas legyen. Másodszor: katonai fölényt kell elérni a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés országaival szemben. Ettől elválaszthatatlan azoknak az új amerikai nukleáris fegyvereknek a rendszeresítése Európában, amelyeknek rendeltetése az eddigi hozzávetőleges egyensúlyi helyzet alapjaiban való megingatása: ide tartoznak akifejezetten első csapásmérésre kialakított Porshing—2 rakéták és- a manőverező robotrepülőgépek. A katonai fölényszerzés a célja az Egyesült Államoknak az úgynevezett csillagháborús tervekkel is, amelyeknek végrehajtásába — a Kohl kudarca — Rau diadala Vasárnap a 12 és fél millió szavazó többsége az SPD együvétartozást sugalló és lokálpatriotizmus szellemé» ben fogant érvelését fogadta el. Az SPD és a CDU közötti, öt évvel ezelőtti 5,2 százalékos különbség 15,6 százalékra nőtt (1980 — SPD: 48,4, CDU: 43,2, 1985 — SPD: 52,1, CDU 36,5). RAJNAI SZEIZMOGRÁF Spanyolország Pokolgépes levvorhullám Újabb halálos áldozata van a spanyol terrorizmusnak. Hétfőre virradóra San Sebastianban, eddig ismeretlen tettesek több lövéssel megöltek egy utcán járőröző rendőrt. A 29 éves Antonia Garda a helyszínen meghalt, a támadók elmenekültek. Hétfőn reggel a baszktól - di Mondragonbam egy szolgálatot teljesítő csendőr gépkocsijában pokolgép robbant. A csendőr súlyosan megsérült Az ETA most bejelentette: ha a központi kormány nem változtat baszk politikáján, akkor „csúcsidőben” robbantja majd föl a strandokon a pokolgépeket. A Centropress hétfő esti kommentárja És zak-Rajna-Veszti ália tartományi választásán a Szociáldemokrata Párt (SPD) a voksok 52,1 százalékával megszerezte az abszolút többséget. Ez azt jelenti, hogy a legnépesebb (tizenhét millió lakosú) és számos szempontból legfontosabb (Ruhr-vidéki nehézipar!) nyugatnémet tartomány eddigi kormányfője, Johannes Rau kényelmes, több mint húsz fős többséggel egyedül alakíthatja meg a helyi kabinetet,” amelynek mellesleg éppen tizenöt esztendeje tagja és hét éve miniszterelnöke. Az országosan kormányzó CDU ugyanakkor helyi történelmének legrosszabb eredményét (36,5 százalék) érte el. Ez az 1980-ihoz képest csaknem hét százalékos visszaesést jelent, kisebb jelentőségű, de korántsem közömbös fejlemény, hogy a Szabaddemokrata Párt (FDP) a szavazatok majdnem hat százalékát szerezte meg, míg a zöldek mozgalma csak 4,6 százalékát. A választási szabályok értelmében egy-egy párt csak a voksok öt százalékát meghaladó eredménnyel vonulhat be a parlamentbe, így az FDP- nek sikerült, a zöldeknek viszont nem... A Német Szövetségi Köztársaság — mint neve is mutatja — szövetségi (föderatív) felépítésű ország, ahol az egyes tartományoknak jelentős a politikai súlyuk. Ebből következik, hogy a mostani szavazást nagy várakozás előzte meg: hatása azért terjed messze túl a tartomány határain, és nyerhet országos jelentőséget, mert ezt az eredményt mind a tömegtájékoztatás, mind az utca embere szeizmográfnak fogja föl. Ez részben a sajátos időpontból, részben a sajátos körülményekből következik. Két év múlva országos választások lesznek. Két év nagy idő, de az észak-rajna-vesztfáliai szeizmográf azt jelzi, hogy addigra a most itt érvényesülő trend, vagyis az uniópártok visszaesése, és az SPD előretörése, szövetségi méreteket ölthet. A jelenség annál is figyelemre méltóbb, mert a mostani személyi győztest, az egyre népszerűbb Johannes Raut tekintik 1987-re a szociáldemokraták egyik lehetséges kancellárjelöltjének. Mivel a nyugatnémet átlagszavazó nem utolsósorban személyekben gondol- dik, a jelenségnek ez a része sem elhanyagolható tényező. A rajnai szeizmográf másról is árulkodik. Például arról, hogy Kohl a bonni tőkés csúcs tényétől, és Reagan viharos bitburgi koszorúzásától észak-rajnai szavazatokat remélt, ám számításai nagyon nem váltak be. Az eredmény — alighanem mindenekelőtt — azt jelzi, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lakossága nem tapasztalja a Kohl által többször is biztosra ígért, látványos föllendülést, viszont annál inkább érzékeli, a nyomasztó, változatlanul két és negyedmilliós munka nélküliséget. H K „technológiai ugrás” előnyeire való hivatkozással — bevonják a NATO-államo- kat és Japánt is. A programok kifejlesztése nyilvánvalóan destabilizálná a nemzetközi kapcsolatok, a fegyverkorlátozási megállapodások egész eddigi rendszerét, és a mostaninál is élesebben katonai szembenálláshoz vezet. Ezzel kapcsolatban Varsóban Gorbacsov rámutatott, hogy a szocialista államok védelmi szervezetének tagjai szükség esetén megteszik a megfelelő válás zintézkedés eket. S végül harmadszor: a Pentagon jelzett irányelveinek szellemében utasítja el az amerikai politika mindazokat a tárgyalási és megegyezési javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés országai tettek és tesznek a különböző fórumokon. Válasz nélkül maradt a javaslat, amely arra szólít fel: a NATO kövesse a másik fél példáját, s mondjon le az atomfegyverek elsőként való bevetéséről. Nem született eredmény a bécsi tárgyalásokon, és nehézségek árnyékolták be az első fordulót Genfben is az atom- és űrfegyverekről folytatott tárgyalásokon. Pedig a Szovjetunió április 7-én életbe léptetett moratóriumával nagymértékben megkönnyítette az előrehaladás feltételeit ezeken a tárgyalásokon, amelyeknek eredményétől oly sok függ. Amerikai részről elutasították azt a szovjet indítványt is, hogy ne hozzanak létre támadó kozmikus fegyvereket, a meglevő műholdromboló rendszereket pedig semmisítsék meg.' A kontraszt szinte kiáltó: mialatt a fegyverkorlátozási tárgyalásokon nem lehetünk tanúi előrehaladásnak, olyan NATO hadgyakorlatokról érkeznek jelentések, amelyek már a „totális szembenállás” hadászatán alapulnak. Az ennek megfelelően kimunkált, az európai NATO-erők főparancsnokának nevét viselő Rogers-terv az ellenségeskedések meglepetésszerű kirobbantását irányozza elő, nagy erejű offenzíva folytatását „ellenséges területek” elfoglalására. Ezek azok a veszélyek, amelyek előtt nem iehet szemet hunyni. A nyugati propaganda részadatok kiragadásával próbálja manipulálni a NATO-államok közvéleményét, hogy elhomályosíthassa azt az alapvető tényt: a NATO és a Varsói Szerződés erői között hozzávetőleges erőegyensúly áll fenn. Az erőegyensúly képét pedig azért akarják elhomályosítani, hogy „politikai hátországot” teremtsenek azokhoz a tervekhez, amelyeknek célja az erőfölény, mégpedig a döntő erőfölény megteremtése. E tervekkel helyezkedtek szembe a Varsói Szerződés országai, amikor meghosz- szabbították védelmi szerződésük érvényességét. És természetesen nem a szocialista országokon múlik, hogy valóban további húsz vagy harminc évig marad-e fenn e szerződés, mint ahogy nem rajtunk múlt Európa tömbökre osztása sem. A Varsói Szerződés államai bármikor készek saját védelmi szervezetük feloszlatására — ha a másik fél is kész erre. S ha ez ma nem lehetséges, akkor készek mindarra, ami csökkenti a konfrontáció lehetőségét a két tömb között. A politikában, sajnos, a feszültség fokozásához az egyik fél szándéka is elegendő, az enyhüléshez mindkét fél óhaja kell. A NATO az előbbire mutatott szándékot, a Varsói Szerződés államai a veszélyek láttán döntöttek a meghosszabbítás mellett. Mégpedig abban a szilárd hitben, hogy, amit Kádár János május elsejei sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: „Ezzel növeltük népünk biztonságát, s — meggyőződésem — hozzájárultunk Európa és a világ békéjének megőrzésé- hez erősítéséhez is,”
