Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

1985. május 31., péntek Somogyi Néplap 5 HÉTVÉGI /tájoló E. hét végén mór igazi nyári programok' gondoskod­nak tartalmas kikapcsoló­dásunkról. A könyvibarátok kedvükre böngészhetnek az ünnepi könyivthét kínálatá­ban, melynek ünnepélyes megnyitója ma tizenegy óra­kor a Lalán ca téren lesz a felsőmocsoládi amatőrszín- pad és a Kaposvári Fúvós- zenekar közreműködésével. A rendezvény keretében hol­nap Barcson a városi könyv­tár új helyiségének átadása után Tarján Tamás iroda­lomtörténész tart előadást a mai magyar irodalomról. Ugyancsak ő lesz a vendége vasárnap délután négy óra­kor a lengyeltóti könyvtár irodalmi délutánjának. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatósága Siófokon. a Kinizsi utcai Motel étterem előtt nagyszabású gyermek- miajállisra várja a fiatalo­kat. Délelőtt tíz órakor a siófoki zeneiskola tanulói térzenét adnak, majd a je­lentkezők vidám versenye­ken — zsákban futáson, le­pényevő- és rajzversenyen — vehetnek részit. Az autó­mosó parkolójában mini ál­latkert, hinták, vásári áru­sak biztosítják a gyerekek­nek a felszabadult, vidám szórakozást. S hogy a ki­csik valóban jól érezzék ma­gukat, ingyen kakaót és sü­teményt fogyaszthatnak. A boglárlellei tanács és a Magellán klub balatoni évad­nyitóra hívja az érdeklődő­ket. A szombati programban szerepel vitorlásvizsga, séla­Űjvári Lajos alkotása vitorlázás, a parti sétányon hailászléfőző-verseny, a Vár­dombon este hétkor malac­sütés, valamint a Magellán klub szépének megválasztása a közikedvelt tévériporter, Papp Endre közreműködésé­vel, Vasárnap reggel héttől népi iparművészeti vásár lesz a parti sétányon, a ki­kötőiben a boglárlellei úttö­rő-fúvószenekar, majd ké­sőbb az énekkar ad hang­versenyt, a zászlórudafcra ünnepélyesen felvonják a lo­bogókat. A kikötő előtt a BME sárkányrepülői tarta­nak bemutatót. A rendez­vény délután három órakor a Platán strandon gyermek­műsorral zárul. Az álatkedvelők is válo­gathatnak a hétvégi ajánlat­ból. A Móricz Zsigmond művelődési ház a Dorottya szálló nagytermében nem­zetközi CAC—FIFE macska- kiállítást rendez, melynek megnyitója szombaton tíz órakor lösz. A kiállítás ide­jén a pécsi állatkert tart ál­latóvodái bemutatót. A Sio- tour szántódpusztai kulturá­lis központjában pedig va­sárnap munkakutya-bemuta­tó és -vásár várja az érdek­lődőkéi. Ma délután öt órakor Po­gány Gábor művészettörté­nész nyitja meg Újvári ha­jós festőművész kiállítását a Somogyi Képtárban. A me­gyei múzeumban Swierkie- wicz Róbert, a Kaposvári Galériában Völgyi Dezső, a boglárlellei Tóparti Galériá­ban pedig Horváth János festőművész tárlata ígér vi­zuális élményt a látogatók­nak. Á Halálhajóval kezdődött az életen át tartó szenvedély MOZI KÉT KERÉKEN Magyar—szovjet közművelődési szeminárium Deák István kaposvári nyugdíjas szerencsés ember, őszülő fejjel új, éltető célt, olyan munkát talált, amellyel — ez számára fon­tosabb a nyugdíjkiegészítés­nél — megbecsülést is sze­rez. Olyan hivatást, ame­lyet, ha valaki tisztességgel művel, ezrek szeretetét vív­hatja ki. 56 éves koráig a munkás­emberek életútját járta. Ta- noncévek, munkakeresés, rettegés a munkanélküliség­től, háború, frontszolgáiat, szökés, bújkálás a nyilas- terror hónapjaiban. 1945- ben lett tagja a kommunis­ta pártnak, s ekkor elköte­lezettségét bizonyítva éle­tét tette naponta kockára. A vörös hadsereg szolgálatá­ban különféle veszélyes megbízatásokat vállalt, egye­bek közt részt vett a Ka­posvár környéki területek aiknátlainításában. 1950-ben került a Kaposvári Cukor­gyárba, ahol géplakatosként dolgozott csaknem három évtizedig. Betegsége miatt rdkkaintnyugdíjba küldték, s akkor jött számára az újra­kezdést jelenítő lehetőség. — Az akkor még működő Bartók kertmozi gépésze megbetegedett, s hogy az előadás el ne maradjon, ér­tem küldtek át, hogy vetít­sem le a filmet. Már két­száz ember ült a nézőtéren, s én hirtelen nagyon lámpa­lázas lettem. A Halálhajó című film pergett. Figyeltem a nézők reagálását, s anél­kül, hogy a film cselekmé­nyét követtem volna, részese ldttem az ő élményüknek. Napok alatt egy életre bele­szerettem a moziba, s elvál­laltam az 520-as kiskörzeti mozi működtetését. Azóta hátizsákomban a filmteker­csekkel naponta indulok kismotoron Orciba, Zimány- ba és az 512-es szakmunkás- képző kollégiumába. Deák Istvánról a megyei moziüzemi vállalatnál úgy mondták korántsem csupán mozigépész vagy jegyárusító, sóikkal inkább egyszemélyes közművelődési intézmény. Közönségszervező és propa­gandista, lelkes, csupaszív ember, aki a mozit misszió­nak tekinti. — A mozi számomra nem a masina kapcsolgatását, a filmtekercsek cserélgetését jelenti. Fontosabb ennél a nézőkkel kialakított kapcso­lat, a film megszerettetése. Egy városi moziban az elő­adások gépiesen peregnek, s az itt dolgozó kollégáknak alig van lehetőségük élő kapcsolatot teremteni a né­zőikkel. Más a helyzet^ egy kis faluban, ahol szinte csa­ládiasak a vetítésiek, ahol a mozi többet jelent egy film megtekintésénél. Délután órákkal az elő­adás kezdete előtt körbejár­ja a falut, hívja a moziba az embereket. Mindenki sze­mélyes ismerőse, így ha az utcán feltűnik kis mopedjé­vel, nyomban körülveszik: „Milyen lesz a mai film, Pista bácsi?” ő pedig be­szélget velük a filmekről, s mindarról, ami foglalkoztat­ja az embereket. — Van, aki az előadás vé­gén odajön és megköszöni a jó filmet, mások elmondják, hogy legközelebb mit sze­retnének látni. A fiatalab­bak többnyire a Búd Spen- ceréhiez hasonló filmeket kérik, s én nem mondok nemeit, hiszen ezen az úton is filmbaráitokká válhatnak. Igyekszem őket megnyerni nézőiknek a tartalmasabb filmekhez is. Nagy örömmel vetítettem például az Angi Verát. Az előadás után né­ha ott maradok, és a film­ről beszélgetünk. Több száz vetítés után azt tartom: va­lamennyi filmnek megvan­nak az értékei, s minél többet lát az ember, annál fogékonyabbá válik ezekre a rejtettebb hatásokra és mondanivalóikra. Legna­gyobb sikeremnek azt ér­zem, amikor olyan nézőben sikerül ilyen igényt ébresz­tenem, alti azelőtt csak a Hét mesterlövészre jött el, most pedig jegyet vált pél­dául1 egy Szaibó István- filmre. Évente 10—12 ezer ember számára vetítek. Szí­vesen szervezek mesemati­nékat az óvodásoknak. Deák István ma, 73 éve­sen is naponta motorra száll. A télen egyszer a sűrű köd­ben balesetet szenvedett, mégsem maradt el a másna­pi előadás. „Hogy maradhat­tam volna ágyban, hiszen várták a mozit.” Vetített ka­rácsonykor, s biztosan vetí­teni fog közelgő aranylako­dalmának napján is. Bíró Ferenc A gyermekek iskolán kí­vüli esztétikai neveléséről tartattak tegnap magyar- szovjet közművelődési sze­mináriumot Szentendrén. A két ország szakemberei — immár hagyományosan — több mint tíz éve cserélnek eszmét a közművelődési gya­korlat tapasztalatairól és az elméleti kérdésekről. E ta­lálkozók révén magyar pél­dára a népművelő szakem­berek képzésébe a Szovjet­unióban is beépítették a szo­ciológiát, míg a magyar ok­tatás elsősorban az elmélet és a gyakorlat közelítésének szovjet tapasztalatait vette át. A csütörtöki tanácskozá­son megállapították, hogy a felnövekvő nemzedékek tel­jes emberré formálása érde­kében az esztétikai neve­lésre a korábbinál nagyobb gondot kell fordítani mind­két országban. Ebben az is­kolán kívüli intézményeik, a művelődési házak, a múzeu­mok, a közgyűjtemények, a levéltárak, a tv, a rádió is lényegesen többet tehetné­nek. Mint Szabolcsi Miklós akadémikus elmondta: bár számos jól bevált fóruma van a fiatalok esztétikai ne­velésének, mégis csökken az érdeklődés a fiatalság köré­ben a kultúra valódi értékei iránt. Napjainkban igazi kihívást jelent a videó, amelynek lehetőségeit és ve­szélyeit még nem mérhet­tük fel. A szovjet küldöttség tagja J. Oszipova, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája Elnökségének osztály­vezetője elmondotta, hogy a Szovjetunióban most készült el az a szociológiai felmé­rés, amely a fiatalság eszté­tikai kulturáltságát vizsgál­ta. Mint elmondotta: ez a felmérés megerősítette, hogy a Szovjetunióban is nagyobb gondot kell fordítani a fia­talok ilyen irányú nevelésé­re.

Next

/
Thumbnails
Contents