Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-04 / 79. szám
4 Somogyi Néplap 1985. április 4., csütörtök A történelem tanúja A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából eredményes munkásságuk és közéleti tevékenységük elismeréseként kitüntetésben részesítette az alábbi személyeket. Tömpe István 1946 tavaszán került Somogyba alispánnak. Sorrendben a megye 101. alispánja volt, az első kammuinástla ebben a funkcióban. Az Állami Rádió- és Televízióbizottság nyugdíjas elnöke, a párt Központi Bizottságának tagja tegnap a felszabadulási megyei ünnepségre érkezett Somogyba, s így emlékezett a csaknem 40 évvel ezelőtt.! időre: — Stefanies Pál volt a századik alispán, egy hialla- dó dzsienltri, akit többször meghívtam maisamhoz és eljött hozzám: egy csomó tapasztalatot adott át. Többek között egyszer azt mondta: van egy embere — nem emlékszem már a nevére — akinek odaadta a rendelésieket, hogy olvassa el mielőtt aláírta volnai Ha megértette, hogy mit tartalmaz a rendelet, jakkor aláírta, ha nem, akkor átíratta. Azt mondta nékem: „Vigyázz, mert itt a megyeházán bürokraták vannak, a rendeletnek viszqnt olyannak kell lenni, hogy megértse mindenki”. Átadott egy csomó tapasztalatot, és melegen ajánlotta, hogy az arcképeméit festessiem magi, mert mind a száz alispánnak megvan már az arcképe, legyen meg a százegyediké is. Ezt a tanácsát nem fogadtam meg, pedig Haltvax Gyula felajánlotta, hogy megfest engem. — Két évig élt Somogybán. Erre a két ,évre ma azt a jelzőt használjuk: történelmi változások időszaka. iMilyen volt ez a két esztendő? — Rendkívül izgalmas időszak volt az, amit itt töltöttem. Somogyiban volt a proletárdiktatúra, a Tanács- köztársaság után a legnagyobb terror. Attól féltek az emberek, elsősorban a parasztok, 'hogy visszajönnek az urak. Ezért nem akarták elfogadni a földet. A felszabadulás előitt — ha jól emlékszem a számra — 43 ezer földnélküli paraszt vtolt itt, és nagyon nagy volt a nagybirtok. Ilyen körülmények között keltett változtatni a közgondolkodáson, s elhitetni az emberekkel, hogy jó lesz nekik az új rend. Emlékszem, a földosztást követően az elsők voltunk az országba^ áhdl a birtofclevelekiet is odaadtuk, aláírással és pecséttel, hogy tanúsítsuk papíron is, övék a föld. Amikor megválasztottak alispánnak, nagyon kevesen voltunk kommunisták, s a funkcióval, amelyhez hatalom is párosult, élni kellett. Mindenkivel szót értettem, aki segített abban, hogy élőre menjünk, hogy segítsünk a parasztoknak a föld megművelésében, hogy felépítsük a háború rombolta falvakat és összegyűjtsiiik a gabonát az újjáépítési alapra. Ennék érdekében együttműködtünk minden tisztességes emberrel, eltávolítottunk viszont egy csomó reakciós jegyzőt. De igazságtalanul senkit sem mozdítottunk éL Megvizsgáltam minden esetet, ha keltett fölléptem azok mellett, akiket kéllő alap nélkül akartak elmozdítani. Sok megdöbbentő élményben volt részem. Ma is jól emlékszem egy parasztemberre, akit bejelentettek hozzám. Amikor belépett a szobámba, olyan volt, mint egy Tömörkény- vagy Móricz- novella szereplője. Letette a kalapját az ajtó mellé. Felálltam, eléje mentem és kezet nyújtottam: az ősz hajú ember kezet alkart csókolni... Az emberek itt Somogybán tényleg éhezték, szom- júhozták a felszabadulást. — Sok dolga volt