Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-09 / 82. szám
1985. április 9., kedd Somogyi Néplap 3 Működik az új festőműhely Csúcsra készül a mechanika Többféle kábeldobot gyártanak Bővül a Kinizsi-lakótelep Több lesz a félszobás és étkezős Siker Göllében — fia a ijószándékú emberen fmúlik, akkor sem lehetett volna jobban szervezni — mondta tegnap délelőtt Horváth István, a göllei Béke Tsz elnökhelyettese. Reggel hatkor, amikor a szokásos, és rendszerint a majorba vezető útját végigjárta, meg kellett állni egy pillanatra a tábla szélén. A ikelő nap sugara a harmatcseppek millióiban fürdőit, és a vasárnapi eső után tavaszi illatot lélegzett a (föld. Először az jutott eszébe, hogy „de nagyon jó” azután meg az emberek; a hét nagy gépen dolgozók, a vetők, az őszi szántásokat elmunkálók, a vegyszerezők. Azok, akik, a hosszúra nyúlt tél kényszerű szünete után április első napjaiban végre elindulhattak. Tizennégy, tizenhat órát dolgoztak mindennap. Pénteken még arról volt szó, hogy nem lesz ünnep húsvét hétfő, mert megállni addig nem lehet, amíg a cu- korépa földbe nem kerül. — Volt talán már nyolc óra is, mire végeztünk — — mondja az elnökhelyettes —, és vasárnap reggel megjött az eső. Áldás volt, jobbat kívánni sem lehet! — Ez azt is jelenti, hogy behozták az időjárás okozta késést? — Egészen még nem. De úgy látom, már csak napok kérdése és pótoljuk a lemaradást. Itt mindenki valahogy arra hangolta magát: most nincs leállás, mindenkinek többet kell tenni, hogy a feladatainkat tisztességgel ellássuk. Ha kedd reggel hat és hét óra között kijönne a géptelepre, meggyőződhetne arról, valóban ilyen a hangulat. A húsvét csak szussza- násnyi szünet volt. Nemcsak Göllében, másutt is, ahol szombaton késő estig nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a koratavasziak magja a földbe kerüljön. így sikerült elvetni a hüvelyesek, a cukorrépa jó részét, és ahogy Göllében, Hetesen, So- mogysárdon, Toponáron és sokfelé a megyében már a következő nagy munkára, a több, mint tizennégyezer hektár napraforgó vetésére fordítják a fő figyelmet. Vörös Márta A Mechanikai Művek miairaaii 'gyáregységében több hetes próbaüzem után már folyamatosan működik az új festőműhely. Az épület kivitelezője a Tanép volt: kisebb -nagyobb viták után végűi is ki fogás tálán minőségben adta át a munkaterületet az építőváUllalat. A marcali gyáregység egyik legújabb terméke a kábeldob minőségi festése ma már megoldható. A kábelgyár és a posta nagy mennyiségben rendelt ebből a gyártmányból, s a közeljövőben már többféle méretű kábeldobot is készítenek majd Marcaliban. Még tartanák az ártárgyalások, de közben már a gyártás előkészítése is megkezdődött. „Föltámadt” egy másik termék is a gyárban; megint készítenek Bosch-ka- zettákat, az idén 1 millió Az új festőműhelyben A januári-februári rendkívüli hideg időjárás miatt az első negyedévben a tervezett 28,2 millió tonna helyett csak 25 millió tonna áruit szállított a vasút. Az úgynevezett előszállítási akció sem vol sikeres, annak ellenére, hogy ebben az évben az eddiginél nagyobb mértékű fuvarkedvezményt nyújt a vasút. Ennek oka elsősorban az, hogy az előszállításba bevont árucikkek jó része fagyveszélyes, tehát márka értékben rendelt a hosszabb szünet után újra jelentkező NSZK-beM cég ezekből. A hazai kereskedelem a párologtatókra jelentkezett többlét-megrendeléssel1, valamint a légtisz- ití'tókra is nagyobb a kereslet a korábbinál. Az export és a hazai gyártás növekedése együtt az idén százmillió forintos termelési érték emelkedést jelent a marcaliaknak, s a piacot felmérve a mechani- kások arra készülnek, hogy jövőre elérik a gyár eddigi csúcsteljesítményét, azaz 560 millió fojrint értékű terméket állítanak majd elő 1986- hain. A hagyományos termékek, a szerszámosládák iránt is minden eddiginél nagyobb az érdeklődés; az idén ezekből 420 ezer darabot gyártanak. A kondenzátorpiac félvevőképessége még mindig nagyobb, mint a gyár kapacitása, tehát a gyártás bővítése e térem is biztosított. De nemcsak a megszokott gyártmányokkal kívánnak megjelenni a piacon, hanem az eddigieknél igényesebb termékekkel is. Tervezik ezért egy komoly forgácsolóüzem létrehozását. Sok jó hírről számolhatnak be manapság a gyáriak, ám mindehhez hozzáteszik: nem lesz könnyű a terveket válóra váltani. A korábbinál keményebb munkával, az önköltséget csökkentve, a gazdaságosságot javítva kell előbbre lépniük, a termelés tömegének növelése önmagában ma már nem lehet oéüi ezeket nem lehet szállítani az idei télihez hasonló kemény hidegben. Kavicsból és homokból a tavalyi mennyiségnek mindössze 35—40 százalékát fuvarozták el, és salakból is csak a tavalyinak a felét. A jó idő beköszöntővel ugrásszerűen megnőtt a vasúti áru mennyisége. A kora tavaszi csúcs — a hasz- szú, fuvarínséges időszak után — most nagy erőpróba elé állítja a vasutat. Lakásból, úgy látszik, most már mindig többre lesz szükség Kaposváron, mint amennyi éppen van. Hiáiba a magánerős lakásépítikiezők támogatása, a panellakások sora, még mindig sokan várnak lakásra. Kaposvár tömeges lakásépítési programjába a korábbi tervek szerint a Kisgáti-lakótelep területe szerepelt, de az építkezéshez kapcsolódó járulékos költségek olyan magasak lettek volna, hogy inkább más megoldást kellett keresni. A lakások építési tervét és a 'beruházási programot a közelmúltban hagyta jóvá a városi tanács. Milyen és mennyi lakás épül még a Búzavirág utcában? — kérdeztük Farkas Istvántól, a tervosztály vezetőjétől. - — A rendezési tervek alapján ma körülbelül 250 lakással számolunk. Többségük bérlakás, kisebb része pedig magántulajdonú la- kótelkes csoportház lesz. A kétféle beépítési mód közül az első ütemben 140 többszintes és 28 sorházas lakás építését terveztük. Ezeknek a kiviteli munkái várhatóan ez év második felében megkezdődnek. A terveket egyébként a SÁÉV megbízásából a pécsi tervezőváljalat készítette. A megváltozott igényekhez alkalmazkodva olyan lalká- soíklat tervezitek, amelyekben több a félszoba, nagyobb a konyha vagy külön étkező és kamra van, tehát szerkezetében, alaprajzában más, korszerűbb megoldású. — Az ez évi építkezéseinkben alapvető változás lesz a korábbiakhoz képest a lakások belső tagozódása. Ezzel már magasabb minőségi igényeket szeretnénk kielégíteni — erősítette meg az osztályvezető által elmondottakat Delibeli József, a SÁÉV műszaki főmérnöke. — Mennyiben módosítja ez a lakások árát? — Természetesen igyekszünk leszorítani a költse geiket például szerkezeti változtiatásoiklkal, új alapozási módokkal és egyéb, a minőséget nem befolyásoló tényezőiekéi. Az már biztos, hogy ezek a lakások nem lakás Sorházak panelből lesznek drágábbak az eddig épülteknél. — Milyen előnnyel és milyen nehézségekkel jár, hogy ezt a munkát a SÁÉV fővállalkozásban végzi? — Mindenképpen előny, hogy a tervezésnél szorosabb kapcsolatban állunk a pécsi tervezőváJüalatital és jobban tudjuk irányítani a munkájukat. Ezenkívül a munkaszervezés is könnyebb, ennék a műszaki feltételeit már megteremtettük, de ugyanez okozza a nehézségeket is. — Ügy tudom, ezek lesznek az első panelből épült sorházak. Kaposváron mekkora az igény az ilyen lakásokra és mennyibe kerülnek majd? — Eddig, sajnos, nem volt lehetőségünk, hogy a városban ilyen lakásokat felépíthessünk. Most az első ütemben kísérleti jelleggel 28 lakást építünk föl és értékesítünk a Búzavirág utcában. Többféle elképzelésünk is van a sorházakkal kapcsolatban. Az igényektől függően, például félkész házak értékesítését tervezzük vagy a tetőtér beépítése nélkül csak a földszint kialakításával, és persze kész állapotban is adunk át. Ez utóbbinak az ára körülbelül 10- 12 ezer forint lesz négyzetméterenként. Nem lesz tehát drágjább, mint a hagyományos szerkezetű panellakások és OTP-kölcsönt is lehet fölvenni a vásárláshoz. — Mikor lesznek készen a sorházak? — A többszintes házakhoz hasonlóan az első ütem átadási határideje 1986 utolsó negyedéve. Nagy Zsóka Tavaszi forgalom a MAV-nál \ • : .< <.>- ••», Ük /T ■it- :■ ' . íj .A / ■ / Í 1 \ .......\ : ! ■ !r t . rí . . ........l...______________—i— LÍ.L. Űj szer a kártevők ellen Az asztalon hét szál gyertya Palackok és plakettek A bírálók asztala fényes, mint az oltár. Hét szál gyertyát gyújtottak meg, hét üres korsó egymástól egyforma távolságiban, az abrosz vakítóan fehér, a tálakon friss pogácsa, sajtsizele- tek. A bírálók is heten van- nák; a boglárá mezőgazdasági kombinát szakemberei, élükön Vincze Miklóssal, akinek majd eredményt kell hirdetnie, véleményt kell mondania a bőrtokról' a többiek nevében is. Megtisztelő, bár nem könnyű feladat. Mert félórádként elhangzik ugyan az est folyamán, hogy „Nem vérre megy a játék, itt mindenki nyer, s ha érmet nem is, de tapasztalatot mindenképpen, s magáért a rendezvény hangulatáért is érdemet volt eljönni” — azért a lelke mélyén minden pályázó a saját borára esküszik... A szemesi és aiz őszödi „hegyek” pincéiben forrtak ezek a rdzldngek, zöldvelteli- niék, zalagyöngyék. Apáktól, nagyapáiktól, vagy szőlőtermelő ősök híján egy-egy jó- baráttól tanult szakértelemmel bíró gazdák — mesteremberek, szakmunkások, értelmiségiek, tsz-tagok — ülnek most a szemesi KISZ- táboir tágas ebédlőjében (sokan a feleségüket is elhozták a barünnepre), s várják az eredményt. A díjak: arany-, ezüst- és bronzplakettek (mindegyikből 15 darab) ott csilloginak- villognak a- zsűri asztalán. Készítőjük, Balogh László szemesi műbútorasztalos, faszobrász pedig „versenyen kívül” a közmegbecsülésnek örvendő emberek derűs nyugalmával hörpint egyet- egyet a poharából. — Minden évben más jelenetet gondolok ki a plakettre — mondja. Az idén egy ismert nóta sok mulatóhelyet megjárt sora jutott eszembe, amikor mintázni kezdtem. „Csak a pipa, meg egy pohár bor. ..”, nos ez a mottója a plakettnek. Megcsináltam gipszben, azután bronzba öntötték Boglárlel- lén. Balogh László híres szakember, stílbútorait az országhatáron túl is megismerték. — Szőlővel, borral nem foglalkozik? — Dehogynem. Van pincém, borom, csák nem pályáztam. Hatvan gazda 87 féle borát kóstolgatta a zsűri a hetedik szemesi házi-borversenyen. A helybeli honismereti szakkör gyökereztet- te meg a hagyományt, Beöthy Ferenc vezetésével, lelkes szervezőmunkája eredményeként. A nyugalmazott tanár magla is bortermelő és szakértő, jelenleg éppen a dél-balatoni szőlő- és borvidék múltját kutatja a bogláni mezőgazdasági kombinát megbízásából. — A verseny szervezésére most már a középnemzedék vállalkozott — mondja. — Egy bizottságot alakítottak, mely gondoskodik mindenről. — „Bunda” nem lehetséges — veszi át a szót Petrus Péter, az est házigazdája. — A bizottság két tagja minden pályázó pincéjébe ellátogat, s előttük veszi ki a gazda a versenyre küldendő nedűt a hordóbóL Kikötöttük, hogy 50 liternél kevesebb nem lehet belőle. Szóval, miután a bor palackiba kerül, számot kap, s ez szerepel a üstén a termelő neve helyett. Senki sem tudhatja, kié a bor... Asztaltársam, Illés Sándor, az idén pályázott először. — 1200 négyszögöl szőlőt művelek a szemesi hegyen, a területet örököltem — mondja. — Eléggé elhanyagolt állapotban kaptam meg, de nem sajnáltaim tőle a talajjavítót és a munkát. Hat éve telepítettem hatféle szőlőt. Miután a zsűri befejezte munkáját, Vincze Miklós emelkedik szólásra. Dicséri a borokat, különösen a fehéreket, mondván.: ez a vidék ezeknek a fajtáknak kedvez. Aztán, az est fénypontjaként, hoszzú névsor kövejtkezik: a nyerteseké. Van, alkat kétszer, sőt háromszor is hívnak, hogy vegyen át egy-egy plakettet. Mónos László 31 éves őszödi kőműves például két aranyérmet nyert zöldvellte- lini és zalagyöngye borával. Az arca az érmeknél is ragyogóbb. — Mindössze háromszáz tőkém van —■ mondja boldogan. — Eladja a borát? — Van eszemben ! Megisz- szuk a barátaimmal. Benedek Ferenc bronzplakettjét meleg tiaps köszönti. Feri bácsi, az idős halász- mester betegen fekszik, s helyette szomsizédja és névrokona, Benedék Béla veszi át a díjat. A negyven év körüli lakatos aranyérmet nyert, de mintha ennek a bronznak jobban örülne. — Vallóban? — Nem tagadom — mondja. — Nagyon tisztelem, szeretem Feri bácsit, s tudom, hogy ma örömöt viszek a házába. Az aranyérmes borral koccintunk a halászmester egészségére. Én Benedek Béláéra is iszom. Szapudii András Üj vegyi sterilizáló anyagot kísérleteztek ki amerikai kutatók egy gyapotkár- tevő, a sók kárt okozó gya- potlikasztó bogár kipusztítására. Eddig besugárzást alkalmaztak erre a célra, de nem sok sikerrel. A sugárzás ugyanis nemcsak a magtermékeny ítésre teszi alkalmatlanná a hímeket, hanem károsítja a bogár emésztőszerveit is; emiatt a vele kezelt steril hímek jelentős hányada idő előtt elpusztult, össze sem .került a nőstényekkel. Több száz, különböző ösz- szetétólű vegyi anyag vizsgálata alapján a Bisulfan nevű készítmény mutatkozott a legjobbnak. Megfelelően adagolva teljes sterilitást biztosít anélkül, hogy megrövidítené a rovarok életkorát; .vagy csökkentené a hímek szexuális tevékenységét, vagyis a Bisulfannal nem kezelt hírnökkel való versenyüket. Miután hat napig olyan táplálékon nevelték a kifejlett bogarakat, amely 0,1 százalék Bisulfant tartalmazott, 98 százalékos sterilitást értek el.
