Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

1985. május 9., csütörtök Somogyi Néplap 5 koronatitok nyitja Kopári Dénes A Lapunk tegnapi száma közölte a cikk első részét, amelyben a görög koroná­ról volt szó. Most a felső résszel, az ún. latin koro­nával foglalkozunk. A latin koronáról azt tart­ják a kutatók, hogy eredeti- ieü olyan tárgy részs volt, amely nem koronának ké­szült. Egyeseik szerint mise­könyv vagy biblia díszes bo­rítójának sík lemezeiből ké­szült, mások szerint kupola formájú kegytárgy, esetleg koponyaereklye-tartó volt. Abban azonban csaknem mindenki egyetértett, hogy a tárgyon, amelyből a latin korona készült, eredetileg 12 apostolképnek kellett lennie, melyek közül négyet levágtak. E nézetek képvise­lői szerint a barbár módon megcsonkított tárgyat app­likálták a jelenlegi formá­jában is hiteles görög koro­nára. Voltak, akik azt igyekez­tek bizonyítani, hogy nyolc apostollal is teljes a kompo­zíció. Ezek az érvek sem voltak meggyőzőek, hiszen éppen ők vontak párhuza­mot a korona és a palást között, amelyen ugyanakkor 12 apostol képe foglalt he­lyet. Vajon igaz-e, hogy hi­ányzik négy apostolkép, s tényleg egy durván meg­csonkított tárgy része-e csu­pán a latin korona? Alapos vizsgálatok és bib­liai összefüggések keresése vezetett el a latin korona ékítményei sajátosan szim­bolikus rendjének felisme­réséhez. Feltűnt, hogy a kereszt­pánt ágain a felső és alsó apostolképeket nem azonos számú, alig észrevehetően eltérő kiosztású kövek és gyöngyök keretezik. Lefelé ritkuló ritmusukat követi a filigrándíszítés hasonló vál­4-'../., Az eredeti latin korona tozása is. Amennyiben a pántok végeinél további egy-egy apostolkép lett vol­na, azokat az ékítmények tovább ritkuló ritmusának kellene követnie, s ez a pántok semmivel sem ma­gyarázható, aránytalan el- dísztelenedéséhez vezetne. Feltűnt az is, hogy a latin koronán ábrázolt nyolc apostol közül heten ahhoz a csoporthoz tartoznak, amelynek Jézus halála után megjelenve átadta az egy­ház feletti földi hatalmat. Egyedül Pál nem tartozott ehhez a csoporthoz, de nem volt tagja a Jézust életében körülvevő tizenkettőnek sem. Sőt, nem is ismerte Jézust, s csak második ró­mai püspökként végzett ki­emelkedő egyházszervező tevékenysége miatt tekinti az egyház második fő apos­tolának. A hét apostolnak való megjelenéseikor Jézus csodával bizonyította kilé­tét: a tóról sikertelen halá­szat után visszatérő tanítvá­nyok hálója — amit az ő biztatására merítettek újból a vízbe — 153 db hallal telt meg. A latin koronát pedig ép­pen 153 kő és gyöngy díszí­tette, ha feltételezzük, hogy hozzá tartoztak a nyolc át­tetsző oromdísz csúcsán lé­vők, valamint egy olyan, ki­lenc kővel-gyönggyel ékesí­tett „liliomszerű” kereszt is, amelynek egykori létezéséről tudunk, s amelyet Izabella királyné tört le róla. E fel- tételezés önkényes követ­keztetésnél alig látszana többnek, ha nem erősítené meg Szt. Bertalan megkü­lönböztetett szerepe a koro­nán és a paláston egyaránt. Képe a koronán is (elöl) és a paláston is (István fölött) szembeötlően előkelő helyet foglal el. Ki is volt hát Bertalan? Egyike volt az előbb emlí­tett hét tanítványnak. Ör­ményországban — az ural­kodócsalád tagjait is bele­értve — országrésznyi terü­let népét térítette meg. Ott, Albanopolis (Fehérszékvá­ros!) nevű városban halt vértanúhalált, majd 983-ban III. Ottó császár parancsára maradványait Rómába vit­ték és a Tiberis szigetén emelt templomban helyez­ték el. Különös becsben tar­tották koponyáját; ezt szent ereklyeként 1238-ban a pá­pa Frankfurt városának adományozta. Ennek a Szt. Bertalannak a képe található a paláston Szt. István feje fölött, Jézus oldalán, az apostolok sorá­ban elsőként, fején a pán- tos, oromdíszes, tetején a maival azonos formájú, jobbra dőlő ferde kereszttel díszített latin koronával! Az nyilvánvaló, hogy a keleti ország nagy térítőjé­Sokarcú festői világ Tavaszi tárlat a megyei múzeumban A jövő tervei, két év tapasztalatai Köpeczi Béla Kaposváron Az idei tavaszi tárlatot, a megyében élő festőművészek kollektív kiállítását a felsza­badulás jegyében állították össze a rendező szervek. „A közérthetőség kritériuma már régen nem a vulgárna- turalizsnus” —. hirdeti a tár­lat katalógusa, összegezve az elmúlt negyven év művésze­ti fejlődését. Valóban, a ki­állítás .arról tanúskodik, hogy festőink java része egy ilyen tendenciózusan meghirde­tett pályázaton sem tagadja meg egyéni arculatát, ra­gaszkodik sajátos stílusához és tematikájához. S ez így helyénvaló. A szabadság ér­zetéit, a szülőföldhöz való ragaszkodást vagy akár a történelem eredményei előtti tisztelgést is sokkal őszintéb­ben fejezi ki a fesitő azzal, ha saját leikéből fakadó, bel­ső világát vetíti a vászonra. Néhány alkotónk mégis megpróbálkozott azzal, hogy illusztráeiószarű hiteleséggel ábrázoljon bizonyos közéleti témákat, jelenségeket. Eze­ken azonban látszik, hogy a művésznek nem sikerül megtagadnia önmagát, az ön­magára erőszakolt tematiká­ban nem tud maradandót nyújtani. Hiteltelen, hatásta­lan marad például a Ka­posvár felszabadításáról pla- kátszerűen, álpropagandisz- tiikus felhanggal megfestett kompozíció vagy az — egyéb­ként kétségtelenül nagy je­lentőségű — Guba Sándorra emlékeztető bizarr portré. Leitner Sándornak inkább azok az alkotásai kerülhet­tek közelebb a közönséghez, amelyek személyes élmény­ből, belső átéléssel születtek. Különösen kiemelkedik Pa­nellakó című festménye, melynek témáját több rajzá­ban is körüljárja. Mai és so­kakat érintő a kőrengetegben lakó ember magánya. A me­rev falak közé zárt figura arca elszürkült, keze is a por színét viseli, a színek, a nap, a madár csak álomként le­begnek körülötte. Az ember nyoma című képe megdöb­bentően gondolkodtat el: az emberi beavatkozás kiszakí­tott valamit a tájból, megza­varta a természet nyugal­mát. Ebben a sorban említhet­jük Szabados Jánost is, aki­nek szintén nem a ‘keleti szelet jelképező alkotása a legsikeresebb. Új techniká­ja, a nyersvászon alapra fel­vitt festék és szénrajz kü­lönleges, plasztikus hatást kait. A Zsákban a mag cí­mű képén például a gyakor­lott művész biztos kezevo- násávat, sikeresen használja ki az új technika adta lehe­tőséget. Csiszár Elek azzal próbál­kozott, hogy a tragikusan ko­rán elhunyt néprajztudós, Együd Árpád emlékének tisztelegjen. Képe, melyén törött széken árválkodik a népdalgyűjtések nélkülözhe­tetlen eszköze, a magnó, s a háttérből a tudós portré­ja sejlik fel, él is nyerte az első díjat. Mégis úgy érzem, Otthonban című festménye nem kevésbé figyelemre mél­tó. A komor szürke háttér előtt görnyedezve botra tá­maszkodó, csontvázzá sová- nyodatt aggastyán képe sok­kal áttételesebben bár, de hangot ad egy nyomasztó kö­rünkben gondnak: az öreg­korral járó megpróbálta iá- soknaik. Honty Márta hatalmas gobelinje is jó példa arra, hogy szép eszméket, közéleti nek István fölötti ábrázolá­sa kettőjük küldetésének azonosságára utal. Hogyan került azonban Bertalan fe­jére a latin korona? Erre egyetlen magyarázat van csak. Helyes volt azoknak a kutatóknak a véleménye, akik szerint a latin korona valamilyen ereklyetartó ré­sze volt. Valójában Szt. Bertalan koponya-ereklye- tartója volt vagy legalábbis annak készült. Ezért van rajta fő helyen a Bertalan- kép, mely előtt a kultuszá­nak tárgyi emlékeihez tarto­zó, az örményországi analó­giákra utaló kereszt lehe­tett. A Bertala.n-kultusz íel- támasztója pedig — és minden bizonnyal az erek­lyét ártó készíttetője is — ugyanaz az Ottó, áki leg­főbb támogatója volt István kérésének, hogy részére II. Szilveszter pápa koronát küldjön. Ezt az ereklyetartót ala­kították át Rómában, hogy koronaként Istvánnak küld­jék. Azt nem tudhatjuk, hogy az ereklyetartó pánt­jait és oromdíszeit hordo­zó abroncs milyen volt s azt kellett-e alakítani. Az vi­szont bizonyos, hogy ez al­kalommal helyezték a kupo­la tetejére a máig is rajta lévő keresztet. Erre azért volt szükség, hogy az átala­kított ereklyetartó koro­najellegét kidomborítsa és egyházi eredetét hangsú­lyozza. A kor keresztény uralkodóinak zárt koronáin a kereszt használata általá­nos volt. Hogy ez a kereszt eredetileg ferde volt-e vagy sem, azt nem tudjuk. Any- nyi azonban bizonyos, hogy még István életében nyerte el mai formáját. E ponton bizonyító erővel esnek egybe a történelmi hi­telességű események és azok kultikus, illetve tár­gyi összefüggései. A sűrű homály eloszlott. Most már tudjuk, hogy a latin korona Istváné volt, s nem vala­mely Istvánhoz kapcsolódó tárgy része csupán. Jóllehet eredetileg nem koronának készült, de az ő részére ala­kították azzá egy ereklye­tartóból. Mai koronánk tehát két önálló korona egybeépítése révén jött létre, ennek hi­teles képi ábrázolásai a ko­ronázási jelvényeken felis­merhetők. Hogyan jött létre akkor mai koronánk, s kialakulá­sa mely történelmi szemé­lyekhez és eseményekhez kapcsolódik ? Erről szól lapunk követ­kező számában a cikk be­fejező része. témákat is meg lehat átté­telesen szépen, művészien fogalmazni. Béke című ha­talmas szőttese a kék és sárga színek szelíd harmó­niájává!, a népies állat- és Virágmotívumok szemet gyö­nyörködtető szimmetriájá­val árasztja a béke nyugal­mát. A kiállításon a megszo­kottnál nagyobb teret kap­tak a tájképek. Ruisz György vízparti sorozatának darab­jai, Gerő Kázmér ouja szí­nekben tobzódó vidám tava­szi lankái, Szikra János nagy ecsetvonásokikial megfestett borongós látképei a somogyi táj ezerféle arcát mutatják. Az eddiginél melegebb tó­nusok köszönnek ránk Bagó Bertalan Égő tarló című ké­péről. Az egymásba mosott színek és megfoghatatlanul lenge alakok ábrázolójaként tűnik ki most is Horváth János. Hajnal című lírai fo­gadtatású pasztelljén zöldes, kékes, barnás színek go- molygásából dereng fel a halvány reggeli fény. Viszonylag kevés a kiállí­tott képek között az elvon- tabb, nonfiguratív alkotás. Ilyenek Kertész Sándor jól ismert szárnyas, látomássze­rű alakjai vagy Ungvári Ká­roly geometrikus elemekből építkező olajképei. A linó­metszet műfaját egyedül Harangozó Ferenc képviseli, többek között Szeptemberi hajnalok című sorozatával. Tegnap délelőtt Kaposvár­ra érkezett Köpeczi Béla, művelődési miniszter. 'A me­gyei tanácson Sugár Imre, a megyei tanács elnöke és Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára fogadta a vendéget és kíséretében a minisztérium munkatársait. A művelődési miniszter sorra látogatja a megyéket, tájékozódik az utóbbi két év oktatási és közművelődési terveinek végrehajtásáról, a művészeti életről. Célja a látogatásoknak az is, hogy egyeztessék a helyi elképze­léseket és a minisztérium ál­láspontját a VII. ötéves terv k i dolgozásában. Köpeczi Béla először tájé­koztatót hallgatott meg Su­gár Imrétől Somogy ipará­ról és mezőgazdaságáról, a lakosság élet- és munkakö­rülményeiről. A miniszter élénken érdeklődött a me­gyében ólő értelmiség hely­zetéről. Sugár Imre elmond­ta, Somogybán mind több fiatal értelmiségi letelepíté­se szükséges. A megye álta­lános fejlődése ezt megkö­veteli. írásos beszámoló készült a megye oktatási és közműve­lődési helyzetéről, az utóbbi két év tapasztalatairól. En­nek ismeretében folyt a ta­nácskozás. Dr. Balassa Ti­bor szóbeli kiegészítőjében a legfontosabb kérdésekre irányította a figyelmet. Szólt az óvodahálózat ellentmon­dásos fejlődéséről: a gyere­keik 97,5 százaléka jár óvo­dába. de csupán a települé­sek 52 százalékában műkö­dik gyerökintézmény. Az ál­talános iskolai hálózat a VI. ötéves terv időszakában ro­hamosan bővült, ám még sok tanteremre van szükség ahhoz, hogy csökkenjen a zsúfoltság egyes — főleg vá­rosi — iskolákban. Túlter­heltek a középiskolák is, a növekvő tanulólétszám miatt egyre több középiskolai ta­nárra lesz szükség. A köz- művelődési intézményékben folyó munkát értékelve dr. Balassa Tibor kiemelte a le­véltárban és a megyei könyvtárban folyó kutató­munka eredményességét, szólt a Csiky Gergely Szín­ház rékonstrúkciójániák ha­A kiállításnak két sokol­dalú művészére is érdemes odafigyelni. Weeber Klára alkalmi bronziplakeibtjei és régi korokból fennmaradt le­letek hatását keltő kő torzói mellett különösen érdekes Születés című gipszdomborí­tása, melyen keittérepedt rongydarabból szakad ki egy tiszta, sima gömb — talán a nap. Gera Katalin Kapos­vári ablakokat örökített meg gipsz domborművein. Bánat című pátinázott gipsz kis­plasztikája jellegzetes gör­nyedő testtartással tükrözi az emberre nehezedő csapás s-úilyát. A felszabadulási pályá­zat és kiállítás, akt hiszem, hiteles képet ad a megye képzőművészeti életéről. Hí­ven tükrözi hiányosságait, legfőképpen talán a kisplasz­tika és egyéb alkotói műfa­jok meglehetősen csekély arányát. De a képek sokszí­nűségével a tártat azt is bi­zonyítja. hogy a megyében élő festők a legváltozatosabb alkotói módszerek és stílu­sok mellett kötelezték el ma­gukat. Nem utolsósorban pe­dig bizonyítéka annak, hogy az illusztrációnak, meghatá- .rozott tematika szerint fes­tett alkotások, mivel az em­lített esetekben épp az egyé­niség lényegétől, a szubjek­tumtól szakadnak el — áf- élés nélkül — csak ritkán le­hetnek sikeresek. Tersztyánszky Krisztina laszthataitlanságáról, a tanító- képzés javuló feltételeiről. Köpeczi Béla kifejtette: a kis települések helyzetével komplex módon kell foglal­kozni. Javasolta, hogy So­mogybán rendezzenek e té­mában országos tanácskozást. Továbbra is kiemelt feladat az általános és középiskolai hálózat fejlesztése — utalt a VII. ötéves terv egyik fon­tos feladatára. Somagyban magas a képesítés nélküli gyógypedagógusok száma — hívta föl a figyelmet a mű­velődési miniszter. Javasolta, hogy több szakembert tele­pítsenek le a megyébe. Fog­lalkozott a gyermek- és if­júságvédelemmel is, felhívta a figyelmet a gyámhatósági munka színvonalának javí­tására. A pedagógusok élet- és munkakörülményei javul­tak az utóbbi években, presz­tízsüket tovább kell növelni. A múzeumi hálózat terv­szerűbb, fejlesztésére utalva a tudományos munka foko­zását szorgalmazta. A Csiky Gergely Színház rekonstruk­ciója mellett foglal állást a minisztérium is. Szólt a Ba- laton-parti kiemelt rendez­vények támogatásának szük­ségességéről. Az országos feladatokat :s- martetve az oktatás haté­konyságának növelését hangsúlyozta, fölhívta a fi­gyelmet arra, hogy a pedagó­gusok önállóságát fókozni kell. A minisztérium szor­galmazza az idegennyelv ok­tatás, a technikusképzés fej­lesztését. Júniusra elkészítik a felsőfokú oktatási intézmé­nyek fejlesztési koncepcióju­kat. Köpeczi Béla javasolta, hogy ezeket a dokumentumo­kat széles körű helyi Vitával csiszolják. Elkészült a pedagógus- továbbképzésről szóló rende­let. Jövőre kétezer-három­százán vesznek részt szerve­zetit képzésiben, de emellett fontos az önképzés, a tudo­mányos tevékenység is. A közművelődós ellőtt álló feladatok közül az intéz­ményhálózat, az irányítás szerkezeti átalakításának fontosságát emelte ki a mű­velődési miniszter. Szólt a tanácsok önállóságának fo­kozásáról, a társadalmi szer­vek feladatainak egyezteté­séről, az együttműködés ha­tékonyabb összehangolásáról. Köpeczi Béla a tanácsko­zást követően ellátogatott a megyei könyvtárba, a Tán­csics gimnáziumba és a me­gyei pedagógiai intézetbe. Folytatta munkáját az Akadémia közgyűlése Tegnap újabb osztály ülé­sekkel folytatódott a Ma­gyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése. A föld- és bányászati tu­dományok osztályának nyil­vános ülését az Akadémia székházéban tartották. Az osztály elmúlt ötévi tevé­kenységét Martos Ferenc akadémikus, osztályéinak értékelte. Napjaink gazdasági körül­ményei között különösen megnőtt a jelentősége a ha­zai természeti erőforrások pontos feltárásának, szám­bavételének, minél gazdasá­gosabb, hatékonyabb ' ki­termelésüknek. Az erőforrások fokozot­tabb kiaknázása számos környezet- és természetvé­delmi problémát is felvet. Az MTA közgyűlése ma zárt ütéssel folytatódik,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents