Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

1985. április 9., kedd Somogyi Néplap 3 Működik az új festőműhely Csúcsra készül a mechanika Többféle kábeldobot gyártanak Bővül a Kinizsi-lakótelep Több lesz a félszobás és étkezős Siker Göllében — fia a ijószándékú em­beren fmúlik, akkor sem lehetett volna jobban szer­vezni — mondta tegnap délelőtt Horváth István, a göllei Béke Tsz elnökhe­lyettese. Reggel hatkor, amikor a szokásos, és rendszerint a majorba vezető útját vé­gigjárta, meg kellett állni egy pillanatra a tábla szé­lén. A ikelő nap sugara a harmatcseppek millióiban fürdőit, és a vasárnapi eső után tavaszi illatot léleg­zett a (föld. Először az jutott eszé­be, hogy „de nagyon jó” azután meg az emberek; a hét nagy gépen dolgo­zók, a vetők, az őszi szántásokat elmunkálók, a vegyszerezők. Azok, akik, a hosszúra nyúlt tél kényszerű szünete után április első napjaiban vég­re elindulhattak. Tizen­négy, tizenhat órát dolgoz­tak mindennap. Pénteken még arról volt szó, hogy nem lesz ünnep húsvét hétfő, mert megállni ad­dig nem lehet, amíg a cu- korépa földbe nem kerül. — Volt talán már nyolc óra is, mire végeztünk — — mondja az elnökhe­lyettes —, és vasárnap reggel megjött az eső. Ál­dás volt, jobbat kívánni sem lehet! — Ez azt is jelenti, hogy behozták az időjárás okoz­ta késést? — Egészen még nem. De úgy látom, már csak napok kérdése és pótoljuk a lemaradást. Itt minden­ki valahogy arra hangol­ta magát: most nincs le­állás, mindenkinek többet kell tenni, hogy a felada­tainkat tisztességgel ellás­suk. Ha kedd reggel hat és hét óra között kijönne a géptelepre, meggyőződ­hetne arról, valóban ilyen a hangulat. A húsvét csak szussza- násnyi szünet volt. Nem­csak Göllében, másutt is, ahol szombaton késő es­tig nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a koratava­sziak magja a földbe ke­rüljön. így sikerült elvet­ni a hüvelyesek, a cukor­répa jó részét, és ahogy Göllében, Hetesen, So- mogysárdon, Toponáron és sokfelé a megyében már a következő nagy munkára, a több, mint ti­zennégyezer hektár napra­forgó vetésére fordítják a fő figyelmet. Vörös Márta A Mechanikai Művek miairaaii 'gyáregységében több hetes próbaüzem után már folyamatosan működik az új festőműhely. Az épület ki­vitelezője a Tanép volt: ki­sebb -nagyobb viták után végűi is ki fogás tálán minő­ségben adta át a munkate­rületet az építőváUllalat. A marcali gyáregység egyik legújabb terméke a kábel­dob minőségi festése ma már megoldható. A kábelgyár és a posta nagy mennyiségben rendelt ebből a gyártmányból, s a közeljövőben már többféle méretű kábeldobot is készí­tenek majd Marcaliban. Még tartanák az ártárgyalá­sok, de közben már a gyár­tás előkészítése is megkez­dődött. „Föltámadt” egy másik termék is a gyárban; me­gint készítenek Bosch-ka- zettákat, az idén 1 millió Az új festőműhelyben A januári-februári rend­kívüli hideg időjárás miatt az első negyedévben a ter­vezett 28,2 millió tonna he­lyett csak 25 millió tonna áruit szállított a vasút. Az úgynevezett előszállítási ak­ció sem vol sikeres, annak ellenére, hogy ebben az év­ben az eddiginél nagyobb mértékű fuvarkedvezményt nyújt a vasút. Ennek oka elsősorban az, hogy az elő­szállításba bevont árucikkek jó része fagyveszélyes, tehát márka értékben rendelt a hosszabb szünet után újra jelentkező NSZK-beM cég ezekből. A hazai kereskede­lem a párologtatókra je­lentkezett többlét-megren­deléssel1, valamint a légtisz- ití'tókra is nagyobb a keres­let a korábbinál. Az export és a hazai gyártás növekedése együtt az idén százmillió forintos termelési érték emelkedést jelent a marcaliaknak, s a piacot felmérve a mechani- kások arra készülnek, hogy jövőre elérik a gyár eddigi csúcsteljesítményét, azaz 560 millió fojrint értékű termé­ket állítanak majd elő 1986- hain. A hagyományos termékek, a szerszámosládák iránt is minden eddiginél nagyobb az érdeklődés; az idén ezek­ből 420 ezer darabot gyár­tanak. A kondenzátorpiac félvevőképessége még min­dig nagyobb, mint a gyár kapacitása, tehát a gyártás bővítése e térem is biztosí­tott. De nemcsak a megszo­kott gyártmányokkal kíván­nak megjelenni a piacon, hanem az eddigieknél igé­nyesebb termékekkel is. Tervezik ezért egy komoly forgácsolóüzem létrehozá­sát. Sok jó hírről számolhat­nak be manapság a gyáriak, ám mindehhez hozzáteszik: nem lesz könnyű a terveket válóra váltani. A korábbi­nál keményebb munkával, az önköltséget csökkentve, a gazdaságosságot javítva kell előbbre lépniük, a termelés tömegének növelése önma­gában ma már nem lehet oéüi ezeket nem lehet szállítani az idei télihez hasonló ke­mény hidegben. Kavicsból és homokból a tavalyi mennyiségnek mindössze 35—40 százalékát fuvarozták el, és salakból is csak a ta­valyinak a felét. A jó idő beköszöntővel ugrásszerűen megnőtt a vas­úti áru mennyisége. A ko­ra tavaszi csúcs — a hasz- szú, fuvarínséges időszak után — most nagy erőpró­ba elé állítja a vasutat. Lakásból, úgy látszik, most már mindig többre lesz szükség Kaposváron, mint amennyi éppen van. Hiáiba a magánerős lakásépítikiezők támogatása, a panellakások sora, még mindig sokan vár­nak lakásra. Kaposvár tö­meges lakásépítési program­jába a korábbi tervek sze­rint a Kisgáti-lakótelep te­rülete szerepelt, de az épít­kezéshez kapcsolódó járulé­kos költségek olyan maga­sak lettek volna, hogy in­kább más megoldást kellett keresni. A lakások építési tervét és a 'beruházási programot a közelmúltban hagyta jóvá a városi tanács. Milyen és mennyi lakás épül még a Búzavirág utcában? — kér­deztük Farkas Istvántól, a tervosztály vezetőjétől. - — A rendezési tervek alapján ma körülbelül 250 lakással számolunk. Többsé­gük bérlakás, kisebb része pedig magántulajdonú la- kótelkes csoportház lesz. A kétféle beépítési mód közül az első ütemben 140 több­szintes és 28 sorházas lakás építését terveztük. Ezeknek a kiviteli munkái várható­an ez év második felében megkezdődnek. A terveket egyébként a SÁÉV megbízásából a pécsi tervezőváljalat készítette. A megváltozott igényekhez alkalmazkodva olyan lalká- soíklat tervezitek, amelyekben több a félszoba, nagyobb a konyha vagy külön étkező és kamra van, tehát szer­kezetében, alaprajzában más, korszerűbb megoldá­sú. — Az ez évi építkezése­inkben alapvető változás lesz a korábbiakhoz képest a lakások belső tagozódása. Ezzel már magasabb minő­ségi igényeket szeretnénk kielégíteni — erősítette meg az osztályvezető által el­mondottakat Delibeli József, a SÁÉV műszaki főmérnö­ke. — Mennyiben módosítja ez a lakások árát? — Természetesen igyek­szünk leszorítani a költse geiket például szerkezeti változtiatásoiklkal, új alapo­zási módokkal és egyéb, a minőséget nem befolyásoló tényezőiekéi. Az már biztos, hogy ezek a lakások nem lakás Sorházak panelből lesznek drágábbak az ed­dig épülteknél. — Milyen előnnyel és mi­lyen nehézségekkel jár, hogy ezt a munkát a SÁÉV fő­vállalkozásban végzi? — Mindenképpen előny, hogy a tervezésnél szorosabb kapcsolatban állunk a pécsi tervezőváJüalatital és jobban tudjuk irányítani a munká­jukat. Ezenkívül a munka­szervezés is könnyebb, en­nék a műszaki feltételeit már megteremtettük, de ugyanez okozza a nehézsé­geket is. — Ügy tudom, ezek lesz­nek az első panelből épült sorházak. Kaposváron mek­kora az igény az ilyen laká­sokra és mennyibe kerül­nek majd? — Eddig, sajnos, nem volt lehetőségünk, hogy a város­ban ilyen lakásokat felépít­hessünk. Most az első ütem­ben kísérleti jelleggel 28 la­kást építünk föl és értéke­sítünk a Búzavirág utcában. Többféle elképzelésünk is van a sorházakkal kapcso­latban. Az igényektől füg­gően, például félkész házak értékesítését tervezzük vagy a tetőtér beépítése nélkül csak a földszint kialakításá­val, és persze kész állapot­ban is adunk át. Ez utób­binak az ára körülbelül 10- 12 ezer forint lesz négyzet­méterenként. Nem lesz te­hát drágjább, mint a hagyo­mányos szerkezetű panella­kások és OTP-kölcsönt is lehet fölvenni a vásárláshoz. — Mikor lesznek készen a sorházak? — A többszintes házakhoz hasonlóan az első ütem át­adási határideje 1986 utolsó negyedéve. Nagy Zsóka Tavaszi forgalom a MAV-nál \ • : .< <.>- ••», Ük /T ■it- :■ ' . íj .A / ■ / Í 1 \ .......\ : ! ■ !r t . rí . . ........l...______________—i— LÍ.L. Űj szer a kártevők ellen Az asztalon hét szál gyertya Palackok és plakettek A bírálók asztala fényes, mint az oltár. Hét szál gyertyát gyújtottak meg, hét üres korsó egymástól egy­forma távolságiban, az ab­rosz vakítóan fehér, a tála­kon friss pogácsa, sajtsizele- tek. A bírálók is heten van- nák; a boglárá mezőgazda­sági kombinát szakemberei, élükön Vincze Miklóssal, akinek majd eredményt kell hirdetnie, véleményt kell mondania a bőrtokról' a töb­biek nevében is. Megtisztelő, bár nem könnyű feladat. Mert félórádként elhangzik ugyan az est folyamán, hogy „Nem vérre megy a játék, itt mindenki nyer, s ha ér­met nem is, de tapasztala­tot mindenképpen, s magá­ért a rendezvény hangulatá­ért is érdemet volt eljönni” — azért a lelke mélyén min­den pályázó a saját borára esküszik... A szemesi és aiz őszödi „hegyek” pincéiben forrtak ezek a rdzldngek, zöldvelteli- niék, zalagyöngyék. Apáktól, nagyapáiktól, vagy szőlőter­melő ősök híján egy-egy jó- baráttól tanult szakértelem­mel bíró gazdák — mester­emberek, szakmunkások, ér­telmiségiek, tsz-tagok — ül­nek most a szemesi KISZ- táboir tágas ebédlőjében (so­kan a feleségüket is elhoz­ták a barünnepre), s várják az eredményt. A díjak: arany-, ezüst- és bronzplakettek (mindegyik­ből 15 darab) ott csilloginak- villognak a- zsűri asztalán. Készítőjük, Balogh László szemesi műbútorasztalos, faszobrász pedig „versenyen kívül” a közmegbecsülésnek örvendő emberek derűs nyugalmával hörpint egyet- egyet a poharából. — Minden évben más je­lenetet gondolok ki a pla­kettre — mondja. Az idén egy ismert nóta sok mula­tóhelyet megjárt sora jutott eszembe, amikor mintázni kezdtem. „Csak a pipa, meg egy pohár bor. ..”, nos ez a mottója a plakettnek. Meg­csináltam gipszben, azután bronzba öntötték Boglárlel- lén. Balogh László híres szak­ember, stílbútorait az or­szághatáron túl is megis­merték. — Szőlővel, borral nem foglalkozik? — Dehogynem. Van pin­cém, borom, csák nem pá­lyáztam. Hatvan gazda 87 féle bo­rát kóstolgatta a zsűri a hetedik szemesi házi-borver­senyen. A helybeli honis­mereti szakkör gyökereztet- te meg a hagyományt, Beö­thy Ferenc vezetésével, lel­kes szervezőmunkája ered­ményeként. A nyugalmazott tanár magla is bortermelő és szakértő, jelenleg éppen a dél-balatoni szőlő- és bor­vidék múltját kutatja a bogláni mezőgazdasági kom­binát megbízásából. — A verseny szervezésé­re most már a középnem­zedék vállalkozott — mond­ja. — Egy bizottságot alakí­tottak, mely gondoskodik mindenről. — „Bunda” nem lehetsé­ges — veszi át a szót Pet­rus Péter, az est házigazdá­ja. — A bizottság két tag­ja minden pályázó pincéjé­be ellátogat, s előttük ve­szi ki a gazda a versenyre küldendő nedűt a hordóbóL Kikötöttük, hogy 50 liternél kevesebb nem lehet belőle. Szóval, miután a bor pa­lackiba kerül, számot kap, s ez szerepel a üstén a ter­melő neve helyett. Senki sem tudhatja, kié a bor... Asztaltársam, Illés Sán­dor, az idén pályázott elő­ször. — 1200 négyszögöl szőlőt művelek a szemesi hegyen, a területet örököltem — mondja. — Eléggé elhanya­golt állapotban kaptam meg, de nem sajnáltaim tőle a ta­lajjavítót és a munkát. Hat éve telepítettem hatféle sző­lőt. Miután a zsűri befejezte munkáját, Vincze Miklós emelkedik szólásra. Dicséri a borokat, különösen a fe­héreket, mondván.: ez a vi­dék ezeknek a fajtáknak kedvez. Aztán, az est fény­pontjaként, hoszzú névsor kövejtkezik: a nyerteseké. Van, alkat kétszer, sőt há­romszor is hívnak, hogy ve­gyen át egy-egy plakettet. Mónos László 31 éves őszödi kőműves például két aranyérmet nyert zöldvellte- lini és zalagyöngye borával. Az arca az érmeknél is ra­gyogóbb. — Mindössze háromszáz tőkém van —■ mondja bol­dogan. — Eladja a borát? — Van eszemben ! Megisz- szuk a barátaimmal. Benedek Ferenc bronzpla­kettjét meleg tiaps köszönti. Feri bácsi, az idős halász- mester betegen fekszik, s helyette szomsizédja és név­rokona, Benedék Béla veszi át a díjat. A negyven év körüli lakatos aranyérmet nyert, de mintha ennek a bronznak jobban örülne. — Vallóban? — Nem tagadom — mond­ja. — Nagyon tisztelem, szeretem Feri bácsit, s tu­dom, hogy ma örömöt vi­szek a házába. Az aranyérmes borral koc­cintunk a halászmester egészségére. Én Benedek Béláéra is iszom. Szapudii András Üj vegyi sterilizáló anya­got kísérleteztek ki ameri­kai kutatók egy gyapotkár- tevő, a sók kárt okozó gya- potlikasztó bogár kipusztí­tására. Eddig besugárzást alkalmaztak erre a célra, de nem sok sikerrel. A sugárzás ugyanis nemcsak a magtermékeny ítésre teszi alkalmatlanná a hímeket, hanem károsítja a bogár emésztőszerveit is; emiatt a vele kezelt steril hímek je­lentős hányada idő előtt el­pusztult, össze sem .került a nőstényekkel. Több száz, különböző ösz- szetétólű vegyi anyag vizs­gálata alapján a Bisulfan nevű készítmény mutatko­zott a legjobbnak. Megfele­lően adagolva teljes sterili­tást biztosít anélkül, hogy megrövidítené a rovarok életkorát; .vagy csökkentené a hímek szexuális tevékeny­ségét, vagyis a Bisulfannal nem kezelt hírnökkel való versenyüket. Miután hat na­pig olyan táplálékon nevel­ték a kifejlett bogarakat, amely 0,1 százalék Bisulfant tartalmazott, 98 százalékos sterilitást értek el.

Next

/
Thumbnails
Contents