Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

1985. április 11., csütörtök Somogyi Néplap 5 Hol tart a számítástechnikai kultúra? Iskolai körkép A számítástechnika jövő­Tanulók dolgoznak a számít ágiéppel Kaposváron, a köz­Városszépítő tábort rendeznek Kaposváron Szerződés a Műszaki Egyetemmel je szempontjából rendkívül fontos, hogy mennyire sa­játítja el nyelvét, techniká­ját a legifjabb nemzedék, s mennyire nő össze életükkel a számítógép? A megyében sokfelé szerveznek manap­ság tanfolyamokat, de a szá­mítástechnikai kultúra leg­fontosabb bázisa az iskola. Gulyás Mihály, a megyei tanács művelődési osztályá­nak csoportvezetője egy 1969-es kormányprogramot idéz, amely az oktatásba va­ló bevezetésről is rendelke­zik. Az akkori terv 1990-et jelölte meg: addig kel elő­készíteni a számítástechnika bevezetését a középfokú ok­tatásiéi, hogy az érettség.- zettek, s más végzősök ál­talánosan rendelkezzenek az alapfokú ismeretekkel. A közléstől torkomon akad a k vetkező kérdés. Kilenc- vemg? Nem túl kényelmes, lötyögős ez a határidő? A mikroelektronikában, szá­mítástechnikában ma tete­mes a .«--maradásunk a leg­fejlettebb eljárásokat al­kalmazó országokhoz ké­pesít. S ha az iskolában is ilyen kis tempókat veszünk, remény se marad, hogy be­hozzuk a lemaradást... Gulyás Mihály adatokkal igyekszik meggyőzni, hogy a hélyzet közben kedvezően változott. A megyében az 1983—84-es tanévtől minden ölső éves középi.'--.olás 13- 15 órás alapfokú számító­gépes tanfolyamon vesz részt, ismerkedik az alapfo­galmakkal és egy program- nyélwéL A legjobbakat ha­ladó szakkörökben képzik tovább. Sőt a számítástech­nika műveltséganyagát az 1985—86-os, de legkésőbb a következő tanévtől általáno­san bevezetik a középisko­lákban. Az előzményekről is érde­mes szólni. Somogybán 1980—81-ben jelentek meg az első programozható zseb­számológépek. Hat darabot vett a megye, ez frontáttö­résnek számított. Négy gimnáziumban (Nagyatá­don, Csurgón, Marcaliban, a Táncsicsban) és a kaposvá­ri közgazdasági és gépészeti szakközépiskolában kezdő­dött el a munka. A követ­kező tanévben nyolc isko­lában indultak szakkörök, az előbbiek méllett Fonyó­don, Siófokon is. Az 1982—83-as tanév vé­gén központi keretből min­den középfokú tanintéz­mény kapott iskolai számí­tógépet, s ahol eddig ide­genkedtek, netán vonakod­tak — mert ilyen is volt — Régi szép hagyomány, hogy az iskolások egy tava­szi kiránduláson megemlé­keznek a madarak és fák napjáról, az erdőkről. Külö­nös jelentőséget ad az idei madarak-fák napjának, hogy az ENSZ az 1985-ös esz­tendőt az Erdők évének nyilvánította. Napjainkban világszerte nagy figyelem­mel fordulnak — a termé­szet legszebb, legteljesebb (tárháza — az erdő felé. Az erdő a legmagasabb szerve­zettséggel.. rendelkező nö­vénytársulás, ahol a fák, cserjék, a gyep, a moha, a gombák és a .talajszint nö­vényed az erdei állatvilág­gal harmonikus közösségeit alkotnak. Szeretnénk, ha az idén minden iskola, KISZ- és út- törőszervezet foglalkozna az erdei életközösség egyre sok­oldalúbb jeleni tőségével, gaz­dasági hasznaival, egészség­védelmi szerepével. — Az erdők széppé teszik a földiét, tanítják az embert a gyönyörűség megértésére és fennségies hangulatot éb­resztenék benne — írta Csehov. Beszéljünk mindezekről az ifjúságnak. Emlékezzünk gazdasági szakközépiskolában a •. 'ámítástechnikától, most a munka megindítására kényszerültek. Persze a helyzet cseppet sem volt könnyű, hiszen korábban magúik a tanárok sem kap­tak az egyetemen megfelelő képzést számítástechniká­ból. Meg kellett szervezni számukra is a tanfolyamo­kat S ezenfelül kevés a gép, egyre-egyre olykor 120 gye­rek is j:.t. Az igazi képzés­hez újakra van szükség. Nemegyszer együtt tanul­ta a számítástechnika alap­jait tanár és diák. Sok se­gítséget kapták a középis­kolák a tanárak továbbkép­zésében a mezőgazdasági fő­iskolától. Ez a tanintézet a megye egyik fontos oktató­bázisa. Rendszeresen szer­veznék önálló számítástech­nikai táborokat nyáron az alapkurzuson átesett tanu­lóknak. Szaporodik a gépek szá­ma is. Központi keretből újabb tizenhárom gépet ka­pott a megye, a városi ta­nács hatot vásárolt, s ma­guk a középiskolák (Boglár, Fonyód, Barcá, Csurgó, Mar­cali) saját erőből is vettek ilyeneket. Segítettek a vá­roskörnyéki tsz-ek, üzemek is. Erre a forrásra a pénz­eszközök nagyobb r. -rtékű elvonása miatt ‘azonban — az iskolatelevízió-akcióval ellentétben — kevésbé szá­míthatnak a gimnáziumok, szakközépiskolák. A gépvá­sárlásit a megye is támogat­ja: év végéig 20 iskolai szá­mítógép érkezik meg, egy­millióért. Különösen jelentős, hogy a közgazdasági szakközép­iskolában az 1983—84-es tanévtől számítástechnikai folyamatszervező szak in­dult. Az idén újabb alap­tanfolyamot indít a műve­lődési osztály, ezúttal zöm­mel az általános iskolai ta­nároknak. Hiszen az álta­lános iskola a számítástech­nikai kultúrának minden­raeg neves tudósainkról, Hermán Ottóról, Kaán Ká­rolyról is, akik elsőként hív­ták fel a figyelmet Magyar- országon természeti érté­keink védelmére. A munkában megfáradt emiberök felüdülését is szol­gálja az erdő. De csak ak­kor üdít, ha ott csend ho­nol. Tartsuk tiszteletben embertársai nlk csend utáni vágyát: az erdőben élő ál­latok nyugalmát. Ügy jár­junk tehát az erdőben, hogy ne hagyjunk nyomot, letör- deJlt ágakat, kitépett, félre­dobott növényeket, megseb­zett fákat, felvagdalt gom­bákat magunk után. A gon­datlanságból eredő tűzesetek évente milliós károkat Okoz­nak az erdőgazdaságoknak. Az erdőbe sohasem in­duljunk él vakon! Legyen elgondolásunk, útitervünk, ha ismerős terepen vagy térkép alapján indulunk út­nak. Legyen vezérfonala, vagy tájékozódási pontja űtuniknak, ha ismeretlen te­repen, térkép nélkül indu­lunk el. Dr. Tarján Lászlóné környezet- és természetvédelmi titkár képpan az első, igén fontos lépcsője. Kosztics András tanár számítás,technikai szakkört vezet Kaposváron a Toldi Miklós általános iskolában. Honnan veszi az impulzu­sokat a mai pedagógus, ho­gyan ismerheti meg a szak­mát, a programozást, a gép „megszólaltatásának” .tudo­mányát? — Matematikatanár vá­gyók. A tanárképző főisko­lán a numerikus és gépi módszerek tantárgy foglal­kozott a baisic programozás elemeivel és a számítógép elvi működésével. A téma érdekel, s rendszeresen vá­sárolok szakkönyveket. Ezéknek egyébként az utób­bi időben ugrásszerűen megnőtt a számuk. Megve­szem az ötlet című lapot számítástechnikai mellékle­téért. Megjelenik a Mifcro- számítástechnikai Magazin, ezt szintén rendszeresen for­gatnia kell annak, aki lé­pést akar tartani. Jelentkez­tem a Pedagógus Tovább­képzési Intézet basic tanfo­lyamára is, amely a tarnál rofc fölkészítését szolgálja. — Hogy fogadták a gye­rekek a szakkört? — Tizenhat gyerekkel foglalkozom, természetesen nagy ambícióval láttak hoz­zá. A basic alapelemeit ta­nulják, különböző matema­tikai feladatok gépre vite­lével foglalkozunk. Azon töprengek, hogyan lehetne a gépet másutt, mondják ma­gyar órán is alkalmazni? Igen nagyok a lehetőségek. A gép például képes elkü­löníteni adott szövegből a imagas és mélyhangrendű szavakat, játékosan bar- kochbázni is lelhet véle. Ta­pasztalataim alapján ösz- szeálilítottam egy anyagot — az Országos Pedagógiai In­tézőt számára — a Számí­tástechnika alkalmazása az általános iskolában címmel. — Tervei ? — ősztől esetleg párhu­zamosan1 újabb szakköröket is lehetne szervezni. Ehhez azonban több gép kellene — jelenleg ketítő van —, hogy minden gyerek gép melllé ülhessen. Attól tartok, az iskolai költségvetésben er­re nincs elég pénz. (Folytatjuk.) K. Lacika hét éves volt, amikor édesanyja féltő in­telmek kíséretében beíratta a községi diákotthonba. A kesehajú, réveteg, izmos testalkatú tanyasi fiúcska szemében csak pislákolt az értelem fénye. Anyja mel­lett úgy látszott: kettőig sem tud számolni. Minden igen és nem válasznál meg­bújt a bő parasztszoknya redői mögött, úgy kukucs­kált az őt körülvevő isme­retlen világra. Amikor elér­kezett a búcsú pillanata, a gondos mama kioktatta fi­acskáját. — Látod, Lacikám, ide a kabátod béléséhez varrtam egy kis szalagon a szek­rénykulcsodat, nehogy elve- szítsd vagy ellopják. Így a pénzed sem vész el. — Az­tán megcsókolta, megsimo­gatta fiacskája frissen nyírt, buksi fejét, kérőn a nevelő­Nagy lelkesedés fogadta, amikor a városszépítő egye­sületek országos találkozó­ján javasolták városszépítő- városvédő ifjúsági építőtá­borok létrehozását. A KISZ Központi Bizottságához, a televízióhoz, rádióhoz gim­náziumok, szakközépiskolák tanulói írták: bárhova el­mennék a országban, ahol ilyen tábort szerveznek. Az első vánosszépítő-vá- rosvédő ifjúsági építőtábort Kaposvár szervezi meg. En­nek gazdája a kaposvári egyesület. Támogatja még a tanács, a népfront, a KISZ egyéb társadalmi szerveze­Hazánk 40 éve Az Ekonomicseszkaja Gazeta magyar melléklete A hazánk negyvenéves fej­lődését bemutató moszkvai jubileumi magyar kiállítás alkalmából az Ekonomi- cseszíkaja Gazeta című gaz­daságii hetilap tagnap 12 ol­dalas magyar mellékletet jelentetett meg. A mellékletet Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tessel készített interjú nyit­ja meg. Marjai József átte­kinti a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok fejlődését, s megállapítja, hogy közvet­lenül a felszabadulást köve­tő években a Szovjetunió vált legnagyobb külkereske­delmi ,partnerünkké, míg Ma­gyarország jelenleg az ötödik helyet foglalja el a Szovjet­unió külkereskedelmi part­neréinek sorában. A kölcsö­nös áruforgalom jelenlegi szerkezete — mutat rá Mar­jai József — a két ország gazdasági és természeti adottságai, .illetve lehetőségei figyelembevételével alakult ki. A ' >vább iáikban a minisz- terelnók-helyettes szól arról, hogy számunkra elengedhe­tetlenül fontosak a szovjet szállítások olajból, olajtermé­kekből, földgázból, elektro­mos energiából, különböző vegyipari termékekből, fa­árukból és gyapotból. Ugyan­csak jelentősek a magyar népgazdaság számára a szov- j.ét fémmegmunkáló berende­zések, traktorok, teher- és személyautók, valamint a kü­lönböző ipari fogyasztási cikkek. A közös együttműkö­déssel megvalósult beruházá­sok sarából kiemelkedik a szovjet műszaki segítséggel épült paksi atomerőmű. Magyarország néhány ter­mékből — egyebek között autóbuszokból — a Szovjet­unió legfontosabb külföldi szállítója. 're tekintett és elsietett. K. Lacika csak ezt a pilla­natot várta. Tekintete meg­élénkült és gyors rohammal ostromolta társait, lökdösőd­ve mint egy kiscsikó. Történt, hogy egy tavaszi hajnalon, az éjszakai ügye­letes nevelő furcsa zajokat észlelt a folyosón. Kilopa­kodott, és három kis szor­gos merénylőt látott, akik éppen K. Lacika kabátzse­bében kutatták a még meg­lapuló krajcárokat. Figyelte őket. A kis fekete, göndör­hajú Joke volt a bandave­zér, nagy rutinnal oktatgat- ta hatév körüli kiszemelt tek és a különböző vállala­tok. — A Budapesti Műszaki Egyetem KlSZ-btizottságá- val — mondja Papp János, a városi tanács elnöke. — Húsz-húsz leányt és fiút fogad a város. Az első cso­port július 8-itól július 20-ig, a második július 22-től au­gusztus 3-ig lesz a tábor lakója. Az először érkezőket a középiskoláik Damjanich utcai kollégiumában he­lyezzük él, a második cso­portot a megyei KlSZ-dsko- l'a kollégiumában. — Milyen feladatok vár­nak rájuk? — Két vállalat — az in­gatlankezelő és a városgaz­dálkodási — már december óta készíti a terveket. Olyan feladatokkal bízzák meg őket, hogy az egyetemen ta­nultaikat is hasznosítani tudják. Így feladatuk a vá­ros parkjaiban, terein a szobrok szakszerű felújítása, a Dózsa György és a Nosz- lopy Gáspár utcákban favé­dő rácsok elhelyezése, illet­ve a fiatal csemetéket vé­dő betonteknők elkészítése, a belváros épületeinek, Ka­posvár közterületeinek szé­pítése. Szeretnénk, ha e munkákra szívesen emlé­keznének vissza. A két vállalat gondosko­dik a szükséges szakmai irá­nyításról, anyagról és a szerszámokról. Virányi Ist­ván városi főépítész veze­tésével már létrejött egy műszaki csoport, amely iter­A napokban értékelik a főiskolákon és az egyeteme­ken a hallgatók tudományos munkáit. A XVII. országos tudományos diákköri konfe­rencia keretében, szekció­üléseken vitatják meg a leg­jobb tudományos dolgozato­kat. — Magyarország számára létkérdés a tudományos mun­ka hatékonyságának javítása, a műszaki fejlődés gyorsítá­sa — jelentette ki Simái Mi­hály akadémikus, az MTA világgazdasági kutatóintéze­tének igazgatóhelyettese tegnap a konferencia köz­gazdaságtudományi szekció­jának tanácskozásán, a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskolán. Elmondotta: a TDK-mozgalom nagyban elősegíti, hogy a diákok már a főiskolákon, egyetemeken békapcsolódbassanak a .tudo­mányos munkákba, elsajátít­hassák a kutatási módszere­ket. Továbbiakban rámuta­tott: a világgazdasági kor­szakváltás hatására a nem­zetközi gazdaságii együttmű­ködés feltételrendszere