Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-21 / 117. szám

1985. május 21., kedd Somogyi Néplap 3 Újjáválasztják a népi ülnököket Az 1980-ban megválasz­tott néni ülnökök megbíza­tása az idén lejár. Az Elnö­ki Tanács határozata értel­mében az általános válasz­tásokat követően a bírósá­gok népi ülnökeit is meg kell választani. Az előkészí­tésre megyei ülnökválasz­tási bizottság alakult, mely a megyei pártbizottság, a megyei tanács, az SZMT, a népfront megyei bizottsága és a megyei bíróság képvi­selőiből tevődik össze. A feladata lesz a népi ülnö­kök megválasztásával össze­függő munka irányítása a megye területén. Hasonló bi­zottságok végzák az előké­szítő munkát a városi bí­róságok területén is. A népi ülnökök közremű­ködése az igazságszolgálta­tásban a szocialista állam- szervezettel egyidős. Erről elsőként az 1949. évi XI. törvény rendelkezett. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény a népi ül­nökök részvételét az ítélke­zésben jelentőségének meg­felelően az igazságszolgálta­tás alapelvei között említi, és az ítélkezésben a hivatá­sos bíróval azonos jogokat biztosít, azonos kötelezettsé­geket állapít meg részükre. A törvény indokolása azt is kiemeli, hogy az ülnök elsősorban nem a jogi, ha­nem a gyakorlati ismeretei­vel, élettapasztalatával mű­ködük közre az igazságszol­gáltatásban. Népi ülnöknek választ­ható büntetlen előéletű, feddhetetlen, választójog­gal rendelkező és huszon­negyedik életévét betöltött magyar állampolgár. A tör­vény megfogalmazta, köve­telményeken túl az is igény, hogy olyan személyeket vá­lasszanak meg, akiknek megfelelő a politikai isme­retük, az élettapasztalatuk, és munkahelyükön, lakókör­nyezetükben megbecsült * emberek. Más szóval: olyan állaimpolárok, akik a bíró­ság munkáját valóban segí­teni tudják, és elsősorban' a termelőmunkában szereztek közvetlen tapasztalatokat A munkaügyi bíróság ülnökei­nek kiválasztásánál arra is figyelmet 'kell fordítani, hogy a megye valamennyi fontosabb iparágából jelöl­tének szakmájukat jól is­merő, aktív dolgozóikat, és biztosítsák a szövetkezeti tagság képviseletét is. A fiatalkorúak büntetőügyei­ben eljáró bíróság pedagó­gus ülnökei — iehetőség- szednt — a 14 év feletti fiatalkorúakat oktató pe­dagógusok legyenek: azok. akik az ügyekben érintett korosztály nevelésével fog­lalkoznak. A népi ülnököket a bíró- ség területén működő válla­latok, szövetkezetek, társa­dalmi szervek és állami in­tézmények jelölik május 15. és 30. között jelölő gyűlése­ken. Ezeket az üzemekben és az intézményekben a szak- szervezeti bizottságok, a szövetkezetekben a ve­zetőség vagy a népfront he­lyi bizottsága, a lakóterüle­teken pedig a népfront he­lyi bizottsága szervezi. A munkaügyi bíróság népi ül­nökeit és a fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró pe­dagógus ülnököket a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa jelöli. A megyében 382 népi ül­nököt választanák. Annyit, amennyi jelenleg is műkö­dik. A népi ülnökök min­dig részt vesznek a munka­ügyi perek elbírálásában. A polgári eljárásban az olyan perek elbírálásában vesz­nek részt, amelyekben élet- ismeretüket. tapasztalatai­kat valóban hasznosítani tudják. (Legnagyobb arány­ban a családjogi viták inté­zésében.) A jelentősebb sú­lyú, hosszabb szabadságvesz­téssel büntetendő büntető­ügyekben is közreműköd­nek. A fiatalkorúak bünte­tőügyeiben pedig mindig népi ülnökök közreműködé­sével ítélkezik az első fokú bíróság. A népi ülnököknek az igazságszolgáltatásban je­lentős a szerepük: a társa­dalmilag legjelentősebb, va­lamint a dolgozók minden­napi munkájával összefüggő ügyek- eldöntésében tevéke­nyen vesznek részt, és józan életfelfogásúkkal, életta­pasztalatukkal, politikai szi­lárdságukkal segítik a bí­róságok ítélkezési munkáját. Tevékenységük társadalmi­lag igen fontos, felelősség- teljes munka. A népi ülnököket — a te­rületi elv alapján — azok a tanácsok választják, ame­lyek területén bíróság mű­ködik. így a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság né­pi ülnökeit a megyei tanács, a városi bíróság ülnökeit pedig az illetékességi terü­leten működő városi, illet ve az ülnökválasztási bi­zottság által meghatározott nagyközségi és községi, ta­nácsok választják nyilvános tanácsülésen, a népfrontbi- zottságok javaslata alapján öt évre. A népi ülnökök az őket megválasztó tanácstól kapják megbízó levelüket. dr. Kendeki Sándor a megyei bíróság elnöke Szövetkezeti alkotó ifjúság Kiállítás a legszebb munkákból Az MSZMP XIII. kong­resszusiának és felszabadu­lásunk 40. évfordulójának a tiszteletére Alkotó ifjúság pályázatot hirdetett a me­gye ipari szövetkezetei és vállalatai részére a Ki&zöv és a KISZ megyei bizottsá­ga. A fiatalok legszebb, leg­értékesebb pályamunkáiból területi kiállításokat rendez­tek. Tegnap az oktatási Igazgatóság előcsarnokában sor került a regionális be­mutatkozásra, és átadták a zsűri által odaítélt díjakat. A rendezvény résztvevőit Bogó József, a megyei KISZ-toizottság titkára kö­szöntötte, s elmondta: a pá­lyázattal az volt a céljuk, hogy a szövetkezeti iparban dolgozó fiatalok alkotó 'ké­pességeinek kibontakozta­tására ösztönözzenek, s módot adjanak a szaikmai rátermettség megméretésé­re. A kilencvenegy pálya­mű, illetve az abból zsűri­zésre került huszonhét al­kotás bizonyítja, hogy a ki­írás elérte célját- Erre utalt Fekete Párizs Lajosáé, a Kiszöv osztályvezetője is, amikor a bíráló bizottság véleményét összegezve a kedvező tapasztalatokról szólt. Ugyanakkor a kísér­letező, bdzanyításii kedv fo­kozására buzdította a fia­talokat. A megye szövetkezeti ipa­rát hét kategória termékei képviselik a május 24-ig nyitva tartó kiállításon, kö­zülük hat kategóriában dí­jazta a zsűri a legjobb pá­lyamunkákat. A textilruhá­zati szakmában két első dí­jat is kiadtak: az egyiket a kaposvári Lady Ruházati Szövetkezet gyártáselőké­szítő közössége bakfisruhák- kal nyerte el, a másikat a csurgói Napsugár Ruházati Szövetkezet Hámán Kató szocialista brigádja kapta szabadidőm ha-együtteséér t. A bőr és bőrruházati kate­góriában a barcsi Dráva Ipari Szövetkezet dolgozója, Kemény Ferencné női blé­zerrel nyert első díjat. A fa- és bútoriparban Ti­sza Ferencnek, a nagybajo­mi Somogy Ipari Szövetke­zet dolgozójának palló tokos ablaka, a 'kerámlaiparban Berta Tamásnénak, a ka­posvári Fazekas Háziipari Szövetkezet dolgozójának étkezőkészlete kapta a leg­magasabb elismerést, s ugyancsak első díjjal jutal­mazták a beköldött fotók közül Tanács Zsófia (Ka­posvári Szolgáltatóipari Szö­vetkezet) képeit. Külön ka­tegóriát képviselt a hobbi — itt nem adtak ki első dr- jafc; második díjat kapott fafaragásaiért Jancsekity János, a Somogyvári Építő­ipari Szövetkezet fiatal dol­gozója. . A szélvédőtől a cserépkályháig Építkezőknek, autósoknak és... *=*=» Hét vállalat részvételével rendezett termékbemutatót Kaposváron, a Technika Há­zában az Építésügyi Tájé­koztatási Központ kaposvári információs irodája. A kiál­lítás tíz napig lesz nyitva. A tegnapi megnyitón a bemu­tatkozó cégek és a kereske­delem képviselői találkoztak s beszélgettek, vitáztak gondjaikról. Építkezőknek, lakásfelújí­tóknak, autótulajdonosoknak és másoknak is érdekes a „tárlat”. A Salgótarjáni Sík­üveggyár hőszigetelő ablak­üvegein kívül traktorokhoz, teherautókhoz és személy­autókhoz való szélvédőket is kiállított. Képviselői el­mondták: tudnak arról, hogy a szélvédő sokszor hiány­cikk, pedig a gyárban min­den szocialista ország min­den autótípusához készítenek szélvédőt, s szabad kapacitá­suk is van. A hiba tehát a kereskedelemben keresendő. Épp ezért a gyár igyekszik egy lépést tenni: az Áforral kötnek megállapodást, és benzinkutaknál fogják árulni az üvegeket. A Kemikál falfestékeit, va­kolóanyagait, szigetelőmasz­száit és egyéb készítményeit mutatja be, a barcsi ÉSZKV pedig napkollektorait és hő­szigetelt üvegeit hozta el a kiállításra. A zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályha- gyár az újra divatos cserép­kályhákat ajánlja, s képvise­lői szerint a kereskedelmi választék csupán megrende­lés függvénye. Versenytárgyalás és licit Olcsóbb beruházások, rövidebb határidők Félidőn túl a somogybabod! toronysiló építése Tavaly január óta rende­let írja elő, hogy a kétmil­liósnál nagyobb beruházások esetében versenytárgyalást kell kiírni a kivitelezők kö­zött. Enneik során a legol­csóbb ajánlatot tevő, vagy a legrövidebb határidőt válla­ló cég nyeri el a megbíza­tást. A korrekt versenyzés szabályainak megtanulásá­hoz, az ezzel kapcsolatos korszerű szemléletmód elter­jedéséhez idő kell, mégis egyre több a versenyeztetés előnyeit bizonyító jó példa. Az irányító szervek ezzel kapcsolatban elismerően em­lítik a megyei Agrobert, mely a beruházók képviseletében eddig tíz versenytárgyalást rendezett, mintaszerűen egyeztetve az érdekeket és lehetőségeket. A tíz közül mindössze egy „futtatás” ma­radt sikertelen, s ez sem a versenyzők hozzáállása miatt. A háromezer tonnásra ter­vezett szennai tsz-gahonatá- róló kivitelezési munkáinak elnyeréséért négyen pályáz­tak. Elsőre a Tanép 7,4, a Surján Völgye Tsz 7,5, a mé­rői építőipari szövetkezet 7,3, egy gmk 8,7 milliós ajánla­tot tett. Ezt követően élénk licitálás kezdődött, amelynek során a mérőiek 6,5 millióig szorították le kalkulációju­kat. Csak akkor közölte a szennai tsz képviselője, hogy mindössze 4,7 millió áll rendelkezésükre ... Ezt hall­va a már amúgy is kocká­zatosán alacsony ajánlatokat tevő pályázók visszaléptek. Sikeresebb volt a 450 la­kóház és több közület, vala­mint gazdálkodó egység gáz­ellátását biztosító kaposfői beruházás kapcsán rendezett versenytárgyalás. Itt a sió­foki Kőolaj- és Gázvezeték Építő Vállalat nyert 4,5 mil­lió forintos ajánlattal és szeptember 30-i határidővel. Szót érdemel, hogy ugyan­ezt a munkát a Tanép 11,5 millióért akarta (?!) vállal­ni... A megye tsz-ei közül a so- mogybabodi nyerte a pályá­zatot, amelynek alapján Vi- lágbanlk-ikölcsönlből bővít­heti gabonatároló kapacitá­sát. Az ötezer tonnás fém­siló megtervezésére kiírt or­szágos versenytárgyalást az Agrober nyerte meg, s mi­vel a tervek helyszíni adap­tálását a somogyi Agrober- kirendeltség kapta föladatul. ők rendeztek versény|árgya- lást a kivitelezők részére, öt cégtől kértek ajánlatot, me­lyek közül a kaposvári Köz­úti Építő Vállalaté voi't a legkedvezőbb. Ök 7,9 millió­ért és november 30-i határ­idővel vállalkoztak. Ebben az árversenyben is a Tanép vcüt a legdrágább 13 milliós ajánlatával. Felötlik a kérdés: ha egy létesítmény 8 millióért meg­építhető, valóban el akarja-e nyerni a megbízatást az, aki 60 százalékkal drágább. E kétkedést épp az támasztja alá, hogy a Tanép olcsón is tud dolgozni, ha valóban szüksége van munkára. Pél­da erre a 200 vagonos so­mogyvári terménytároló ese­te. ’ Itt rendkívül éles licitá­lás alakult ki a KÉV, a SÁÉV, a Tanép és a mérői szövetkezet között. Kezdet­ben 10 millión fölüli aján­latok voltak. Végül már csak a mérőiek és a Tanép ma­radtak versenyben. Az előb­biék utolsó ajánlata 7,9 volt, míg a Tanép 7,6 millióval nyerte el a munkát. A példák nem csupán azt mutatják meg, hogy a ver­seny kikényszeríti az éssze­rűbb árakat, hanem aura is utalnak, hogy az építőipari szervek között egyre inkább valódi versenyhelyzet alakul ki. Nyilvánvaló, hogy egy rendelet önmagában nem te­remtett volna versenyt, ha az építőipari kapacitások pi­acán nem alakul ki kínálat. Azt is láthattuk, hogy egyes régről maradt vállalati be­idegződések máig hatnak, aztán akadnak még „alibi­versenyzők”. Ez utóbbiak egyre inkább kénytelenek belátni: egy szándékosan el­vesztett versenytárgyalás rontja presztízsüket és hite­lüket, így hamarosan rá­szorulnak majd olyan meg­bízatásokra is, amilyenekről most nagyvonalúan lemonda­nak. Az új versenyeztetési rend máris milliókat • takarított meg a beruházóknak. Az Ag­rober is megteremtette sa­ját, ezzel kapcsolatos érde­keltségi rendjét. Ha a ver­senyeztetés során a megbízó­val közösen kialakított árnál olcsóbb ajánlatot sikerül „ki­sajtolniuk”, osztoznak a megtakarított összegen. Ha viszont alábecsülték a reá­lis kivitelezési költségeket, s csak annál drágábban tud­nak vállalkozót találni a munkára, a veszteség ará­nyos részét fizetniük kell. E kockázatvállalással mint­egy önmagukat kényszerítik az optimális beruházási költ­ségvetések kialakítására. A versenyeztetési rend­szert megelőző időszakhoz képest — az azóta történt árváltozásokat is figyelembe véve — átlagosan mintegy 10—15 százalékkal lettek ol­csóbbak a beruházások faj­lagos költségei. Bíró Ferenc A Pevdi a megszokott és drága műanyag ajtókat és ablakokat, valamint a mű­anyag redőnyt hozta el a ka­posvári bemutatóra. Ezek mellett a Soproni Faipari Vállalat fából készült, hőszi­getelt üvegezésű, tetszetős és a műanyagnál körülbelül öt­ven százalékkal olcsóbb ab­lakai érdemelnek figyelmet. A soproniak 750 milliós be­ruházással elkészült ablak­gyára a legnagyobb az or­szágban. 27 féle méretben szállítanak ablakokat, ha... A kereskedelem — ki tudja miért — keveset rendel ezekből. Nagy sikert arattak a So­mogyvári Építőipari Szövet­kezet egyedi gyártású zsalus ajtói és ablakai is. Kivitele­zésükhöz és tetszőleges mé­retükhöz képest ezek is ol­csók. A rendező ÉTK azon kívül, hogy összeverbuválta a kiál­lítókat -és a kereskedőket, tablókon bemutat néhányat a családi házak, a sorházak, a kis társasházak és a nya­ralók új, 1985-ben kiadott ajánlott terveiből. A tervvá­laszték gyarapodott és jobb lett. Az iroda képviselői el­mondták: az idei forgalom növekedett, s ez tette szüksé­gessé az ajánlott tervek lis­tájának megújítását. L. P.

Next

/
Thumbnails
Contents