Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám

2 Somogyi Néplap 1985. május 13., hétfő ' Különutas törekvések Shultz körútja a Közel-Keleten — Újabb összecsapások Bejrútban ENSZ — általános vita „Csillagháborús” veszélyek Befejeződött az ENSZ Le­szerelési Bizottsága ülésének általános vitája, amely a né­pek azon óhaját tükrözte, hogy az illetékesek tegye­nek hatékony intézkedése­ket a világűr miilitarizálá- sának megakadályozására, illetve a fegyverkezési haj­sza beszüntetésére. Több or­szág képviselője arra a ve­szélyre hívta föl a figyel­met, amelyet a „csillaghábo- rús” program jelent az egész emberiségre nézve. A Szovjetunió képviselője felszólalásában kiemelte: a második világháború leg­fontosabb tanulsága az, hogy az agresszió ellen időben, a háború kirobbantásának megakadályozása végett kell fellépni. Sajnos a hitleri fa­sizmus felett 40 évvel ez­előtt aratott győzelemről fe­szültségekkel terhes nemzet­közi légkörben emlékezik meg az emberiség. Ezért mindenekelőtt a Szovjet­unióval és szövetségeseivel szemben katonai fölényre törekvő Egyesült Államok és a NATO-tagországok a felelősek — hangsúlyozta a Szovjetunió képviselője. Ortega üdvözlése Az NSZK legnépesebb tar­tományéban, a 17 millió - la­kosú É szak - Ra j n a- Vés z ti*a ­Mban vasárnap megtartott választás az első számítógé­pes előjelzések szerint vár­hatóan a Német Szociálde­mokrata Párt fölényes, ab- sizolút győzelmét eredmé­nyezte. Az élső értékelések az SPD-niek 52—53, a CDU- nak 36—37, az FDP-nek 5— 6, a zöldeknek pedig 4,5szá­zalékot mutattak ki. Ezek szerint a szabaddemokraták bejutnak a tartományi par­lamentbe, a zöldek pedig nem. Mivel Észak - R a j na- Vés zt- fáliában található a nyugat­német szavazóknak majd­nem agyharmada, az ered­mény az országos kormányt irányító CDU súlyos veresé­gét és az ellenzéki SPD lát­ványos győzőimét jeleníti. Biztosra vehető, hogy újabb öt évire Johannes Rau alakíthat kormányt, aki mostani sikerével valószínű­leg az SPD első számú kan­cellárjelöltjévé vált az 1987- es országos választásra. George Shultz amerikai külügyminiszter kíséreté­nek tagjai bejelentették, hogy az amerikai diplomá­cia feje néhány órával meg­hosszabbítja izraeli látoga­tását, s a korábban közölt programtól eltérően vasár­nap újabb tanácskozásra ült össze Simon Peresz kor­mányfővel, mielőtt Egyip­tomba utazott volna. Shultz közel-keleti kör­úton jár. Kairóból a jordá- niaii Ákabába repül, Husz- szein királyhoz. A különutas regionális rendezésre törekvő Izrael és Egyesült Államok egyaránt elzárkózik a Jasszer Arafat vezette Palesztinái Felsza­badítása Szervezettel való tárgyalásoktól, de csütörtö­kön — Portugáliában — Shultz újabb elképzelést szellőztetett meg. Ha ame­rikai Védnökség alatt Jor­dánia és a palesztinok kö­zösen egyezkednének az iz­raeliekkel, akkor az arab felet a Palesztinái Nemzeti Tanácsnak a PFSZ-hez in­tézményesen nem kötődő tagjai képviseljék. Pénte­ken, Shultzcal folytatott ta­nácskozásain, ezt az elkép­zelést Jichak Samir külügy­miniszter igen erélyesen el­utasította. Shultz később Peresszel tárgyalt. Részleteket hoztak nyilvánosságra ezekről az utóbbi megbeszélésekről. A munkapárti miniszterelnök környezetéből kiszivárog­tatták, hogy Peresz értésre adta: nem ellenzi, ha az amerikaiak kapcsolatba lép­nek a palesztinokkal, előké­szítendő az Izraellel való „közvet' n tárgyalásokat”. A Samu-—Peresz-féle hang­súlykülönbség magyarázata az úgynevezett nagykoalíció résztvevőinek árnyáiaitiiag eltérő álláspontja. Husszein jordániai király szombaton Dzsiddéiba érke­zett és megbeszéléseket foly­tatott Fahd szaúd-anábiai uralkodóval. Husszein leg­utóbb Irakban, Kuvaithan és Bahrainben járt. Az Egyesült Arab Emírségekbe és Katarba is várják. Az arab olajemirátusok­ban, Husszein támogatást keres ahhoz a különutas re­gionális rendezéshez, amely­nek alapját a Jasszer Ara- fattal február 11-én kötött politikai együttműködési megállapodása vetette meg. A közel-kelejti rádiókoim- mentátorok szerint a jordá­niai király szeretné, ha a nyugatbarát arab államok rávennék Arafnto.t az ame­rikai tárgyalási feltételek el­fogadáséra. Az amerikai kormányzat még mindig kitart a „há­rom nem” melllett; nemet mond a PFSZ-ire — jelen­tette ki Jasszer Arafiat, a PFSZ VB elnöke pekingi sajtóértekezletén, s rugal­masabb magatartásra szólí­totta föl az Egyesült Álla­mokat. Kifejezte reményét, hogy Shultz is ebben a szel­lemben fog Husszein ikirály- lyal tárgyaLni Jordániában. A PFSZ VB elnöke ugyan­akkor cáfolta azt a kuvaiti lapjelenltést, amely szerint a PFSZ kiválasztott a PFSZ- hez intézményesen nem kö­tődő palesztinokat mint el­fogadható 'tárgyalófeleket. Üjabib súlyos összecsapá­sok voltak a szombatira vir­radó éjszakán a libanoni fő­városiban a mohamedán és keresztény fegyveresek kö­zött. A hírügynökségi jelen­tések szerint a szembenálló felek egész éjszaka aknave­tővel, rakétával és harcko­csival lőttek egymásra a Bejrútot kettéosztó zölld vo­nal mentén. Az éjszakai harcok véget vetettek a kedden kihirde­tett fegyivernyugvásnak. Ez volt a harmincadik tűzszü­net, amelyet a szembenálló felek fiigyeimen kívül hagy­tak azóta, hogy április 28- án ismét kiújultak a harcok Bejrútiban a keresztények és a mohamedánok között. A rendőrségi jelentések szerint azóta összesen nyolcvan ha­tan haltaik meg, a sebesül­tek száma 424. * ♦ * Négy újabb zsidó telepü­lést hoznák létre a követke­ző négy hónapban a Jordán folyó megszállt nyugati partján — jelentette be az izraeli rádió pénteken. Ta­valy Simon Peresz kormá­nya hat település megalakí­tására adott engedélyt. A megszállt nyugati par­ton jelenleg összesen 110 zsidó település van, a tele­pesek száma 45 ezer. A te­rületen 800 ezer palesztin él. Húszezres tömeg köszön­tötte Madridban hazája nagykövetsége előtt a nica- raguai államfőt. Dániel Or­tega kétnapos nem hivatalos látogatásra érkezett a spa­nyol fővárosba. A sandinista zászlók százait lengető em­berek „Nicaragua győzni fog!” kiáltással üdvözölték a közép-amerikai köztársaság elnökét, aki ezt megelőzően két órán át tárgyalt Felipe González spanyol minisz­terelnökkel. — Szolidárisak vagyunk a nicaraguad néppel, s elítél­jük az amerikai blokádpoli­tikát — hangsúlyozta Gon­zález p. megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten. A közép-amerikai konfliktus megoldásának egyetlen mód­ja: a Contradora-csoport bé­kés, tárgyalásos rendezésre irányuló javaslata. Nicaragua ügyében USA-véíó Az Egyesült Államok vé­tójogával élve megakadá­lyozta, hogy Washingtont el­marasztaló határozatot hoz­zon az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a Nicaragua ellen élet­be léptetett kereskedelmi embargó ügyében. A testület Nicaragua kérésére ült ösz- sze, és a vita harmadik nap­ján került sor a szavazásra. A határozati javaslat erede­ti szövegezésében elítélte volna az Egyesült Államokat az embargó miatt, de a sza­vazásra beterjesztett terve­zet már csak „sajnálatos­nak” minősítette az ameri­kai lépést, hogy a javaslat minél nagyobb támogatást kapjon. A vitában teljesen elszige­telődött Egyesült Államok — mint a Biztonsági Tanács ál­landó tagja — ellenszavaza­tával így is megakadályozta, hogy az embargót helytele­nítő kitétel határozattá vál­jon. Határozat — mégpedig ellenszavazat nélkül — mé­gis született a tanácskozás tegén. Egyik pontja felhív­ja az amerikai és a nicara- guai kormányt, hogy újítsa fel a párbeszédet, amely ko­rábban a mexikói Manzanil- loban folyt. Ennél a pontnál az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tartózko­dott. Terrorhullám Indiában Már több mint 80-an vesztették életüket a szikh szélsőségesek által indiai városokban elkövetett hét­végi pokolgépes merényle­tek következtében. Sankar- rao Bhaorao Csáván indiai belügyminiszter szombat esti rádióbeszédében rámu­tatott: világos, hogy előre megtervezett, összehangolt terrorcselekményekről van szó. A kormány azonban már a legszigorúbb intézke­dések árán is helyreállítja a nyugalmat, fenntartja a rendet az országban. Szikh politikai vezetők is elítélitek a merényleteket. Szombati sajtóértekezletü­kön hangsúlyozták, hogy a gyilkosságokat külföldön kiképzett szikh terroristák és más amtiszociálisok kö­vették el. Indára Gandhi kormányfő meggyilkolása óta először ismét katonai csapatok vo­nultak be a fővárosba hogy elejét vegyék a további me­rényleteknek, illetve meg­akadályozzák a szikh lakos­ság elleni esetleges hindu megtorlásokat. A biztonsági erők megerősítették Radzsiv Gandhi miniszterelnök és Zail Szingh államfő ottho­nának védelmét. A teljes rendőri állományt mozgósították, s a szikh terroristák menekülésének megakadályozása végett le­zárták a városból kivezető utakat. Ezzel egy időben a kormány megtiltotta a négy főnél nagyobb csoportok gyülekezését, megszigorítot­ta az ország államhatárai­nak, repülőtereinek és va­sútállomásainak ellenőrzé­sét. Indiában teljes készültségbe helyezték a biztonsági erőket, cirkálnak a fővárosban, Űj-Delhiben. A képen: katonai egységek (Telefotó: AP—MTI—KS) Bosszú — miért? A Centropress vasárnap esti kommentárja Véres metényletekről, ha­lottakról, sebesültekről, a rend helyreállítására irá­nyuló intézkedésekről szá­moltak be a hírügynökségek Indiából. A 700 milliós, ha­talmas dél-ázsiai állam is­mét a nyugtalanság földje lett, csaknem hét hónappal az Indira Gandhi kormány­fő ellen elkövetett merény­let után még mindig nem csillapodtak le a kedélyek. Űjra a szikhek azok, akik teljes sebességre kapcsolták a gyűlölködés motorját. In­dia különböző részein min­denekelőtt tömegközlekedési eszközökön és közterülete­ken robbantják bombáikat. Ott hajtják végre gyilkos akcióikat, ahol az áldozatok — g halottak és sebesültek — száma csak magas lehet. Nyilvánvalóan a bosszú szándéka vezérelte és ve­zérli őket, hiszen a hátén kezdődik meg az a bírósági tárgyalás, amelyen Indira Gandhi gyilkosai felelnek tettükért. Csakhogy a harag mindig rossz tanácsadó. E mondás bölcsessége különösen meg­szívlelendő volna egy olyan országban, amely amúgy is társadalmi és gazdasági gondok özönétől gyötrődik. A szikhek azonban — úgy látszik — nem törődnek In­dia létérdekeivel, saját vélt vagy valós sérelmeikkel vannak elfoglalva. Már In­dira Gandhi számára is az egyik legfőbb problémát az 52 százalékban szikhek lak­ta Pandzsáb szövetségi ál­lam nyugtalansága okozta. A szikh terrorista csoportok lehetetlenné tették a helyi kormányzást, s a rendet már akkor is a hadsereg fellé­pésével tudták biztosítani, hogy elejét vegyék a me­rényletnek, megálljt szabja­nak az egész India létét fe­nyegető szakadár törekvé­seknek. A legelvakultabb szikhek akkor azt hitték, ha meg­ölik Gandhi asszonyt, a dol­guk könnyebb lesz. Nem így történt! A nagy tekintélyű kormányfő utóda — a fia. Randzsiv Gandhi — teljes mértékben édesanyja nyom­dokain halad, számára is India egységének megőrzése az elsődleges feladat, s tel­jes határozottsággal látott hozzá ennek megvalósításá­hoz. Eddigi munkája nem is volt eredménytelen: Indiá­ban az utóbbi időben szem­látomást csökkent a feszült­ség. Látták-érezték ezt a szikh szélsőségesek is, ezért fordultak ismét gyilkos esz­közökhöz, a bírósági tárgya­lás mindehhez csupán ürü­gyül szolgált. Hiszen a bű­nösöknek felelniök kell tet­teikért — Indira Gandhi, gyilkosainak, s azoknak is. akik az október utolsó nap­ján elkövetett merénylet után ártatlan szikhek életét oltották ki. Megdöbbentőek az indiai mejényletsorozat hírei Megdöbbentőek, mert az ál­dozatok vétlen emberek, fér­fiak, asszonyok, gyerekek. Az ő haláluk árán érhet­nének célba a szikhek? Aligha! Nyomukban csak a gyűlölet lángjai csapnak magasra — a szikhek ellen. S megdöbbentőek ezek a hírek azért is, mert még az érzelmi megnyugvás hal­vány reménysugarától is megfosztották Indiát. K. M. AFRIKA Hontalanok, kiutasítottak Nigéria péntekéin lezárta szárazföldi határait azok előtt a külföldi munkások előtt, akik a kijelölt határ­idő lejártáig, május 10-én éjfélig nem tudták elhagyni a.z országot. A nigériai kormány két hete szólította fel az illegá­lisan letelepedett külföl­dieket az ország elhagyásá­ra. A döntés legalább 700 ezer ghanai, togói, benini, csádi és nigeri embert érint, akik a hetvenes években munkát keresve érkeztet Nigériába. A határidő lejárta után egyelőre teljesen bizonyta­lan a Nigériában rekedtek száma. Accrái neon hivata­los becslések szerint az ott munkát kereső ötszázezer ghanai közül eddig csak megyvenezren érkeztek visz- sza hazájukba, legtöbbjük még mindig Nigériában; tar­tózkodik. A nigériai hatóságok be­jelentették: a még az or­szágban maradt külföldieket a kormány által bérelt ha­jókon fogják hazaszállítani. * * * Mozambik és Dél-Afrika megállapodott abban, hogy törvényesítik a Dél-Afriká- ban jelenleg engedély nél­kül dolgozó több ezer mo­zambiki jogállását. Ezt Pietie du Plessis dél-afri­kai munkaügyi miniszter és Aguiar Real Mazula mo­zambiki munkaügyi álam- titkár közölte a Fokváros­ban, kétnapos tárgyalás után. Dél-Afrikában mintegy 60 ezer mozambiki dolgozik törvényesített keretek kö­zött, elsősorban a bánya­szektorban. Több ezer mo- zambikit alkalmaznak azon­ban — papírok nélkül — a határ közelében fekvő dél- afrikai ültetvényeken is. A megegyezés értelmében ez utóbbiak is bejegyeztethetik miagukat Dél-Afrikában. Megállapodtak abban is, hogy Pretoria munkaügyi attasét küld Mozarabiikfoa.

Next

/
Thumbnails
Contents