átala­kul, s a változáshoz történő utódait a szakma fortélyai­ra. Egy-két szekrényajtó már nyitottan tátongott, mutatta a kis garázdák út­vonalát. — Látjátok, suttogta a mester: ezzel a behajlított drótdarabbal ki lehet nyitni őket. Itt aztán félbeszakadt az oktatás, mert a tanár fü- löncsípte a tolvajokat. Dél­után számot kellett adniuk a történtekről. — Hát, tanár bácsi az úgy volt... — kezdte nagy lé­legzetvétellel Joke, és elme­sélte, hogy az alvó gyerek mellől hogyan csenték el a vezőkiből, mérnökökből áll, s feladatuk a résztervek el­készítése. A Somogytervet és a Tanépet megkérjük, hogy a táborozó fiatalok szakmai munkájának segíté­sére adjanak kölcsön szak­embereke: . megfelelő szer­számokat, alkatrészeket. Re­méljük, az említetteken kí­vül több kaposvári vállalat is segít majd. — Csak munkával várják az egyetemistákat? — A megállapodás értel­mében napi hat órát dol­goznak, a többivel ők ren­delkeznek. Gazdag kulturá­lis szabadidő programot szervezünk, kirándulást a Balatonra. A végleges prog­ramot kívánságaik alapján állítjuk majd össze a meg­érkezésük után. — Terveznék-e jövőre is ilyen tábort? — Igen. Reméljük, hogy jó tapasztalatokat szerzünk a fiatalok foglalkoztatásá­nál. Ezeket jövőre eredmé­nyesen szeretnénk haszno­sítani. Megkérjük őket, \ ha valamilyen ötletük van a megyeszékhely gazdagításá­ra, azt pályázat formájában készítsék el. A legjobbakat megjutalmazzuk. Jövőre a mostaninál valamivel na­gyobb létszámiban ismét megrendezzük a műegyete­misták városszópftő és -védő ifjúsági építőtáborát. Cé­lunk, hogy a tábort, a fia­talok segítését társadalmi üggyé tegyük. alkalmazkodás létkérdés minden ország számára. A műszaki fejlődés jelentős mértékben felgyorsul, a mikroelektronika, a biotech­nológia és az anyagtudomá­nyok forradalma jélentősen átalakítja a termelési eljárá­sokat. A világ országainak többségével együtt hazánk sem rendelkezik olyan felté­telekkel, hogy minden terü­leten úttörő szerepet vállal­hasson az elméleti kutató­munkáiban. Viszont nagyon sok múlik azon, hogy mi­lyen gyorsan sikerül átvenni az élenjáró nemzetközi ku­tatási eredményeket. Ettől függ: lépést tudunk-e tarta­ni a nemzetközi fejlődéssel. Magyarország a tudományos munkaerővel .való ellátottság színvonalát tekintve igen jó feltételekkel rendelkezik. A Világ 166 országa közül ezen a téren a tizenhetedik helyet foglalja el. A megnyitó után szekció­üléseken folytatták a mun­kát, a zsüribizottság értékel­te a legjobb tudományos dol­gozatokat. kabátot, vágták ki a kul­csot a bélésből, és hajtották végre, szakszerűen kitervelt merényletüket. — Joke — szólt a tanár kérdő hangja. — Tudod-e, hogy mi az, amit ti csinál­tok? Joke összecsücsörítette a száját, és leszegett tekintet­tel, halkan suttogta: — Igen, tanárbácsi, tu­dom: bűn. — És azt meg tudod-e mondani, mit kell csinálni, hogy újra elő ne forduljon ilyesmi? — Igen, tanárbácsi! — fe­lelte most már felcsillanó szemekkel a kis lator. — Éspedig? — Meg kell mondani ne­kik, hogy vegyenek Tuto la­katot, azt nem lehet dróttal kinyitni. , Vámad Ágnes Madarak és fák napja Csupor Tibor A bűn Sz. L. Országos tudományos diákköri konferencia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents