Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-30 / 125. szám
2 Somogyi Néplap 1985. május 30., csütörtök Gorbacsov-Craxi találkozó Tegnap a moszkvai Kremlben került sor Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Bettino Craxi olasz miniszterelnök találkozójára. Craxi kedden érkezett a szovjet fővárosba a szovjet vezetés meghívására. A konstruktív légkörű, átfogó és érdemi megbeszéléseken mindenekelőtt a nemzetközi helyzet legégetőbb problémáiról és a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Mint a tárgyalásokról kiadott közlemény megállapítja, a megbeszélések újólag megerősítették: a nemzetközi helyzet egész sorelemének különböző értékelése és megközelítése ellenére van lehetőség találkozási pontok keresésére és találására olyan fontos kérdésben!, mint a háborús veszély elhárítása, az enyhülési folyamat helyreállítása, . a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti párbeszéd elmélyítése. A Szovjetunió és Olaszország kész elősegíteni a kelet és nyugat államainak azonos irányba mutató erőfeszítéseit annak érdekében, hogy csökkenjen a nemzetközi feszültség. A Szovjetunió és Olaszország is a háborús veszély csökkentésére törekszik, s- úgy foglaltak állást, hogye. veszély csökkentése jelentős mértékben függ attól, síikerül-e konkrét megállapodásokat elérni a világűr miilitarizálásának megaza- dály ozásáról, a fegyverkezési hajsza megfékezéséről a földön, a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről, a hadászati stabilitás megszilárdításáról. Ezzel összefüggöm szovjet és olasz részről is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak a genfi szovjet—amerikai tárgyalásoknak, s a tárgyalások céljáról és tárgyáról januárban kötött megállapodás végrehajtása mellett emelnek szót. A genfi tárgyalásokon elfoglalt szovjet álláspontról szólva Mihail Gorbacsov rámutatott: a Szovjetunió kölcsönösen elfogadható megállapodásokra törekszik a tárgyalások témájául szolgáló mindhárom területen. Különösen fontos, hogy megbízható akadályt állítsanak a kozmikus térség mitttarizálásának útjába, ne engedjék megbontani a kialakult hadászati egyensúlyt. A külügyminiszterek által januárban meghat árazott cél elérésének maximális elősegítése érdekében javasolta a Szovjetunió, hogy a tárgyalások idejére állítsanak le a kozmikus csa- násméiő fegyverek kifejlesztésével kapcsolatos mindenfajta tevékenységet, fagyasszák be a nukleáris- rakéta fegyverkészleteket. Ez utón lehetne áttérni a hadászati fegyverzet, valamint a közép -ható tá volsá g ú eszközök jelentős mértékű csökkentésére. Ugyanezt a célt szolgálta a Szovjetuniónak az a döntése, amelynek értelmében egyoldalúan moratóriumot hirdetett meg közép-hatótávolságú eszközei telepítésére, és leállította egyéb válaszintézkedéseit Európában. Ha a másik fél is hasonló lépésekkel válaszolna a Szovjetunió jászámdékú döntéseire, akkor egészségesebb politikai légkör alakulna ki a genfi tárgyalások körül, s kedvezőbbek lennének a tárgyalási feltételek. Szovjet részről a tárgyaláson kifejezték azt a reményt, hogy Olaszország kiegyensúlyozottan és reálisan fogja megközelíteni ezeket az elvi jelentőségű kérdéseket, s ilyenek lesznek gyakorlati lépései is. Ez hozzájárulna — mindenekelőtt Európában — ahhoz, hogy visszafogják a nukleáris fegyverkezési hajszát. A megbeszélésen Bettino Craxi általános formában az erőegyensúly lehető legalacsonyabb szinten történő kialakítása mellett szállt síkra, s hangsúlyozta: Olaszország kész elősegíteni, ihlogy elérjék a genfi tárgyalások végső célját, a világűr militari zálásának megakadályozását, és a földön folytatott fegyverkezési hajsza megfékezését. Gorbacsov és Craxi egyaránt úgy foglalt állást, hogy elő kívánják segíteni az európai biztonság erősítése és az európai együttműködés folyamatának konstruktív folytatását. Azt a meggyőződésüket hangoztatták, hogy Európa lényeges és pótolhatatlan szerepet játszhat — és kell is, hogy játsszon — azoknak az utaknak a keresésében, ami ;- lyek az enyhüléshez vezetik vissza a nemzetközi kapó , > latokat. Ehhez széles körűen lehetne felhasználni a hetvenes évek értéke* tapasztalatait. A tárgyaláson elvi síkon megvitatták a felek a KGST és. az EGK kapcsolatainak helyzetét. Mindkét résziről úgy vélik, hogy e két gazdasági csoportosulás közötti együttműködés kialakítása hasznos lenne az általános európai helyzet megjavítása sziemponjtából. Meghatározott megközelítésbeli hasonlóság mutatkozott a tárgyalásokon a világ különböző részeiben maglévő feszültséggócok felszámolásával kapcsolatban, mindenekelőtt a Közel-Keleten és a közép- amerikai térségben kialakult helyzettel összefüggésben. Szovjet részről hangsúlyozták : megengedhetetlen a beavatkozás a közép- ameniikai államok — mindenekelőtt Nicaragua — belügyeibe, a politikai és gazdasági nyomás alkalmazása ezekkel az országokkal szemben. Nicaragua szuverén jogainak megóvása elvi jelentőségű. a nemzetközi kapcsolatok egész jövője, a szuverenitás és egyenjogúság élveinek megtartása szempontjából. Szovjet és olasz részről a tartós és igazságos közel- keleti béke megteremtése, a libanoni háború beszüntetése mellett foglaltak állást. Mihail Gorbacsov és Bettino Craxi elégedetten állapították meg, hogy aktivizálódtak a szovjet—oiasz kétoldalú kapcsolatok, köztük a politikai párbeszéd és konzultációk. Megállapodtak abban, hogy bővíteni fogják a kétoldalú kapcso latokat. A tárgyaláson megerősítették : kiegyensúlyozottabb alapon készek a 'kereskedelmi-gazdasági és műszaki- tudományos együttműködés fejlesztésére és korszerűsítésére. Az alapot ehhez a hosszú távú megállapodások szolgáltatják, köztük a tavaly aláírt, s az évtized végéig szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. __ Craxi olaszországi látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot. A meghívást köszönettel elfogadták. Szovjet részről a tárgyaláson jelen volt Nyikolai Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a miniszterelnök első helyettese, külügyminiszter. Craxi társaságában részt vett a megbeszélésen Giulio Andreotti olasz külügyminiszter. * * * Elégedetten nyilatkozott Mihail Gorlbacsowal folytatott őszinte és baráti légkörű megbeszéléséről Bettino Craxi, olasz miniszterelnök azon a sajtóértekezleten, amit szerdán tartott a szovjet fővárosban az olasz nagykövetségen. Pozitívnak értékelve megbeszélése eredményeit Craxi kijelentette: meggyőződtünk arról, hogy a Szovjetunió békére törekszik. Kifejtettük, hogy Olaszország érdekelt a szovjet—amerikai tárgyalások sikerében. Hozzátette: megérti a szovjet vezetés aggodalmát, hogy az amerikai „hadászati védelmi kezdeményezés” néven ismert űrfegyverkezési terv megvalósítása megbontja a kialakult erőegyensúlyt. Schmidt levele Kohl kancellárhoz Ne támogassa az űrfegyverkezést Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár utódjához, Helmut Kohlhoz, írott levelében határozottan elutasította, hogy az NSZK vagy Nyugat-Európa részt vegyen az Egyesült Államok űrfegyverkezési programjában. Schmidt mostani állásfoglalásának súlyát növeli, hogy korábban ő volt a NATO rakétatelepítési határozatának egyik kezdeményezője és mindvégig támogatója. A volt kancellár levelét a General—Anzeiger szerdai száma ismertette részletesen. Az amerikai programban való részvétel elvetését Schmidt több okkal indokolta. Először: az NSZK korlátozott pénzügyi eszközeit nem szabad megosztani az Egyesült Államokkal és a Franciaországgal történő technológiai együttműködés között. Az NSZK érdeke az, hogy Franciaországgal, s a többi nyugat-európai országgal törekedjék technológiai együttműködésre, nem kizárva abból a katonai jellegű kutatásokat sem. Másodszor: csak a 90-es években lesz megválaszolható az a kérdés, hogy az űrrendszerek védelme megfelelően biztosítható lesz-e. Addig viszont nem érdemes részt venni a felfokozott, érzelmekkel telített vitában. Harmadszor: Nyugat-Európa érdeke azt kívánja, hogy a rakéta-elhárító rendszerekkel kapcsolatos, 1972-es szovjet—amerikai szerződést tartsák fenn és fejlesz- szék tovább. Negyedszer: egyetlen amerikai kormány sem fog valódi beleszólást engedélyezni az NSZK-nak és Nyugat-Európának az esetleges technológiai eredményék felhasználásában. Ellenkezőleg, a nyugatnémet vállalatok gazdasági mozgás- szabadsága csak korlátozódna az amerikai űrfegyverkezési programban való részvétel nyomán. S végül, ötödször: ha az NSZK elszigetelten, a többi nyugat-európai országtól függetlenül vállalná az együttműködést az Egyesült Államokkal, akkor ez a Nyugaton belüli elszigetelődéséhez vezetne, amely — úgymond — megfelelne a Szovjetunió céljainak — írta Helmut Schmidt Kohlhoz intézett levelében. Lord Carrington Bonnban Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel tágyalt a NATO-tagállamok jövő heti külügyminiszteri találkozójának előkészületeiről. Hazafiak közt a salvadori őserdőben Joiateca kis falucska a salvadori hazafiiak által ellenőrzött területen. A harcosok reggeliznek. A reggeli: kávé és kukaricalepény. Az ebéd és vacsora — ugyanez. Nem sokkal kilenc után helikopter zúg el a falu felett, majd lőni kezdi a szomszédos földeket. Az ott dolgozó parasztok a legközelebbi fák alatt keresnek menedéket. Mi beszaladtunk a házba — így kezdődik a nyugatnémet Stem tudósítójának beszámolóija a polgárháborús országból. A tavasai választásokon a hazafiak nem vettek részt. A szavazás ismét a kereszténydemokrata Napoléon Duartét segítette az elnöki székbe. • Duarte korábban megígérte, hogy az öt éve tartó véres polgárháború befejezése érdekében tárgyal a hazafiakkal. S bár a hazafiak több ízben felszólították erre, Duarte — az Egyesült Államok által támogatott hadsereg nyomására — nem hajlandó a tárgyalóasztalhoz ülni. A „haláibrigádok” tovább gyilkolnak, és a hadsereg kíméletlenül lép fel mindenkivel szemben, akiről feltételezi, hogy egyetért a hazafiakkal. Aszfaltozott falusi út az erdő közepén. A fehér és okkersárga házfalak tele belö- vések nyomaival. Az üres aj tókereten és az elszenesedett gerendákon keresztül narancs- és banánbokrok látszanak. Amit a gránátok Kiképzés az őserdőben. A szabadságharcosok kis egységekkel támadják a hadsereg alakulatait. meghagytak, gyorsan birtok- toaveszi a trópusi növényzet. Az ország észaibi részén vagyunk. San Fernando, Toro- la, P.erquin, Arambala... szellemfalvaik. A hadsereg ezeket az elhagyott településeiket rendszeresen támadja, mindent felgyújt, ami a dzsungelharcosoknak hasznára lehetne. A falakat gyalázkodó feliratok borítják. A felkelők ugyancsak e „faliújságon” válaszolnak: „Katona, te szegény vagy. Gyere át hozzánk. Magukat védjék meg a gazdagok”. A parasztfiúk legtöbbje a hazafiak soraiban tanul meg ír- ni-olvasni... A kormányhadsereg stratégiája, a földek felégetése, az állatok leölése, a falvak feldúlása, a gazdálkodás meghiúsítása nem maradt eredmény nélkül. Az északi Morazán tartomány lakosságának egy része a szomszédos Hondurasba menekült, mások a salvadori városok táboraiban élnék. Akik mégis maradnak, kiteszik magukat annak, hogy a katonai őrjáratok elfogják, kihallgatják és megkínozzák. „Ha valakiméi például gyógyszert találnák, elég ahhoz, hogy az illetőt a felkelőkkel való együttműködéssel vádolják” — mondja egy öreg paraszt. Mélyen az őserdőiben. Valaki felkiált: „Harci repülő!” „Azonnal fedezékbe!” Az 5— 6 éve harcolók a levegő rezdüléseiből megérzik a közelgő gépet. Egy órával később megindul a támadás, holott a kormányzat és a hazafiák megegyezése alapján járványellenes oltásokra készültek ezen a vidéken. A k ormán yhadsereg ismét keresztülhúzta a számításokat. Manolo, a hazafiak kiképző tisztje eredetileg a salvadori hadsereg őrnagya volt és részt vett a Romero diktátor elleni 1979-es pucciban. Felismerte azonban a hadsereg korruptságát, majd később, amikor látta, hogy a szélsőjobboldal terror istáival paiktál, átment a szabadságharcosokhoz. Az utóbbi időben megváltozott a hazafiak stratégiája, amióta az amerikaink korszerű helikopterekkel látták el a hadsereget. „Visszatérünk az 1980-as stratégiához: vissza a falviakból az őserdőbe” — mondja Manolo. 1982/83-ban úgy harcoltunk, mint egy normális hadsereg, még nehéztüzérségünk is volt, amit zsákmányoltunk. Néha akár ezres egységeket is felvonultattunk. Erre ma is lenne lehetőségünk, de túl nagyok lennének a veszteségeink.” Ma kis, 10—15 főből álló egységekkel támadnak hol itt, hol ott az ország egész területén. Négy éjszakai utazás egy rizzsel megralkött teherautón. A hallgatag gépkocsivezető egyike a hazafiak „csendes munkatársainak”. A felkelők az általuk ellenőrzött terület határán elbúcsúznak a tudósítótól. A következő falu már a kormányhadsereg kezén van. A katonák semmiben sem különböznek az erdei harcosoktól: egyszerű parasztfiűk. Azaz mégis mások: sokan közülük nem ismerik a betűket, hozzátartozóik sem. Ha elesnek, a hadsereg a családnak csak akkor fizeti meg a koporsót és a gyertyákat, ha a kérvényt meg tudják írni. G, I.
