Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 109, szám Ára: 2,20 Ft 1985. május 11., szombat 35 éves ci tanácstörvény Történelmi nagyság leszár mazottja volt. A történelmi nagyság: ja Magyarországi Szocialista Szövetség Tanácsköztársaság, A leszármazott: a tanácsrendszer. A tanácsok országos gyűlése fogadta «1 i— 1919. június 14— 23. között 1— a haza első, iga zán demokratikus alkotmányát, amelynek érvényességét azonban vérrel, kínnal körítve elnapolta a fehérterror. Majdnem kerek harminc esztendő elteltével, 1949. május 15-én választották meg csak azokat az országgyűlési képviselőket, akik jóváhagyták az 1949. évi XX. törvényt, a Magyar Népköztársaság alkotmányát; jogaink, kötelességeink ezen alapforrására támaszkodott azután az 1950. évi I. törvény. Ma 35 éve fogadta el az országgyűlés la tanácstörvényt. A felszabadulástól egészen a tanácsok megalakulásáig nem voltak választott önkormányzati testületek hazánk településein. A pártok által delegált tagok f— ezek voltak a kiküldöttek — alkották az önkormányzatot, még korábban a nemzeti bizottságokat. Mindezeket „múlt időbe tette” a tanácsok intézményrendszere. Az 1950. évi I. törvényre alapozva, június 15-én megalakult a főváros és tizenkilenc megye- székhely tanácsa — de: nem a testület, ihanem az, amit ma szakigazgatásnak nevezünk —, július 25-i ülésén rendeletet hozott a Minisztertanács >a budapesti kerületi, a járási, a városi tanácsok felállításáról, s október 20-án határozott a Miniszter- tanács a községi tanácsok tevékenységéről... Gyorsan követték egymást a jogszabályok, az intézkedések, ma már látjuk, nem okvetlenül mindenben egészséges sietősséggel. Az állampolgárok egy jelentős része egészen pontosan nem is értette, miről van szó — holott roppant fontosságú dolgok ezek. A ma harmincöt éve elfogadott törvényt ia valóságba átültető tanácsválasztásokon a szavazásra jogosultak 96,9 százaléka megjelent az urnák előtt, a voksoló 97,8 százaléka a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire mondott igent. A tanácsrendszerre mondtak ki egyetértést a szavazók, a jelöltek személyéré akkor még kevésbé, mivel lajstromos volt a választási rendszer. Később eltűnt a lajstrom, s a jelöltnek, a megválasztottnak egyéni választókerülete lett. Innét, 1954-től már nem az alapok formálása, hanem a folyamatos korszerűsítés jel-* lemzi a tanácsokat körülvevő politikai, társadalmi, gazdasági környezetet, azaz: a ma 35 esztendős törvény jónak, az érdekek kifejezőjének, a történelmi változá sok helyi önkormányzatbeli rögzítőjének s egyben további serkentőjének bizonyult. Nem a törvény mondatain múlott, ha egy-egy időszakban ez vagy az másként történt. Az első tanácstörvényre jó szívvel gondolunk vissza: az első lépés volt egy történelmi úton. fii ez az út végül is a mostani, élénk vitákkal teli, két-három jelöltet is állító tanácstagi jelölőgyűlésekig vezetett. A Varsói Szerződés parlamentjei képviselőinek találkozója Az előzetes megállapodásnak megfelelően a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői a közeli napokban Budapesten találkozót tartanak. (MTI). AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján megtárgyalta és megerősítette ä Varsói Szerződés időbeli hatályénak meghosszabbításáról április 26-án, Varsóban aláírt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a szocialista orszégoik poliiti- kaii-védélmli szövetsége, az 1955-lben megkötött BarátsáBefejeződött az Akadémia száznegyvenötödik közgyűlése Berend T. Ivánt választották elnökké gi, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés újabb 20 éviig érvényben marad, további tízéves meghosszabítás lehetőségével. A Varsói Szerződés hatályának. meghosszabbításéit a NATO léte és tevékenysége, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a Varsói Szerződés továbbra is alapvető tényezője a tagállamok biztonságos erősítésének, az európai és az egyetemes béke megőr- zéséndk. A Magyar Népköz- társaság hozzájárul politikai és védelmi szervezetünk működésének tökéletesítéséhez, védelmi képességének fejlesztéséhez, szolgálva ezzel a magyar nép érdékeit és a szocializmus közös ügyét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Daniéi Ortega Saavedrával, a Nicaraguái Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásairól, amelyeknek során véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és áttekintették a magyar—ni- caráugiai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: fejlődnek a magyar—nicaraguaii államközi kapcsolatok, s bővül az együttműködés, fejlődik a két nép barátsága. Üdvözölte ugyaniákkor az Elnöki Tanács azokat a kezdeményezéseket is, amelyeket Nicaragua kormánya tesz a feszültség enyhítésére, a párbeszéd fenntartásáért a közép-ame- rilkiaá térségben. Lázár György fogadta Alfonso Guerrát zi együttműködés kérdései és a két ország kapcsolatainak bővítésével összefüggő teendők kerültek napirendre. Magyar tárgyalópartnereivel egyetértettek abban, hogy a kis- és közepes országoknak is nagy a felelősségük az enyhülési folyamat támogatásába n. Az aláírt kiadatási és bűnügyi jogsegély egyezményről szólva elmondotta, hogy Spanyolország először kötött ilyen egyezményt szocialista országgal. Berend T. Iván akadémikust választották meg — ötéves megbízatással — a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé az MTA tegnap délután befejeződött 145. — ezúttal tagválasztó és tisztújító — közgyűlésén. Alelmök Márta Ferenc, Straub F. Brúnó és Újfalussy József lett. Az Akadémia várbeli kongresszusi termében megtartott zárótanácskozáson az MTA vezető tisztségviselőinek személyéről, az elnökség választott tagjairól titkos szavazással döntöttek, s ugyanígy tett javaslatot a közgyűlés a Minisztertanács- nialk, hogy nevezze ki Láng Istvánt az Akadémia főtitkárává, illetve Csurgay Árpádot és Kulcsár Kálmánt az MTA főtitkárhelyettesévé. Az elnökség tagjává választották Beck Mihály, Be- rényi Dénes, Bognár József, Fülöp József, Klaniczay Tibor, Pach Zsigmond Pál, Pásztor Emil, Stefanovits Pál, Szentágothai János, Vajda György és Vámos Tibor akadémikusokat. A tisztújíítást követő délutáni zárt ülésen a tudományos élet legfontosabb kérdéseit mélyrehatóan elemző vita után jóváhagyólag tudomásul vették az elnökség és a főtitkár beszámolóját, és határozatot .hoztak az MTA előtt álló feladatokról. A Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése — csütörtöki zárt ülésén — rendes tagnak választotta Antoni Ferencet, Berényi Dénesi, Czibere Tibort, Csikói Gyulát, Dénes Gézát, Falusné Szikra Katalint, Garas Klárát, Halász Bélát, Hardy Gyulát, Hermann Istvánt, Imre Samut, Jermy Tibort, Kapolyi Lászlót, Katói Imrét, Kiss Dezsőt, Kli- burszkyné Vogl Máriát, Ko- sáry Domokost, Láng Istvánt, Lovász Lászlót, Lukács Józsefet, Magyar Jánost, Nagy Ferencet, Nász Istvánt, Papp Ferencet, Pándi (Kardos) Pált, Préko- pa Andrást, Simái Mihályt, Székely Györgyöt, Tökei Ferencet és Újfalussy Józsefet. Levelező tagok lettek: An- csel Éva, Barabás Zoltán, Bíró Péter, Bökönyi Sándor, Csurgay Árpád, Daróczi Zoltán, Eckhardt Sándor, Finta József, Forgó László, Her- czegh Géza, Hoch Róbert, Horn Péter, Juhász Gyula, Kardos Lajos, Keviczky László, Klement Zoltán, Kroó Norbert, Makkai László, Mészáros Ernő, Butaki Ferenc, Simonovits István, Székely György, T. Sós Vera, Vida Gábor, Vizi E. Szilveszter, Zawadowszky Alfréd. A választást követően folytatódott az elnöki és a főtitkári beszámoló feletti vita. A hozzászólók — az alapkutatásoknak a korábbi vitában is hangsúlyozott fontossága mellett — ismételten emlékeztettek az ailiap- és céllkutatások közötti kapcsolat javításának szükségességére. Felvetődött: kívánatos lénme az érintett főhatóságok bevonásával bizottságot alakítani a már létező alapkutatási eredmények felmérésére és értékelésére. A bizottság tenne javaslatot, hogy elsősorban mely eredményeket kívánatos további célkutatások alapjául tekinteni. Szentágothai János és Láng István vitaösszefogla- lója után került sor a közgyűlés határozatának elfogadására. A közgyűlés által egyhangúlag elfogadott — és végső megfogallimazásra a soron következő elnökségi ülés elé utalt — határozat leszögezi: a Magyar Tudományos Akadémia feladatának tekinti, hagy a törvényben és az alapszabályaiban biztosított lehetőségek és eszközök felhasználásával kéz- deményezően és tevékenyen közreműködjék az MSZMP XIII. kongresszusa által kijelölt célok megvalósításában. A közgyűlés befejező munkanapjának végén Berend T. Iván akadémikus, az MTA most megválasztott elnöke nyilatkozatot adott. Elmondotta: különleges megtiszteltetésnek érzi az Akadémia tagságának bizalmát, majd arról szólt: minden erejével azon lesz, hogy az elkövetkező években megszolgálja ezt. Külön méltányolta, hogy az Akadémia a felszabadulás utáni átszervezése óta először választott olyan elnökölt, aki a társadalomtudományok képviselője. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Alfonso Guerra spanyol miniszterelnök-helyettest. A szívélyes .légkörű találkozón részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, je1 len volt Jósé Maria Ullrich y Rojas, Spanyolország budapesti nagykövete. Alfonso Guerra tájékoztatta tárgyaláslairól a sajtó képviselőit. Elmondotta: a megbeszéléseken az enyhülésért folytatott nemzetkö! I I Befejezték a burgonyaültetést a homokszentgyörgyi Aranyhomok Termelőszövetkezetbep. J Az idén csak száz hektárt vetettek. Tíz somogyi nagyüzem a legjobbak között Mezőgazdasági nagyüzemeink kiemelkedő feladata a kalászosok és a kulkorica- tenmélés növelése. Egy évvel ezelőtt több országos szerv — köztük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszteri - um, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Gabona Tröszt, az Államai Gazdaságok Központja, a vetőmag- termeltető vállalat, a M ed ősz versenyt hirdetett a gabonatermelés növelése érdekében. Azok a nagyüzemek pályázhattak, amelyek 1 non ^,;n„„„kiWKr,y, eTa legjőbb ^eredményT & somogyi mezőgazdasági nagyüzem is az elismerésben részesült termelők sorába került. Az első kategóriában azokat a gazdaságokat értékelték, amelyek 800—2000 hektáron termeltek gabonafélékét 1984-iben. Itt első díjat kapott a kadarkúti Szabadság Tsz és a hedrehelyi Dél- Zsellic Tsz. Harmadik díjat kapott a szennai Zsellic táj Tsz és a magyaratádi Barátság Tsz. A második kategóriában, ahol két-három- eaeír hektár gabonát termelő nagyüzemek pályáztak, öt somogyi nagyüzem ért el helyezési t. Első dí; ias lett a Bárdibül ’cki Állami Gazdaság, és a szei itgáloskéri Béke Tsz, második díiait kani ott a bérzencei Március 15 . Tsz, harrnadiik díjban ró szesüi't a szorosad i Kopp; íny-völgye Tsz és a nágocsi \J, j Élet Tsz. A harc mezen hek tárnál nagyobb te iriileten gal bonát termelók 'között < a. karádi Arán y ka lasz Tsz ks ajpott harmadik díjat.
