Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
1985. május 7., kedd Somogyi Néplap 3 DOKTORI ÉRTEKEZÉS VITÁJA AZ AKADÉMIÁN Rangos tudományos teljesítmény SASI JÁNOS 1921—1985 MNB kötvényjegyzés Tegnap valamennyi MNB számlavezető banikszervnél megkezdődött a Magyar Nemzeti Bank Agrár-, Ipari-, Kereskedelmi és Szövetkezeti Hitelfőigazgatósága által kibocsátott 300 millió forint összegű kötvény jegyzése. A hiitelfőigazgatóság a kötvényt forrásainak bővítésére bocsátják ki. A kötvény lejárta 8 év, s törlesztését a bank hároméves türelmi idő után 1988. július 1. és 1993. július 1. között hat egyenlő részletben bonyolítja le. A kötvény kamata évi 12 százalék. Az értékpapírokat hazai gazdálkodó szervezetek vásárolhatják meg. A hitelfőigazgatóság az értékpapírokat elsősorban mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok és az élelmiszergazdasággal kapcsolatban álló egyéb gazdálkodók között terjeszti. sításúak közül a lapály fajtacsoportba tartozó és a hústermelőik közül a here- ford marhákat hozták be túlnyomó többségben. A jelölt széles körű statisztikák — egyebek között 300 000 adat, 481 a szarvasmarhatartást érintő rendelet, intézkedés — fölhasználásával vonta meg a mérleget összességében sikeresen költöttük a pénzt a drága im- portmarhákra. Az 1971—75 közötti évekhez viszonyítva a tejtermelő tenyészüszőket importáló gazdaságúkban 45 százalékkal, a kettős haszno- sításúalknál 10 százalékkal növekedett a tejtermelés. Gyorsan nőttt az egy főre jutó tejtermelés is. Erősödték a tejtermék- és vágómarhaexport árualapjai. A tenyészállatok, a sperma és embrió importja révén Magyarország is ,bekapcsolódhatott a nemzetközi génbázislba. A helyzet persze nem gond nélküli. Széles Gyula alapos közgazdasági elemzéssel kimutatta, ihogy a nagy értékű állomány nincs megfelelően kihasználva, baj van a vamhesüléssel is, nagy a selejtezések aránya. Felhívta a figyelmet az ágazat átfogó, hosszú távú fejlesztésű program kidolgozásának fontosságára, hogy ott megnyugtató módon rendeződjön az érdekeltség. A három opponens véleményének végső következtetése: mindhárman elfogadásra ajánlották a disszertációt. Sokan kértek szót a hallgatóság soraiból, s támogatták vagy kiegészítették Széles Gyula kutatásainak következtetéseit. A tudományos minősítő bizottság végül meghozta döntését: a jelöltet egyöntetűen a mezőgazdasági tudomány doktorának nyilvánítva. Széles Gyula a lehetséges 15 pontból 12 kapott. Csupor Tibor Automata téglagyár A Magnezitipari Művekben a tűzálló téglák gyártására 46 millió forintért új automata présgépet állítottak munkába, hogy ezzel is enyhítsék a létszámhiányt. Az elmúlt 15 évben a vállalat létszáma -a felére csökkent. A magnezit gyáregységben a hiányzó dolgozók pótlására már korábban megkezdték a géppark korszerűsítését, a hazai igények növekedésével azonban még így sem tudtak lépést tartani. Az NSZK-ból vásárolt új berendezés műszakonként 30 tonna tűzálló téglát lehet préselni, 10 tonnával többet, mit az eddigi legmodernebb gépükön. A présgép működtetéséhez egy dolgozó is elegendő, aki felügyel a munkára. Sasi Jcnos, az Agroker nyugalmazott igazgatója életének 64. évében váratlanul elhunyt. Temetése május 10-én pénteken 10 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. Sási János 1921-ben, Sur- don született sokgyermekes szegényparaszti családból. Egész élete összekapcsolódott a megye mezőgazdaságával. 1939-ben kezdte mozgalmi tevékenységét. Belépett a Nemzeti Parasztpártba, ott különféle felelős funkciókat töltött be. Az MDP-nek 1949-ben lett a tagja. 1950-től megyei tanácstag és a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának vezetője, 1957- től a megyei tanács elnök- helyettese volt. 1972-ben az Agroker igazgatója lett 1983- ban történt nyugdíjazásáig. 