Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

1985. április 5., péntek Somogyi Néplap 3 Jobb esélyeket teremtő évek Beszélgetés Gajdos Lászlóval, a nagyatádi pártbizottság első titkárával Elsők a társak — A VI. ötéves terv vé­géhez közeledve milyen eredmények körvonalazód­nak a város és városkör­nyék fejlődésében? — Az eredmények megíté­lésénél feltétlenül számolni kell területünk sajátossá­gaival. Így például azzal, hogy a településfejlesztési források egy részéit még mindig a korábbi lépéshát­rány, a megye más terüle­teiről elmaradt fejlettségi szint kiegyenlítésére kellett fordítani. Mindenekelőtt ainra törekedtünk, hogy Nagyatád mindenben meg­feleljen a városias követel­ményeknek. Feltétele ez an­nak, hogy a jövőben ki­egyensúlyozottabb telepü­lésfejlesztés valósulhasson meg. — A nehezebb feltételek között hogyan alaikult az ipar teljesítőképessége? — összességében 2,2 szá­zalékkal nőtt az ipari ter­melés. S jóllehet az ágazat dinamizmusa elmarad a ter­vezettől, az előbbi szerény szám évenként és üzemen­ként igen eltérő eredménye­ket takar. Míg például 1983- han összességében ered­ményromlás volt, addig ta­valy több mint 7 százalék­kal nőtt az ipari termelés. A kaipacitásllekötésá és. anyagiellátási gondok ellené­re 83 százalékkal növelte teljesítményét a Danuviai, s eközben technológiailag is megújult. Folytatódott az önállóságot nyert cémagyár épület- és géprekonstrukció­ja. Itt sikerült a legrugal­masabban* alkalmazkodni a változó piaci igényekhez, s ennek eredményeként az ipari üzemek közül egyedül itt nőtt a vállalati nyere­ség. A cémagyár az inten­zív fejlődésnek olyan útján indult el, amely a körzet valamennyi üzeme számára példa lehet Sajnos, csak­nem negyedével esetit visz- sza a tröszti rendszerből ki­vált konzervgyár termelése. A teljesítményromlás oka azonban nem a termelésben, sókkal inkább a nyers­anyagbeszerzés és értékesí­tés azelőtt nem tapasztalt nehézségeiben keresendő. Technológiai lemaradásá­nak pótlására, a termék- szertkezetváltas fejlesztési föltételeinek megteremté­sére kevés lehetősége volt Miközben eredményük rom­Háromezer-négyszáz hek­tárnyi burgonya elültetését tervezik az idén a somogyi burgonyatermesztési rend­szer gazdaságai. 1100 hektá­ron Csehszlovákiában, 2300 hektáron pedig az Alföl- rtön. illetve Somogybán. A Dél-somogyi Mezőgazdasá­gi Kombinát irányításával dolgozó rendszer igazgatója, Gergő Sándor kérésünkre elmondta, hogy az Alföldön már ültetik a vetőgumókat, sőt a korai fajtákkal már végeztek is, ám Somogybán még mindig áll a víz a föl­deken. Más években április első napjaiban már járták a gépeik a határt, az idén csak az ünnepek után fog­hatnak a nagy munkához, persze csak ha kedvező marad az időjárás. Ma még a vétőburgonya kitárolásán dolgoznak a kombinát somogytannócai, nagybaráti és nagykorpáéi lőtt, 6-ról 13 százalékra nö­velték dollórelszámolású exportjukat, s összes terme­lésüknek már csaknem há­romnegyede kerül kivitelre. A kedvezőtlen jelenségek ellenére valamennyi üze­münkben tapasztalhatók erőfeszítések a termelési szerkezetváltás és a piaci alkalmazkodás föltételeinek megteremtésére. Ha úgy tet­szik; gőzt fejlesztenek a tempó növeléséhez. — A városkörnyék leg­több mezőgazdasági nagy­üzemének helyzete öt éve nem adott sok okot a derű­látásra. A gyenge termőhe­lyi adottságok közt termelő tsz-ek zöme alapegyensúlyá­ért küzdött. Az azóta eltelt időszakban hogyan sikerült felülkerekedni ezeken a ne­hézségeken? — Szövetkezeteink zömé­ben új vezetők irányításá­val láttak munkához az öt­éves terv kezdetén. A szak­mailag is megerősödött ve­zetés számolt az adottsá­gókkal és a lehetőségek­kel, a ezekhez igazította a termelési szerkezetet is. Jól érzékelték azt is, hogy a sok helyen mostoha termé­szeti feltételek enedmény- rontó hatását a melléküzem- ági tevékenység fejlesztésé­vel kell ellensúlyozni. Az azóta beindított üzemek nyereségé kedvezően hatott vissza az alaptevékenységre. A céltudatosan végzett, s az egész térségre kiterjedő melioráció termésnövelő ha­tásai az elmúlt öt évben váltak érzékelhetővé. Mind­ezek nyomán a mezőgazda- sági ágazat 39 százalékkal növelte termelési értékét, s csaknem ilyen mértékben a munka hatékonyságát. A legutóbbi zárszámadáskor már nem volt a város-kör­nyéken veszteséges nagy­üzem. A hat tsz, melyek­nek nagyobb része évekig képtelen volt elmozdulni a nulláról, öt év alatt 33 'mil­lióval inövelte nyereségét, s ez — bár szerény mérték­ben —, módot adott fejlesz­tésekre is. Külön is szót ér­demel a két nagy állami gazdaság, a dél-somogyi és a kutasi rendkívül gyoreüte- <mű fejlődése. Az előbbi ter­melési értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, nyeresé­gé pedig a 100 milliót. Az állami gazdaságokban a munka hatékonysága az gazdaságában. A munka ja­vával már végeztek, hazai partnereiknek kiszállították a szükséges mennyiséget. Baj van viszont a csehszlo­vák gazdaságok szállítmá­nyaival. Az igényelt három­százötven vagonból mind­össze százat tudtak elindíta­ni, mert a MÁV nem tud elegendő kocsit biztosítaná. Mondják a kombinátban, hogy a nagy hideg ellenére jól 'telelt a burgonya, a fa­gyási veszteség még a fél százalékot sem ériéi. Vető­gumó tehát van elegendő. Gondot okoz a műtrágya. Technológiai előírásaikban a pétisót ajánlják, ám ez hiánycikk, így helyette ammoniurrmitrátot, vagy karbamidot kell használni, ígéretet kaptak, hogy a gyomirtó és növényvédő sze­rekből lesz elegendő, s meg­felelő választék is. 1980-ashoz viszonyítva más­félszeresére nőtt. Ezek a nagyüzemek közben jelentős létesítményekkel gazdagod­tak, így Kutason egy 1284, a dél-somogyiban egy 1100 férőhelyes szarvasmaxthate- leppel. Az ágazat fejlődésé­nek megszilárdulását segí­tette az is, hogy a korábban több helyen eredményrontó állattenyésztés hozamai só­ikat javultak, a növényter­mesztésben gyakran meg­kétszereződtek az átlagter­mések. —• Milyen fejlesztés való­sult meg a térségben, s hol van lemaradás? — A beruházások értéke várhatóan megközelíti az 500 milliót, ennék fele alá- kosság életkörülményeit ja­vító tanácsi fejlesztés. Elké­szült a gyermékkörzeti ren­delő, a kórház új infúziós laborja, s ötvöskónyiban egy 60 ágyas elmeterápiás részleg. Két kilométernyi­vel nő a város vízvezeték­hálózata. A városkörnyéken több mint 1000 lakásba ke­rült egészséges ivóvíz, s el­készült egy 1500 köbméteres víztorony. A város útháüó- zaitának négyötöde szilárd burkolatú és 17 ezer négy­zetméter járda is épült. Az igényeli növekedéséhez 'ké­pest szerény mértékben, 1400 négyzetméterről nőtt a kereskedelmi hálózat alap- területe. Az idén kelL befe­jezni az új, 8 tantermes is­kola építését, s félidejénél tart a gimnázium 6 tante­remmel való bővítése. Rövi­desen elkészül a gyógyfürdő bővítésének és felújításának 25 millió forintos beruházá­sa, ez egyebek közt az ide­genforgalom fejlődésének is új lendületet ad. E koránt­sem teljes fölsorolás mutat­ja, hogy a szerényebb fej­lesztési lehetőségek ellenére a városkörnyék több égető gondját sikerült orvosolni. Lemaradás elsősorban a la­kásépítésben és a hírközlés fejlesztésében van. Az öt­éves terv Nagyatádon 910, a városkörnyéken 304 lakás megépítésével számol. Az előbbinél mintegy 150, az utóbbinál 40 a lemaradás. E számoknál is többet mond a gondokról, hogy a megépült lakások is megfizethetetle­nek a családalapító fiatalok nagy része számára. Az OTP vezetőivel most arról tárgyaltunk, hogy elérhető áron több garzonlaikást kell kialakítani, így segítve a fiatalok első lakáshoz jutá­sát. Az idén a városban még 150 lakásnak kell megépül­nie. Nagyatád telefongond- jai már a termelés haté­konyságára is kihatnak. Iít a kaposvári postaműszaki fejlesztések befejezéséig két konténerközpont beállítása enyhíti a feszültségeket. A városkörnyék fejlődése ösz- szességében a gondok elle­nére is jó alapot teremtett a következő ötéves tervhez. Barcson már április 2-án megkezdődtek az ünnepsé­gek hazánk feftszabadulá- sának 40. év­fordulója tiszteletére. A dél­utáni órákban a Sefag bar­csi fűrészüzemében és az 525. számú Ipari Szalkmun- kásiképző Iskolában megala­kították az MSZBT tagcso­portokat. A szakmunkáskép­zőben György Sándor, az MSZBT titkára adta át az oklevelet. Este ünnepi nagy­gyűlést rendezitek a városi A forgalmas útvonalaktól bármennyire távol esik ez az épület, ma már Várpalo­tától Gyöngyösig, Bajától Benzencéig tudjuk, hol van a barcsi Vörös Csillag Tsz gesztorságával működő anyag- és alkatrészbeszerzé­si társaság. Ha a raktárrá átalakított hajdani gazdasá­gi épület falad beszólná tud­nának, ők mondhatnák el pontosan, hogy hányszor hangzott el itt az utóbbi másfél évben: — Bár egy évtizeddel ko­rábban csináltak volna ilyet a szövetkezetek! Pedig, mi tagadás, nem egészen volt sima az útja annak, hogy a Vörös Csillag kezdeményezésével hét kör­nyező termelőszövetkezet összefogott az alkatrészellá­tás javítása és a készletezés, a beszerzés költségeinek mérséklése érdekében. — Azóta eggyel csökkent a társult gazdaságok száma — mondja Szili György, a társulás vezetője —, így ma már hat szövetkezet — a barcsi, a babócsái, a laká­csai, a homokszentgyörgyi, a ninyaújlafci és a vízvári — összefogásával' működünk. — A zárszámadási köz­gyűlésen elhangzott, hogy az érdekeltségi területnél mór már jóval kiterjedtebb a munkájuk, jó hírneveit, meg­becsülést szerezve a társa­ságnak is, a szövetkezetnek is. Szili György dossziékben lapoz, itt minden információ naprakész. — A hat társ-itsz mellett száztizenhét „idegen” vá­sárlónk van, Bácstól Heve­sig. Sokszor mi lepődünk meg hogyan is jut él a hír hetedhét határion túlra. Amikor 1983-ban megala­kult a társulás, az év egy­negyede már elmúlt. A visz- sZalevő töredék esztendőben a tízmilliós forgalmi tervvel szemben 14,6 milliót csinál­tak. Az elmúlt évre már ti­zennyolc milliót terveztek és több mint kétszeresét ér­tékesítették. Sokat mond ez művelődési ház színházter­mében, ahal György Sándor mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a város és a városkörnyék amatőr együt­tesei, szőlisttái egyórás szín­vonalas, sokszínű műsorral köszöntötték az évfordulót. A műsorban felléptek a bar­csi általános iskolák és a gimnázium énekkara, a so- mogytaa-nócai asszonykórus, a szulotki néptáncegyüttes, a művelődési ház Boróka tánc- együttese, versmonriók, a ze­neiskola tanárai és a váro­si ifjúsági fúvószenekara. az adat, ám a munka minő­ségéről, az itt dolgozó hat ember igyekezetéről még többet beszél, hogy a terve­zett nyolcszázötvenezer he­lyett több mint hárommillió forintos nyereséggel zárták az évet. Mi a titka annak, hogy egy ember, egy év alatt több mint félmilliós nyereséget termel; máért 'kapja meg itt a