Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

| AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A legszebb vásárfia A Varsói Szerződés Katonai Tanácsának ülése Tegnap folytatódott a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői Katonai Tanácsának ülése. A budapesti tanácskozáson Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsalja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka elnökölt. A VSZ-tagállamok delegációinak tagjai este a Magyar Néphadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel, valamint Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttesének ünnepi műsorát tekintették |meg az MN Művelődési Házában. (A küldöttségek ma (jubileumi hadtudományi konferencián vesznek részt. A Varsói Szerződésnek az elmúlt három év­tized alatt betömött szerepéivel és továbbfejlesztésének kér­déseivel! foglalkoznak. Javul Kaposváron a vízellátás Törpe vízmüvek nagy feladatok előtt ÚJ KUTAT FÚRNAK KADARKÚTON Száz esztendeje is vásár volt Budapesten, 1885. má­jus 2-án nyílt meg a hazai ipari és mezőgazdasági ter­mékeket bemutató országos kiállítás a fővárosban. Mától is vásár lesz; megnyitja ka­puit a 81. Budapesti Nem­zetközi Vásár, a beruházási javak felvonultatója. Hazánk és huszonhét ország, vala­mint Nyugat-Berlin majdnem kétezer kiállító cége van je­len a kapcsolatteremtés, -tartás, s persze, az üzlet reményében. Üzlet. Tavaly — amint az a rendező Hungexpo kérdőíves fel­méréséből kiderült — a kül­földi kiállítóknak több mint a fele kötött konkrét üzleti megállapodást a vásár ideje alatt. Ami nem kizárólagos tanúsítója, de egyik igazoló- ja a hasznosságnak, az áruk és ismeretek célszerű cseré­jének. Erre a hasznosságra, cserére a mostani alkalom sem kínál a tavalyinál ke­vesebb esélyt, sőt sokak vára­kozása szerint többet, hiszen a külföldi kiállítók — mivel az MSZMP XIII. kongresszu­sa megerősítette a gazdasági reformfolyamatot, mivel ki­alakítás alatt áll a népgazda­ság hetedig ötéves terve — a kereslet élénkülésével, az üzleti lehetőségen Nevelésé­vel számolnak. Ennek a megítélésnek egyik, nem mellékes bizo­nyítéka, hogy jelentősen nö­vekedett a beruházási javak szakvásárán résztvevő cégek száma például a Szovjetunió­ból, Lengyelországból, Bul­gáriából; a tőkés partnerek közül a legnagyobb csopor­tot a Német Szövetségi Köz­társaság, illetve Ausztria vál­lalatai alkotják. Tizennégy fő árucsoportban vannak je­len a kőbányai vásárköz­pontban azok az apró — lásd műszeripar — vagy éppen terjedelmes — lásd jármű­vek, fémmegmunkálás — esz­közök, amelyek nem okvetle­nül a világ mai technikai, technológiai csúcsaihoz kap­csolódnak, ám amelyek a magyar népgazdaság jelenlegi igényei és lehetőségei köze­pette a meglevőnél többet, jobbat, mást, azaz célszerűb­bet, gazdaságosabbat, hatáso­sabban alkalmazhatót teste­sítenek meg. A tizennégy fő árucsoport­ból — nem érdektelen a fel­sorolás: energetika, erősára­múipar, műszeripar,* híradás­technika, optika, bányászat, vegyipar, fémmegmunkálás, kohászat, építőipar, jármű­ipar, vízgazdálkodás, anyag- mozgatás, munkavédelem — a legnagyobb terület a jár­műiparé, utána a fémmeg­munkálás különböző eszkö­zeié,' s a teljes mustra le­hetséges összterülete 98 ezer ' négyzetméter. Ami több, mint tavaly volt, mégis, a vásár zsúfoltságát okkal igye­keznek csökkenteni azok a törekvések, amelyek szorosan illeszkedő logikai láncra kí­vánják felfűzni a BNV-t és a különböző — az idén a már áprilisban megrendezett és a későbbi hónapokban sorra kerülő — szakkiállítá­sokat. Következik az előbbiekből, hogy indokoltan jelöltek meg a rendezők súlypontokat a május 30-ig tartó, öt szakmai napot magába foglaló be­mutató legfőbb céljaiként. E súlypontok között ott leljük például a műszaki kutatás és fejlesztés, az innovációs te­vékenység, az energiaprogram friss, eredményeinek köz­szemlére tételét, de, a súly­pontokhoz kötődik az opti­mális importlehetőségek ke­resése, vele egy gyékényen a hazai termelők exportkínála­tának bemutatása, a szakmai orientáció erősítése, s így to­vább. Aligha tévedünk, ha feltételezzük: a forintban, dollárban, rubelben, árucse­re-megállapodásokban meg- foghatóvá lett üzletéket is a legszebb vásár­fia valójában ezeknex a Í-* jékozódási, ismeretszerzési, összevetési, összemérés! lehe­tőségeknek és tapasztalatok­nak a leszűrt eredménye és hatása egy-egy szakemberi agyban, alkotói közösségben, termelőhelyi kollektívában. Kilencszáz esztendőnél régebbről, 1055-ből — legko­rábbi hiteles, magyar szókat is tartalmazó oklevelünkből, a pannonhalmi apátság ala­pító leveléből — már írásos emlékünk van vásár, akkori betűhűséggel uasara kifeje­zésünkről. Eleink uasara a maga idejében, a maga kör­nyezetében bizonyosan nem volt kisebb jelentőségű, fon­tosságú, mint az a sok-sok, mely évtizedek, évszázadok alatt követte, hiszen minden nemzedék fölismerte — ha olykor hosszabb, rövidebb időre félre is tette gyakor­latát — az áruk teremtette emberi kapcsolatok, érintke­zések, tapasztalat —, írhat­juk úgy is, tudáscserék je­lentőségét, azt a szerepét, ha­tását a vásárnak, hogy míg az emberek kereskednek, ad­dig kardjuk a hüvelyében marad. Bertrand Rüssel iga­zát igenelve érthetjük erre a vásárra és a vásárfiára is, hogy „bármely kis siker a legnagyobb orvossága a pesz- szimista elfáradásnak”. A DRW kaposvári üzem- igazgatóságán értélkellték a nyári csúcsfogyasztási idő­szakra való felkészülésükről, melynek során felülvizsgál­ták a víztermelő berendezé­seket, elvégezték a szüksé­ges szivattyúcseréket, kar­bantartási munkákat. Ápri­u_i __'•'•’inTatforiőt­u suaii Z-i Ul?"» iiu.v--------------­l snítés volt. Jutáin., Kadar- kúton, Iharosberényben és Kéthelyen üzembe helyez­ték a községi vízmüveit. Az üzemigiazgaitóság terü­letén kétszázötven község található, s 92 törpe vízmű százkét községet lát el. Hat­van település közegészség­ügyi szempontból még min­dig veszélyeztetett terület­nek számít, ott a csecse­mők, gyermekek számára palackos ivóvízrőL gondos­kodnak. Eddie minden évben két új vízmű épült a megyében, e téren további beruházá­sakna van szükség. A terv­időszak elején a megyei ta­nács programot készített a II. számú kultak telepítésé­re. Az előirányzott, ilyen be­ruházásra fordítható 14 mil­lió forint helyett a DRW eddig húszmillió forintot köl­tött. Ez a pénz kilenc új kút telepítésére volt elegendő. Kaposvár vízellátása a fonyódi nagy felszínű víz­mű üzembe helyezésével lé­nyegesen javul a nyári idő­szakban. Marcaliban a víz­hálózat csatlakozott a nyu- gait-dunánitúli regionális csatornához, június 30-án lesz a próbaüzeme. Kadarkutat Jakab Ernő képviselte. Elmondta, hogy bár két mélyfúrású kút ad­ja a vizet, hamarosan szükség lesz egy harmadikra is. En­nek építését a következő tervidőszakban kezdik. Hed- rehettyen, Hencsén, Kőkú- ton és Visnyén a vízminő­ség nem megfelelő, ezeken a településeken mielőbb szükség van mélyfúrású ku­takra. A “vricíur". - vl? magas vaístartalma miatt sok háztartásban tönkre­mentek a berendezések. Je­lenleg próbálják kii a Meta- null típusú vízkezelő be­rendezésit, néhány hónap műliva javulná fog a vízmi­nősége. Kaposfőn nem elegendő az egyetlen kút. A községi tanács háromszázezer f o • rintöt tud fordítani ogy új kút építésére, ezt a DRW is támogatja anyagilag. Nagyberkiben a mosdósi szanatórium bővítése miatt előbbre kell hozni az I. kút átépítési munkáit, Csonka Árpád vb->titkár ehhez kér­te az üzemigazgatóság se­gítségét. A megyei tanács építési és vízügyi osztálya akció- programot készített a vízta­karékosságra, melyet eljut­tatott a tanácsokra. Pár éve az egész országban hiány­cikk volt a vízóra, ezért áta­lánydíjat szabtak meg. Az új bekötéseket már mérők­kel együtt végzi a DRW, ahol ezek hiányoznak, ott a helyi tanácsok kötelezhetik a tulajdonosokat a fölsze­relésre, ezzel is csökkenthe­tik a pazarló vízfogyasztást. Klie Ágnes Külszíni bánya Várpalotán A Veszprémi Szénbá­nyák külszíni bányát nyitott Várpalota hatá­rában, valamint Duda- ron. A tavalyi bántai vízbetörés miatt kieső szén pótlására kezdte meg a vállalat még 1984 végén a külfejtést há­rom telepen. A felszín­hez közeli szénrétegek­ből ez évben 150 ezer tonnányit fejtenek le: zömét Inotára, az erő­műbe szállítják. Képün­kön: A bántai külfejtés­ben. VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS Kőbányán és Nyíregyházán A fővárosi választási nagy­gyűléseik sorozatát tegnap az a politikai esemény nyitotta meg, amelynek szónoka Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára volt. A nagygyűlés résztvevői meghallgatták a kőbányai 27-es választókerület két or­szággyűlési képviselőjelölt­je, Zarnóczi József, a X. ke­rületi Pártbizottság dlső tit­kára és Simon József, az Orion Rádió és Villamossá­gi Vállalat műszaki igazga­tóhelyettese felszólalását. Ezt követően Grósz Károly mondott beszédet. — Ma már 'történelmi tény — mondta Grósz Károly —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak 1956-ban volt ereje ahhoz, hogy a nehéz helyzetben egyszerre lépjen fel a szélsőségek el­len. egyidőben megőrizze az addig felhalmozott szocialis­ta értékeket és szakítson a múlt hibáival; ugyanakkor védje és vallja a régi, tisz­ta szocialista elveket, ami­kor vállalkozik egy merőben új gyakorlat kialakítására. A a megúju­lást egyszerre vállaltuk. n.u- vetkezetes, kótfronttos harc­ban egyidejűleg kellett fel­lépniük a pártban, a politi­kai életben mind a revizio- nizmus, a jobboldali elhajlás, mind a dogmatizmus, a ,,bal­oldali” gyakorlat ellen. — Pártunk azt hirdeti — hangsúlyozta a Budapesti Pártbizottság első titkára. —, hogy az állandóság, a folya­matosság, a stabilitás, a műit értékelnek átörökítése és megőrzése, az elért ered­mények megszilárdítása: társadalmunk fejlesztésé­nek alapvétő követelménye. A [nagygyűlés, amely a Himnusszal kezdődött, a Szózat hangjaival ért véget. Választási nagygyűlést rendeztek tegnap Nyíregyhá­zán, a Krúdy Filmszínház­ban is. A Himnusz hangjait követően a nagygyűlést Soltészné Pádár Ilona, a Sza­bolcs—Szatmár megyei mép- frantbizottság titkára nyitot­ta meg, majd Berecz János, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára mondott be­szédet. Szólt arról, hogy a válasz­tásokon a magyar állampol­gárok a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját >s minősítik, .hiszen a Hazafias Népfront választási felhívása a XIII. kongresszus ország­építő elképzeléseit, a fejlett szocialista társadalom to­vábbépítését fogadta él cse­lekvési programjának. A kommunisták pedig vállalják az ezzel járó felelősséget. Felszólalt a nagygyűlésen Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Ku­tatóintézet igazgatója, a Ha­zafias Népfront országos lis­táján szereplő képviselője­lölt 1V*v' f —•«'lácPTI A választási nagygyui-,---­fe lszólalt még Suhai József - né, ia Taurus Gumiipari Vál­lalat nyíregyházi gyárának termelésirányítója, Tóth Fe­renc, a Rakamazi Győzelem Tsz agrármérnöke, dr. Feke­te Károly református espe­res, a megyei egyházközi bé­kebizottság titkára és Szántó Sándor, a Nagyecsedi Rá­kóczi Tsz kertészeti ágazat­vezetője. A nagygyűlés a Szózattal ért véget. Igényesebb a piac Cukoripari konferencia Kaposváron Az utóbbi években társa­dalmi üggyé vált hazánkban o minőségellenőrzés; a kü­lönféle élelmiszerek minősé­gi színvonala iránt fokozott igényeket támaszlt a hazai fogyasztó, s a minőség az exportlehetőségei nket is döntően befolyásolja. Ezek­kel a megállapításokkal kezdte előadását tegnap Ka­posváron, a Technika Há­zában tartott cukoripari mi­nőségügyi konferencián dr. Takó Éva, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai főosz­tályvezető-helyettese. A rendezvényt a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesült cukoripari szak­osztálya, az egyesület me­gyei szervezete, a Kapos­vári Cukorgyár szakcso­portja és több más .országos és megyei intézmény szer­vezte. Dr. Bánáti Henrik, a Somogy megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellen­őrző Állomás igazgató fő- állatorvosa köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Hangyái Károlyt, a Cukor­termelési Kutató Intézet fő­igazgatóját és dr. Tóth-Zsi­ga Istvánt, a MÉTE főtit­kárát. Dr. Tákó Éva ainról tájé­koztatta a szakembereket hogy hazánkban az elmúlt tíz évben nem javult az élelmiszeripari termékek minőségének színvonala, sőt — ezt mutatják a hatósági ellenőrzések tapasztalatai — némiképp nőtt a kifo­gásolási arány. Az élelmi­szerek legfőbb minőségi jel­lemzőit a felhasznált nyers­anyagok befolyásolják, de az is megállapítható, hogy az ipari minőségellenőrzés eltérő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. A hatósági ellenőrzés nem helyettesítheti az ipari bel­ső ellenőrzést, mert más a feladata. Az ország mint­egy négyszáz élelmiszer­termelő ipari üzemében megközelítőleg négyezren foglalkoznak belső minőség- ellenőrzéssel. A szakszerű ellenőrzés magas fokú vég­zettséget tételez föl!, eizel azonban sok helyütt nem áll arányban az anyagi megbecsülés, az ellenőrzés nem élvez kellő elismerést. A száz forint termelési ér­tékre jutó minőségellenőr­zési költség átlaga mindösz- sze 27 fillér, de akad mun­kahely, ahol csüpán 8 fil­lér ... A konferencián elnöklő dr. Molnár Pál, az Állat­egészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Központ főigaz­gató-helyettese fiúhívta a figyelmet a fokozódó érzé­kenységre, mely a fogyasz­tóknál tapasztalható az élel­miszeripari termékek mi­nősége iránt, s a gyártók­nak ezt méltányolniuk kell az áru előállításánál. A program további részé­ben a szabványosítás és a minőségfejlesztés fő irá­nyairól, a cukoripar minő­ségügyi kérdéseiről hallhat­tak a szakemberek.

Next

/
Thumbnails
Contents