Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 25., csütörtök KÖZLEMÉNY Constantin Dascalescu látogatásáról Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meg­hívására Canstentin Dasca­lescu, a Román Szocialista Köztársasáig kormányának elnöke 1985. április 23—24- én hivatalos, baráti látoga­tást tett Magya rors zágan. Kádár János, a Miagyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára fogadta Constantán Dasoalescut. Az őszinte, elv­társi légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a ma­gyar—román kapcsolatok helyzetéről, a két ország együttműködésének fejlesz­téséről. A román kormány elnöke megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét és a ro­mán hősök sírját a rákosli­geti temetőben. A miniszterelnökök meg­beszéléseiken tájékozhatták egymást a szocialista építő- munka eredményeiről és tapasztalatairól, értékelték a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, megvizsgálták az együttműködés fejlesztésé­nek további Lehetőségeit, át­tekintették a nemzetközi helyzet néhány i dőszerű kér­dését. A gazdasági együtt­működés kérdéseiről emlé­keztetőt írtak alá. A miniszterelnökök hang­súlyoztok az 1972-ben meg­újított barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös .segít­ségnyújtási szerződés és az 1977. évi legfelsőbb szin­tű megállapodások megkü­lönböztetett fontosságát a magyar és a román nép ba­rátsága,. együttműködése erősítésében, a Magyar Nép­köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság jószom­szédi viszonya fejlesztésé­ben. Kiemelték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt kapcsolatának meghatározó szerepét, valamint Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozóinak és magállapo­dásainak jelentőségét a magyar—román együttmű­ködés sokoldalú fejlesztésé­ben. A minisziterelnökök a két­oldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét értékelve megál­lapították, hogy — a ked­vezőtlen világgazdasági helyzet okozta nehézségek ellenére — a magyar—ro­mán gazdaságii együttműkö­dés különböző területeken fejlődött. Szükségesnek tar­tották a gazdasági együtt­működés fejlesztési lehető­ségeinek intenzívebi) ki­használását az árucserefor­galom növelésében, a ter­melési szakosításban és kooperációban, figyelembe véve a két ország folyama­tosan növekvő gazdasága po­tenciálját és a szomszédságr bői származó előnyöket. Az árucsereforgalom ez évi len­dületesebb növekedése, a kölcsönös érdekeltség a köz­úti jármű, a mezőgazdasági gépek, a szerszámgépek, az elektronikai és számítástech­nikai eszközök, a gyógyszer­es növényvédőszerek gyár­tási együttműködésében reá­lis alapul szolgál a gazda­sági kapcsolatok bővítésé­hez. Elismerően szóltak arról a munkáról, amit a gazdasági, együttműködési vegyes kormánybizottság végez és megbízták, hogy gondoskod­jon a megállapodások követ­kezetes végrehajtásáról. A minisziterelnökök meg­állapodtak, hogy rövid időn belül véglegesíteni kell a következő öt évre szóló terv­koordinációs jegyzőköny­vet, az 1986—1990-es ánucse- neforgalmi és fizetési meg­Honeckert fogadta a pápa Erich Honecker, a NSZEP Központi Bizottságának fő­titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke tegnap, római látogatásának második nap­ján a Vatikánban találkozott IX. János Pál pápával. Honedker fél órát töltött a pápa társaságában. A ta­nácskozás tartalmáról nem hoztak nyilvánosságra közle­ményt. A találkozó szívélyes légkörben zajlott. A tegnap délelőtti prog­ram keretében ezután Ho­nedker a Capitóliumra láto­gatott, ahol Vgo Vetere, Ró­ma kommunista polgármes­tere fogadta őt. A találkozón a városi közigazgatási veze­tés több más személyisége is részt vett. Erich Honecker beírta nevét a tanács ven­dégkönyvébe. Brich Honecker találkozott Alessandro Naftával, az Olasz Kommunista Párt főtitkárá­val. A konstruktív és szívé­lyes légkörben lezajlott ta­lálkozón megvitatták a nem­zetközi kapcsolatok jelenlegi helyzetét. A felek aggodal­muknak adtak hangot a fegy­verkezési hajsza veszélyei miatt. Síkra szálltak amellett, hogy minden európai ország segítse elő a hatékony lesze­relési politika, és az enyhü­lési folyamat megvalósulását. A népi erőknek a béke ér­dekében kell féllépniük.min­den országiban. Honecker és Na'tta állást foglalt amellett, hogy Olasz­ország és az NDK fűzze szo­rosabbra kapcsolatait politi­kai, gazdasági és kulturális téren. állapadást, valamint a Ma­gyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztése hosszú távú programját, biztosít­va a távlati, tartós keres­kedelmi ügyletek Lehetősé­gét is. A két miniszterelnök hangsúlyozta az együttmű­ködés fejlesztésének fon­tosságát, a kultúra, az ok­tatás, a tudomány, a tömeg­tájékoztatás, az egészség­ügy, a sport terén és más területeken. Kifejezték meg­győződésüket, hogy a ma­gyar és a román nép hala­dó és forradalmi hagyomá­nyainak ápolása, a szellemi és művészeti alkotások cse­réje és kölcsönös megisme­rése hozzájárul a két nép barátságának erősítéséhez, az egymás iránti tisztelet elmélyítéséhez. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit érintve a miniszterelnökök aggoda­lommal szóltak a világ béké­jét és biztonságát fenyegető veszélyekről. Megerősítették országaik eltökéltségét, hogy a Varsói Szerződés tagja­ként, a szerződés tagálla­maival, a többi szocialista országgal, a világ más álla­maival együtt határozottan síkra szállnak a fegyverke­zési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, a leszerelésért, a béke védelméért és a köl­csönösein előnyös, széles körű nemzetközi együttmű­ködés fejlesztéséért. A miniszterelnökök tár gyalásal szívélyes, elvtársi légkörben folytak és hozzá­járultak a magyar—román kapcsolatok fejlesztéséhez, a két ország együttműködé­sének elmélyítéséhez, a ma­gyar—román barátság erő­sítéséhez. Constantin Dascalescu ro­mániai hivatalos baráti lá­togatásra hívta meg Lázár Györgyöt, akii a meghívást köszönettel elfogadta. Ortega Moszkvába utazik Ortega elnök vezetésével niicanaguai küldöttség ér­kezik a napokban a Szov­jetunióba — közölte a TASZSZ szovjet hírügynök­ség tegnap. A moszkvai bejelentés szerint „megállapodás szü­letett arról, hogy április vé­gén nicairaguai küldöttség tesz munkalátogatást a Szovjetunióban élén Dániel Ortega nicaraguai elnökikel, a Sandinista Nemzeti Fel­szabadítás! Front Országos Vezetőségének tagjával.” A hitleri birodalom végnapjai A KAPITULÁCIÓ Hitler halála és Berlin el­este egész Németországban — amennyiben így nevezhet­jük a Wehrmacht és az SS- alakulatok btiirtokáibain lévő, egymástól elszakadt területe­ket — nyilvánvalóvá tette a teljes összeomlást. Az ál­lamapparátus és a gazdasá­gi rendszer szétesett, a had­sereg egymástól elvágott el­lenállási körzetekre oszlott. A Führer kinevezett utód­ja, Dönitz tengernagy politi­kailag szűk látókörű, fanati­kus ernlber volt. Így a kör­nyezetéiben lévő náci tiszt­ségviselőikkel még ebben a helyzetben is azt latolgatta, hogy miiképp biztosíthatnák a Birodalom további fenn­maradását. A május 2-án megalakított Dönitz-lkor- mányfban helyet kapott Hit­ler négy minisztere. Ez az összetétel és jellege szerint egyaránt fasiszta testület el­sősorban abban reményke­dett, hogy viszály támad egy­felől a Szovjetunió, másfelől az Egyesült Államok és Ang­lia között, s akkor ők át­menthetik uralmukat. Dönitz a német néphez és a hadsereghez intézett rádió­szózatában kijelentette, hogy a Szovjetunió ellen feltétle­nül tovább kell harcolni. Egyidejűleg értésre adta, hogy a nyugati frontos ha­marosan véget érnek a had­műveleteik. A háború folyta­tódott ... Az új fasiszta kormány a Dánia közelében lévő Flens- burgban székelt. Valójában nem lehetett sok illúziója. A Wehrmacht Észak-Olaszor- szágban állomásozó egységei május 2-án beszüntették az ellenállást. A norvégiai né­met hadseregcsqport jelezte, hogy kész letenni a fegyvert. Dönitz május 3-án Ftóede- burg tengernagyot Montgo- mery brit marsallhoz küld­te, s felajánlotta az összes északon harcoló német csa­pat — beleértve a szovjet erők ellen küzdő három had­sereg — megadását. Friede- burg a következő napon alá­írta az Északnyugat-Német- országfoan (beleértve Hollan­diát is) lévő összes hitleris­ta katonai alakulat kapitu- ládiójáiról szóló okmányt. Kesselring tábornagy május 2-án kérte Dönitz hozzájá­rulását ahhoz, hogy az Al­pok északi lábánál összevont „G” hadseregcsaport és a Jugoszláviában (Szlovéniá­ban) harcoló „E” hadsereg- cspport megadásáról tárgyal­jon a nyugati szövetségesek­kel. Csak a „G” hadseregcso­port fegyverletételére ka­pott engedélyt. Az utasítás úgy szólt, hogy az „E” had- seregcsopontnak a jugoszláv hadsereg ellen folytatnia kell a harcot. Dönitz ezután utasította Frieddburg tengernagyot, utazzon Reímsbe, s érje el, hogy Eisenihower amerikai tábornok, a nyugat-európai szövetséges erők főparancs­Hitlerista katonák lefegyverzése Berlinben Szovjet és amerikai katonák találkozása az Elbánál 1945. április 25-én noka egyezzen bele a német alakulatok teljes kapituláció­jába kizárólag a nyugati szö­vetségesek előtt. Eisenhower látta, hogy a hitleristák csak időt alkarnak nyerni. Meg­üzente Fried eb urgnak és a közben hozzá csatlakozott Jodl vezérezredesnek, hogy részmegadásról nem hajlan­dó tárgyalni. A német kül­döttség május 7-én elfogad­ta a feltétel nélküli kapitu­láció Okmányát. A dokumen­tumot Eisenhower főhadi­szállásán, még az éjjel német részről Jodl vezérezredes, Friedeburg tengernagy, és Oxemius vezérőrnagy, az an­tifasiszta koalíció részéről Morgan angol altábornagy, Savez francia tábornok, Be- dell Smith és Spaatz ameri­kai tábornok, a Csermurjov és Szuszlaparov szovjet tá­bornok látta el kézjegyével. A Szovjet Főparancsnok­ság — hangsúlyozva, hogy a háború fő terhét a Szovjet­unió viselte — azt kívánta, hogy a kapitulációs okmányt más formában és körülmé­nyek között újból aláírják. Erre az aktusra május 9-én, hajnali fél egykor került sor Berliniben, ahol Zsukov, a Szovjetunió marsallja, Ted- der, az angol légierő mar- sallja, Spaatz amerikai tá­bornak, De Tassigny francia tábornok, német részről pe­dig Keltei tábornagy, Friede­burg tengernagy és Stumpff repülő vezérezredes írta alá végleges formájában a doku­mentumot. A hitlerista birodalom el­bukott, a nácizmus történel­mi múlttá vált. Egyes csa­patai ugyan még harcoltak (Csehszlovákiában és Jugo­szláviában), de néhány na­pon belül ezek is megadták magukat. Európa romokban hevert. A történelemben még egyet­len háború sem követelt ilyen óriási anyagi és em­beráldozatot, a társadalmi haladás, demokrácia és hu­manizmus ügyét még soha sem fenyegette ekkora ve­szély. A győzelmet ünnepel­ve annak tudatában kellett készülni a békére, hogy ez csak akkor lehet tartós és szilárd, ha a győztesek mél­tók maradnak honvédő há­borújuk céljaihoz. (Folytatjuk.) Márkus Gyula Szovjet—brit diplomáciai incidens A barátságtalan lépésért Anglia felelős Április 22-én a Szovjet­unió külügyminisztériumá­ba hivatták Nagy-Britannia moszkvai nagykövetét és tiltakozást nyújtottak át ne­ki amiatt, hogy a brit ha­tóságok provokációt hajtot­tak végre néhány Nagy-Bri- tanniában dolgozó szovjet diplomata ellen. Teljesség­gel megalapozatlan módon „meg nem engedett tevé­kenységgel” vádolták őket, s közölték velük, hogy a legrövidebb időn belül el keli hagyniuk az országot. A szovjet külügyminisz­térium tiltakozása szerint ez a semmivel sem indokol­ható lépés nyíltan politikai jellegű és ellentmond a brit fél azon kijelentéseinek, hogy elő akarja mozdítani a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatai további fejlődé­sét. A nagykövet figyelmét felhívták arra, hogy a ba­rátságtalan lépés lehetséges következményeiért teljes mértékben Nagy-Britaniii- át terheli a felelősség. A szovjet külügyminiszté­rium nyilatkozata szerint a brit fél figyelmét már több­ízben felhívták arra, hogy Nagy-Britannia moszkvai nagykövetségének néhány munkatársa nem tartja tisz­teletben a Szovjetunióban lévő külföldi képviselők vi­selkedésére vonatkozó sza­bályokat és státusával ösz­szeegyeztethetetlen tevé­kenységet folytat. Ezért a brit nagykövetség néhány munkatársával közölték, hogy el kell hagyniuk a Szovjetuniót, másokat pedig figyelmeztettek rá, hogy ne sértsék meg az idegen álla­mok képviselőinek visel­kedésére érvényes szabályo­kat. A szovjet külügyminiszté­rium kifejezte reményét, hogy a brit hatóságok a jö­vőben nem tesznek indo­kolatlan lépéseket a Szov­jetunió nagy-britanniai kép­viselői ellen és nem fogják akadályozni a két ország közötti kapcsolatok normá­lis fejlődését. GYORS LISTA az 1985. április 23-án megtartott EXTRA LOTTÖ jutalomsorso­lásról, melyen az EXTRA lottószelvények és az április havi EL-szelvónyek vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási ut. (2000 Ft) B Fabáz vásárlási ut. (200 000 Ft) C Polski Fiat 120 ut. D Szerencse ut. (40 000 Ft) E Vásárlási ut. (10 000 Ft) F Vásárlási ut. (9000 Ft) G Vásárlási ut. (7000 Ft) H Vásárlási ut. (5000 Ft) I Vásárlási ut. (4000 Ft) J Vásárlási ut. (3000 Ft) A nyertes szelvényeket 1985. május 10-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság elmé­re (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 2 779 185 j 76 061 251 B 76 213 975 i 76 379 426 j 76 557 604 e 2 »17 366 h 76 073 978 j 76 226 702 i 76 392 153 I 76 570 331 i 2 855 547 e 76 086 705 J 76 252 156 j 76 404 880 j 76 583 058 j 2 881 001 j 76 099 432 J 76 264 883 i 76 417 607 j 76 595 785 j 2 906 455 h 76 112 159 J 76 277 610 e 76 430 334 e 82 233 846 h 2 931 909 e 76 124 886 J 76 290 337 t 76 443 061 g 82 259 300 e 2 970 090 j 76 137 613 J 76 303 064 i 76 455 788 h 82 284 754 g 2 982 817 j 76 150 340 J 76 315 791 i 76 481 242 J 82 297 481 j 76 010 343 J 76 163 067 J 76 328 518 h 76 493 969 J 82 310 208 f 76 023 070 J 76 175 794 J 76 341 245 B 76 506 696 d 82 322 935 h 76 035 797 J 76 188 521 1 76 353 972 i 76 532 150 g 82 335 662 g 76 046 524 j 76 201 248 1 76 366 699 1 76 544 877 e

Next

/
Thumbnails
Contents