az alispánnak? — Nagyon sok. Dobó Istvánnal egyidőben kerültünk ide: ő volt a megyei pártbizottság titkára. A hét napból mindig falun töltöttünk ötöt. Politikailag volt nagyon nehéz a helyzet, annak ellenére, hogy a pamasztpár- tiakkal teljes volt az egyetértés, és jó viszonyban voltunk a szociáldemokratákkal is. Dobó István okos, bölcs, felkészült ember volt, és nagyon tudott tárgyalni. Alapvető része volt abban, hogy a fő kérdésekben mindig közös véleményre jutottunk. A legfontosabbnak ma is azt tartom, hogy az,egész idő alatt nem éltünk vissza a hatalommal. — Az alispánnak a hivatala is tekintélyt adott. — Ennek az első perctől tudatában voltam és éltem is vele. A régi funkciót azonban új tartalommal kellett megtölteni. Emlékszem a régi megyeházára, melynek homlokzatára az volt kiírva: A közjónak. Eszembe jutott a Tanácsköztársaság egyik népbiztosának, Hamburger Jenőnek, a vérgőzös somogyi terrorról írt Latinca-toal- ladája: „... Egy életem, egy halálom, a kaposi megyeházon lesz még vörös lobogó.” Akkor hátunkat egymásnak vetve, mert kevesen voltunk, a párt vezetésével folytattuk a munkát: a megye lakosságának többségével építettük az új rendet. Fölépítettük a háború rombolta falvakat, vigyáztunk az emberekre. Áruhiány volt akkor a megyében is. Kaposváron nagy volt a spekuláció: a kereskedők felvásárolták a piacra hozott árut és nagy haszonnal adták tovább. Elrendeltük, hogy 10 óráig a nagykereskedők nem vásárolhatnak a piacon, ha mégis megteszik, elvesszük tőlük az árut és odaadjuk a kórháznak. Az is tény, hogy abban az időben Somogy volt az ország egyik tbc-vel legfertőzöttebb területe. Az oltást egy dán orvoscsoport végezte, s annak ellenére idehozattuk őket, hogy a kormány nem akart belemenni. A lengyeltóti kastélyból pedig tüdőgondozót csináltattunk, és rendbehozattuk a kórházakat. — 1948 őszén elkerült Kaposvárról. Milyen nyomokat hagyott önben Somogy? — Egész életemben nem tudtam elfelejteni ezt a megyét. Itt ismertem meg a parasztembert. Amit a köz- igazgatásban megtanultam, azt Somogybán a saját bőrömön tanultam meg. Amikor a Földművelés- ügyi Minisztériumba kerültem, első miniszterhelyettesnek, akkor éreztem az előnyét annak, hogy ismerem a parasztembert. Tudom, miként gondolkodik, s azt is, hogy mennyire ismeri a földet, milyen nehezen tud megválni tőle. Években mérve rövid ideig voltam alispán Somogybán. De hasznos, nagyon tartalmas hónapokat töltöttem itt, sok tapasztalatot, életre szóló tanulságot szereztem. Először adták át tegnap a Pántmunkáórt emlékplHkett- tét a kiemelkedő politikai munkáért a megyei pártbizottság vb-termébem. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, majd megemlékezett hazáink felszabadulásairól . — A mai napon hálával adózunk azoknak az elődeinknek, akik szocialista utunk első épíltőmunkásai vóllak — mondta Tanai Imre. — Akik hittel, áldozatvállalással alapozták meg mai életünket, jövőnket 1945-ös elvtársaink kipróbált nemzedéke ,ma is itt van közöttünk, és erejükhöz mérten aktív munkásai a pártnák. Élettapasztalatuk, bölcsességük nélkülözhetetlen. — Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója különösen jó alkalmat teremtett ahhoz, hogy őszinte elismerésünket, nagyrabecsülésünket fejezzük ki azoknak a kommunistáknak, akik az elmúlt évtizedekben élen jártak a párt politikájának megvalósításában, szociaA Szcialisita Magyarországért Érdemrendet adományozta Galina János veteránnak, nyugdíjas nyomdásznak és dr. Kassai Jánosnak, a megyei tanács-vb titkárának. Az Április Negyedik® Érdemrendet adományozta dr. Fonai Jánosnak, az Építők Szakszervezete megyei Bizottsága titkárának, Holota Imrének, a Balatoni Halgazdaság telepvezetőjének, dr. Kamu Lajosnak, a marcali városi bíróság nyugalmazott elnökének, Kellner Bernát- nak, nyugalmazott könyvtárigazgatónak, Kovács Istvánnak, a nagybajomi Lenin Tsz nyugalmazott párttitkárának, dr. László Jenőnek, a kaposvári áfész elnökének, Mészáros Győzőnek, a Bala- tonboglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatóján nak, dr. Nagy Lajosnak, az MSZMP oktatási igazgatósága vezetőjének, dr. Nemes Kálmánnak, a Mészöv elnökének, dr. Németi Lászlónak, a megyei tanács osztályvezetőjének, Pintér Kálmánnak, az 503. számú szakmunkásképző intézet igazgatójának, Preininger Ambrus honvéd alezredesnek, Rostás Károlynak, a Kaposvári Városi Tanács nyugalmazott elnökének, Sipos Jánosnak. a Kaposvári Tejipari Vállalat üzemvezetőjének, Somogyi Jánosnak, a megyei földhivatal nyugalmazott főmunkatársának, Szabó Ferencnek, a pusztakovácsi Egyetértés Tsz riyugalmazott párttitkárának, Szita Jánosnak, az ecsenyi Előre Tsz elnökének, Tóth Józsefnek, a so- mogyszili tsz nyugalmazott párttitkárának. Varjú Mártonnak, a siófoki József Attila munkásőregység parancsnokának, Vincze Jánosnak. a barcsi Épgép Vállalat nyugalmazott asztalosának, Vörös Józsefnek, a kaposfüredi tsz nyugalmazott raktárosának. A t Munka Érdemrend arany fokozatát kapták: Ágyik Emiiné, a balatónend- rédi községi tanács nyugalmazott elnöke, Balogh M. János, a lábodi Zöldmező Tsz elnöke, dr. Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Vincze Géza, a Barcsi Városi Tanács V. B. titkára, Vörös Vince, a somogysárdi tsz pártvezetőség nyugalmazott titkára. lista céljaink megvalósításában, E munka fokozottabb erkölcsi megbecsülésének kötelessége vezérélte a meA Munka, Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki: dr. Andrássy Antalt, a megyei levéltár igazgatóhelyettesét, Ábrahám Sándort, a siófoki Építőipari Szövetkezet elnökhelyettesét, dr. Baka Józsefet, a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola főigazgar- tó-helyettesét, dr. Bakács Tibort, a nagyatádi Köjál vezetőjét, Csák Ernő nyugalmazott tanítót, Császár Józsefet, az öreglaka Állami Gazdaság igazgatóját, Dé- kány Ferencet, az MNB megyei igazgatóhelyettesét, dr. Ember Jánost, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola nyugalmazott tanárát, Erdős Jenőt, a siófoki November 7. Tsz állattenyésztőjét, Turján Károlyt, a ságvári Egyetértés Tsz állatgondozóját, Gut- mann Lajost, a balatonszár- szói Vörös Csillag Tsz gépkocsivezetőjét, dr. Hantosi Ignác háromfaá körzeti orvost, Háziinger Ferencet, a MÁV kaposvári Épület- és Hídfenntartó Főnökség kőműves csoportvezetőjét, Horváth Ferencet, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát rakodómunkását, Járadi Gyulát, a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet elnökét, Kerekes Bertalant, a Somogy megyei Távközlési Üzem műszerészét, Kosztolánczi Jánosnét, a Kaposvári Ruhagyár varrónőjét, Kovács Jánosnét, a kaposvári Petőfi utcai óvoda vezetőjét, Lan- dek Ferencet, a somogysárdi Haladás Tsz üzemvezetőjét, Kirkovits Istvánt, a Kufcasi ÁG igazgatóját;, Kiss Istvánt. a csurgói Zrínyi Tsz főmezőgazdászát, dr. Knoll Lászlót, a balatonszentgyörgyi Dél-Balaton Tsz elnökét, Markos Alajost, a kaposvári Delta ISZ főkönyvelőjét, Nagy Istvánt, a SÁÉV kőművesét, Rádoki Józsefet, a Kutas! ÁG üzemegységvezetőjót, Szabó Lajost, a Balaton Fűszért osztályvezetőjét, Száméi Róbertnét, a kaposvári városi pártbizottság nyugalmazott munkatársát, dr. Várkonyi Imrénét, a kaposvári Zrínyi Ilona Általános Iskola igazgatóját, Vida Imrét, a vízvári Kossuth Tsz elnökét. A Munka Érdemrend bronz fokozatát vették át: Argyillán Ferenc né, a Kapos Kereskedelmi Vállalat csoportvezetője, Balogh Ferenc, a csurgói Zrínyi Tsz traktorosa, Bera László, a megyei gyei pártbizottságot, amikor Pártmunkáért emiékplakett megyei kitüntetést és emléklapot alapított a kiernelilletékhivatal főelőadója, Berták Károlyné, a Somogy —Zala megyei Téglaipari Vállalat kemencekocsi-ra- kója, Békefi Miklós, a megyei tüdőgyógyintézet műszaki vezetője, Bóna Zoltánná, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat főkönyvelője, Bödő Lajos, a SÁÉV villanyszerelő-művezetője, Fa- ludy Miklós, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Filótás Gyula, a kuta- si Béke Tsz gépszerelője, Friss László, a Patyolat gépkocsivezetője, Fucskár Pál, a Délviép kubikos-brigádve- zetője. Futó Elemér balaton- berényi természetvédelmi területkezelő, Gadó Miklós, a tabi Béke Tsz gépkocsivezetője, Gál Gyula, a Sefag darukezelője, Horváth Imre, a somogyjádi közös tanács elnöke, Horváth János, a Kaposvári Ruhagyár szb- titkána, Ilisics József, a DRW üzemvezetője, Káldi István, a barcsi ÉSZKV brigádvezetője, Kérdő János, a KÉV kábelszerelő csoportvezetője, Kiss Kálmán, a nagybajomi Somogy ISZ raktárosa, Koczka Jánosné, a Kaposvári Ruhagyár csoportvezetője, Kondricz István, a Volán 13. sz. Vállalat üzemvezetője, Kovács Kálmán, a Kaposgép esztergályosa, dr. Mateevics Lászióné, a megyei bíróság bírája, Mohai András, a balatonlellei Ba- latóngyöngye Tsz magtáro- sa, Nagy József, a Kaposvári Tejipari Vállalat osztályvezetője, Nagy József, az igali Aranykalász Tsz párttitkára, Paluska Sándor, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinált kerületi igazgatója, Pavelka István balatonsze- mesi asztalos kisiparos, Pelt- zer Ágoston, a megyei Sütév sütőipari szakmunkása, Pécsi Ferencné nyugalmazott áruházi osztályvezető, Pilt- ner József, a szentbalázsí Surjánvölgye Tsz gépkocsi- vezetője, Pintér Szilveszter, az OTP fcxnyódi fiókvezetője, Polsics Lajos, a nágocsi Üj Élet Tsz traktorosa, Pusztai Gyuláné, a SZOT bog- lárlellei Ganz üdülőjének vezetője, Samu István, a boglárlellei Vas-Műszaki és Hűtőgépjavító ISZ elektroműszerésze, Schlichter János, a Somogy Kereskedelmi Vállalat boltvezetője, Simcsák István, a siófoki ÉSZKV brigádvezetője, Szűcs István, a Kaposvári Húskombinát csoportvezetője, Takács Imre, a MÁV Kaposvári Építési- és Hídfenntartási Főnökségének kertésze, Tóth Ferenc, a DRW főgépésze, Varga Pál, a megyei tanács ellátó szervezete raktárosa, Vass Gyuláné, a megyei gyógyszertári központ osztályvezetője, Vida István, a zákányi iskola igazkedő munkát végzett párt- tesitületj tagok, alapszerve- zetd titkárok tevékenységének elismerésére. gatója, Vizeli Istvánná, a Pamutfanó-ipari Vállalat kaposvári gyára pártbizottságának titkára, dr. Vogl Hubert, a Sefag osztályvezetőhelyettese, Zóka Ferenc, a szentgáloskéri Béke Tsz lakatosa. A Vörös Csillag Érdemrendéi adományozta dr. Balogh János rendőr alezredesnek, a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet pedig dr. Szabó István rendőr alezredesnek. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vették át: Barka József munkásőr, Baranyai Nándor rendőr százados, Bódis Ferenc munkásőr, dr. Bors István a Volán 13. sz. Vállalat igazgatója, Borsi József munkásőr, Boldog Imre őrnagy, Drankovics József, a hatéi November 7. Tsz párt- vezetőségének titkára, dr. Fodor János, a Siotour igazgatója, Futó Lajos, a balatonszentgyörgyi községi párt- bizottság titkára, Göbölös László rendőr százados, Gombai Kálmán százados, Fehér János muinkásőrparancsnok, Király István munkásőr, Király Lajos alezredes, Jegenyéi Mihály alezredes, Lancz József rendőr zászlós, László Lajos ezredes, Ele- zsánszki Sándor őrnagy, Kozma Lajos rendőr főtörzsőrmester, Mihály Géza munkásőr, dr. Molnár Ferenc rendőr százados, Molnár Lajos rendőr törzszászlós, Mi- lovecz József alezredes, Nagy János rendőr százados, Tóth Ferenc rendőr főtörzsőrmester, K. Szabó István rendőr törzszászlós, Varga Ferenc rendőr zászlós. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapták: Boczor Imre tűzoltó főhadnagy, Brabecz Alajos munkásőr, Denhoffer János munkásőr, Gelencsér József munkásőr, Horváth László miuníkósőr, Jánosi József százados, Kaisemé Szim- csák Ágota politikai munkatárs, Lossos József mun- kásőrparancsnok-helyettes, Teglovics László munkásőr, ősz János tűzoltó őrnagy, Harnos Jenő őrnagy, Vári Imre őrnagy, Jancsi József zászlós. Az MSZBT aranykoszorús jelvényével tüntették ki Filótás Pált, a homokszent- györgyi Aranykalász Tsz párttitkárát. A Tűzbiztonsági Érem arany fokozatát kapta meg Drimmel József tűzoltó főtörzsőrmester, Oláh József tűzoltó főtörzsőrmester, az ezüst fokozatot öt tűzoltó vette át: Bulecza János hadnagy, Borosán Miklós törzsőrmester, Csapó István törzsőrmester, Fekete Sándor törzsőrmester és Koszorú Gábor zászlós. Ezután Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára átadta a Gera Katalin tervezte emlékplaketteket és emléklapokat. Pártmunkáért emlékpla- kettet és emléklapot kapott Szarka Árpád, a heresznyei tsz brigádvezetője, Hefler László, az igáid erdészet erdésze, Sabján István a ne- mesdédi tsz nyugdíjasa. Nagy István, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát gondnoka, Székely Gyula, a siófoki tejüzem vezetője. Király István, a Siófoki Városi Pártbizottság munkatársa, valamennyien alapszervezeti párttiikárok. Pártmunkáért emlékplakettet kapott: Tihanyi Zoltán nyugalmazott igazgató, Müller László nyugalmazott igazgató, Ungvári György, a Vas-Műszaki Ipari Szövetkezet rendészié, Farkas István, a Kaposvári Városi Tanács osztályvezetője, Flach Tibor, az Állami Biztosító kaposvári kirendeltségének fiókvezetője, Pere- sa József, a somogybabodi tsz ágazatvezetője, Lakatos Béla, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Brabecz Alajosné nyugalmazott pártmunkás és Mészáros József, a kapolyi tsz elnökhelyettese. ■ ■ Ünnepség a megyei pártbizottságon
