Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

1985. május 7., kedd Somogyi Néplap 3 DOKTORI ÉRTEKEZÉS VITÁJA AZ AKADÉMIÁN Rangos tudományos teljesítmény SASI JÁNOS 1921—1985 MNB kötvényjegyzés Tegnap valamennyi MNB számlavezető banikszervnél megkezdődött a Magyar Nemzeti Bank Agrár-, Ipa­ri-, Kereskedelmi és Szövet­kezeti Hitelfőigazgatósága által kibocsátott 300 millió forint összegű kötvény jegy­zése. A hiitelfőigazgatóság a kötvényt forrásainak bőví­tésére bocsátják ki. A köt­vény lejárta 8 év, s törlesz­tését a bank hároméves tü­relmi idő után 1988. július 1. és 1993. július 1. között hat egyenlő részletben bo­nyolítja le. A kötvény ka­mata évi 12 százalék. Az értékpapírokat hazai gazdálkodó szervezetek vá­sárolhatják meg. A hitelfő­igazgatóság az értékpapíro­kat elsősorban mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok és az élelmiszergazdasággal kapcsolatban álló egyéb gazdálkodók között terjeszti. sításúak közül a lapály faj­tacsoportba tartozó és a hústermelőik közül a here- ford marhákat hozták be túlnyomó többségben. A jelölt széles körű sta­tisztikák — egyebek között 300 000 adat, 481 a szarvas­marhatartást érintő rendelet, intézkedés — fölhasználásá­val vonta meg a mérleget összességében sikeresen köl­töttük a pénzt a drága im- portmarhákra. Az 1971—75 közötti évekhez viszonyítva a tejtermelő tenyészüszőket importáló gazdaságúkban 45 százalékkal, a kettős haszno- sításúalknál 10 százalékkal növekedett a tejtermelés. Gyorsan nőttt az egy főre ju­tó tejtermelés is. Erősödték a tejtermék- és vágómarha­export árualapjai. A tenyész­állatok, a sperma és embrió importja révén Magyaror­szág is ,bekapcsolódhatott a nemzetközi génbázislba. A helyzet persze nem gond nél­küli. Széles Gyula alapos közgazdasági elemzéssel ki­mutatta, ihogy a nagy érté­kű állomány nincs megfele­lően kihasználva, baj van a vamhesüléssel is, nagy a se­lejtezések aránya. Felhívta a figyelmet az ágazat átfogó, hosszú távú fejlesztésű prog­ram kidolgozásának fontos­ságára, hogy ott megnyugta­tó módon rendeződjön az ér­dekeltség. A három opponens véle­ményének végső következte­tése: mindhárman elfogadás­ra ajánlották a disszertáci­ót. Sokan kértek szót a hall­gatóság soraiból, s támogat­ták vagy kiegészítették Szé­les Gyula kutatásainak kö­vetkeztetéseit. A tudományos minősítő bizottság végül meghozta döntését: a jelöltet egyönte­tűen a mezőgazdasági tudo­mány doktorának nyilvánít­va. Széles Gyula a lehetsé­ges 15 pontból 12 kapott. Csupor Tibor Automata téglagyár A Magnezitipari Művek­ben a tűzálló téglák gyártá­sára 46 millió forintért új automata présgépet állítot­tak munkába, hogy ezzel is enyhítsék a létszámhiányt. Az elmúlt 15 évben a vál­lalat létszáma -a felére csök­kent. A magnezit gyáregy­ségben a hiányzó dolgozók pótlására már korábban megkezdték a géppark kor­szerűsítését, a hazai igények növekedésével azonban még így sem tudtak lépést tar­tani. Az NSZK-ból vásárolt új berendezés műszakonként 30 tonna tűzálló téglát lehet préselni, 10 tonnával többet, mit az eddigi legmodernebb gépükön. A présgép működ­tetéséhez egy dolgozó is elegendő, aki felügyel a munkára. Sasi Jcnos, az Agroker nyugalmazott igazgatója életé­nek 64. évében váratlanul elhunyt. Temetése május 10-én pénteken 10 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. Sási János 1921-ben, Sur- don született sokgyermekes szegényparaszti családból. Egész élete összekapcsoló­dott a megye mezőgazdasá­gával. 1939-ben kezdte moz­galmi tevékenységét. Belé­pett a Nemzeti Parasztpárt­ba, ott különféle felelős funkciókat töltött be. Az MDP-nek 1949-ben lett a tagja. 1950-től megyei ta­nácstag és a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának vezetője, 1957- től a megyei tanács elnök- helyettese volt. 1972-ben az Agroker igazgatója lett 1983- ban történt nyugdíjazásáig. 1949-től 1963-ig ország­gyűlési képviselő volt, a So­mogy megyei képviselőcso­port elnöke, az országgyűlés ipari és mezőgazdasági bi­zottságának tagja. Vezető­ségi tagja volt a Magyar Ag­rártudományi Egyesület me­gyei szervezetének. Munkásságának elismerését számos kitüntetés jelzi, köz­tük a legmagasabb: A Szo­cialista Magyarországért Ér­demrend, amelyben nyugdí­jazásakor részesült. Nagy felelősséggel járó vezetői beosztásait hozzáér­téssel, nagy szorgalommal, lelkiismeretesen látta el. Ak­tívan részt vett Somogy me­gye mezőgazdaságának fej­lesztésében, a termelőszövet­kezeti mozgalom kialakítá­sában és megszilárdításában. Eredményesen hozzájárult a párt politikájának megvaló­sításához, a szocialista tár­sadalmi rendszer építéséhez. Vállalatvezetői munkájá­ban jól hasznosította a párt-, az állami és a társa­dalmi szervekkel, valamint a mezőgazdasági üzemek ve­zetőivel kialakított kapcso­latait. Irányításával a vál­lalat sokat tett a mezőgaz­dasági nagyüzemek, a ter­melési rendszerek és a kis­termelők anyagi, műszaki kiszolgálásának javításáért, az agrárkereskedelmi szol­gáltatás bővítéséért. Egész életében fáradhatat­lanul dolgozott. Váratlanul ragadta el a halál. Mégis lesz garázsváros? Március 21-én közöltünk viLláminterjút a Kinizsi-la­kótelep mellett fölépítendő kaposvári garázsvárosról. Németh Zoltán, a városi ta­nács műszaki osztályveze­tője akkor azt mondta: gon­dolni se mer rá, ha az épí­tésre kiírt tervpályázat meghiúsul. Azután bekö­vetkezett, amire nem mert gondolni. Újra megkérdez­tük tehát: lesz-e garázsvá­ros? — Lesz. A tanács dönté­se szerint garázsszövetike- zetet kell alakítani, s ez a leendő szövetkezet építte­ti majd a garázsvárost. Mi a napokban tanácsi keze­lésbe vesszük a szóban for­gó területet, és nagyon gyor­san átadjuk a Mészövnek. Azután csak a beépítési tervre van szükség, no meg arra, hogy a Mészöv megta­lálja a kivitelezőt — mond­ta Németh Zoltán. Lábadt Endre, a Mészöv garázsügyekben illetékes dolgozója a következőket adta tudtunkra: — Négyszáz garázs épül majd a Kinizsi-lakótelep mellett, de szerintünk ké­sőbbi területbővítéssel még többre is van remény. A legfőbb követelmény, hoigy a garázsok egyformák le­gyenek, az úthálózat jó mi­nőségű legyen, és műhelyek, szerelőállások is tartozzanak a garázsvároshoz. Egy részt el tudunk képzelni házila­gos kivitelezésben is. — Épp ez az, ami lassíta­ná az építést, rendezetlen­séget okozna. — Reméljük, hogy lesz elég hatósági erő az egysé­ges előírások betartásához. Akár addig is el kell men­ni, hogy a tervektől eltérő­en felépített garázsokat le­bontassák. — Tudomásunk szerint a tanács csak szervezett, épí­tővállalat által kivitelezett építkezést fogadna el. — Keressük a kivitelezőt, de még bizonytalan^ hogy melyik cég lesz az. A leg­kedvezőbb árajánlatot vá­lasztjuk majd. Lesz garázsváros —mond­ják tehát az illetékesek, de szavaik tanúsága szerint még egymással sem értenek egyet mindenben. Érdemes ezért idéznünk Miklós An­tal, Búzavirág utcában lakó kaposvári lakos szerkesztő­ségünknek címzett levélé­ből: „Tájékozódásom sze­rint a Kinizsi-lakótelep ter­vezésekor már nemcsak gon­doltaik arra, hogy kell ga rázs is, hanem a tervekben ez is szerepelt. Körülbelül öt év múlva az ifjúsági ház­ban szép színes makettekkel kiállítást is láthattunk a garázsvárosról. Újabb öt év telt el, ma a Rózsa Ferenc lakásszövetkezet 600 igény­lőt tart nyilván, amelyet a tanácsnak is tudomására ho­zott. Kérdésem: 8-10 év alatt miért nem lehet egy fel­épült lakótelephez tartozó garázsváros tervét akár több módosítással jóváhagyni?” A kérdéssel teljes mérték­ben egyetértünk, sőt meg­told juk: sikertelen pályázat, újabb - bizonytalankodás utón mi a garancia arra, hogy a régóta húzódó ügy végére pont kerül? Luthár Péter Három autóbusz telt meg kollégákkal, érdeklődőkkel, barátokkal; szorítani utaziták Budapestre, Széles Gyulának, a 'Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgató-helyette­sének, aki doktori disszer- táctótját védte iroeg az Aka­démián. Nemcsak a segítő szándék tömeges megnyilvá­nulásának tekinthetjük, hogy az eseményre zsúfolásig megtelt az Akadémia nagy­terme, 'hanem a téma iránti élénk érdeklődésnek is. A szarvasmarha-tenyésztés — amelynek fontos területét, a tenyószállatimport vállalat- gazdasági hatását dolgozta föl Széles Gyula — hagyo­mányosan a magyar mező- gazdaság egyik érzékeny ré­sze. A kollégákon kívül a mezőgazdasági és biológiai tudományok szaktekintélyei is ott ültek tehát a hallga­tóság soraiban, — mellettem például Horn Péter, a főis­kola főigazgatója. Feszült csend volt a nagy­tereimben, amikor az elnök, Kovács Ferenc, az Állator­vostudományi Egyetem rek­tora fölkérte a jelöltet: sza­badelőadásban ismertesse doktori értekezésének fonto­sabb pontjait. Széles Gyula agrártórténeti összefüggé­sekbe ágyazva fejtette ki, hogy a múlt század végétől a szarvasmarha-fajtaváltás fokozatosan tart. Alig van ország, amely ősi marhafaj- táját olyan radikálisan kicse­rélte volna, mint hazánk. A mezőgazdasági nagyüzemek megszervezése után, a hatva­nas évek elején a kisáruter- melők állománya erősen csőikként — tekintve, hogy a szarvasmarha-tartást külön­féle jogszabályok erősen kor­látozták —„ s ezt a fejlődő nagyüzemek sem tudták el­lensúlyozni. 1970-iben a szarvasmarha- és tehénsűrű­ség tekintetében az utolsók között álltunk Európában. A mutatók 1938-ban is kedve­zőbbek voltak, mint 32 év­vel később. Igen kismérték­ben növekedett ez idő alatt a tej- és tejtermékek fo­gyasztása is. Különösen az egy kilogramm húsfogyasz­tással összevetve volt ala­csony ez a szám, Európáiban a llegkisebb. Hogyan alakulhatott így a helyzet? Szerepet játszott benne az előítélet is, hogy a magyar ember nem kedveli a marhahúst és a tejtermé­keket. iFontosabb szerepe volt a közvetlen állami irá­nyításnak. A szarvasmarha­tartás-tejtermelés bonyolult munka, az állami támogatá­sok viszont csak ennek egyes elemeit 'érintették. A helyzet akkor változott jelentősen, amikor 1973—76 között az irányításban 'mindinkább az ágazati komplex fejlesztés és a szakosodás került előtérbe, fokozatosan tökéletesedő anyagi érdekeltséggel. A tej­termelés ösztönzésének egyik eszköze az árkiegészítés; ez ugrásszerűen javította a tej­termelést. (Igazán, ez sem hozhatott tartós változást — mint később Tóth Mihály opponens, a mezőgazdasági tudományok doktora kifejtet­te —, a gazdasági szabályo­zás csak ókkor lehet haté­kony, ha a marhatartás egész szerkezetét áthatja. Addig minden támogatás csak rö­vid távú sikert érhet el.) Ebben az időszakban kezd­ték el megvásárolni a nagy tej- és húsprodukoiójú te­nyészállatokat, hogy az ál­lományit feljavítsák. A tej­termelő fajták közül főleg a holsteinfríz, a kettős haszno­Siker a futózoft gumiabroncs Az Autóker és a Kapostáj termelőszövetkezet 1981-ben gépjárműbontó telepet léte­sített Orciban. Nemcsak a jövedelmező melléküzemág megteremtése volt a cél, ha­nem egy olyan szolgáltatás is, amely eddig hiányzott a megyéből. 1983 másoik félévétől, elő­ször csak kísérletképpen bő­vítették profiljukat. Teher­gépkocsik továbbforgalma- zására vállalkoztak, vala­mint szerződést kötöttek a pécsi tszker-rel futózott gu­miabroncsok árusítására. — Föllendült az üzlet — mondja Gulyás Lajos üzem­vezető —; tavaly hétmillió forint volt az áruértékesítési tervünk, s tizenkétmillió fo­rintnál többet forgalmaz­tunk. A mai nap is jól kez­dődött számunkra; vettünk hat tehergépkocsit, eladtunk négyet. Ez természetesen nincs így mindennap; ápri­lisban 28 tehergépkocsit ad­tunk el, jelenleg 11 várako­zik a telepen. Továbbra is nagy az ér­deklődés a bontásból szár­mazó alkatrészek iránt. Sajnos, ők sem tudják tel­jesen kielégíteni az igénye­ket. Kevés a roncsautó, a bontott anyag pedig hamar gazdára talál. Legkereset­tebbek a futóművek, a di­namók, a generátorok. Aki nálunk vásárol, természete­sen vállal némi kockázatot is. Az új alkatrészár har­minc százalékáért adják a bontott árut, a vevő nagyon is jól járhat, de rosszul is. — Igazig siker mostanában a futózott gumik árusítása. Reggelente már nyitás előtt sorbaállnak az emberek a kapunál, s pillanatok alatt elfogynak az abroncsok. Ki­egészítő szolgáltatásként cen- tírozást és szerelést is vál­lalunk. Centírozógépünk kétoldalas jelzésű, korszerű. A telepen tíz-tizenöt sze­mélygépkocsi várakozik bon­tásra, és a dombóvári Csa­varipari Vállalat Ikarus bu­sza. Kiszolgálta idejét, s a vállalat a bontóba hozta. Több termék, jobb minőség A tömeggalvanizálás korszerűsítése és a mi­nőség javítása érdeké­ben megkezdték a régi galvanizáló-üzemrész re­konstrukcióját a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában. Az építészeti munkákat a SAÉV leányvállalata végzi, a galvanizálóberendezése­ket az NDK-ből szerez­ték be.

Next

/
Thumbnails
Contents