1949-től 1963-ig országgyűlési képviselő volt, a Somogy megyei képviselőcsoport elnöke, az országgyűlés ipari és mezőgazdasági bizottságának tagja. Vezetőségi tagja volt a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének. Munkásságának elismerését számos kitüntetés jelzi, köztük a legmagasabb: A Szocialista Magyarországért Érdemrend, amelyben nyugdíjazásakor részesült. Nagy felelősséggel járó vezetői beosztásait hozzáértéssel, nagy szorgalommal, lelkiismeretesen látta el. Aktívan részt vett Somogy megye mezőgazdaságának fejlesztésében, a termelőszövetkezeti mozgalom kialakításában és megszilárdításában. Eredményesen hozzájárult a párt politikájának megvalósításához, a szocialista társadalmi rendszer építéséhez. Vállalatvezetői munkájában jól hasznosította a párt-, az állami és a társadalmi szervekkel, valamint a mezőgazdasági üzemek vezetőivel kialakított kapcsolatait. Irányításával a vállalat sokat tett a mezőgazdasági nagyüzemek, a termelési rendszerek és a kistermelők anyagi, műszaki kiszolgálásának javításáért, az agrárkereskedelmi szolgáltatás bővítéséért. Egész életében fáradhatatlanul dolgozott. Váratlanul ragadta el a halál. Mégis lesz garázsváros? Március 21-én közöltünk viLláminterjút a Kinizsi-lakótelep mellett fölépítendő kaposvári garázsvárosról. Németh Zoltán, a városi tanács műszaki osztályvezetője akkor azt mondta: gondolni se mer rá, ha az építésre kiírt tervpályázat meghiúsul. Azután bekövetkezett, amire nem mert gondolni. Újra megkérdeztük tehát: lesz-e garázsváros? — Lesz. A tanács döntése szerint garázsszövetike- zetet kell alakítani, s ez a leendő szövetkezet építteti majd a garázsvárost. Mi a napokban tanácsi kezelésbe vesszük a szóban forgó területet, és nagyon gyorsan átadjuk a Mészövnek. Azután csak a beépítési tervre van szükség, no meg arra, hogy a Mészöv megtalálja a kivitelezőt — mondta Németh Zoltán. Lábadt Endre, a Mészöv garázsügyekben illetékes dolgozója a következőket adta tudtunkra: — Négyszáz garázs épül majd a Kinizsi-lakótelep mellett, de szerintünk későbbi területbővítéssel még többre is van remény. A legfőbb követelmény, hoigy a garázsok egyformák legyenek, az úthálózat jó minőségű legyen, és műhelyek, szerelőállások is tartozzanak a garázsvároshoz. Egy részt el tudunk képzelni házilagos kivitelezésben is. — Épp ez az, ami lassítaná az építést, rendezetlenséget okozna. — Reméljük, hogy lesz elég hatósági erő az egységes előírások betartásához. Akár addig is el kell menni, hogy a tervektől eltérően felépített garázsokat lebontassák. — Tudomásunk szerint a tanács csak szervezett, építővállalat által kivitelezett építkezést fogadna el. — Keressük a kivitelezőt, de még bizonytalan^ hogy melyik cég lesz az. A legkedvezőbb árajánlatot választjuk majd. Lesz garázsváros —mondják tehát az illetékesek, de szavaik tanúsága szerint még egymással sem értenek egyet mindenben. Érdemes ezért idéznünk Miklós Antal, Búzavirág utcában lakó kaposvári lakos szerkesztőségünknek címzett levéléből: „Tájékozódásom szerint a Kinizsi-lakótelep tervezésekor már nemcsak gondoltaik arra, hogy kell ga rázs is, hanem a tervekben ez is szerepelt. Körülbelül öt év múlva az ifjúsági házban szép színes makettekkel kiállítást is láthattunk a garázsvárosról. Újabb öt év telt el, ma a Rózsa Ferenc lakásszövetkezet 600 igénylőt tart nyilván, amelyet a tanácsnak is tudomására hozott. Kérdésem: 8-10 év alatt miért nem lehet egy felépült lakótelephez tartozó garázsváros tervét akár több módosítással jóváhagyni?” A kérdéssel teljes mértékben egyetértünk, sőt megtold juk: sikertelen pályázat, újabb - bizonytalankodás utón mi a garancia arra, hogy a régóta húzódó ügy végére pont kerül? Luthár Péter Három autóbusz telt meg kollégákkal, érdeklődőkkel, barátokkal; szorítani utaziták Budapestre, Széles Gyulának, a 'Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgató-helyettesének, aki doktori disszer- táctótját védte iroeg az Akadémián. Nemcsak a segítő szándék tömeges megnyilvánulásának tekinthetjük, hogy az eseményre zsúfolásig megtelt az Akadémia nagyterme, 'hanem a téma iránti élénk érdeklődésnek is. A szarvasmarha-tenyésztés — amelynek fontos területét, a tenyószállatimport vállalat- gazdasági hatását dolgozta föl Széles Gyula — hagyományosan a magyar mező- gazdaság egyik érzékeny része. A kollégákon kívül a mezőgazdasági és biológiai tudományok szaktekintélyei is ott ültek tehát a hallgatóság soraiban, — mellettem például Horn Péter, a főiskola főigazgatója. Feszült csend volt a nagytereimben, amikor az elnök, Kovács Ferenc, az Állatorvostudományi Egyetem rektora fölkérte a jelöltet: szabadelőadásban ismertesse doktori értekezésének fontosabb pontjait. Széles Gyula agrártórténeti összefüggésekbe ágyazva fejtette ki, hogy a múlt század végétől a szarvasmarha-fajtaváltás fokozatosan tart. Alig van ország, amely ősi marhafaj- táját olyan radikálisan kicserélte volna, mint hazánk. A mezőgazdasági nagyüzemek megszervezése után, a hatvanas évek elején a kisáruter- melők állománya erősen csőikként — tekintve, hogy a szarvasmarha-tartást különféle jogszabályok erősen korlátozták —„ s ezt a fejlődő nagyüzemek sem tudták ellensúlyozni. 1970-iben a szarvasmarha- és tehénsűrűség tekintetében az utolsók között álltunk Európában. A mutatók 1938-ban is kedvezőbbek voltak, mint 32 évvel később. Igen kismértékben növekedett ez idő alatt a tej- és tejtermékek fogyasztása is. Különösen az egy kilogramm húsfogyasztással összevetve volt alacsony ez a szám, Európáiban a llegkisebb. Hogyan alakulhatott így a helyzet? Szerepet játszott benne az előítélet is, hogy a magyar ember nem kedveli a marhahúst és a tejtermékeket. iFontosabb szerepe volt a közvetlen állami irányításnak. A szarvasmarhatartás-tejtermelés bonyolult munka, az állami támogatások viszont csak ennek egyes elemeit 'érintették. A helyzet akkor változott jelentősen, amikor 1973—76 között az irányításban 'mindinkább az ágazati komplex fejlesztés és a szakosodás került előtérbe, fokozatosan tökéletesedő anyagi érdekeltséggel. A tejtermelés ösztönzésének egyik eszköze az árkiegészítés; ez ugrásszerűen javította a tejtermelést. (Igazán, ez sem hozhatott tartós változást — mint később Tóth Mihály opponens, a mezőgazdasági tudományok doktora kifejtette —, a gazdasági szabályozás csak ókkor lehet hatékony, ha a marhatartás egész szerkezetét áthatja. Addig minden támogatás csak rövid távú sikert érhet el.) Ebben az időszakban kezdték el megvásárolni a nagy tej- és húsprodukoiójú tenyészállatokat, hogy az állományit feljavítsák. A tejtermelő fajták közül főleg a holsteinfríz, a kettős hasznoSiker a futózoft gumiabroncs Az Autóker és a Kapostáj termelőszövetkezet 1981-ben gépjárműbontó telepet létesített Orciban. Nemcsak a jövedelmező melléküzemág megteremtése volt a cél, hanem egy olyan szolgáltatás is, amely eddig hiányzott a megyéből. 1983 másoik félévétől, először csak kísérletképpen bővítették profiljukat. Tehergépkocsik továbbforgalma- zására vállalkoztak, valamint szerződést kötöttek a pécsi tszker-rel futózott gumiabroncsok árusítására. — Föllendült az üzlet — mondja Gulyás Lajos üzemvezető —; tavaly hétmillió forint volt az áruértékesítési tervünk, s tizenkétmillió forintnál többet forgalmaztunk. A mai nap is jól kezdődött számunkra; vettünk hat tehergépkocsit, eladtunk négyet. Ez természetesen nincs így mindennap; áprilisban 28 tehergépkocsit adtunk el, jelenleg 11 várakozik a telepen. Továbbra is nagy az érdeklődés a bontásból származó alkatrészek iránt. Sajnos, ők sem tudják teljesen kielégíteni az igényeket. Kevés a roncsautó, a bontott anyag pedig hamar gazdára talál. Legkeresettebbek a futóművek, a dinamók, a generátorok. Aki nálunk vásárol, természetesen vállal némi kockázatot is. Az új alkatrészár harminc százalékáért adják a bontott árut, a vevő nagyon is jól járhat, de rosszul is. — Igazig siker mostanában a futózott gumik árusítása. Reggelente már nyitás előtt sorbaállnak az emberek a kapunál, s pillanatok alatt elfogynak az abroncsok. Kiegészítő szolgáltatásként cen- tírozást és szerelést is vállalunk. Centírozógépünk kétoldalas jelzésű, korszerű. A telepen tíz-tizenöt személygépkocsi várakozik bontásra, és a dombóvári Csavaripari Vállalat Ikarus busza. Kiszolgálta idejét, s a vállalat a bontóba hozta. Több termék, jobb minőség A tömeggalvanizálás korszerűsítése és a minőség javítása érdekében megkezdték a régi galvanizáló-üzemrész rekonstrukcióját a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában. Az építészeti munkákat a SAÉV leányvállalata végzi, a galvanizálóberendezéseket az NDK-ből szerezték be.
