Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
4 Somogyi Néplap 1985. április 6., szombat Ötvöskónyi gondjai, örömei VÁROSLAKÓNAK LENNI 1984. január elsején öt- vöskónyiban megszűnt a községi tanács: a falugyűlés kívánságára Nagyatád része lett a település. De vajon mit jelent az ötvöskónyiak- nak az, hogy városi polgárok lettek? Hiszen a város és a falu közötti négy-öt kilométeres távolságot nem lehetett megszüntetni. Az egyesülés csupán adminisztratív intézkedés. Takács János hajában már csak mutatóban maradtak meg a fekete szálak. Het- venkettedik esztendejét számolja, s az ötvennegyedik ötvöskónyi évét éli. ö is úgy költözött ide, mint a maiak javarésze. — Akkoriban, amikor idejöttünk, bizony nem volt se tanár, se orvos. Sáros utakat tiportunk. Azóta persze fejlődtünk, de tudja, a mi utcánkban egy eső után még ma sem lehet közlekedni... özvegy Dénes Györgynét három hete hozta haza a mentő ia nagyatádi (kórházból, de alig tudtak eljutni a lakásukig, mert olyan rossz az út. A legtöbb ötvöskónyi emiatt berzenkedik, s nem tetszik nekik a járdák állapota sem. Mint ahogy az sem, hogy elvitték az általános iskola öt osztályát, csak elsőtől harmadikig tanulnak itt a gyerekek, utána busz- szal járnak az atádi iskolákba. Járat ugyan van elegendő, ám aki itt száll föl, annak állnia kell, míg be nem ér a pályaudvarra. Azt kérdi Kolonics Kálmán, ha már egyszer városlakók, akkor miéit nincsen joguk a helyi közlekedéshez? Akarva akaratlanul eszembe jut a kaposvári Volán egykori személyforgalmi osztályvezetőjének mondata. Amikor megszűnt a Somogyszob— Barcs közötti vasútvonal, azt mondta, a lehető legésszerűbb megoldás az lenne, ha Nagyatád vasúti pályaudvara Ötvöskónyiban lenne, ök biztosítanák a helyi közlekedést. Egyikből sem lett semmi. S úgy tetszik, egyhamar nem is lesz. Egyelőre még olyan apróságok miatt kell vitázni, hogy a távolsági buszok álljanak meg a „szőlőhegy” bejáratánál. Nos igen, a „szőlőhegy”. Az atádiak zöldségeskertje lett ötvöskónyi. Sokan vásároltak itt kisebb-nagyobb telkeket, ahol a szőlő mellett megterem a konyhára való is. A legtöbb atádinak nincs kocsija, hogy azzal járjon ki, néhányan még kikerekeznek, de a többség busszal menne, ha elegendő buszjárat lenne a hétvégeken. A panaszok ellenére van mivel büszkélkedni. Szabó Lászlóné például arról beszélt, hogy valamikor nehéz volt itt bevásárolni. Ma csaknem mindent megvehetnék a vegyesboltban. Ami nem kapható, azt megrendelik, és meghozzák Atád- ról. Martin Lajosnétől hallottam, azért is élvezik a városi polgárságot, mert így olcsóbb lett a gáz és villany is. Aztán nem szabad megfeldkezni arról sem, hogy a közelmúltban nyílt meg az öregek napközi otthona, ami a város nélkül talán sohasem készül el. Tervezik, hogy megépítik Nagyatád és ötvöskónyi között a vízvezetéket, egészséges vízhez juthatnak általa az itteniek. — Tudja, eddig senkinek sem jutott eszéme, hogy nőnapot tartsanak — meséli Martin Lajosné. — Most, hogy városijak lettünk, minket is meghívott a Vörös- kereszt a nyugdíjasklubjának ünnepségére. Külön busz jött értünk. Ötvöskónyi afféle kertvárosa lett Atádnak. Üj és új lakóházak készülnek. Nemcsak a helybeliek építkeznek. Sokan az emletes épületek hangulatából akarnak kitömi. Készül a kórház modern munkaterápiás intézete, melynek segítségével javulhat az egészségügyi ellátás. Van posta, megfelelő szolgáltatás, s ha akadnak is bosszúságok, azért Ötvöskónyi— mint az egyik itteni lakó megfogalmazta —, valóban városrész lesz. f£s nemcsak papíron jegyzik annak. Nagy Jenő Csökkent a bűncselekmények száma SOMOGY KÖZRENDJE, KÖZBIZTONSÁGA Dr. Böröcz István rendőr vezérőrnaggyal, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével beszélgettünk Somogy közrendjéről. — Mi jellemzi megyénkben a közbiztonságot, a bűnözés alakulását? — Tavaly Somogy megyében 5237 bűncselekmény vált ismertté, ez 2,4 százalékkal kevesebb, mint amennyi 1983-ban volt. Ebben az időszakban a bűnözés országosan 3,7 százalékkal emelkedett. A tízezer lakosra jutó bűncselekmények számát tekintve a megyék között az ötödik helyen állunk. Az összes bűn- cselekmény számának kisebb arányú csökkenése azonban nem jelenti azt, hogy helyzetünk kedvezőbbé vált; sok gondot okoznak Somogybán a vagyon elleni jogsértések, több erőszakos garázda cselekmény fordult elő, nagy az ismeretlen tettesek ellen indított nyomozások száma. A közlekedési bűncselekmények viszont csökkentek. A múlt évben tovább növekedett a vagyon elleni bűntettek száma: ezek az ismertté vált bűncselekményeknek csaknem a 60 százalékát teszik ki. Ezen belül a leggyakoribb a lopás. A kár többnyire viszonylag alacsony. A betörések száma lényegesen nem változott: 796 volt, de ezt továbbra is magasnak tartjuk. A betörők leggyakrabban kereskedelmi és vendéglátóegységeket, magánlakásokat, nyaralókat veszélyeztettek. A tulajdonosok a legelemibb védő és óvó intézkedéseket sem teszik meg, s ezzel jelentősen megkönnyítik a bűnözők tevékenységét. — Hogyan alakultak a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények? — A sikkasztásokkal és csalásokkal okozott kár értéke több, mint az előző években volt. A legjellemzőbb, hogy különböző építkezéseknél el nem végzett munkákat számláznak. Ezt elősegíti a számlák felülvizsgálatának, a munkák ellenőrzésének a lazasága, esetenként a bűnszövetség. Az elkövetők a gazdálkodás hiányosságait, a torzulásokat használják ki. A vagyon elleni bűncselekményekkel 1983-ban 25 millió, 1984-ben pedig már 34 millió forint kárt okoztak; a kár 66 százaléka a társadalmi tulajdonban keletkezett. — Országszerte emelkedik az erőszakos, garázda cselekmények száma. Így van ez megyénkben is? — Igen. Tavaly az összes bűncselekmények 12,5 százalékát ezek adták. Évről évre nő a súlyos sérülést okozó bántalmazások száma is. Szerencsére csak néhány emberölés volt, többnyire családi konfliktusból vagy ittas verekedésekből. Előre kiterveltség alig tapasztalható. Rablás 48 esetben fordult elő. A legtöbb Kaposváron és Siófokon, de viszonylag sok rablás volt tavaly Boglárlellén és környékén is. A legtöbb esetben sikerült az elkövetőket rövid időn belül elfogni és felelősségre vonni. — A bűnelkövetők között igen sok a fiatalkorú és a cigány származású. Milyen az ő részvételi arányuk a bűnözésben, s mit tud tenni a rendőrség? — Egy év alatt 322-ről 339-re emelkedett a számuk Ez az összes bűnelkövetőnek 11 százaléka, tehát lényegében azonos az országos átlaggal. A fiatalkorúak döntő többsége veszélyeztetett környezetben él, s rossz családi körülményeik befolyásolják életvitelük alakításában. A fiatalkorúak bűnözésének visszaszorításában a rendőrségen kívül fontos szerepük van más szerveknek is, ezekkel mi szorosan együttműködünk. Tavaly 156 szülőt és 78 fiatalkorút figyelmeztettünk; a gyámügyi szerveknél 199 kiskorú érdekében indítványoztuk védő és óvó intézkedés bevezetését. A cigány származású bűnelkövetők aránya — hosszabb távon több évet alapul véve — növekszik, bár számuk 1984-ben valamivel kisebb volt, mint 1983- ban. Az elmúlt években kedvezőbbé váltak lakás- és életkörülményeik. Társadalmi beilleszkedésük azonban a folyamatos munkavégzésben, a társadalmi együttélés szabályainak betartásában a fejlődés üteme elmarad a kívánalmaktól. További erőfeszítésekre van szükség, de a nevelés társadalmi ösztönzése mellett hatékonyabban kell alkalmazni más eszközöket is. — A Balaton nemcsak az idegeneket vonzza, hanem a bűnözőket is. Milyen volt a közbiztonság a tó partján? — A Balaton déli partjának idegenforgalma a korábbi évekhez képest tovább nőtt. A szezonális bűnözés méreteiben nem emelkedett, és nemzetközi vonásai sem erősödtek. A külföldiek túlnyomó többsége tiszteletben tartja törvényeinket. Az idegenforgalom természetesen vonzza a bűnözőket, de megelőző intézkedéseinkkel, fokozott ellenőrzéseinkkel jogsértő tevékenységüket sikerült visszaszorítani. — A bűncselekmények elkövetői nagyrészt kézre kerülnek. Hány ügy volt, ahol a rendőrség nem tudta elfogni a tettest? — Tavaly 2957 olyan bűnügy volt, amelyben ismeretlen tettes ellen indítottunk eljárást, és az esetek 64,2 százalékában az elkövetőket sikerült földeríteni. A súlyosabb megítélésű, nagyobb társadalmi veszélyességű bűnügyek elkövetői szinte mind kézre kerültek. — Mindezek alapján milyennek ítéli Somogy közrendjét, közbiztonságát? — A közrend és közbiztonság — a résztendenciák és gondjaink ellenére is — szilárd. A bűnözés visszaszorítására, illetve további növekedésének megakadályozására, egyre sürgetőbb a társadalmi összefogás, az állami, társadalmi, gazdálkodó szervek és az állampolgárok széles rétegeinek hatékony együttműködése. Gy. L. Versenyt kezdeményezett a szövetség Folytatódó hagyomány Nem lesz a te talpadnak nyugalma LESKÓ LÁSZLÓ 49. A húshagyó keddi szokásokon nem változtatott az idő, csak attól váltak mássá, hogy mások — legónykorha fordult újabb nemzedékek — bolondozták végig a délutánt és az éjszakát. Negyvenkettőben a falut felkavaró események előzték meg a telet kergető napot. Február elején Vank bundásai között elterjedt a híre, hogy a magyar kormány lehetővé tette az SS-tofoorzást a népi német falvakban. Később vallóiban meg is jelenít a bizottság Erdősön is. A jegy- zősógen nem kaphattak fölsőbb utasítást, mert csak a hivatalos papírok bemutatása uitán engedélyezték az ön•Otthonban. '«Nietzsche: Imigyen szólott Zarathustra. kéntesek verbuválását. Zwuk Jakab mondott beszédet a Keimben.*, ahol a Volks- bund-gyűlésieket, rendezvényeket tartották. Megéljenezték, amikor arról beszélt, hogy az a fiatal, aki belép az SS-lbe, több zsoldot kap, mint a magyar hadseregben — már a bevonuláskor is 120 pengő üti a markát, ebből hatvamait haizaküldhet—, a felesége havi ötven, a szülők harminc pengő segélyt kapnak, és a gyerekek után személyenként megjár évi tizenkétszer még tíz. A bevonulok földjeinek megvű- velése közgond lesz. Megtapsolták keményen, Hitlert éltetve. Mégsem dobbantott ki senki a bizottság elé. Akkor Zwuk doktor az apósára, birtokos Wólfra kacsintott. Az öreg felpattant a helyéről. — Az én Komrádom jelentkezne, ha nem volna ilyen szégyenlős! Stier Konrád, a legénye tényleg félszeg, csendes cselédember volt, ha mondandója akadt, azt is inkább a cimborájára, Helmuthra bízta a Jáksic kocsmájában. A molnársiegéd elő is adta szépen, amit Konrád akart. Wolf kiszuszakolódott a bizottság elé maga előtt terelve mindenes cselédjét. Másodiknak StkM Pali jelentkezett, aztán az egyes gyerek, Hermann Miklós, akit az anyja — amikor megtudta — söprűvel vert végig Erdősön. . Zwuk Jakab elégedetlen volt az eredménnyel, megpróbálta még egyszer feltüzelni a legényeket, szinte szavalta: „Ne vesd ki telkedből a hőst!”** Éva is tudta, hogy a rákövetkező vasárnap kit prédikál ki Erős Mátyás így a szószékről: „Átkozott, aki félrevezeti a vakot az úton!” Egy SS-katanája már a toborzás előtt is volt Erdősnek: Bürger Ottó, aki valamilyen rókaúton jutott ki Brünn mellé még az előző éviben olyan sporttanfolyamra, amely szabályos SS kiképzőtáborra formázott olyannyira, hogy az erdőéi legény azóta megjárta a finnországi frontot, és külhoni szakmatanulást hazudó papírral érkezett haza a szülőfaluba. A szigetvári csendőrök léiglazoltatták, de Kiss Albert körjegyző közbelépésére nem kezdeményeztek ellene semmit. A jegyző ezekben az időkben nemigen tudta eldönteni, merre forogjon. Bürgemek hamvazószerdán kellett vissza indulnia. (Folytatjuk.) A termelőszövetkezetek megyei szövetsége a gazdaságok érdekében végzett sokirányú tevékenysége során nagy figyelmet fordít a különböző versenyformák szervezésére, a termelési, gazdálkodási célok elérését ösztönző mozgalmak támogatására. Hosszú évek tapasztalata bizonyítja: kezdeményezéseik széles körű visszhangra találnak, szinte a szövetkezetek mindegyike csatlakozik a szövetség által kezdeményezett valamelyik versenyformához. A múlt évi tapasztalatok értékelésén túl a szövetség elnöksége döntött arról is, hogy milyen területeken kezdeményez munkaversenyt ebben az évben.A bevált hagyományoknak megfelelően aratási és kukoricabetakarítási versenyt kezdeményeztek a kombájnosok között. A kombájnok teljesítményétől függően három kategóriában hirdettek versenyt, kategóriánként háromezer, kétezer és ezer forinttal, valamiint oklevéllel jutalmazva a legjobbakat. A múlt évi jó tapasztalaitok alapján folytatódik a vágósertés-értékesítési verseny. Ez a mozgalom nem csupán a húsmennyiség növelésére buzdít, hanem a költségek csökkentésére is. A verseny értékelésénél — ahol tizenöt, tíz és ötezer forint a legjobb kollektívák jutalma — a két szempontot, a meny- nyiséget és gazdaságosságot együtt veszik figyelembe. Az energiatakarékosság és az új, jobb, ésszerűbb módszerek keresése valamennyi termelőszövetkezet fontos gazdasági érdeke. A szövetség ezért hirdette meg az energiatakarékossági és az újítási versenyt. A kettő szorosan összefügg egymással, hiszen tavaly például a harmincnégy hasznosított újításból mintegy huszonöt az anyag- és az energiatakarékosságot szolgálta. Ugyancsak a bevált hagyományoknak megfelelően idén ismét versenyt hirdetett az elnökség a Szövetség kiváló szocialista brigádja cím elnyeréséért. Azok a brigádok vehetnek ezen részt, melyek öt alkalommal elnyerték a szocialista cím valamelyik fokozatát, és megfelelnek egy sor más, a versenyben megfogalmazott feltételnek.
