Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-30 / 125. szám
1985. május 30., csütörtök Somogyi Néplap A közművelődési feladatok megvalósítása nem nélkülözheti a támogatást. Ismeretes, hogy a könyv, a mozi- és színházjegy— a példákat még sorolhatnánk — olcsóbban jut el a közönséghez, mint amennyi a valós ráfordítás. A közművelődési rendezvények támogatására több forrásból meríthetünk. Áttekintve a megyei tanács idei adatait, kiviláglik, bármely helyi kezdeményezés alapforrása ott található, ahol a rendezvényt szervezik. A megyei támogatás ezt egészíti ki, figyelembe véve a .más források kiaknázásának lehetőségét. Néhány rendezvény esetében észrevehető a költségek csökkentésének igénye, indokolt esetben a növekedés is. A kaposvári farsangi napokra egy évvel ezelőtt 150 ezer forintot költöttek, ebből százezer forintot a város teremtett elő, az idén kevesebből is futotta. Ugyanakkor a kaposvári nyár programjára az egy évvel korábbihoz képest harmincezer forinttal tölbbet költenek. A boglárlellei várdombi vidám vasárnapok a tópart sok vendégét vonzzák. Most többet fordítanak a programok színesítésére, ötvenezer forinttal szemben az idén nyolcvanezer forint helyi támogatást élvez a rendezvény. A megyei művelődési központ is igyekezett gazdaságosabban elosztani a pénzét. A balatonszemesi postaimúzeumi hangversenyek költségeit szintén csökkentették. Reméljük, hogy általában nem okoz színvonalcsökkenést a meggondoltabb támogatás. Akad kuriózum is. Ilyen a kőröshegyi nyári Cantus Piamnohieus hangverseny- évad. Az idén kétszázezer forintot terveztek a rendezvény létrehozására, melynek nincs és tavaly sem volt helyi anyagi forrása. Most húszezer forinttal járul a költségékhez a megyei tanács, száznyolcvanlat az Országos filharmónia teremtett elő. A marcali nyár programjainak pénzszükséglete csaknem annyi, mint a kaposvári rendezvénysorozaté. A százötvenezer forintos költséghez a helyi tanács százezer forintot ad. A siófoki nyári rendezvények költsége eléri a háromszázezer forintot, ehhez a város kétszázezer forintot juttat a Dél- balatoni Kulturális Központnak támogatásul. A megyei tanács húszezer forintot adott, a különbözetet több más forrásból fedezik. Kiolvasható a megyei támogatásból az is, hogy mely rendezvényeket tartanak kiemelkedő fontosságúaknak. Ilyen a művészeti szemle. A százhatvanezer forint felét a megyéi tanács téríti. A közművelődési intézményeknek nemcsak a támogatás jelenthet biztos anyagi helyzetet, hanem a rendezvények gazdaságossága !s. A 100 ezer forint költségű buzsákii búcsúra helyben 80 ezer forintot fordítanak, a megyei tanács 10 ezerrel járul hozzá, csupán azért eny- nyivel, mert más támogatásra is számíthatnák a bu- zsákiiak. Nem szóltunk még a köz- művelődési rendezvények országos támogatásáról. Ebből a forrásból azok a kiemelkedő programok részesülnék, amelyek a helyi érdeklődésen túlmenően országos érdeklődésre is számot tarthatnák. A kultúra gazdálkodása az eddiginél szigorúbb feltételek között — akárcsak a népgazdaság egésze — a hatékonyság mércéjével mérhető: biztosítva a rendezvények színvonalának megőrzését. Horányi Barna A siófoki nevelési központ új köztéri alkotással gazdagodott Marosit* István szobrászművész Szélbolygók kompozícióját állították föl a foki-hegyi iskola parkjában. Új színház- igazgatók Három fővárosi színházban tartottak írendkívülii társulati ülést: ezeken új igazgatót iktatták be tiszt, ségükbe. A Gyermékszínház eddigi igazgatója, Nyilassy Judit nyugalomba vonult. A színház új igazgatója Keleti István, a Pinceszínház igazgatója tett. A Radnóti Miklós Színpad igazgatója, Keres Emil szintén nyugállományba vonult, feladatát Bálint András vette át. A Mikroszkóp Színpad ülésén jelentették be, hogy Marton Frigyes nyugalomba vonult, ezért a társulat élére Sas Józsefet nevezték ki. A szabadulóművész titka FILMJEGYZET Indokolt volt a kaposvári Mozimúzeum megkülönböztetett figyelme az első játékfilmjét rendező Gárdos Péter iránt, amikor is díszelőadáson látták vendégül pénteken délután az alkotót és az Uramisten című film egyik főszereplőjét, Eperjes Károlyt. Gárdos Péter filmje ugyanis sok tekintetben eltér a napjainkban látható alkotásoktól. Bár története könnyen elmesélhető, hiszen (látszólag) nincs másról szó, mint arról, hogy a súlyos sérülést szenvedő fiatal artista élete végéig bicegésre ítéltetett. A kiút egyetlen személy lehet, Binder Lipót, az élete alkonyán járó szaibadulóművész, aki zseniális mutatványának, a jégbe zárt ember produkciójának az eladásával sínre tehetné még az artista, Sa- jek Oszkár életét. A film azt az utat járja végig, amíg a fiatalember hol aláakodva, hol célratörő magabiztossággal igyékszik rávenni a hajdani világszám tulajdonosát titka átadására. Bizonyára már ebből az alaptörténetlből is élvezetes, „nézhető” filmet lehetne készíteni, ám Gárdos Péter finomít egy hajszálnyit az egészen, éppen csak annyit, hogy hősei ne a földön járjanak, hanem észrevétlenül és nagyon mértéktartóan fölötte. így egy nehezen tetten, érhető, ugyanakkor létező lebegés lesz úrrá az alkotáson. Következménye ennek, hogy a cselekmény kilép saját teréből és idejéből, hogy egy minden időben és térben létrejöhető helyzetnek egy lehetséges megoldását mutassa be. A két egymásra utalt ember — mert időközben Binder is rádöbben, magányát enyhítheti, ha emberek veszik körül — lelki vívódásainak, konfliktusaiknak megoldásai is a „hol volt, hol nem volt” kezdetű történetek hepien- des végét éreztetik. Sajók Oszkár barátnője ágyából pattan föl, hogy egy eltört váza sugallatára ro- hainvást induljon Binder szobájába. Balsejtelme jogos, hiszen éppen haldoklik a híres szabadulóművész. Utolsó mozdulataival, mert beszélni már nem tud, sikerül olyan testhelyzetbe kerülnie, amelynek alapján Sa- jek rájön a nagy trükkre. Az is Gárdos rendezésének előnye, hogy a néző felsóhajthat ezen a ponton. A rokonszenves fiatal artista megtalálja az utat boldogulásához. Itt be is lehetne re- kaszteni a történetet, ám akkor szegényebbek lennénk egy fontos mozzanattal. A sikeres bemutatkozás után ugyanis Sajek újabb világszámon töri a fejét, a ma- nézsban járva „beledumál” régi barátja készülő számába. Ügy búcsúzunk tőle, hogy érezzük, lesz még ésszerű folytatása életének. A mozi iránt érdeklődők számára külön csemegeként szolgálhat napjaink két színésziskolája kiválóságainak találkozója. Az öreg illuzionista szerepében Feleki Kamiit láthatjuk, vele szemben pedig Eperjes Károlyt, aki ezért a megformálásáért az idei magyar játékfilm- szemlén a legjobb férfiala- kíihás díját kapta. Kettőjük játéka nem választható szélt, így ellentéteiben alkot egységet. Érződik, és ezt az jelenlevő Eperjes Károly is elmondta a vetítés után, hogy mindketten na;gyon élveztek a forgatást, a közös munkát. Meg kell említenünk, hogy a játékfilmsizemle zsűrijének további dija is jelzi az Uramisten elismerését, hiszen az operatőr, Máthé Tibor szintén a kitüntetettek között szerepelt. Varga István Dr. Wirth Ferenc 1912-1985 Elhunyt 1985. május 27-én dr. Wirth Ferenc, a kaposvári megyei kórház nyugalmazott osztályvezető főorvosa. Somogy megyében, Bala- tonszentgyörgyön született. Pécsett szerzett orvosi diplomát, 1937-lben avatták dőktorrá. Munkáját a kaposvári kórházban kezdte, és nyugdíjazása után a rendelőintézetben folytatta. Halála napjáig gyógyított. A kórházban több osztályon dolgozott. A belgyógyászati osztályra 1940-ben került. 1951-től itt volt megbízott, 1952-től pedig kinevezett osztályvezető főorvos. Két évig a kórházigazgatói teendőket is ellátta. Nyugdíjazásáig megyei szakfőorvos volt. A halk szavú, mindig nyugodt orvos nemcsak gyógyított: aktívan részt vett a medikusok oktatásaiban és az egészségügyi felvilágosító munkában is a TIT egészségügyi szakosztályának elnökeként. A Dunántúli Belgyógyász Társaságnak 30 évig volt aktív vezetőségi tagja. Számos előadása hangzott el tudományos fórumokon és több közleménye jelent meg szakfolyóiratokban. A gyakorló orvosok számára könyvet is írt. A Munka Érdemrend arany fokozatával és érdemes orvosi kitüntetéssel ismerte el munkáját társadalmunk. Csaknem 50 éves orvosi pályafutása alatt igen sok betegnek segítette a gyógyulását, s mindenkinek vigasztalást nyújtott. A betegeivel mélyen együttérző embert is tisztelték benne. Emlékét nemcsak kollégái és munkatársai őrzik meg, hanem azok is, akiknek segített visszaszerezni egészségüket. Barátsággal Zamenhof nyelvén A VIDÁM VÁNDOROK TERVEI Május végén tartotta új elnökségválasztó küldöttértekezletét a Magyar Eszperantó Szövetség Somogy megyei Bizottsága. Az öt évrői szóló beszámoló és a szavazások után Szilágyi Dezsőt, az ismét megválasztott elnököt kérdeztük: hol tart ma a megyében az eszperan- tisták munkája? — A Somogy megyei bizottság ezelőtt öt évvel alakult, akkor váltunk külön a Baranya megyei szervezettől. Tizenöt taggal kezdtünk, s azóta körülbelül százhúszon lettünk. A megyében hat helyen működik eszperantista csoport, most alakul a siófoki. Kaposvár déli iparvidékét az Édosz Művelődési Ház Kinizsi csoportja fogja össze, az észak- nyugati városrész észperan- tisltái pedig a megyei művelődési központ szabadidő- klubjában tevékenykednek „Gajaj Migrantaj”, azaz Vidám vándorok néven. A további létszámnövelés érdekében meghirdettük az egy plusz egy versenyt: amelyik csoport több új tagot toboroz, az jutalomban részesül. — Hogyan ítéli meg az elmúlt öt év munkáját? — Voltak kudarcaink is, melyeket a szervezet gyermekbetegségeinek tekintünk, a kezdet nehézségeinek. Utánpótlás híján például megszűnt a tanítóképző főiskolai csoportunk, eddig nem tudtunk a megyében vasutas szakosztályt szervezni. Jó kapcsolatunk van viszont a tömegszervezetekkel, szép eredményeket értünk el a nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok terén. Emlékezetes rendezvényünk volt tavalyelőtt a kaposvári ifjúsági találkozó. Ugyancsak jelentős vívmányként könyvelhetjük el, hogy az elmúlt tanévben — Somogybán először — megkezdtük az eszperantó nyelv általános iskolai oktatását. Ebbe jövőre a Toldi utcai mellett a Vörös Hadsereg úti általános iskolát is bevonjuk. Emellett arra törekszünk, hogy minden csoportban legyen nyelvtanításra vállalkozó személy, így megye- szerte rendszeresen tartunk nyelvtanfolyamokat. Pallós Istvánná, aki a szövetség országos elnökségét képviselte' az értekezleten, jó véleménnyel van a megyei bizottság munkájáról. — Igaz, Somogy az utolsó előtti megye volt, amelyik önállósította magát, de voltak itt korábban is eszpe- ramitisták, csupán a vállalkozó szellemű vezető hiányzott. Somogyi barátaink különösen jó eredményt értek el az eszperantónak a turizmusba való beszervezésében. — Három éve működik az Express utazási iroda' mellett; az Eszperantó Tours. Milyen előnnyel jár, ha valaki önökkel utazik? — A szervezetnek jó kapcsolatai vannak eszperantistákkal az összes szocialista országban. Ennek és a csereakcióknak köszönhető, hogy velünk olcsóbban lehet világot látni. Kaposvárról rendszeresen szervezünk utakat a szlovák paradicsomba, nyaranta pedig Albertéba, a bolgár tengerpartra. A Rodope hegységben kétszázötven személyes szállodája van a szervezetnek, ahol nemzetközi tanfolyamokat tartanák. — 1987-ben lesz száz éve, hogy Ludwik Lázár Zamenhof lengyel orvos megalkotta az eszperantó nyelvet. Milyen országos rendezvényeket terveznek ebből az alkalomból? — Idei munkatervünk szerint hazánk minden városában szeretnénk eszperantó csoportot létrehozni, valamint felkutatni azokat a régi eszperan tis Iákat, akik a szövetség megalakulása előtt egyénileg tevékenykedtek Magyarországon. A centenárium évében nagyobb szabású nemzetközi színházi találkozó lesz. A budapesti tavaszi fesztiválon az idén mär harmadízben rendeztünk hasonlót, ahol a magyar eszperantó színház is szerepelt, többek között Berek Kati, Gera Zoltán, Pécsi Ildiiké részvételével. Emellett különféle tudományos fórumokat szervezünk és számos új eszperantó kiadvány jelenik meg az évfordulóra. T. K. Az orvosetikai tanács jelentése Ülésezett az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdai ülésén megvitatta az Országos Orvosetikai Tanács jelentését az 1984- es etikai helyzetről. Megállapították, hogy az orvioseitiikai bizottságok munkája tovább stabilizálódott. Ezek a bizottságok megelőző és nevelő tevékenységükkel is hozzájárulnak annak javításához. Nagy jelentősége van (továbbra is a munkafegyelem, az ügyeleti rend betartásának, valamint a zsúfoltság csökkentését szolgáló szervezési intézkedéseiknek. U gyanakkor szóltak arról is, hogy —bár csökkenő mértekben — az etikai és a fegyelmi ügyek jelentős részét az orvosi ügyeletekkel kapcsolatos mulasztások teszik ki. E téren nagyobb eréllyel szükséges fellépni. Emellett széles körű egészségügyi felvilágosítással is elő lehet segíteni, hogy a lakosság minél kevesebbszer hívja ki indokolatlanul az orvost. Az ülésen rámutattak: az egészségügy jobb megismertetése s a lakosság érdekében is nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészség- ügyi felvilágosításra, az egészségnevelésre, az egészségügyi kultúra terjesztésére oly módon, is, hogy az arra illetékes intézmények, orvosok kezdeményezzenek vitát a közvélemény tájékoztatására. A hálapénz kérdéséről szólva megállapították ■ e változatlanul komplex társadalmi probléma megoldásának alapvető tényezője a megfelelő bérezés lehet. Az etikai vétségek száma kissé emelkedett 1984-ben, az orvosok létszámához viszonyítva 0,02 százalékot tett ki. a fegyélmi ügyeknél lényeges csökkenés tapasztalható, ezek aránya 0,03 százalék volt. Tovább csökkent a munkai egy elírni mulasztások — főként az orvosi segítségnyújtás elmulasztásának — száma, többször fordult elő viszont szakmai mulasztás, és viszonylag emelkedett az orvosi műhibák aránya. Orvosi titoktartás megszegése miatt nem kellett sem- etikai, sem fegyelmi ügyet tárgyalni. Az ülésen javasolták az orvosetikai bizottságoknak, hogy kiemelten foglalkozzanak az orvos—beteg, illetve az orvos—orvos kapcsolatokkal, azok etikai sajátosságéival, különös tekintette] a megelőzésre, a lakossági kapcsolataikban pedig fordítsanak nagy gondot az egészségügyi tájékoztatásra. Gazdálkodás a közművelődésben
