Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-26 / 97. szám

1985. április 26., péntek Somogyi Néplap 3 Alkotó részvétel a beruházásokban Űj utakon a Somber KépvifiijmlM gyűl*» Három javaslóig két jelölt Több mint másfél száz vá­lasztópolgár előtt a karádi községi tanács nagytermében dr. Mikola József, a helyi népfronthizottság titkára nyitotta meg a megye 5-ös számú választókerületének első jelölő gyűlését. Az el­nökségben ott volt Sándor Mária, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettese. Teleki Sándor, a tabi vá­rosi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára átte­kintést adott az elmúlt öt év főbb kül- és belpolitikai eseményeiről, részletesebben szólva hazánk, ezen belül á tahi körzet társadalom és gazdasági fejlődéséről. Az eredmények között említette egyebek közt a mezőgazdasá­gi termelésben élért sikere­ket. Enniek is része van ab­ban, hogy csökkent a köz­ségekből való elvándorlás. Szólt a körzet még megle­vő út-, közmű és hírközlési gondjairól, az energiaellátás néhézségeáről. Beszélt az űj választójogi törvény demok­ratizmust erősítő lehetőségei­ről, s a Hazafias Népfront cselekvésire késztető prog­ramjáról, a VII. ötéves terv feladatéiról. Ezután a Hazafias Nép­front megyei bizottságának nevében Poth Gézát, a tabi áf ész 31 éves munka- és tűz­védelmi előadóját, valamint Reidl Jánost, a Videoton ta­bi gyáregységének 35 éves Tavaly annak ellenére, hogy a megyében a koráb­biaknál jóval kevesebb volt a beruházás, a Somogy me­gyei Beruházási Vállalat re­kord árbevételt ért ed: 18 millió 620 ezer forintot számlálhattak össze az év végi záráskor. Ezt az ered­ményt elsősorban annak tu­lajdonítják a vállalati szak­emberek, hogy a Somber, amely töibb más szervezethez hasonlóan némiképp elké- nyelmesedett a beruházási bőslég éveiben, még idejében „rákapcsolt”. Rugalmasabban, a piaci versenyt is készségesebben vállalva dolgozik ma a vál­lalat, mint régebben, de a megújulás még korántsem fejeződött be; a cég embe­rei tudják, hogy bőven van még javítanivaló a munká­jukban.. Nagy Attila főmérnök mondta: — Sok jogos bírálat érte az utóbbi években a válla­latolt. Arra kell tehát töre­kednünk. hogy mind keve­sebb legyein a tevékenysé­günket elmarasztaló kritika. Ez pedig úgy lehetséges, ha megrendelőink igényeit ki­elégítjük, módszereinken változtatunk, valóban jó, odaadó gazdái leszünk a iánk bízott építkezéseiknek. Régebben nálunk álltak sor­ba a megrendelők, most ne­künk kell versenyeznünk a munkákért. Ez nehezebb, de értékesebb, szebb munka, va­lódi vállalkozó szellemet kö­vettel. — Sokan vélekednek ma is úgy: a beruházó vállala­tok csupán adminisztráló szervezetek és nem a mun­kák igazi szervezői... — A többieket nem minő­síthetem, de magunkról el­mondhatom: valóban volt némi igazlság ebben. De csak volt. A változás lényege épp az, hogy igyekszünk többnyi­re fővállalkozóként megje­lenni, vállalva a több mun­kát és a nagyobb kockáza­tot. Arra törekszünk, hogy a beruházási folyamat alkotó résztvevői legyünk. Tehát már a tervezéskor együtt dolgozunk a megbízóval, a tervezőmérnökkel, a leendő kivitelezővel. Együttműködé­si megállapodást kötöttünk a Somogy tervvel és a Tanép­pel, közös ajánlatokkal jele­nünk meg többször. Egyéb­ként is célunk, hogy a cég mindig, minden munkalehe­tőségért legalábbis verse­nyezzen. Hogy azután mikor nyerünk és miikor nem, az attól függ, hogy képesek le­szünk-e jobb ajánlatra a a többieknél. — A jobb ajánlat majd- csaknem ugyanannyit jelent, mint az olcsóbb ajánlat. Ré­gebben a Somber érdeke is az volt, hogy minél drágább munkáikat vállaljon, mert abból a bevétel százaléka is nagyobb volt. — Ez megszűnik. A meg­rendelők ma már minél ol­csóbban minél jobb munkát követelnek. Lehetőségünk egyébként volna arra, hogy megemeljük díjtételeinket, de azt hiszem hamar föl­kopna az állunk, ha ezzel próbálkoznánk. Régebben az is jellemző volt, hogy meg­kezdődött egy beruházás pél­dául húszmillió forintos elő­irányzattal, azután szépen harminc—negyven millió lett a valódi költség, a megren­delő pedig fizetett és a be- ruházó élkönyvelhieitte a hasznot. Ez is a múlttá. Nem lehet túllépni a kereteket. Kevés a pénz. Mi is arra törekszünk, hogy a lehető­ségekhez képest olcsón épül­jön föl egy-egy építmény. Olyan szerződéseket igyek­szünk tehát kötni, hogy mind a megrendelő, mind pedig a vállalkozás többi résztvevő­je órdékelt legyen a megta­karításban. Ez egyébként or­szágos érdek is. A gyakor­lat már igazolta, hogy meg léhet találni azt a módszert, amely nem a nagyobb árbe­vételi tömegre, hanem a nyereségesebb, takarékosabb megoldásokra ösztönöz. — Milyen tennivalóik van­nak az idén? Hiszen a ja­vulás elemére sem mondha­tó el, hogy a beruházások •terén minden tökéletes. — Javítanunk kell a vál­lalat külső és belső infor­mációs rendszerét, szolgál­tatásait. Az idén kis számí­tógépes adattárolásra, fel­dolgozásra és linformáció- szolgáltatásra áflluhk át. To­vább erősítjük tervező tevé­kenységünket, elsősorban olyan munkákat vállalunk, amiilyenek a nagy tervező- válllalatoknalk nem gazdasá­gos. Július elsejétől pedig áttérünk az új vállalatirá­nyítási rendre, közgyűlés ás választott vezetőség irányít­ja majd a Sombort. A szer­vezeti változásitól azt vár­juk, hogy a belső érdekelt­ségi rendszer is javul majd, szolgálva a vállalat céljait. L. P, Nőtt az illatos szőlők aránya Telepítések ci dél- bei leiten i borvidéken Ebben az ötéves tervidő­szakban emelkedett borvi­dék rangjára Somogy legje­lentősebb szőlőtermő [terüle­te: a Balaton déli része, Bö- hönyével bezárólag. A me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszternek ez a dön- Itése elismeri azt a munkáit, melyet ebben a (térségben a szőlőtermesztésbe és a borászatba fektettek, ugyan­akkor — a telepíthető szőHő- fajták meghatározásával — a távolabbi célokat is meg­jelöli. A fajtaszerkezetben 80 szá­zalékot tesz ki a fehér sző­lők aránya és 20 százalékot a kék sízőlőfcé; 80 százalék­ban részesednek a koraiak és a kőzépérésűek, 20 száza­lékban a késői érésűek. Szá­mottevő az a terület, ahova illatos szőlőfajták kerülték, s a fajtaösszetétel biztosítja a kiegyenlített szüreti mun­kát és a feldolgozó üzem egyenletes alapellátását. A dél-baflátani borvidék sződősgazdaságainiak az 1986- itól 1990-ig szóló terveiben 850 hektár új telepítés sze­repel, s a következő ötéves terviidőszafcban 3000 hektáros termőtterülliettel számolnak ebben a térségben. A telepí­tések fajtaösszetétele a bo­rászati igényekhez igazodik, s ennek megfelelően 25 szá­zalékra nő az illatos fajták aránya, a vörös fajtáké 15, a minőségi fehér borszőlőfaj­táiké pedig 60 százalék kö­rül alakul Hektáromként ti­zenkét tonnás átlagtermést figyelembe véve 36 ezer tonna szőlő betakarítására, illetve íéMttigozására kell felkészülni. A tervek szerint a VII. ölt­éves terv végére a megye összes szőlőterülete 5900 hek­tár lesz, ezen belül a terme­lőszövetkezeti szőlő 2000, az állami gazdasági 1400, az egyéni és egyéb szőlő össze­sen 2500 hektárt foglal el. 1990-ben a várható összes termés Somogybán 47 ezer tonna, ebből 38 ezer tonnát a nagyüzemekben szüretel­nek majd. minőslégellenőrét javasolta képviselőjelöltnek, ismer­tetve mindkettőjük életútját. Maries Imre, mint munka­társ, Bóta István nyugalma­zott őrnagy, mint volt felet­tes mondott dicsérő szava­kat Poth Géza közösségi ma­gatartásáról. Kovácsik Lajos karádi tanácselnök több te­lepülésfejlesztési gond or­voslását kérte a megválasz­tandó képviselőtől, s mind­két jelöltet támogatta. Ha­sonlóképp foglalt állást Egri Dezső Kisbérapátiból. Több hozzászóló panaszol­ta lakóhelyének útgondjait, s volt, aki azt kérte, teremt­senek helyi munkalehetősé­get Andocson is. Bodó Fe­renc Andocsról falubelijét, dr. Fazekas Gábor állator­vost javasolta képviselője­löltnek, kifejezve, hogy is­meri a helyi gondokat, s a község lakói ismerik, tiszte­lik. E véleményét más hoz­zászólok is megerősítették. Dr. Fazekas Gábor megkö­szönve a bizalmat vállal ta az esetleges jelöltséget. Ezt követően a javasait je­löltek ismertethették prog­ramjukat. Poth Géza és Reidl János mértéktartóan szóltak arról, hogyan látják a fölvetett gondokat, tisztes­séges törekvésükről biztosí­tották az embereket. Dr. Fazekas Gábor is az­zal kezdte, hogy felül kell emelkedni a községi szemlé­létén és területegységben kell gondolkodni. Szavai mégis túlfűtött lokálpatrio­tizmust tükröztek s vitát ka­vartak. Egyebek közt úgy ítélte meg, hogy az elmúlt időszakban nemhogy csök­kent volna, de még nőtt is a városok és a falvak közti különbség. Mint mondta: a képviselő dolga, hogy a he­lyi gondokkal addig ostro­molja az irányító szerveket, míg csak meg nem oldják azokat. r Teleki Sándor Vitatta e megállapításokat, s a fejlesz­tési léhetőségek realitásai mellett arról is szólt, hogy a gondok megoldásához azok sokszori fölvetése helyett kö­zelebb visz a lakossági ön- tevékenység és tehervállalás fokozása. Az ezt követő szavazás so­rán a jelenlévők mindhárom javasolt személy jelölését támogatták. A választókerület második jelölő gyűlését szerdáin tar­tották meg a tabi művelő­dési központ színháztermé­ben 737 választópolgár jelen­létében. A két jelölő gyűlé­sen együttesen megjelent választók közül Reidl János­ra összesen 592-en, Poth Gé­zára 489-en szavaztak. Dr. Fazekas Gábor 186 szavaza­tot kapott, s mivel nem kap­ta meg az ösSzen szavazatok egylhanmiadát, neve nem ke­rül föl a jelölő listára. KISZ-aJánlással a pártban SZÜKSÉG VAN A FIATALÍTÁSRA Magyar­svájci szigetelési eljárás A korszerű szigetelőanya­gok gyártásáról ismert sváj­ci Isola cég csütörtökön egésznapos előadássoroza­ton ismertette legújabb el­járásait és szigetelési tech­nológiáit több száz magyar ipari szakembernek az At­rium Hyatt Szállóban. Ért­hetően nagy volt az érdek­lődés, hiszen a cég már a század eleje óta együttmű­ködik a magyar vállalatok­kal, s jelenleg is tárgyalnak a kooperációs kapcsolatok bővítéséről. Az Isola cég és francia, illetve olasz leányvállalatai rendszeresen szállítanak Magyarországra villamos- motor-szigetelő anyagokat, huzalokat, kábeleket és lak­kokat azoknak az ipari üze­meknek, amelyek motorokat, transzformátorokat és kap­csolókat állítanak elő. Több­ségében olyan termékeket exportálnak Magyarország­ra — évente mintegy 5 mil­lió frank értékben —, ami­lyeneket itthon nem gyárta­nak. A mai Ganz Villamos^ sági Művek elődje már 1903 óta vásárolt az Isolától, amelynek a magyar gyár volt az első exportpiaca. Három fiatalember, még­pedig azok közüli, akiket „a mozdony füstje megcsapott”. Kettőjüknek az édesapja is viasutas volt, harmadik tár­sukat pedig a nagybátyja beszélte rá, hogy jöjjön ide. Közös vonásuk, hogy fiata­lon lettek párttagok: Halasz- tovics Imre vonatkísérő, aki eigy hónlapja nősült, huszon­négy évesen, Huszár Ferenc motorszerelő húszéves korá­ban, Vuncs Mihály jármű­villamossági szerelő pedig huszonöt évesen. A MÁV kaposvári csomó­pontja pártbizottságának irodájában beszélgettem a sóik társadalmi munkát vég­ző, tevékeny fiatalokkal. Amikor meglepődtem azon, hogy Feil húszéves korában lett párttag, Vuncs Mihály megjegyezte: — Van ilyen fiatal ná­lunk még több is. Molnár Ferenc, a pártbi­zottság titkára elmondta, hogy öt év alatt nyolcvan­három párttagot vettek föl, harminckilencet KlSZ-aján- lással. Köztük van a há­rom beszélgetőtárs is. A lányos arcú Halasztó- vics Imre huszonkilenc éves, Tavaly öthónapos pártisko­lát végzett, s egy év óta a Forgalom/I. pártszervezet­ben vezetőségi tag. — Szerintem minden té­ren szükség van a fiatalí­tásra. Az alapszervezetben azért, hogy tegyen egy kis lüktetés a pártéletben. Ne­kem például, mint ifjúsági felelősnek, mindig van va­lamilyen javaslatom. — Vannak-e rossz tapasz­talatok? — Olyan is akad. Jön­nek hozzánk fiatalok az utazókhoz, de elég' kevesen vernek gyökeret. Alig jön ki az oktatóból, amint be­üt az első ünnep, már el is megy. Lehet keresni nálunk hétezret is — csak éppen sok túlórával. Ezt nem bír­ják ki. A huszonkét éves, még nőtlen Huszár Ferencnek az édesapja is párttag, pártve­zetőségi tag volt a vasútnál, így volt kitől tanulnia. Feri az idén tett a KlSZ-bázott- ság szervező titkára. A for­radalmi ifjúsági napok al­kalmából megkapták a KISZ KB dicsérő oklevelét. — Lehet-e számítani a vasutas fiatalokra? — Nagyon is — vágja rá Feri. — Az viszont gondot okoz, hogy elsősorban a 23— 30 évesekből és a magam Vuncs Mihály korabéliekből áll a KISZ. Fontosnak tartjuk, hogy egymásra találjanak, ne le­gyen közöttük semmilyen el­lentét. Programjaink al­kalmasak arra, hogy össze­hozzuk őket. Az „idősebbek”, mint Imre és Mihály, nő­sek, a fiatálabbák pedig nőt­lenek. Érdekes, hogy ennek ellenére az „idősebbek” több programon vesznek részt. Molnár Pál pártbizottsági titkár megjegyzi, hogy Feri másodéves a győri Közle­kedési és Távközlési Műsza­ki Főiskolán. Nagyon sokat kell ta­nulni. Eddig még nem vol­tak nagy problémáim. Az viszont igaz, hogy sok min­denről le kell mondanom a vizsgaidőszakban. A markáns arcú Vuncs Mihály huszonkilenc éves, két kislány édesapja. Neki már lakása is van, ezért az albérletben lakó Halasztó­Huszár Ferenc vics Imre különösen irigyli, — 1976-ban kerültem a vasúthoz a mozdonyvezető nagybátyám ajánlására, a műhelybe. Autóvillamossá­gi műszerész a szakmám. Az elején bonyolultnak lát­szott a mozdony vezérlése, mégis ez tetszett. — Jó újító is — szól köz­be Molnár Pád. — Hát igen, tíznél több újításom van. Első, második, harmadik díjakat szereztem az Alkotó ifjúság pályázato­kon. Kudarc is ért, mert a sok díjat szerzett pályamun­kámat, a piroskák személy- kocsijának hőntartó auto­matikus üzemeltetőjét nem fogadták el. Így aztán nem lehetett bevezetni. Ez persze nem veheti el az ember ked­vét. Vuncs Mihály a leszere­lés után kapcsolódott be ak­tívabban a KISZ-munkába, i Halasztovics Imre most ő a vontatás alapszer - vezeténék a titkára. Ezenkí­vül tagja a KlSZ-bizottság- nak. — Nálunk csaknem telje­sen „megfiatalodott” a KISZ-vezetőség. Alapszer­vezetünket most is elsőként említették. Ezt annak kö­szönhetjük, hogy a társaság egy helyen dolgozik, meg tudjuk beszélni a dolgokat. Természetesen az utazók ilyen szempontból hátrány­ban vannak. A családosok vállalják a legtöbbet, van egy mag, az viszi magával a többieket is. Az lesz a gond, ha a mostaniak elérik a harmincat, akkor ugyanis kevés „fiatal” marad. Érde­mes megjegyezni, hogy a fiatalok a 240—260 óráin fe­lül végzik a társadalmi munkát, többnyire hasznos szakimunkát. Ez mindenki­nek jó! Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents