Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

2 Somogyi Néplap 1985. május 23., csütörtök Radzsiv Gandhi sajtóértekezletet tartott Szovjet—indiai dokumentumok Véget ért a NATO hadiigyminiszteri ülése A genfi tárgyalásokról alig esett szó A Szovjetunió és India gazdasági kapcsolatait szabá­lyozó íkét fontos dokumentu­mot írtak alá szerdán a Kremlben. A két ország közötti gaz­dasági, kereskedelmi és mű­szaki-tudományos együtt­működés 2000-ig szóló fő irányait kijelölő, valamint a gazdasági és műszáki együtt­működésről szóló megállapo­dásokat Mihail Gorbacsov, az SZKP ,KB főtitkára, és a hivatalos baráti látogatá­son a Szovjetunióiban tar­tózkodó Radzsiv Gandhi, in­diai miniszterelnök látta el kézjegyéivel. Az aláírásnál jelen volt Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a miniszter­tanács elnöke, valamint a Radzsiv Gandhi kíséretében lévő személyük. A Szovjetunió és India több mint három évtizedes barátsága ikiáltla az idők próbáját, mindkét fél an­nak további erősítésére és elmélyítésére törekszik — hangsúlyozta Radzsiv Gandhi indiai kormányfő moszkvai sajtóértekezletén, amelyen a szovjet vezetőkkel folytatott A szudáni minis zte r elnök állítása szerint országának és Egyiptomnak minden ál­lamszerződését hamarosan eltörlik. Azok a szerződések, amelyek Dzsaafar Nimeri tizenhat éven át tartó or- száglása alatt születtek a két ország: között, nem tük­rözik a népakaratot, ennél­fogva szudáni részről ér­vénytelennek tartják őket — jelentette ki Gazuli Da- fallah, a hivatalnokkormány vezetője. A kormányfő a Saudi Ga­zette című angol nyelvű szaúd-arálbiai lapnak nyi­latkozott. A nyilatkozatból nem derült ki, hogy a szer­ződésrendszer általi össze­kapcsolt két Nílus-völgyi országnak közelebbről 'mi­lyen paktumai — ahogy Da- falllah most mondotta — „komédiák”. Szudánnak és Egyiptomnak 1976 óta köl­csönös „védelmi szerződé­se”, 1982 óta pedig úgyne­vezett egyesülési államszer­ződése van. A katonai pak­tum esetleges felmondása főleg az Egyesült Államok körzeti érdekeit sértené. Az egyesülési állaimszerződés felbontása sérelmes lenne Egyiptom számára, amely eddig jó arcot vágott a volt elnök, Dzsaafar Nimeri megbuktatása óta bekövet­kezett fejleményekhez, így Szudán és Líbia közeledé­séhez is. Nimeritől, amikor a diktátor Egyiptomban tar­tózkodott, népi megmozdu­Eanes Peringben Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök üdvözölte teg­nap Peking központjában, a Nép Nagy Csarnoka előtt a Kínába látogató első portu­gál elnököt, Antonio Eanesl. Az ünnepélyes fogadás után a Nép Nagy Csarnokában került sor a két politikus tárgyalásaira. Eanes látogatása azért fi­gyelmet érdemlő, mert mi­után Peking és London ren­dezte egymással Hongkong ügyét, esedékes a kínai te­rületen levő, portugál köz­igazgatású Macau visszake­rülése Kínához. megbeszéléseket szívélyes légkörűnek nevezte. Gandhi megállapította: In­dia — a Szovjetunióhoz ha­sonlóan — fellép a fegyver­kezési hajsza megfékezéséért, annak a Világűrre történő kiterjesztése ellen. Nagyra értékelte, hogy a Szovejtunió az élső perctől támogatta a hat ország állam- és kor­mányfőinek új-delhi nyilat­kozatában megfogalmazott javaslatokat. A szovjet—indiai gazdasá­gi kapcsolatokról Gandhi megállapította, hogy azok eredményesen fejlődnek és további lehetőség van bőví­tésükre. Ezt szolgálják a kedden aláírt magállapodá­sok is. Az egyik megállapo­dás fontos ipari létesítmé­nyek építésére vonatkozik: a Szovjetunió egymillliárd ru­bel értékű hitelt nyújt In­diának szoyjet áruk és szol­gáltatások vásárlására, hogy hozzájáruljon a gép­gyártás, az energetika, az olaj- és szénbányászat fej­lesztéséhez. A másik meg­állapodás meghatározza a Szovjetunió és India együtt­működésének fő Irányait 2000-ig a népgazdaság, a ke­lások után ideiglenes kato­nai tanács vette át a haltai­mat áprilisban, a tanács pe­dig ügyvezető polgári kor­mányt nevezett később ki. Nyilaik ozatábairi Dafall'ah most közölte,' hogy az olaj­termelő araib országoktól se­gélyt kért a súlyos gazdasá ­gi gondok lenyhítésére. Ami Egyiptomot illeti, Daifallah hangoztatta, hogy ha szer­ződéseiket „hamarosan” el­törlik is, kapcsolatuk „kü­lönleges jellegű” marad. Megerősítette, hogy új ala­pokra akarja helyezni aiz új vezetés Szudán és Líbia. Szudán és Etiópia, illetve Szudán és a világhatalmaik viszonyát. Etiópia ügyében Dafalláh akadályokat lát annyiban, amennyiben a nem iszlám déli felkelők ott. kerestek támaszt, miközben Szudán az eritreai szaka- dáír mozgalmakkal tartott kapcsolatot. A miniszterelnök úgy vé­li, hogy Szudán az eddiginél kiegyensúlyozottabb kap­csolatokra törekszik egy­részt az Egyesült Államok­kal — amelynek Nimeri ide­jén ez az ország szinte a csatlósa volt — másrészt a Szovjetunióval, amellyel viszont Nimerd tönkretette országának korábban gyü­mölcsöző összeköttetéseit. Belpolitikai ügyekről szól­va Dafalláh bízi-k abban, hogy a haderők — amint ígérik — egy év .múltán át­adják a hatalmat a polgári politikusoknak. reskedelem, a tudomány és technika területén. Ugyan­csak szóiba ikerült, hogy in­diai vállalatok esetlég részt vehetnének szovjet beruhá­zásokban. Kérdésekre válaszolva Radzsiv Gandhi jónak' minő­sítette India és az Egyesült Államok kapcsolatait: országa legfőbb kereskedelmi part­nere is az Egyesült Álla­mók. E kapcsolatoknak a bő­vítésére törekszenek, s re­mélik, hogy Gandhi wa­shingtoni látogatásának eredményeként az Egyesült Államok további technológi­ai és műszaki segítséget fog nyújtani Indiának. Mint közölte, a Reagan elnökkel folytatandó tárgyalásain fel kívánja vetni a Washington segítségével megvalósuló nagyarányú pakisztáni fegy­verkezést, válamint a Pand- zsá'b államiban működő szikh szákadároknak nyúj­tott amerikai támogatás problémáját. Indiát nyugta­lanítja, hogy Pakisztán egy­re közelebb kerül az atom­fegyver előállításához, s az Egyesült Államok szemet húny e tény felett. Gandhi elmondta, hogy a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon felmerült az Afganisztán körüli helyzet, valamint a Kínához fűződő kapcsolatok kérdése is. „Az előbbivel kapcsolatban köl­csönösen tájékoztattuk egy­mást álláspontunkról, meg­hallgattuk az afganisztáni helyzetről és az Afganisztán­nak nyújtott segítségről szó­ló beszámolót” — .mondotta, Kölcsönös tájékoztatásra került sor a Kínához fűző­dő kapcsolatok kérdésében is. Szovjet részről egyebek között ismertetést adtak a szovjet—kínai konzultációk­ról. A kíséretében levő egyik újságíró kérdésére válaszol­va Gandhi emlékeztetett ar­ra, hogy nemrégiben a Szov­jetunióban járt az ország hadügyminisztere, aki gyü­mölcsöző tárgyalásokat foly­tatott partnereivel. Jelentős mértékben javult a Szovjet­unió és India együttműkö­dése katonai területen is — mondotta az indiai minisz­terelnök. * * * A nap folyamán Radzsiv Gandhi újabb megbeszélést tartott Mihail Gorbacsowal, az SZKP KB főtitkárával, amelyen folytatták a kétol­dalú kapcsolatok kérdésének és az időszerű nemzetközi problémáknak a megvitatá­sát. Délután az indiai minisz­terelnök részt vett azon az ünnepségen, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy Moszkvában teret neveztek él Indira Gandhi asszonyról, az indiai nép tragikus kö­rülmények között elhunyt ki­emelkedő vezetőjéről, Rad­zsiv Gandhi édesanyjáról. Az előzetes tervek szerint ma Radzsiv Gandhi vidéki körútra indul. Tegnap kora délután vé­get ért a NATO-országok eredetileg kétnaposra ter­vezett hadügyminiszter,i ülé­se. A miniszterek jóváhagy­ták a katonai bizottság ál­tal kidolgozott hosszú távú fegyverzetfej leszté&i tervet. Ez húsz évre elvi irányokat jelölt ki a hagyományos fegyverek korszerűsítésére. A közlemény a NATO szo­kásos érvelését hangoztatja az állandó fegyverkezés igazolására: a Varsói Szer­Új ro­vó I osztották Husákot Gustav Husákot, a CSKP KB főtitkárát, a Csehszlo­vák Nemzeti Front Közpon­ti Bizottságának elnökét újabb ötéves hivatali idő­szákra szerdán ismét Cseh­szlovákia köztársasági el­nökévé választották. A szö­vetségi gyűlés két kamará­jának képviselői a prágai vóir történelmi Ulászló-ter- mében titkos szavazással egyhangúlag szavaztak Gus- .táv Húsúkra, a CSKP és a nemzeti front közös jelölt­jére. A megválasztott köztár­sasági elnök ünnepélyesen letette a hivatali esküt, amelyet a hagyományoknak és az alkotmány előírásai­nak megfelelően áléírásával is megerősített. Guistáv Húsúk köztársasá­gi elnökké történt megvá­lasztása után a prágai vár udvarán rövid katonai dísz­szemlét tartottak, majd az államfő a prágai vár spa­nyol-termében fogadási adott a szövetségi gyűlés képviselői és a meghívott vendégek számára. ződés fölényben van a ha­gyományos fegyverek terén, - és ezt „ellensúlyozni kell”. Egyebekben a hadügymi­niszterek ismét megerősítet­ték: a nyugiait-európái raiké- tatelepítéseket mindaddig folytatják, amíg megállapo­dások ezt fölöslegessé nem teszik. A genfi tárgyalások állásáról alig esett szó. A köziem,ény nem tesz említést az amerikai „ha­dászati védelmi kezdemé­Kéthónapos szünet után ismét helyet foglalnak a diplomaták a bécsi Hofburg- palota tárgyalóasztalainál. Megkezdődnek a két- és többoldalú megbeszélések, plenáris üléseket tartanák, javaslatok és ellen javaslatok követik egymást. Sajnos, egy­általán nem csodálható, ha e szófordulatok, kifejezések túl ismerősen csengenek, hi­szen ma az osztrák főváros­ban folyó közép-európai had­erőcsökkentési tárgyalások immár 36. fordulója nyílik meg. Több mint egy évtized alatt harminchat forduló — kéz­zelfogható eredmény nélkül. Hiába nyújtottak be a tár­gyalásokon részt vevő szocia­lista országok a legutóbbi, március végén befejeződött fordulón újabb, kimondot­tan a kompromisszumkeresés szándékával kidolgozott in­dítványt, hogy a megrekedt megbeszéléseket kimozdít­sák a holtpontról. Megfele­lő nyugati válasz hiányában nem történhetett valódi elő­relépés. Az említett javaslat egyébként — felismerve, hogy egy átfogóbb, hosszú távú csapatcsökkentésről rendelkező egyezmény kidol- kozása a jelenlegi nemzet­közi légkörben nem tűnik reálisnak — egyfajta „kor­látozott megállapodás” meg­kötését szorgalmazta. Ennek értelmében első lépésként a két nagyhatalom vonna ki megadott nagyságú haderő­ket a közép-európai térség­ből (az Egyesült Államok 13 ezer, a Szovjetunió pedig 20 ezer katonát), emellett mind­két fél befagyasztaná itt ál- lomásoztatott haderőinek lét­számát, s itt tárolt fegyver­zetének mennyiségét. A nyugati reagálás, enyhén szólva, vegyes volt. A nyu­gatnémet külügyminiszter Rövid tűzszünet után teg­nap ismét harcok robbantak ki a libanoni síiták többsé­gét tömörítő AMAL mozga­lom és a nyugat-bejrúti me­nekülttáborokban élő pa­lesztin harcosok között. A nyezésről”, noha az vezető helyen szerepelt a tanácsko­záson. A helyzet változatlan e téren az atomtervező cso­port luxemburgi ülése óta: a legtöbb nyugat-európai szövetséges elvileg támogat­ja ugyan az amerikai űr- fegyver-kutaitásokat, de sa­ját részvételükről egyelőre nem tudnak nyilatkozni. Franciaország és Norvégia már korábban elutasította a részvételt. üdvözölte a kezdeményezést, mint az előrehaladás érde­kében tett komoly erőfeszí­tést, Washingtonból és a brüsszeli NATO-központból azonban többnyire elutasító vélemények röppentek fel. Végül is semmilyen érdemi választ nem terjesztettek elő. Így az utolsó forduló befejezésekor a bécsi tár­gyalások ügye csaknem ugyanott állt, ahol nem sokkal az 1973-as nyitás után. A jelek szerint a NATO-országok képviselői változatlanul a két, nemcsak terméketlennek, de egyene­sen gátlónak bizonyult vita­témát, a csapatlétszámok és a majdani esetleges egyez­mény ellenőrzésének kérdését ismételgetik. Ehhez azonban előbb valamilyen egyezségre kellene jutni, hogy értelme legyen az ellenőrzés részlet- kérdésein rágódni! A szocialista tárgyalófelek álláspontja továbbra is az, hogy — ha csak részleges megállapodásokkal is, de — végre megindítsák a tényle­ges csapatcsökkentési folya­matot, s ezzel kijuttassák a zsákutcából a lassan marato­ni hosszúságúra nyúló bécsi megbeszéléseket. Ugyanez az álláspont érvényesül egyéb­ként más tárgyalási fórumo­kon is. Stockholmban például épp a napokban terjesztett elő az NDK, Csehszlovákia és a Szovjetunió képviselője új javaslatot a hadgyakorlatok előzetes bejelentéséről. Hi­szen voltaképp nem annyira a helyszín a lényeges; a kez­dőlépésről meg lehet egyez­ni Bécsben, Stockolmban, Genfben vagy a New York-i ENSZ üvegpalotában. Ami a fontos lenne: az elhúzódó vi­ták helyett végre szerződések és kötelezettségvállalások szülessenek. Sz. G. muzulmán erők közötti tesitvérhiarcot tovább mélyí­tette, hogy a Bejrút környé­ki hegyeikből ágyútűz zú­dult a déli városrészekre, ahol az AMAL csapatössze- vonásokat hajított végre. Pertini olasz köztársasági elnök kétnapos hivatalos látogatást tesz Argentínában. A ké­pen Pertini (középen) Alfonsin argentin elnök társaságában. Hamarosan törlik Szudán és Egyiptom államszerződéseit Kijutni a zsákutcából Ágyútűz zúdult Bejrútra

Next

/
Thumbnails
Contents