Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

• u AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 84. szám Ára: 1,80 Ft 1985. április 11., csütörtök ■■ Összehívták Gromiko az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlés tavaszi ülésszakát 1985. április 18-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az ország- gyűlés tűzze napirendjére az oktatásról szóló törvényjavaslatot, a terület- és településfejlesz­tés hosszú távú feladatairól szóló előterjesztést, továbbá módosítsa az állami pénzügyekről, a tanácsokról, valamint a népgazdasági tervezés­ről szóló törvény egyes rendelkezéseit. —Shultz találkozó A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti köl­csönös megállapodás alap­ján május 14-én, Becsben találkozik Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter, hogy megvitassák a ikét or­szág szempontjából kölcsö­nös érdeklődésre számat tar­tó nemzetközi kérdéseket — jelentették be tegnap este Moszkvában. Á SZOT elnökségi ülésének napirendjén A lakosság idei ellátása A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott, amelyen több közérdekű kérdésről tárgyalt, Andrikó Miklós belkeres­kedelmi minisztériumi ál­lamtitkár beszámolója alap­ján az elnökség megvitatta, hogy a belkereskedelem ho­gyan készült fel a lakosság idei ellátására. Az államtitkár elmondta, hogy élelmiszerekből és él­vezeti cikkekből továbbra is jó színvonalú lesz az ellátás. A kereskedelem vezetői kü­Baráti találkozó a kongresszuson közreműködő dolgozókkal A Mlagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 'tegnap baráti ita- lálkozót rendezett a XIII. pártkongresszus megszer­vezésében és lebonyolításá­ban közreműködők tisztele­tére. A találkozón Kádár János, az MSZMP főtitkára kö­szönte meg a közreműködők eredményes munkáját. Ionosén nagy figyelmet for­dítanák az dicső élelmisze­rék kínálatára, és a termé­kek minőségének javítására. Az olcsóbb élelmiszerek vá­lasztékának bővítésére a MÉM-mel és a termelőkkel közös programot dolgoztak ki, a minőség javításához szükséges feltétetek megte­remtéséről a kormány szá­mára készítenek előterjesz­tésit A magánlakásépítési prog­ramra utalva az államtitkár elmondta, hogy az építő­anyag-ellátást tovább akarják javítani. A hiányzó tetőfedő anyagokat szocialista import­ból igyekeznek pótolná, egyes szerelvényéket pedig tőkés országokból szereznék be. A kemény tél nehéz hely­zetet teremtett a tüzelő- anyagellátásban, de éreztette hatását más területeiken is. Az ipar is, a kereskedelem is azzal számol, hogy a tél okozta lemaradásokat behoz­zák, illetve megfelelő pótlás­ról gondoskodnak. Az államtitkár végül az ellenőrzések fokozásának je­lentőségéről szólt. Gál László, a SZOT titká­ra korreferátumában el­mondta, hogy a SZOT elnök­sége is fokozott figyelmet fordít a lakosság ellátására. Miint mondotta, az elmúlt év­ben a tüzelőanyag-, az épi­tőanyag-, és a zöldség-gyü­mölcs ellátásban tapasztaltak nagyobb feszültségeket. A hiányok pótlásában jelentős szerepe volt a szocialista munkaversenynek. A SZOT titkára ezután a kereskedői amiben tapasztal­ható jó néhány visszásságra mutatott rá, köztük súly- csonkításokra, a minőséggel nem arányos árak felszámí­tására, ezért egyetért azzal, hogy az ellenőrzéseikét to­vább kell fokozni. Nagyon fontosnak mondot­ta, hogy a fogyasztói árak növekedése ne lépje túl a népgazdaságii terében elő­irányzott hét százalékot. Az elnökség további napi­rendi pontként megvitatta a szociálpolitika hosszú távú és a hetedük ötéves tervidő­szakra vonatkozó fejlesztési koncepcióját; a magyar szakszervezetek 25. kong­resszusa küldötteinek és maghívobtainak összetételéről szóló javaslatot; az amatőr művészeti mozgalom helyze­téről és fejlesztésének lehe­tőségeiről szóló előterjesz­tést; döntött az 1985. évi SZOT-díjak adományozásá­ról és megvitatta az 1985. évii országgyűlési képviselő- és tan ácstagválastt ásókkal kapcsolatos szakszervezeti feladatokról szóló előterjesz­tést. PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSE Az év végéig elkészül a Balaton fejlesztési terve tervezetét véleményezték sírásának tervezetéről tár­Törvényjavaslat Az országgyűlés tavaszi ül'ésSzíakát megelőző képvi­selői munkaiülések sorában tegnap a Panlaimerítben 'együttes tanácskozásit tar­tott az országgyűlés bizott­sága: a jogi, igazgatási és igazságügyi, a terv- és költ­ségvetési, valamint az építé­si és közlekedési bizottság. A napirend szerint a kép­viselők először a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól tárgyaltak, annak a terjedelmes anyag­nak alpján, melyet az or­szág ezredfordulóig kialakí­tandó arculatáról állított össze az Országos Tervhiva­tal. közösen ki Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­tériummal. A tervezethez — amely az előzetes értesülé­sek szerint határozati ja­vaslatként kerül majd a parlament plénuma elé — szóbeli kommentárt fűzött Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke. A tervezet megállapítja, hogy területi és települési viszonyaink meghatározóak a népgazdaság fejlődése, a lakosság életkörülményei­nek javítása, szocialista életmódjának ki bontaíkozta- tása szempontjából. Az el­múlt másfél évtizedben szá­mottevő eredményeket ér­tünk el az ország egyes te­rületei közötti — történel­mileg kialakult — arányta­lanságoknak, fejlettségi és ellátásból különbségeknek csökkentésében. A továb irtaikban arra van szükség — hangoztatták a képviselők —„ hogy a terü­let- és felépülési ej les ztes szolgálja még fokozottabban' legfőbb tánsadallimi és gaz­dasági céljainkat, teremtsen kedvezőbb körülményeket a népgazdaság intenzív fej­lődéséhez, a területi és te­lepülési aránytalanságok to­vábbá mérséklődéséhez, a lakosság életkörülményed- ruek és a társadalom közér­zetének javulásához. Egyet­értésüket nyilvánították aitekintetben, hogy a tele­pülésrendszert a gazdasá­gossági követelményeikkel és a helyi önrendelkezés ki­bontakoztatásával össz­hangbani, arányosabban kell fejleszteni, jobban előtérbe helyezve a közép- és kisvá­rosokat, valamint a községe­ket. Többféleképpen, de egy­értelmű igényként fogal­mazták meg a vitában, hogy az urbanizáció, a korsze­rűbb életfeltételek a tele­pülések mind szélesebb kö­rére terjedjenek ki, folyta­tódjék a városok és a fal­vak közötti különbségek mérséklődése. Hangot kapott az a vélemény, hogy a mun­kahelyek választékának bő- —'*óoAvö1L az alapfokú ellá­tás javításává! erősíteni Keu a falusi térségek, illetve az arra atkamas községek né­pességmegtartó képességét, mérsékelni a városba áram­lást. A városokat és a von­záskörzetükben levő falva­kat — mondta több képvi­selő, s egyetértett velük Fa­luvégi Lajos is — a kölcsö­nös egymásra utaltság alap­ján, összehangoltan kell fej­leszteni. Szót kért e napirendi té­ma vitájában többek között Szokola Károlyné Somogy megyei képviselő ás. , A véleménycserében el­hangzottakra reagálva So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter egyebek között elmondta, hogy az olyan kiemelt terü­leteik, mint Budapest és vonzáskörzete, a Balaton, és a Velencei-tó területfejlesz­tési tervei ez év végéig el­készülnék, a megyei felada­tokat a jövő év közepéig rögzítik konkrét tervekben. Napirendien van- az 1964-től hatályos építési törvény fe­lülvizsgálata, korszerűsíté­se. Várhatóan ez év végéig elkészül az új Országos Épí­tésügyi Szabályzat. A három bizottság egyet- értőleg elfogadta az előter- jesirtett tervezetét. Ezt követően a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság a terv- és költségvetési bizottsággal együtt magas szintű jogszabályok módo­gyailt. Véleményezték a kép­viselők a népgazdasági ter­vezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről kidol­gozott törvényjavaslatot. Ennek hátterében az áll, hogy a gazdaságirányítás rendszerének folyamatos és átfogó fejlesztése szükséges^ sé tette a tervezési rendszer és a rá vonatkozó jogszabá­lyok felülvizsgálatát. A tör­vényi előírások alkalmazá­sának, a tervezés gyakorla­tának tapasztalait! sok új lehetőséget tárták fel a tör­vény korszerűsítésére. A ta­nácsok tervező munkájára vonatkozó rendelkezések — " ----1— ° tanácsok tar­ve zésj és gazdasági önálló­ságának erősítésével — meg­újításra szorulnak. A gaz­dálkodó szervezetek önálló­ságának célul kitűzött foko­zása, a vállalkozóbb jellegű vállaMi magatartás fettéte­leinek megteremtése szintén megkívánja az idevágó ter­vezési előírások fejlesztését. A javasolt módosítások na­gyobb része ezért elsősorban az elvek, követelmények ki­egészítését, illetve az eddi­giek bizonyos korrekcióját indítványozza. E témához kérdéseket tett fel Szabó Kálmán, Szurdi István, Nagy József, s a kópVisalők- nék Faluvégi Lajos vála­szolt Hetényi István pénzügy­miniszter ismertette a taná­csi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben azjt a két törvénymódosítási javasla­tot, amelyek közül1 az egyik az állami pénzügyekről szó­ló, a másik pedig a taná­csokról szóló törvény egyes rendelkezéseim változtat majd a gyakorlati követel­ményeknek megfelelően. E két tárgykör egyes részkér­déseihez hozzászólt többek között Szokola Károlyné, Somogy megyei képviselő is. A két bizottság úgy ha­tározott, hogy mindhárom törvényjavaslatot elfogadás­ra ajánlja az országgyűlés­nek. Felkészülés a kukoricavetésre Szakmai tanácskozás és bemutató Kéthelyen A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat balatonkeresztúri körze­téhez huszonhét mezőgazda- sági nagyüzem tartozik, kö­zülük tizenhat Somogybán, a többi Zala megyében gazdál­kodik. Minden évben ilyen­tájt, a kükoricavetésit meg­előző időszakban tapasztalat- cserét és bemutatót rendez­nek a vetési és az ehhez kapcsolódó növényvédelmi munkákat végző, irányító szákemberéknek. Az IKR- körzét gazdaságainak képvi­selői ezért jöttek össze teg­nap Kéjthlelyen. Semsey László, a közös vállalat balatonkeresztúri egységének vezetője rövid át­tekintést adott a kukorica­termelés tavalyi tapasztala­tairól. Az átlagtőszámot te­kintve az eddigi legsikere­sebb vetési idényt 1984-ben zárták, pedig az előkészítés nem volt zavarmentes és a vetéseknél is előfordultak hibák. Például 5-6 centimé­ternél mélyebbre nem taná­csos vetni a kukoricát, mert a tavaszi talajlehülésnél ne­hezen kel a mag. Ügyelni kell arra is, hogy abban a talajimélységb en, ahova a szem kerül, tartósan tíz fok hőmérséklet legyen. Ezért a keresztúri körzetben április harmadik harmadában aján­latos megkezden i a kuk őri - oavetést. Erre csak a kellő­en száraz talaj alkalmas, a sárba vetett mag ugyanis „megfullad”. A legjobban be­állított vetőgép nyomán is számolni lehet kelési prob­lémával. A kukoricavető gépek ská­lája két új típussal bővült a körzetben tavaly: a Cyclo 800-assal és a Becker Aero- mafttel. Mindkettő 12 soros gép. Ezek, és a csaknem har­minc Cyelo 400-as gépegység rakja földbe a magot az idén. A vetőgépek és a t rak - torállamány lehetővé teszi, hogy — fegyelmezett mun­kavégzéssel és kedvező idő­járás mellett — a tenniva­lóikkal idejében megbirkóz­zanak az üzemek. Nitrogén műtrágyáikból az IKR által forgalmazott starter műtrá­gyából viszont már a gazda­ságokban van a megfelelő mennyiség. Nincs gond a növényvédőszer-ellátással. A vetőmag 80 százaléka is a felhasználók rendelkezésére áll, s a további importszál- iífmányok is rövidesen meg­érkeznék, Már márciusban hozzálát­tak a gépi javítások ellenőr­zéséhez. A próbavetéséket ezen a héten kezdték, majd folyamatosan végzik az új és a javított gépeikkel. A körzet alkatrészraktára áp­rilis 1—tői reggel héttől este hétig, a fcukoricavetés kez­detétől éj jel-nappal tart nyit­va, a szervizszolgálat pedig hétvégeken és ünnepnapokon is ügyeletét tart. Az IKR ágazatvezetője Nagy Béla, a vetés és a vegyszerezés technikai, mű­szaki lebonyolításáról adott szakmai tájékoztatást. A me­zőgazdasági nagyüzemek szakemberei ezután a kéthe- lyi Aranykalász tsz gépmű­helyében megismerkedtek az IKR korszerű vetőgépeivel és permetezőivel — egyebek között a Cyclo 800-ias. tizen­két soros kukoricavetögép ke- zélésével. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents