Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-20 / 116. szám
1985. május 20., hétfő Somogyi Néplap 3 Az MKP 1945. májusi konferenciája Az első erőfelmérés BEMUTATJUK A KÉPVISELŐJELÖLTEKET A 2-es számú választókerület jelöltjei Negyven éve, pünkösd két napján, május 20-án és 21- én, országos értekezletre jöttek össze Budapesten a Magyar Kommunista Párt küldöttei. Ez volt a felszabadulás után az első alkalom, amikor országos ügyeket szabadon tárgyalhattak meg a párt szervezeteinek megválasztott képviselői, azok, akik egykor csak ezer veszély közepette, titokban találkozhattak. A tanácskozásnak négy napirendi pontja volt Elöljáróban a nemzet egészére váró roppant feladatokról volt szó, a háborús sebek begyó- gyitásáról, az életkedv és a bizalom feltámasztásáról, az újjáépítésről, a munkásosztály, a falu dolgozó népe és a párt előtt ájűó tennivalókról. Régi, sokat kiállt harcosok találkoztak az országos pártkoníerenoián. Évtizedekig emigrációban élt, börtönben járt vezetők, és azok, akik itthon irányították a harcokat, a szervezkedési szabadságért, a jogokért, a több bérért, a nagyobb darab kenyérért. Rákosi Mátyás előadói beszéde a Harc az újjáépítésért címet viselte. Az előadó megemlékezett a fasizmus fölött aratott világtörténelmi jelentőségű győzelemről, hálával szólt a szovjet hadsereg hősi küzdelmeiről, amelyekkel kivívta az ország felszabadítását. A földosztás a demokrácia nagy győzelme — mondotta, s tájékoztatta a küldötteket a háromezer községben működő földigénylő bizottságok munkájáról. A konferencia kezdetéig hárommillió-hatszázezer hold földet írtak össze, s már 3 millió 350 ezer holdat kiosztottak több mint hatszázezer föld nélküli agrárpiroletár és törpebirtokos között. A földhöz jutta- tottak átlagosan öt és fél hold földet kaptak, indokolt esetben hat-hét holdat. A régi jómódú parasztcsaládok nagy részének még meghagyták a kétszáz holdas birtokot, és az úri birtokosok részére is száz-száz holdat. Rákosi szembeszállt azokkal a türelmetlen hangokkal, melyék — mint mondotta — a földmunkás szakszervezet három héttel korábbi kongresszusán hangzottak el, és azt követelték, hogy ötven. sőt mindössze húsz hold legyen a birtokolható föld felső határa. Rámutatott, hogy az e téren megmutatkozó türelem szükséges és célravezető, mint ahogy szükséges és célravezető a demokratikus pártokkal való szoros és bizalaroteljes együttműködés is. Felhívta a figyelmet a „baloldali szektabetegség’’ veszélyére, arra, hogy egyes kommunisták nem értik meg a többi demokratikus párttal és szervezettel, a polgári elemekkel és az értelmiségiékkel létrejött szövetség jelentőségét és szükségességét. „Ne legyünk pártdiktátorok — mondotta —, sehol ne alkalmazzunk erőszakot, kényszert a tőlünk eltérően gondolkodó emberekkel szemben, ne parancsszóra akarjunk vezetni, hanem türelmes, meggyőző érvekkel, pel- daadással.” Arról is szólt, hogy a kommunistáknak erősíteniük kell a demokratikus állam tekintélyét. Kiemelte: minden jövőbeli eredmény biztosítéka, hogy a nők milliós tömegei, az ifjúság és a haladó értelmiség bizalommal működjenek együtt a kommunistákkal. A küldöttek hozzászólásaikban a vasutak helyreállítása körüli sürgető teendőkről beszéltek, a szénbányászat megindításáról, az ipari munkásság és a dolgozó parasztság összefogásáról, egymás kölcsönös támogatásáról, a gazdasági problémák, megélhetési gondjaik enyhítéséről, a párt szervezési politikájának elveiről és módszereiről, az ideológiai nevelésről, a demokratikus államapparátus, a közigazgatás, a rendőrség átszervezéséről és sok más feladatról. Az országos tanácskozás második napirendi pontja során a résztvevők arra összpontosították figyelmüket, hogy vizsgálat tárgyává tegyék, milyen erők mozgósíthatók az ország újjáépítésének gigászi munkájára. E napirend előadója Kádár János volt, aki elöljáróban a szakszervezetek jelentőségéről és hivatásáról szólott. „Ha a kommunisták feladatairól beszélünk a szakszervezetekben — mondta —, először arra kell gondolnunk, hogy ez a pártmuraka egyik legfontosabb területe. Arra kell gondolnunk, hogy a szakszervezetekben végzett kommunista munka- és maguk a szakszervezeti kérdések felölelik a munkásosztály életének összes döntő kérdését.” Elmondta, hogy a szakszervezetek hatalmas tömegmozgalommá váltak, megvalósul bennük a munkásosztály egysége, megteremtődtek a további szoros együttműködés feltételei. Külön szólt a vasutasak, a postások, a városi és közalkalmazottak munkájáról, feladatairól, a hibákról, az üzemi kollektív szerződésekről, s nem hallgatta el azokat a jelenségeket sem, amelyek arra mutattak, hogy az ország gazdaságát infláció fenyegeti. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenséges erők gazdasági zűrzavar előidézésére törekszenek. „Az egész munkabér-kérdést a munkásság ellátását, létfenntartását egyetlen dolog oldhatja meg — mondotta —, az ország gazdasági újjáépítése és elégséges árumeny- nyiség. Az oldja meg, ha a munkásnak a béréért ténylegesen árut adhatunk, ha az ország biztosítani tudja az ipari dolgozóknak a létfönntartásukhoz feltétlenül szükséges élelmet és egyéb árucikkeket ... Ahogy szembe kell szállni a túlzásokkal és a baloldali elhajlásokkal — figyemeztette a küldötteket Kádár János —, ugyanolyan mértékben szembe keli szállni a más irányú élhajlások- kal is, amelyek a szakszervezeteknél és az üzemi bizottságoknál megmutatkoznak, ma, amikor lemondanak a munkások érdekeinek helyes képviseletéről. A munkások jogos érdekét minden körülmények között és mindennap meg kell védeni.” A konferencia harmadik napirendi pontjaként a párt- szervezetek képviselői az ideiglenes szervezeti szabályzattal kapcsolatban foglaltak állást. — Ahogy a politikai kérdések gerincét az ország újjáépítése jelenti — húzta alá zárszavában Kádár János—, úgy nem véletlen, hogy az ország újjáépítésének ebben az időszakában a szervezeti kérdés került a pártélet homlokterébe. A konferencia negyedik napirendi pontja a központi vezetőség megválasztása volt. Rajk László javaslatára az addig tizennégy tagból álló testületet tizenegy új taggal és öt póttaggal egészítették ki. a Magyar Kommunista Párt I. országos konferenciája, mely az ország újjáépítésére összpontosította figyelmét, eredményesen jelölte ki a következő hónapokra mind az ország valamennyi megyéjéből összese- reglett résztvevők, mind az általak képviselt városi, falusi, munkahelyi pártszervezetek feladatait. V. F. KOSZTOLÁNCZI 1ÁNOSNÉ Az előző országgyűlésnek is tagja volt. 1971 óta képviselő, tehát akik most is jelölték, azok régi közéleti ember mellett voksoltak. Parasztcsaládban született, de ízig-vérig munkás: huszonegy évig dolgozik a Kaposvári Ruhagyárban. A jelölő gyűlésen több munkatársa is szólt mellette, s az általuk elmondottakból ugyancsak kiderült: a gyárban közszeretetnek örvend, szorgalmas, megbízható és szerény, a munkában élen jár. Ez utóbbi azért is figyelemre méltó, mert több műszakban varrónőként szalagon dolgozni, valamint egy sor közéleti feladatot ellátni egyszerre néha fölér egy kisebb bűvészmutatvánnyal. Mégis általában túlteljesíti a normát, sőt ha kell, hiányzó társait is helyettesíti. Mint megtudtuk: ezt azért teszi szívesen, mert tudja, hogy amikor elszólítja az ország- gyűlés, akkor őt is helyettesíteni kell, s a jó helyébe jót akar adni. De nemcsak a „tisztelt Házban” kell helytállnia. Szocialista brigádja többszörös aranykoszorús közösség, a vállalat kiváló brigádja. Az üzemi pártbizottság mellett működő fegyelIgazi pezsgést hoztak a jelölő gyűlések a megye belpolitikai életébe április 15-e és május 9-e között. E kiemelkedő politikai-közéleti fórumokon nagy volt az érdeklődés. A gyűléseken elhangzott előadások segítettek abban, hogy minél több somogyi ember ismerje meg a Hazafias Népfront választási felhívását és azt az ország- építő programot, amelyet a párt XIII. kongresszusa fogadott el. A résztvevők megvitatták az ország ügyeit, az egyes települések fejlesztésének. az életkörülmények további javításának lehetőségeit. Több helyen ötleteket adtak a VII. ötéves tervi elképzelések összeállításához. Elismerés és bírálat, útmutatás és javaslat bőven elhangzott. A kommunális ellátás, a közlekedés, javítását kérték a legtöbb helyen. A képviselő- és a tanács- tagjelöltekinek is gazdag muníciót adott a hozzászólások többsége. A képviselőjelölő gyűléseken több mint nyolcezren, a tanácstagjelölő gyűléseken pedig ötvenhatezren vettek mi bizottságnak is tagja, s a Hazafias Népfront város- politikai bizottságában szintén tevékenykedik, sokat vállal Kaposvár fejlődéséért. Családi támogatást kap mindezekhez, férje és lánya hasonlókép közösségi megbízatásokkal ellátott ember. Kosztolánczi Jánosné munkájáért eddig is sok elismerést kapott. Érdemes megemlíteni, hogy a rengeteg energiát kívánó közéleti tevékenység mellett olyan jó munkás tudott maradni, aki kétszer kapta meg a Köny- nyűipar kiváló dolgozója kitüntetést, legutóbb pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozatát a felszabadulás 40. évfordulóján. részt. Az előbbieken 177, az utóbbiakon pedig 5679 közérdekű bejelentés, javaslat hangzott el. A kettős és a többes jelölés általános lehetősége nyomán minden eddiginél nagyobb szerepet játszottak a gyűlések. A választási felhívás azt kérte, hogy olyan állampolgárokat jelöljenek képviselőknek és tanácstagoknak, akik becsülettel teljesítik kötelességüket, példamutatóan élnek és dolgoznak, önzetlenül vállalják a köz szolgálatát és választóik képviseletét; akiknek van tapasztalatuk és elképzelésük a helyi és a nemzeti program minél jobb megvalósítására. Azok, akiket a Hazafias Népfront ajánlott jelölteknek, megfeleltek ezeknek a követelményeknek. A jelölés a gyűlés törvényes joga, s ezzel mindenhol éltek is. A Hazafias Népfront képviselőjelöltjeit példáiul mindenhol elfogadták, egyetlen választókerületben állítottak véglegesen harmadikat is. A tanácstagjelöl- teknak ajánlott személyek közül mindössze hetven nem 'kapta meg a szükséges szaMETZGER ISTVÁNNÉ Dicsekedhet egy különlegességgel : manapság kevés ember mondhatja el magáról, hogy azon a munkahelyen dolgozik, ahol megkezdte felnőttkorát, 1971- ben érettségizett, azóta is első munkahelyén, a Kaposvári Húskombinátban dolgozik. Ám munkájáról nem mondhatja, hogy egyhangú, mert a vállalaton belül már sokféle feladattal megbízták. Jelenleg exportelőadó. Somodorban született, parasztcsaládban, ,s közéleti tevékenysége Toponáron kezdődött. Az ottani KISZ- alapszervezet vezetőségének volt tagja, majd három évig a titkára. 1972-től 1975-ig a helyi tanácsnak is tagja volt. Az ifjúsági szövetségtől sem búcsúzott el, a húskombinát egyik KISZ-alapszervezete 1975-ben titkárává választotta. Társadalmi tevékenységére a párt is fölfigyelt, tíz éve lett az MSZMP tagja, s jelenleg a munkahelyi párt- hizottság mellett működő gazdaságpolitikai munkabizottságnak a tagja. Ifjúsági szocialista brigádot vezet: a közösség ezüst plakettel kitüntetett brigád. Amikor képviselőjelöltnek ajánlották a jelölő gyűlésen, vázákat, nagy részük azért, mert nem ment el (!) a gyűlésre. A választópolgárok 129 helyen állítottak harmadik, három helyen pedig negyedik tanácstagjelöltet is a Hazafias Népfront által ajánlott személyek mellé. Előfordult olyan is, hogy teljesen újak kerültek föl a jelölő listára: Töröcskén három ilyen volt. A választó- polgárok kiálltak azok melleit, akik eddig is jól képviselték az érdekeiket, s így ismét jelölték őket. Az ötszáznál kevesebb lakosú községekben egyetlen gyűlésen jelölhették az ösz- szes tanácstagjelöltet. Kilencven helyen éltek ezzel. Tapasztalat az is, hogy a fiatalok szép számban vettek részt a képviselőjelölő gyűléseken, a tanácstagiakon azonban már nem, pedig érdekük lett volna, hiszen a tanácstagoknak van lehetőségük az ifjúságpolitikai cé- lök anyagi támogatására. A befejeződött jelölő gyűlések bizonyítják: a somogyi emberek egyetértenek a népfront választási programjában megfogalmazott célokkal, s tenni akarnak érte. Lajos Géza néhány közveten munkatársa is ott volt, s „korteskedett” mellette. Főképpen fiatalos lendületét és segítőkészségét emlegettek. Mind a közösségi gondokkal, mind egy-egy ember egyéni gond- jával-bajával szívesen foglalkozik — mondták róla. — Többnyire sikerre is viszi azt az ügyet, amelyet képvisel. Bátorságával, határozott fellépésével, őszinteségével közmegbecsülést vívott ki. Visszatérve munkahelyére: megbízhatósága, pontossága miatt került mindig olyan posztra, amelynek ellátásához teljes erővel dolgozó emberre volt szükség. A jelölő gyűlések május 15-i lezárultával a Hazafias Népfront az egyes választó- kerületekben oszággyűlési képviselőnők, illetve tanácstagnak jélöltek személyét mindenütt bejelenti az illetékes választási elnökségnek, s amikor ott is elfogadják a neveket — ezzel válik a jelölés hivatalossá —, akkor megkezdik az Állami Nyomdában a szavazólapok és más írásos kellékek nyomását. Mintegy 200 különféle nyomtatványról van szó. Április 15-től május közepéig az ország 352 országgyűlési választókerületében és valamennyi tanácstagi választókerületben időre és kellő mennyiségben rendelkezésre álltak a jelölő gyűlési nyomtatva*, ök: Ezekben a napokban kezdenek hozzá az Állami Nyomdában a június 8-án, a választás napján kézbe kerülő hivatalos nyomtatványok elkészítéséhez. Háromféle szavazólap lesz: az egyikkel a 35 országgyűlési képviselőjelölt nevét tartalmazó országos listára lehet szavazni, a másikkal az egyéni választókerület országgyűlési képviselőjére, a harmadikkal pedig a választókerület országgyűlési képviselőjére, a harmadikkal pedig a választókerület tanácstagjára. Kohóátépítés Dunaújvárosban A Dunai Vasmű 11-es számú nagykohójában megkezdődött a több mint kéthónapos időtartamra tervezett kohóátépítés. Ennek résztvevői vállalták, hogy 72 nap alatt befejezik a munkát. Kohóátépítés Dunaújvárosban A Dunai Vasmű Il-es számú nagykohójában megkezdődött a több mint kéthónapos időtartamra tervezett kohóátépítés. Ennek résztvevői vállalták, hogy 72 nap alatt befejezik a munkát. Befejeződtek a jelölő gyűlések 64 ezer résztvevő, több ezer érdemi javaslat Választási nyomtatványok
