Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

1985. május 2., csütörtök Somogyi Néplap 5 Tudományos emlékülés Kaposváron HOLKAP SZÍNHÁZI BEMUTATÓ Jó agrárpolitika — fejlett mezőgazdaság Hazánk felszabadulása negyvenedik évfordulójá­nak alkalmából tudományos emlékülést rendezték ked­den Kaposváron, a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságán. Meghívót kaptak a negyven év történeténeik kutatói, a propagandisták és a művelődésügyben dol­gozók. Dr. Horváth Sándor. a megyei pártbizottság osz­tályvezetője megnyitójában hangsúlyozta az összegezés fontosságát. E mának szóló visszatekintés hitelesítő ér­tékű. Az emlékülés szellemi alapvetéseivel segítheti a négy évtized fontos tanul­ságainak levonását. A ta­nácskozáson elhangzottak a leendő somogyi monográfia előkészítését is szolgálják. A plenáris ülés első elő­adója dr. Sipos Aladár, a közgazdaságtudományok doktora, az MTA Közgazda­ságtudományi Intézetének főigazgatója volt. Sók szí­nes történettel tarkított elő­adásában az MSZMP agrár­politikájáról, a magyar élel­miszer-termelés eredmé­nyeinek -gazdaságpolitikai meg|al!apozáséról szólt. 1956 után a párt rendkívül sú­lyos örökséget vett át. Az MDP gazdaságpolitikája a parasztságon ejtette a leg­mélyebb sebet. A mezőgaz­daságot nem tekintették fej­lesztendő ágazatnak, pedig — mint azóta bebizonyoso­dott — az országnak ehhez (kitűnőek az adottságai. Így 1950-ben még mindig nem sikerült elérni a mezőgazda­sági termelésben a háború előtti utolsó év színvonalát. műszaki és szervezeti eljá­rások, a korszerű technikai bázisok. A szocialista nagy­üzem tartalékait jobban ki tudták használni a háztáji sikeres integrációjával. Az élelmiszer-termelés jö­vőjét alapvetően meghatá­rozza, hogy az elmúlt évti­zedek mennyiségi fejlődése helyett minden területen a minőségi mutatóknak kell helyet kapniuk. Ezután dr. Kanyar József, a történettudományok dok­tora, a megyei levéltár Álla­mi-díjas igazgatója a somo­gyi agrórreform és a két agrárforradalom történeti összefüggéseit vázolta föl. Élesen megkülönböztette az ellenforradalmi rendszer feudálkapitalásita mérsékelt agrár-reformját az 1945-ben megvalósult demokratikus földosztástól. A húszas években nemcsak a kiosztott földek mennyisége volt ke­vés a megye nagyszámúag- rárproletárjának, hanem az akkori rendszer adópoliti­kával is igyekezett magához láncolni a kisbirtokos pa­rasztot, különösen a nincs­telen agrárproletaniátust. A sok száz, illetve sok ezer holdas birtokosok adóterhei ugyanis lényegesen köny- nyebhek voltak, mint a né­hány holdon gazdálkodóké. A felszabadulás után első­ként a kommunisták tűzték napirendre a földosztás ügyét. Ügy értelmezték ezt 'az eseményt — helyesen —, mint a magyar falut velejéig megmozgató forradalmi vál­tozást. Szinte megható az a naiv lelkesedés, ahogy a szö­vetséges ellenőrző bizottság egyik tagja, Nauinov kapi­tány három napot elegendő­nek vélt az évszázados per megoldására. Ha nem is há­rom nap, de viszonylag rö­vid idő alatt megvalósult a földosztás. Ezrek lettek a megyében vesztesek és száz­ezrek a nyertesek, A földre­form megnövelte Somogy­bán a kis- és a középparasz­ti réteg súlyét. Az új típusú aigrárforradalomban nem kaptak helyet nacionalista szempontok, sajnos a mo­dem európai agrárközgazda­sági szempontok sem. A földosztásnak, miként a hat­vanas évek elején a nagy­üzemek megszervezésének — a második agráxforrada-lom- nak — így, is fölmérhetet- len a jelentősége a mező- gazdasági termelésben és a parasztság életében. A tudományos emlékülé­sen szekciókban folytató­dott a munka. Az első szek­cióban (vezetője dr. Kovács László tanszékvezető főisko­lai tanár) a somogyi társa­dalom szerkezetváltozásait vitatták meg. A másodikban (vezetője Weisz Zoltán, a megyei pártbizottság mun­katársa) a megyei politikai intézményrendszer fejlődé­sének egyes kérdéseiről szól­tak az előadások. Cs. T. Tom hányattatásai Olykor kellemesek voltak, máskor igencsak idegfeszí- tőek, kockázatosak ezek a kalandok! Tom Jonesnak, a származására érthetően nem túlságosan büszke angol legénykének ugyanis nem­csak a szebbik nem által adományozható gyönyörűsé­geket sikerült megismernie a tizennyolcadik század első felében nem mindig szíve­sen vállalt országjárása so­rán, szalmakazlak alján, ké­tes hírű fogadók penész- szagú szobáiban — hanem az alkotmányos királyság nemesi és polgári rétegeinek nem kevésbé kétes erköl­cseit is. A könnyelmű ifjú története természetesen hap­py end-del fejeződik be az 1707-ltől! 1754-iig éHt Henry Fieldina hatalmas művében, amiint egy hamisítatlan „csa- vargóregény” főhőséhez il­lik. Az élvezeteiket habzsoló, ám a jelenségek fonákját is észrevenni képes szerző al­kotásának mégis a kegyet­len, maróan gúnyos realista társiadialomibírálat a színe, s nem a kalandos könnyedség. Ugyanez jellemző a hazánk­ban jól ismert többi regé­nyére, a Jonathan Wild-ra, a Joseph Andrews-ra, s az Amélia címűre is. A cselekményes és szelle­mes regény nem indokolat­lanul ébresztette fel az el­múlt évtizedekben számos rendező fantáziáját. A Tom Jones-ból készített játékfil­met — Tony Richardson nagyszerű alkotását — a ma­gyar közönség Is láthatta né­hány esztendeje. Holnap, a Csiky Gergely Színház idei utolsó bemutatóján Davis Rogers dramatízáliásában láthatjuk Tom pikáns, el­gondolkodtató históriáját. Az előadás rendezője Gazdag Gyula, aki olyan eltérő ka­rakterű darabok színpadra állításával aratott már si­kereket Kaposváron, mint Sarkad i Imre színműve, az Oszlopos Simeon, Harold Pintér lélektani drámája, A melegház, vagy, hogy a lát­szatra könnyebb műfajt is említsük, Bernstein musi­calje, a Candide, és A víg özvegy Lehár által halhatat­lanná tett banális története. Gazdag Gyula játszótársad a produkcióban Spindler Béla, Pogány Judit, Lázár Kati, Csákányi Eszter-, Helyey László, Jordán Tamás — és még solkan mások. L. A. Könyvkiadó A szigetvári várbaráti kör, amely már negyedszá­zada gyűjti a Zrínyiekkel és a Szigetvárral kapcsolatos emlékeket, a legfontosabb forrásmunkákat közzé is te­szi kiadványsorozatában. A dokumentumfüzeteket saját erőből, illetve minimális tá­mogatással jelentetik meg. A kiadás jövedelmét a kör gyűjteményének gyarapítá­sára és rendezvényeik szín­vonalas megszervezésére for­dítják. Valamennyi eddig ki­adott mű rövid idő alatt el­fogyott, némelyikből még utánnyomás is készült. Az európai reneszánsz kultúra történetével foglalkozó genfi nemzetközi intézet évköny­vei rendszeresen/ hírt adnak a szigetvári kiadványokról. Az eddig megjelentetett tizennégy füzet együttvéve 17 ezer példányban látott napvilágot. A sorozat érté­két növeli, hogy a dokumen­várbarátok tumok többsége először je­lent meg nyomtatásban, il­letve magyar nyelven. A Várbaráti kör kiadta többek között Szigetvár XVI. századi kapitányainak levelezését, amely érzékletes képet rajzol a végvári élet­ről, a törökkel vívott harcok­ról (ez volt egyébként az eddigi legsikeresebb kiad­vány : háromezer példány­ban fogytak el a katonale­velek). Egy másik munká­ban török, horvát, német és magyar források alapján idézték fel a várvédő Zrínyi Miklós hősi halálát. Ugyan­csak korabeli dokumentu­mokból készült összeállítás Szigetvár 1566-ban történt elestéről és 1689. évi vissza­foglalásáról. Latinul és ma­gyarul jelent meg az a gyászbeszéd, amely a költő Zrínyi Mikiós halálakor hangzott el XIV. Lajos fran­cia uralkodó, a „napkirály” előtt. Az MSZMP agrárpolitiká­ja sikerrel számolta föl az ellentmondásokat. Ma a nép­gazdaság élelmiszer-terme­lő ágazata nemzetközi ösz- szehasomlí fásban is fölveszi a versenyt. Fejlődésének üteme 1976—80 között elér­te az iparét, s 1980-tól meg is haladta azt. Az élelmi­szer ^termelésnek évi egymil- liárd dolláros exportjával nagy a szerepe fizetőképes­ségünk megőrzésében is. Je­lenleg az egy főre jutó ma­gyar mezőgazdasági terme­lési érték a világátlag ötszö­röse, a KGST-átlag három­szorosa és a nyugat-európai szint hetvenöt százaléka. Milyen hatása van a me­zőgazdaság sikereinek társa­dalmunkra ? Mindenekelőtt döntő mértékbein javultak a parasztság életkörülményei, és csökkent a falu lemara­dása a városéhoz képest. A mezőgazdasági nagyüzemek megszervezésének idején — a hatvanas évek elején — a paraszti reáljövedelmek még 16—17 százalékkal elmarad­tak a munkásságétól. A munkás—paraszt jövede­lemarányok javítása azóta is szilárd pontja a párt agrár­politikájának, jóllehet az utóbbi években a parasztság ismét nagyobb terheket vál­lal. A j öv ed elemelv onás nö­vekedése miatt a gazdasagok egy harmadában az egyszerű újratermelés is gondot okoz. A mezőgazdasági nagy­üzemekben az utóbbi ne­gyedszázadban gyorsan nőtt a felsőfokú szakemberek aránya, s a nemzedékváltás elsősorban ezen az alapon valósult meg. Megjelentek a legkorszerűbb biotechnikai, Magyar utasok bolgár tájakon Leiter Vassilev Bolgár ételeket szolgálnak fel május 9-iig Kaposváron, a Dorottya étteremben, és bol­gár n-épzenésziek, néptóncosok szolgáltatják a műsort. A rendezvénysorozat hétfői megnyitóján dr. Vida Ko- csárd, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat bala­toni igazgatója elmondta, hogy a bolgár gasztronómiai hét nemcsak a baOJkámii kony­ha étélküilönlegességeiit kí­vánják a vendégekkel meg-' ismertetni, hanem a bolgár tájait, az ott élő embereket is. Defter Vassilev, a Balkán- tourist magyarországi képvi­seletének igazgatója elmond­ta: aiz idén az ország hét vá­rosában rendeznek hasonló bemutatkozásit azzal a nem titkolt szándékkal, hogy újabb magyar nyaralókat szerezzenek a bolgár tenger­part üdülőibe és téli Kirán­dulókat a hegyekbe. Az igaz­gató húsé évig dolgozott a Naposparton. ötezer vendég egyidejű elhelyezésére volt lehetőség akkor, amikor a munkáját megkezdte, és húszezer vendég pihent egy időben a homokos tenger­parton akkor, amlikor új be­osztását elfoglalva Budapest­re költözött. Azt kérdeztük tőle: milyen újdonságokat ígér a bolgár tengerpart. — Két új üdülőfalu készül el erre a nyárra. Az egyiket a Napospart közelében finn hitelből, finn szakemberek közreműködésével építettük fel. A luxuskategóriába tar­tozó, 2000 személy elhelyezé­sére alkalmas üdülőifialu köz­vetlenül a tengerparton ké­szült el, mögötte erdős hegyek sorakoznak. B'urgastól délre osztrákok építették fel a má­sik üdülőfalut, ahol 2500 vendéget tudnak elhelyezni. Az ismert üdülőtelepeken több új sportlétesítmény fo­gadja a turistákat. A fékete- tenigeri bolgár üdülőhelyek egyre népszerűbbek Magyar- országon. Tavaly 256 000 ma­gyar turista látogatta meg Bulgáriát: 10 000-rel több, mint egy évvel korábban. Az idén tovább emelkedik a Magyarországról Bulgá­riába látogatók száma. Bizo­nyítja ezt, hogy a csúcsidőre hogy nagyon sok magyar te­kinti tranziltországmak Bulgá­riát. Nálunk .töllit néhány na­pot, aztán továbbutazók Tö­rökországiba vagy Görögor­szágba. Az igényekhez al­kalmazkodva a magyar uta­zási irodákkal közösen több útvonalon is megszerveztük az utazást. Az utasok több­sége Szófiába repülőgéppel érkezik, azitán a Balkámtou- rist buszain viszik el a Na- pospartra, majd onnan Isz­tambulba, állótve Görögor­szágba. Űj jelenség, hogy nö­vekszik az érdeklődés a bol­gár kolostorok iránt. És S(>- kan vágnak neki gyalogszer­rel az ország szép tájainak. Dr. K. I. minden útiprogram elkelt a téli üdülőtelepek a bolgár - már Magyarországon. hegyeikben. — Mire számítson az, aki egyénileg vág neki az útnak? — Szállodai elhelyezésre aligha számíthat. Fizeitőiven- déglátó helyet sem kap könnyen, legföljebb a kem­pingekben talál szálláshelyre. Nemcsak nyáron, /hanem té­len is sok a magyar Bulgá­riában. Megismerték és meg­szerették a téli kiránduló- és síelőhielyefcet: januártól ápri­lis közepéig az idén több mint 8000 síelő járt Bulgá­riában, szervezett kirándulás keretében. Tapasztalták azt, amit régóta mondunk, hogy jól fölszereltek, kényelmesek — Magyarországon azon­ban még mindig a tenger­part — a Napospart; és az Aranyhamók — a legkedvel­tebb útiioél. . — Pedig az ország belsejé­ben is sók korszerű idegen- forgalmi központot hozitunk létre. A sandanskii szálloda- központban például hétszáz­ötven hely várja á látogató­kat. Az ^osztrák kivitelezők által készített turistaközpont miniden igényt kielégít. Gyógyüdüitetósre is van le­hetősig, elsősorban a kerin­gési és légzőszervi megbete­gedéseikben szenvedők ré­szére. Azt is tapasztaljuk,

Next

/
Thumbnails
Contents