Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-24 / 120. szám

1985. május 24., péntek Somogyi Néplap 5 Műterme - a természet kilencven éve született Zaksányi Lajos festőművész A tárlat a környező ter­mészeti szépségekre is fel­hívja a Látogatók figyelmét, szelíd dombok, Ligetek, az erdőn átsuihamó fény, a Ba­laton különös hangulata, a kerti virágok színpompája újra- és újrafestve sem vál- ták unalmassá a mester szá­mára. Mindig élménnyel nyúlt az ecsethez, hogy pa­lettáján kikeverje a meghitt hangulatok pasztellszíneit. Sosem volt műterme — ahogy tegnapi beszélgetésünkön el­mondta, a természet kárpó­tolta érte. Kilencvenedik születés­napja alkalmából a megyei tanács közművelődési díjával tüntették ki, ezt Tóth János adta át a jókívánságokkal egyetemben. A nagyközség elismerését, egy emlékplaket- tet Pápa Imre tanácselnök nyújtotta át az idős mester­nek. H. B. A festői Somogy szülötte, özigazgatásilag még a me- yéhez tartozott Szigetvár, hol gyerekéveit töltötte, de lár Csurgón fejezte be a Olgán iskolát. A kilencven sztendős Raksányi Lajos istőművészt tegnap a népes salád, a közeli hozzátarto- ók, a nagyiközség művészet- ártoló közönsége köszöntöt- i azon a kiállításon, mé­ret a Csokonai művelődési özpontban rendeztek az vforduüó alkalmából. Szü- ífalujaként szereti Csurgót, íely nemcsak otthont adott eki, hanem a gimnázium­án bontakoztathatta ki ta- ári tevékenységét is. Taní- >tt és nevelt. A szépre nyi- gatta a gyerekek értelmét ; szívét. Csurgó (festőjét az ünnepi kiállítás megnyitóján a he­lyi pedagóguskórus dalcso- korraíl köszöntötte, üdvözöl­ték a diákok is, majd Tóth János, a megyei pártbizott­ság titkára méltatta a sok évtizedes pedagógusi és fes­tőművészi tevékenységét. — Ez a pálya nagyszerű bizonysága annak, hogy egy jeles kuLtúrhistóriájú dunán­túli településen a művészi és a tanári küldetés együttes vállalása is hozhat nagysze­rű kiteljesedést. A közvetlen környezetben fedezte föl és ábrázolta mindazt az érté­ket, amellyel egyszersmind tovább gazdagította ezt az otthonos világot — mondta Tóth János. A szónál pontosabban feje­zik ki művészetét képei. A kiállítás, melyre a helyi gyűjtők, intézmények adták kölcsön Raksányi Lajos ké­peit és maga a művész is tett hozzájuk, nem öleli fel életművének legjelentősebb alkotásait, csupán ízelítőt ad egyéni festészetéről, jól mu­tatja, milyen témák vonzot­ták figyelmét. Csurgó kime­ríthetetlen festői témája, ma is egy megkezdett képe a bi­zonyíték rá s arra, hogy magas kora ellenére sem szűnt meg benne az alkotó kedv. HÉTVÉGI A hétvégi programok zö­me a gyermeknap jegyében zajlik. Számos kulturális in­tézmény kedveskedik leg- f iatalabb jainknak színes műsorral. Ma délután három óra­kor nyitják meg Gyermek­tükör ’85 címmel a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban a megyei képzőművészeti és iparművészeti gyermekpá­lyázat kiállítását. Ugyanitt öt órakor város-városkör­nyéki kiubtalálkozó kezdő­dik, mélyet Virág Csaba pantomimműsora, vetélke­dő, táncház és diszkó tesz változatossá. Szombaton tíz órakor a Fekete István ter­mészetvédelmi vetélkedő városi döntőjére kerül sor. A Latinca Sándor Műve­lődési Központ ma este Itat & fél feilanic órakor a Kap­csoltam Korda Györgyöt cí­mű műsorával várja az ér­deklődőket, melyben a szó­rakoztató műfaj több hazai és külföldi előadója szere­pel. Szombaton délelőtt tíz óraikor Szekszárdon a Pün­kösdölő című gyermektánc­bemutatón megyénket a nívódíjas Somogyi Aprók képviselik. A bemutatón Ba­ranya, Somogy és Tolna me­gye 15 gyenmektánccsoport- ja vesz részt. Vasárnap a kirándulni vágyó gyerme­keknek is kedvez a prog­ram : kerékpártúra indul reggel fél kilenckor a Kini­zsi általános iskola elől, az úticél a Deseda, Swierkiewicz Róbert alkotása zeli művészltelepre. Holnap este nyolc óraikor Henry Moses és a Musical Naviga­tors együttes koncertjén tapsolhat a felnőttközönség. A tahi művelődési köz­pont gyermeknapi ajándéka B, pénteken délelőtt fél ti­zenegykor kezdődő Berci a palotában című gyermek- műsor lesz, az „idősebb” korosztály pedig szombatom nyolc árakor ifjúsági bálon vehet részt, melynek közre­működője a Bonbon együt­tes. A segesdi sportpályán hol­nap fél négy órakor a szü­lői munkaközösség ajándé­kaként a Póló együttes mű­sorát élvezhetik a fiatalok, Homokszentgyörgyön pedig délután két óraikor játszó ■ hálz szolgálja szórakozásu­kat a művelődési központ­ban. A barcsi gyermeknapi rendezvény szombaton a Móricz Zsigmond művelődé­si központban két órakor a Póló együttes Mesebolt cí­mű zenés műsorával kezdő­dik, melyet aszfaltrajzver­seny, mesefilmek vetítése, valamint táncház követ, majd diszkó zár. A nagyatádi Gábor An­dor művelődési központ szomboton két óraikor ki­rándulást szervez fiatalok­nak a parkerdőbe és a kö­A fonyódi Karikás Fri­gyes gimnázium ‘ kollégiu­mában ma este fél nyolc­kor a helyi Szabó Ferenc Zeneiskola tanárai adnak hangversenyt. A műsorban Händel, Mozart, Schumann, Chopin, Liszt és Szabó Fe­renc művei hangzanak el. Vasárnap 11 órakor á bog- Lárlellei Kék és Vörös ká­polnában a Veszprémi Egy­házmegyei Múzeum egyház­művészeti (kiállításának megnyitására kerül sor, szombaton öt órától pedig Horváth János festőművész kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a Tóparti Ga­lériában. Swierkiewicz Ró­bert festőművész tárlata a Somogy megyei Múzeumban ma délután öt órától várja az érdeklődőket. DIÁKOK ­Egy országos pályázat somogyi nyertesei A tavaszi ünnepek után találkoztam a Magyar Népművelők Egyesülete budapesti szervezete, a fő­városi tanács és több bu­dapesti szervezet közös pá­lyázatának két első díjas somogyi résztvevőjével. Po­litikai ünnepeink tartalmi és formai megújítására kaptak ösztönzést a pályá­zat résztvevői, köztük: Kissné Fehér Gizella és Nógrádiné Bocs Lujza, a kadarkúti általános iskola nevelői, a helyi id. Kapoli Antal művelődési ház szakkörvezetői. — Politikai ünnepeink tartalmasabbá, színesebbé tételére miért épp pedagó­gusok jelentkeztek a pályá­zatra? — Az oktatási intézmé­nyekre fontos feladat hárul a politikai ünnepek meg­rendezésében, nemcsak Kadarkúton, hanem szerte az országban. A pedagógus pályázók magas száma is ezt bizonyította. Nálunk hagyománnyá kezd válni, hogy bevonjuk a műsorok összeállításába a tanulókat is, számítunk öntevékeny­ségükre. Ünnepeink a gye­rekekhez szólnak, életkori sajátosságuknak meghatá­rozó szerepe van. A haza­fias nevelés fontos része az évfordulókra emlékezés. A pályázatra forgatókönyvet készítettünk — az itteni gyakorlat alapján — az ünnepségek tartalmi és formai követelményeiről. — Milyen új elemeket tartalmaznak az iskolai ün­nepségek? — Elsősorban szimbólu­mokban gondolkodunk. A gyerekek gazdag fantáziá­jára 'iis sokat bízunk. Ők elfogadják, sőt hitelesítik, hogy Gábor Áron rézágyú­ja az a tárgy, amelyet épp színpadra viszünk. Az ara­di vértanúkat tizenhárom égő gyertya jelképezte, a különleges hangulat pedig érzékeltette, hogy kegyelet­tel emlékezünk. — Érzelmekre igyekez­nek hatni, látványos ren­dezéssel és sok szereplővel a hatás fokozható. — A gyerekek alkotó képzeletére és érzelmeire alapozva komponáljuk meg ünnepi műsorainkat. A szereplők száma olykor meghaladja a hatvanat is. — Sikerült elfogadtatni itt helyben is újító törek­vésüket? — Május 1-re a régi ma­jálisok hangulatát igyekez­tünk fölidézni, ez csak részben sikerült. A gyer­meknapon szeretnénk be­vonni az ünneplésbe a szü­lőket is, számítunk cselek­vő részvételükre. — Az iskolai ünnepségek új légköre vajon hatással van-e a községiekre? — Ezeken is részt vesz­nek tanulóink, de a hagyo­mányos formában. Egy-két szavalat, énekkar, nép­tánc ... Ha fölkérnek bennün­ket, szívesen közreműkö­dünk a községi rendezvé­nyek szervezésében is. Lép­ni kell — úgy érezzük. A díjnyertes pályázók közül Kissné Fehér Gizel­la az idősebb, tíz éve tanít, Szombathelyen végzett a népművelés—magyar sza­kon. Munkatársa, Nógrádi­né Pócs Lujza két éve áll a katedrán, ő Pécsen vég­zett, magyar—történelem szakos. A beszélgetés során megtudtuk róla, hogy rendszeresen részt vesznek különböző pályázatokon. Most egy újabbra készül­nek. Horányi Barna A másik Diadalszkij Stempliember Kát Diadalszkij t láthat Majakovszkij Gőzfürdő című szatirikus sci-fijében a ka­posvári néző, ha különböző időpontokban nézi ímeg az előadást.Diadalszkijt Máté Gá­bor is játssza, laki egyeltlen napi próbával és tanulással jutott a figura birtokába és beugrással mentette meg a produkciót. A kitűnő színész a diadalszkijókban lap­pangó idiotizmust növeli félelmessé. A majakovszkiji műben is talányos a figura múltja: nem lehet tudni, mely irányzatnak volt a 'képviselője a forradalomban. A pol­gárháborúban minden bizonnyal valahol a hadtáp körül lebzselhetett, hogy kényelme és élelme mindig biztos legyen. Máté a fi­gura hátrányait, középen elválasztott, sza­bályos fésűnyomokat mutató (hajával is jel­lemez. Mezítelen — nem annyira gyermeki, inkább ostoba kifejezésű — arcában tévedés a bajusz. Hatalmassá kerekedett, dül'ledt szeme mögött üresség. Nehezen jár lúdtal­pain, melyeken azonban mégis szilárdan áll egy világrendben, s csak akkor kezd keljfeljancsiként imbolyogni, amikor egy másik, minőségileg új világrend képviselő­je jelenik meg közöttük: a kommunizmus­ból érkező küldöttnő. Eleven stemplet asszociál a nézőben. S mint tudjuk, az aktákra nyomott bélyegző nyomot hagy... Diadalszkij maradandó nyomot hagy mindaddig minden koron, amíg nyomatéknak őt lelhet .használni: amíg kell a stempliember. Pedig — és Máté Gá­bor jól játssza el ezt is t— ennek az idejét­múlt figurának még néhány épkézláb mon­datot összehozni .is verejtékes, képességeit .meghaladó feladat. Mint a műveletlen, vagy kevésbé művelt ember általában, szeret íróikra hivatkozni — akiket minduntalan összetéveszt, gyakran használ idegen szava­kat, s mindig rosszul. Máté az írott szö­vegen túltesz avval, hogy ez a Diadalszkij — talán mert így tartja elegánsnak — a Máté Gábor smink nélkül kettős mássalhangzókat egynek ejti: viia­mos, sómitmandő slíb. Krédója: „A szocia­lizmus számvitel!” Mégpedig olyan számvi­tel-, amelyben a bevétel az ő zsebét hizlal­ja. Házassága is a mimikrihez kell: mel­lette kitartó feleségét nem tekinti partner­nek, csak ügyfélnek. Ha magyar volna — s az is! — azt mondhatnánk róla: új­dzsenltrizmus jegyeit viseli, és hitblzomá- nyánák tekinti a szocializmust. A színész chapttini, rajkini , és ■latinovitái gesztusokból, hangszínekbőil teremti jelleg­zetesen sajátjává a figurát. L.L.

Next

/
Thumbnails
Contents