máshol nem található ke­resett alkatrészt a Hosszúhe­gy! Állami Gazdaság? Az ,4M máért van, és ott miért nincs” izgalmas kérdésére Szili György először csak annyit mond: — Nagyon sokat dolgo­zunk. Az adminisztrátoroktól kezdve Búzási Tamás és Pápics József anyagbeszer­zőkig mindenki. Mert nem csupán a vezető, minden ide­tartozó — ez évtől összesen nyolcán vannak — úgy vall­ja: ha valaki bejön, ne men­jen el üres kézzel. De ha mégis, vigyen magával fele­lősségteljes, kötelező ígére­te. Amiből aztán levél, táv­irat vagy telefon lesz: „sike­rült megszerezni...” — Azt hiszem, az is szá­mít a forgalomban — fűzi tovább a vezető —, hogy itt félig önkiszolgáló rendszer van. Az érdeklődők járkál­hatnak a polcok között, fel­Egyetlen üres szók sem maradt a Hazafias Népfront Somogy megyéi Bizottságá­nak ünnepélyes ülésén; a kiváló társadalmi munkát végző közösségek képviselői és a kitüntető jelvényre ér­demesek zsúfolásig megtöl­tötték a termet. Tegnap délelőtt a városi pártbizottság, a tanács, a társadalmi szervek, a fegy­veres testületek, az intézmé­nyek, az ipari és mezőgaz­dasági üzemek képviselői megkoszorúzták a Hősök te­rén levő emlékművet. Ezután Barcs 40 éve címmel fotóki­állítás nyílt a művelődési központban. 11 órakor a vá­rosi sportcsarnokban ifjúsá­gi nagygyűlést rendeztek, ahol KISZ fogadalomtételre került sor, majd egésznapos ifjúsági program várta a fia­talokat. A hír szárnyakon jár fedezhetnek olyait, amire szükségük van, de éppen nem szerepelt a listán. A közös vállalkozás fci- LencmdMiiós raktárkészlettel dolgozik ennek valamivel •több minit a fele a saját be­fektetés, a megyei Agnoker hárommillió, a nádudvari KI TE termelési rendszer másfél1 millió bizományosi készlettel segíti működésü­ket. — Időt, energiát és nem kevés költséget takarítanak meg a környező délvidéki szövetkezelték. Természete­sen mindenkor elsők az ala­pító társak! Az eredményes munka tit­ka, ügy vélem, összesen két szó: igazi kereskedők. Ez év­itől a Vörös Csillagon belül önelszámoló egységként mű­ködik a társulás, a hivatás- tudaton túl így lényeges anyagi érdek is fűzi az itt dolgozókat a minél nagyobb eredményhez. Alig takarodott el a hó, de a mindennap úton levő anyagbeszerzők már a nyár­ban élnek, keresik és vásá­rolják az aratásihoz szüksé­ges bálázózsineget. Nagy feladatot tűztek maguk elé, működésük harmadik évé­ben 41 millió forint érték­kel kívánják segíteni a hoz­zájuk forduló üzemeket. V. M. Rostás Károly megyei nép- fironteinök köszöntötte a megjelenteket, az elnökség­ben helyet foglaló dr. Sarudi Csabát, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesét és Kovács Józsefet, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét. A bensőséges hangulatú ülésein megtudhattuk, hogy a megye lakói 370 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek. Egy lakóra 1034 forint jutott, amely 11 százalékkal több, miint az előző évbén. Ünnepi megiem- lékezéséban Sándor Mária megyei titkár-helyettes vil­lantotta fel a negyven év eseményeit, és utalt a nép­front előtt álló fontos idei munkákra: a képviselő- és tanáeshagv álaszfásra és a népfront kongresszusára. Ezek után hó't közösség kapta meg a Hazafias Nép­front Országos Titkárságától a „Kiváló Társadalmi Mun­káért” plakettet, 188-an pe­dig „Kiváló Társadalmi Munkás” jelvényt vehettek át. 3400 hektáron vetnek burgonyát Az Alföldön már dolgoznak, Somogybán az időjárás hátráltat B. ¥. Ünnepségek a Dráva partján Plakettek, kitüntető jelvények társadalmi munkáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents