Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

10 Somogyi Néplap 1985. május 4., szombat OTTHON ÉS CSALÁD Kép a hkásban Le Corbusier így ein .e- dett a jövő nagyvárosairól: „Meg kell teremteni az egyensúlyt az ember és kör­nyezete között". E helyes el­vet megvalósítani a gyakor­latban jóval nehezebb. Ügy véltük évtizedekkel ezelőtt, hogy a kép szerepe háttér­be szorul a lakásban, amely eleve méretproblémákkal küzd minden összkomfort közepette, és a Vasarely ál­tal is megálmodott „színes város” színdínamikája kü­lönben is pótolja a festészet szerepét, maguk a színes há­zak válnak összeségükben panorámikus méretű fest­ménnyé,^ szoborrá. Elindul­tunk ezen az úton — elég Salgótarján, Szekszárd, Za­laegerszeg, Szeged, Kecske­mét, Győr, Pécs központjára és új lakótelepeire utal­nunk, továbbá a fővárosban a XX. kerületre, s kedvező tapasztalatokat vonhatunk le. Szebbek, csinosabbak, színesebbek lettek váro­saink, mégsem helyettesít­heti ez az otthonok belső klímáját, a lakás hangula­tát, amely meghatározza a benne élők közérzetét. Ez a tény könnyen lemér­hető, különösen a gyerekek igényében. A rákospalotai „lila iskoládban Nagy Előd képei előtt az ifjúság azért lelkesedett, mert e képek, ítéletük szerint, színesek voltak. Íme, nyilvánvalóvá válik az ember színigénye — különösen ott, ahol csök­ken a madárdal, ritkul, gyé­rül a természet! Nincs itt valami ellent­mondás? Van. Van, hiszen a szűk lakásokban kevés a hely, a falakra helyezett ké­pek növelik a zsúfoltság ér­zetét, ugyanakkor a fest­mény iránt fokozódik a szükséglet. Nemcsak Buda­pesten, hanem Rotterdam­ban, Hamburgban és Tokió­ban is. Ez magyarázza a ter­mészeti képek — tanyai, fa­lusi tájak, vízpartok látképe — nagy keresletét. Hazánkban évente 15 mil­lió ember fordul meg mú­zeumokban, tárlatokon, je­lezve a közönség ízlésének formálódását. Századok óta Zsehes asztalterítő a táblakép díszítette a pol­gári lakások ezreit szerte Európában. Hazánkban — épp a társadalmi fordulat eredményeként — a kép a lakásban általánossá vált. Mondhatná érre valaki: azért mégis az orvosok, az értelmiségiek körében lehet találni a műgyűjtőket. Igaz, de nem egészen. Ellenpéldá­nak Kölesdet említem, ahol egy sajátos belső szellemi körforgalom azt eredményez­te, hogy képeket gyűjtenek a helyi tsz-dolgozók, s nem­csak az állatorvos. Nem baj, sőt helyes gya­korlat, ha egyes intézmé­nyekben sok a táblakép, ahol a megforduló, ott dol­gozó emberek példára lel­nek, s ajánlatot kapnak a lakáskultúra minőségének javítására. Nagyon helyes, hogy a táblakép monopóliu­ma megszűnt; kedvelt a tűzzománc, a textilkép, a kisplasztika alkalmazása, egyre többen alakítanak ki vegyes műfajú gyűjteménye­ket. A művekben gyarapodó, kellemes hangulatú otthont az emberi kapcsolatokat is mélyíti, hozzájárul a család harmóniájához. Úgy látszik, a táblaképnek I nemcsak gazdag múltja, ha­nem ennél sokkal izgalma­sabb jövője van. Losonczi Miklós Ái orvos tanácsa KELL A JÓ FOG A múlt héten már meg­említettem, hogy hazánk­ban a foigínysorvadás nagy­fokú elterjedtsége miatt népbetegségnek számít. Ma­napság könnyedén elintézik egyesek azzal, hogy „civili­zációs” betegség. Nagyszü- leink, dédszüleink miért vit­ték sírba mind a 32 fogu­kat? Esetleg ebből a szem­pontból el is korcsosodtunk? Nem így van! Már az időszámításunk előtti XVIII—XIII. század­ból, Babilonból találunk olyan feljegyzéseket, me­lyek a fogLazulást megelőz­ni hivatott eljárásokról tu­dósítanák. Az egyiptomi Ebers-papíruszon is vannak olyan utasítások, amelyek a fogínysorvadás kezelésével és megelőzésével hozhatók összefüggésbe. Találtak olyan múmiát is, amelynél fellel­hetők a nyilvánvaló fogíny­sorvadás kezelésének nyo­mai, aranydróttal végzett rögzítés formájában. Az első évszázadban A. C. Celsus római orvos nyolc könyvet írt az orvoslásról. Ezekben szó esik a foglazu­lás gyógyításáról is. Ajánl­ja ellene a timsót, a gyan­tát, a mentát, a beléndeket, valamint a ma már meg nem határozható magok őr­leményét. Idézni szeretném Hildegard von Bingert, aki kegyes apá­ca volt és odafigyelt a fog- ínysorvadásban szenvedő ■emberekre. 1150 körül a következőket írta: „Az em­bernek újra és újra tisztí­tania kell a fogait, tisztító- szerekkel és vízzel, mert ha nem végzi rendszeresen, a fogak körül különféle anya­gok rakódhatnak le, míg­nem a fog megbetegszik.” Az első magyar nyelvű or­vosi (inkább felvilágosító) könyv Pápai Páriz Ferenc „Pax corporis”-a is foglal­kozik a fogínysorvadással Melyek a foglazulás, más néven az ínysorvadás jel­legzetes megnyilvánulási formái? A legfeltűnőbb az, hogiy a fogak könnyedén mozgathatóvá válnak. Kü­lönösen az alsó-elülső fo­gaknál tapasztalható ez. A beteg sokszor játszik fogai­val. Végső esetben könnyen rágható étel fogyasztása közben is kifordulhatnak. Máskor könnyebb-súlyo- sabb gyulladás és fájdalom lép fel a fogak körül. Kö­vetkező formájában a fo­gak szilárdak maradnak, de egyre „hosszabbak” lesznek. A fog az ínyhez közel eső részén félholdszerűen kiko­pik és hidegre, melegre, édesre érzékennyé válik. Az okokról néhány szót. A legfontosabb kóroki ténye­ző a lepedők. A lepedőkben számos kórokozó kifejlődé­séhez megfelelő a körül­mény. E kórokozók egy ré­sze a fog és az íny között lévő keskeny résbe behatol és ott gyulladást okoz. Emi­att az íny a fogtól elemelő- diik. Az így már megna­gyobbodott résbe további, el nem távolítható lepedők ra­kódik le, s a gyulladás fo­kozódik. Maga a lepedők is átalakul, a nyálban lévő szegyes és szervetlen sók le­rakódása következtében ki­alakul a fogkö. Ez növeke­dése miatt is nyomja-feszí- ti az ínyt, s az ínyen ke­resztül a fogat tartó csontot. A megelőzés elsősorban a lepedők (plakk) kialakulá­sának megakadályozásával függ össze. Ennek leghaté­konyabb és mindenki által megvalósítható módja az alapos fogmosás, fogtisztí­tás. Már kora gyermekkor­ban el kell sajátítani a fog­mosás technológiáját, így nemcsak a fogak felszínét tisztítjuk meg, hanem az ínyszél masszírozásával az ínyben vérbőséget idézünk elő; ez a vérben levő ellen­anyagok fokozott behatolá­sát teszi lehetővé az ínyba­rázdába, A fogközöket gu­mikúppal, fogselyemmel tisztíthatjuk. A tisztítás ha­tékonyságának ellenőrzése is fontos dolog, tekintettel arra, hogy mindenki más­ként értelmezi a tisztaság fogalmát. Az ellenőrzés egy­szerű eszköze az úgyneve­zett plak'k-festés. Abból áll, hogy egy vörös színt adó tabletta elszopogatása után csak a lepedőkkel fedett te­rületek színeződnek el. A fogtisztítást addig kell foly­tatni, míg a vörös szín tel­jesen el nem tűnik. A lepedők kialakulásában nagy szerepet játszik a rend­ellenesen nőtt fogazat is, mert a torlódott, szabályta­lan fogazatot nem lehet kel­lőképpen tisztítaná. Többek között ezért is fontos, hogy idejekorán fogszabályozó ke­zelésben részesüljenek a gyermekek,. A' fogtisztításnak haté­kony házi eszköze a szájzu­hany. Megfelelő minőségben kapható a kereskedelemben. A tisztítás mellett az íny vérbőségét fokozhatjuk ve­le, s edző hatást is kifejt. A fogak élettani megter­helésének folyamatos biz­tosítása is a foglazulás el­len hat. Nem kell félni a kiadós rágást kívánó ételek fogyasztásától (másnapos kenyér, száraz marhahús, gyümölcsök sltb.). A fogazat sokkal nagyobb rágóerő ki­fejtésére képes, mint amennyit a modern kony­hatechnikái termékek meg­követelnek. Tartózkodjunk a pépes, rágást szinte nem igénylő, de nagy lepedék- képződést produkáló ételek­től. A gyógyítás szempontjából legfontosabb a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. Ennek során legalább egy, de in­kább félévenként a fogkö­vek eltávolítása, a gyulla­dás megszüntetése, a tasa- kok zsugorítása történik meg. Amennyiben szüksé­gessé válik, a mozgatható fogak egymáshoz való rög­zítése, ezáltal a mozgatha­tóság megszüntetése is megvalósítható. Ha a fenti módszerekkel sem érhető el eredmény, a fogágybetegségek bizonyos formái a fogak megtartásé­nak érdekében műtéti be­avatkozás is végezhető. A kü­lönböző műtétek eredménye az, hogy még hosszú ideig meg lehet tartani a itartó- szerikezetükiben sérült foga­kat. Dr. Szalay Zoltán — szalvétának Bár kevesebb — a mosást kiiktató — munkával jár, ha egy háztartás­ban az étkezéshez papírszalvétát használnak, még­is vannak, akik inkább a textilből készült asztal­kendőket kedve­lik jobban, ötle­tünket azoknak szánjuk, akik tud­nak és szeretnek varrni. Az alkalmi mé­teráru üzletekben szép színű, mo­dern mintájú és olcsó árban kap­hatók a dupla­széles vászngk, amelyekből ér­demes annyit venni, hogy varrhassunk belőle egy nagy asztalterítőt. Olyan té­rítőt, amelyre — a család létszámához igazodva — le­tűzött zsebes tárolót var­runk. A zsebekre ráhímez­hetjük a monogrammokat. Az anyagból ezután kiszab­juk a tetszés szerinti mére­tű asztalkendőkét is, ezekbe szintén belehímezzük a kez­dőbetűket, és mindenkinek a tasakjába belehelyezzük a szalvétát is. Étkezés után mindenki visszarakja össze­hajtva a helyére. B. K. Párolt porésalátcs Hozzávalók négy személy­re: 80 dekagramm póré­hagyma, fél deciliter olaj, egy citrom leve, egy deci­liter fehér bor, só, zöldpet­rezselyem, szerecsendió, tö­rött bors. A megtisztított, megmo­sott pórét három-négy cen­timéteres darabokra szele­teljük, olajozott edénybe he­lyezzük, sózzuk, fehér bort öntünk alá és a fedővel le­takarva puhára pároljuk. Törött borssal, reszelt sze­recsendióval és citromlével ízesítjük. A puhára párolt pórét jól lehűtjük, vágott petrezselyemzöldjével meg­hintve tálaljuk. MÁJUS Rejtvényünkben Gábor Andor Ének a naphoz 1945 májusában című verséből idézünk. VÍZSZINTES: 2. A versidézet kez­dete. 13. Római 99. 14. A fekete... (Mikszáth). 15. Elmélet. 16. Anti- ka egynemű be­tűi. 18. Életnedv. 19. A tetejére. 20. Az ilyen gazda féllábbal a bör­tönben van. 21. A vándor éji... (Schumann szer­zeménye). 23. Csak jószágnak mondható. 25. Unalmasnak ta­láló. 26’. Jókai: Fekete gyémán­tok című regényé­nek nőalakja. 28. Férfinév. 29. Szín­padkép. 30. ...Tes­la, a transzformá­tor feltalálója. 32. Te meg én. 33. Kettős betű. 34. Vallás rövidíté­se. 35. Eleségnö- vény. 36. Olasz fo­lyó. 38. Légmoz­gás. 39. Dátum­rag. 40. Nagy ki­terjedésű ártér. 42. Régi római pénz- és súlyegység. 43. Az észak-amerikai Nagy-tavak egyike. 44. Pirul ikerszava. 45. A „magyar ezüst” nép­szerű neve. 46. Időegység. 48. Igevégződés. 49. A kén és a foszfor vegyjele. 50. Folytonosan. 52. Régi űrmér­ték. 54. Madár pihenőhelye, névelővel. 56. Mennyi ideje. 57. Idegen számok előtt álló rövidítés. 58. Vékony, kes­keny csík. 60. Morning..., angol újság. 61. Táplálko­zással kapcsolatos szócska. 63. Lángol. 64. Lármás fel­fordulás (bizalmas szóval). 66. Átlagban van! 67. Szó­kép. 70. Vicc. 72. Korjelző rövidítés. FÜGGŐLEGES: 1. A vers­idézet második része. 2. Idegen férfinév. 3. Tömeg­kommunikációs eszköz rö­vidítése. 4. Csík. 5. Elvezető cső. 6. -O tempóra, o... (mi­lyen idők, milyen erkölcsök). 7. Kerti munkát végez. 8. Azt követően. 9. Tiltás. 10. Az első szolomuvelo. 11. Az argon vegyjele. 12. Üttörő. 17. Néhány személyből álló érdekszövetség. 19. Sakk döntetlen. 22. .. .kérdez (Ady). 24. A magyar hadak vezére a mohácsi csatában. 25. Folyócska a Székelyföl­dön. 27. Két nyugat-gót ki­rály neve. 29. Szerte. 31. Pro. .., művészeti kitüntetés. 33. Basszus szerep Mozart: Szöktetés a szerájból című operájában. 37. Tiltás. 38. London nyomornegyede. 40. Dalbetét. 41. Meghódítása folyamatban van. 42. Olasz repülőtársaság. 45. Ez a szó kötelez. 47. Páncéllal lát el. 49. Ez után megy a vadász­kutya. 51. Jugoszláv egyete­mi város. 53. Magyar film. 54. Elme, névelővel. 55. A versidézet befejező része. 59. Rum -f cukor -j- vaj -j- for­ró víz. 62. összevissza ráz! 65. Fohász. 68 Csacsi beszéd. 69. Mint a 7. számú sor. 70. Szivarvég! 71. Vércsoport. E. B. Beküldendő: a versidézet — a vízszintes 2. és a füg­gőleges 1. számú sor megfej­tése. Beküldési határidő: 1985. május 8-a, szerda. Kérjük, hogy a megfejtést levelező­lapon küldjék be, és írják rá: Felnőttkeresztrejtvény! Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: S fénytől futó éjimádó szemünkre Boruljon a felejtő éjszaka. Keats, Az álomhoz. Könyvutalványt nyert Ha­lász Elemér (Kaposvár), Fürdős Csaba (Csorna), Banda Jánosné (Gölle) és Katona Józsefné (Szőlősgyö- rök). Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents