Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

1985. április 1., hétfő Somogyi Néplap 3 Küldöttközgyűlés a Kiszöv-nél Megfontoltan — kockáztatva Jól előkészített műszaki fejlesztéseket Bensőséges ünnepség Igazi tavaszt köszöntő nap­fény. ünneplőbe öltözött ál­lomásépület; háborút, kitele­pítést szenvedett s az új vi­lágba született generációk várták, hogy a vágányon át­haladjon az utolsó délelőtti vonat. Ünnepélyes csendben hangzott fel azután a ma­gyar és a szovjet himnusz, a j ák ó— nagyfa aj ami állomás előtti Szombaton márvány­táblát avattak a hős szovjet katona, A. Sz. Szmislajev emlékezetére. A vöröskatona sírjánál . .. — csak onnan emlékezhetett szép verssel egy kisdobos, Csík László tanácselnök Kiállítást és tanácskozási rendezett szerdán Kaposvá­ron az MTESZ a Technika Házában az élelmezéstudo- mányí egyesület több más szervezet segítségével a hús­ipar csomagolóanyagokkal, segédanyagokkal és tartalék­alkatrészekkel való ellátásá­ról. A tudományos tanácskozá­son a húsipar, valamint a csomagolóanyag- és az alkat­részgyártó ipar képviselői te­kintették át a mai helyzetet, és szóltak a jövőről is. Mi a nagyközönséget leginkább ér­deklő csomagolóanyag-hely­zetről kérdeztük Pozsegovics Bélát, a Kaposvári Húskom­binát műszáki 'igazgatóhe­lyettesét. — A magyar áru csak ak­kor exportképes, ha csoma­golása is jó és szép, de a belföldi vásárló is egyre in­kább ad a külcsínre. Sike­rül-e az igényeket kielégíte­ni? — Amit exportra gyár­tunk, annak a csomagolása már ma Világszínvonalú, kü­lönben nem veszik meg a termékeinket. Eddig ezeket azonban ennél mélyebb tör­ténelmi ismereteket vonul­tathatott fel megnyitójában. Azután dr. Andrássy Antal, a levéltár igazgatóhelyettese idézte meg 1945 tavaszának végső somogyi harcait, az önfeláldozó szovjet és bolgár katonák küzdelmét, 'helytál­lását. Ünnepi beszédében részletesen taglalta 'az ese­ményéket. amelyek szinte megelevenedték a két falu lakóinak koszorújában. S azután lehullt a lepel Szmislajev emléktáblájáról. A munkásőrök díszsortüze után két kis óvodás mondta a csomagolóanyagokat drága tőkés limportból kellett be­szereznünk. A tanácskozáson megtudtuk: a hazai csomago­lóanyag-ipar most jutott el abba a helyzetbe, hogy ex­portképes termékeket tud ígérni nekünk, tehát a dol­lárért beszerzett csomagoló­anyagok egy részét hamaro­san itthon, forintért vehet­jük meg. — Az exportérdekeltség nem jelent hátrányt a bel­földi'vevőnek? — Nem, mert gazdaságo­san gyártani és csomagolni csak megfelelő szérianagy­ságok esetén lehet egy-egy terméket, s ebben már a belföldi piac is benne van a tervezésikor. Nem beszélve arról, hogy ha nem is mind­egyik termék, de már jóné- hány húskészítmény eseté­ben bőséges a hazai kínálat, és a különféle húsipari vál­lalatok egymással is verse­nyeznek. A vevő pedig két egyforma vagy hasonló ter­mék esetében, biztos, hogy a szebb csomagolásút választja. — |Szépen csomagolni drá­gább-e, mint csúnyán? el megkapó kedvességgel. Fa­zekas Anna Békedalát. Ök nem koszorú ztak, „csak” ta­vaszi virágaikat rakták a vá­zába, s társaik piros és nem­zetiszínű zászlócskáikkal „ül­tették tele” a ház tövét. Ez­után egy nagy tiszteletnek örvendő honismerő, Simon Géza nyugdíjas vasutas visz- szaemlékezését mondta el a jákói KISZ-szervezet irodal­mi színpada, majd ünnepé­lyes koszorúzás következett. Elsőként A. E. Gribovszkij, a Szovjet Kultúra 'és Tudo­mány Házának igazgatóhe­lyettese koszorúzott megba­— Igen, drágább. Lega­lábbis a mi esetünkben. De a drágulás kisebb, mint amennyi a termék értéknö­vekedése, amely abból adó­dik, hogy jobban, tartósab- ban, tisztábban kerül az emberekhez a húskészít­mény. Az esztétikai értéknö­vekedés számokkal nehezen illusztrálható, de a minő­ségjavulás mindenképpen összefügg a csomagolóanya­gok javulásával. A cs amagol óanyag- ki ál«lítá- son a Papíripari Vállalat, a Kőbányai Könnyűfémmű és a Húsipari Kutatóintézet ál­tal bemutatott jó és szép csomagolóanyagok, valamint a húskombinát ma még im­portból beszerzett dobozai, fóliái együtt szerepelnék, s nemcsak húsipari, hanem tejipari, szeszipari és egyéb csomagolóanyagok is 'látha­tók voltak. Reméljük, hogy a hazai termékek valóban előretörnek a közeljövőben, és javítják az ország nagy pénztárcájának helyzetét, va­lamint szépérzékünket is szolgálják majd az üzletek­ben. L. P. tottan, majd a nagybajomi nagyközségi párt- és tanács, a jákói párt- és termelőszö­vetkezet, a gazdasági szer­vek és intézmények képvise­lői 'helyezték el az emléktáb­la ‘alatt, a megemlékezés ba­bérkoszorúit. 'Most már nemcsak az em­lékezet, a történelem, hanem egy aranybetűs mámványtáb- la is megörökíti a jákó— nagybajomi állomás falán egy hős szovjet katona tettét, aki sébesülten is képes volt élete feláldozásával megállí­tani a fasiszta harckocsitá­madást. Nő a kukorica vetésterülete A mezőgazdasági nagyüze­mek tíz nap alatt el tudnák vetni a kora tavaszi növé­nyeket, az időjárás azonban sokfelé áthúzta számításukat. A felázott talajra nem me­hetnek rá a vetőgépek, így a legtöbb helyen csak két-há- rom nap állt eddig rendel­kezésre, ez pedig kevés volt az időszerű munkák elvégzé­séhez. A MÉM szakemberei szerint több nagyüzem elállt eredeti elképzelésétől, s a kora tavaszi növények szá­mára fenntartott területen kukoricát termeszt majd. En­nek vetése még később, ápri­lis közepéig esedékes, jut te­hát idő a talaj 'fölszáradásá­ra. Ilyen ökok miatt a tavaszi árpa 120 ezer hektáros 1985- re előirányzott területe vár­hatóan 100 ezer hektár alá csökken, ugyanúgy mérsék­lődik a zab és valamelyest a magnak termesztett borsó termesztése is. Ezzel arányo­san növekszik a fontos ta­karmánynövény, a kukorica területe, ami végső soron nem jelent hátrányt. A megye 30 ipari tagszö­vetkezetének küldöttköz­gyűlésén mar a kezdet kez­detén parázs vita alakult ki. Biczó Péter, a Kiszöv elnö­ke azzal a szándékkal nyi­totta meg, hogy gondolatéb­resztő és he'lyzetelemző hoz­zászólásokat provokáljon ki. — Elérkezett' az az idő — mondta —, amikor a meg­újulásra már kényszerítenek a körülmények. A verseny- képesség megőrzéséért ma már kockázatot is kell vál­lalnunk, természetesen ész­szerű körülmények között. A korábban megszokott, bevált módszerekkel talán a fel­színen tudjuk tartani ma­gunkat; de a boldoguláshoz semmiképpen sem elegendő­ek. Tavaly a megyei párt- vb megtárgyalta a megye ipari szövetkezeteinek hely­zetét, különös tekintettel az export alakulására, a ter­melési szerkezet korszerűsí­tésére és a jövedelmező gaz - dál'kodásra. Az intézkedési tervek elkészültek, a szö­vetkezetek dolgozói igyekez­tek bizonyítani tavaly is. Erről a bizonyításról, il­letve az eredményességről Erdei Istvánná, a Kiszöv pénzügyi osztályvezetője kis­sé borúlátóan nyilatkozott. — Tizenhárom évig a köz­gyűlés nyitó mondata az volt: a megye ipari szövet­kezetei az országos átlagot meghaladó mértékben fej­lődtek. A tavalyi munkáról lényegében nem nyilatkoz­hatunk elítélően, de a fejlő­dés lelassult, s a gazdaságos­ság egyik bűvös mutatója, a nyereség csökkent. Márpedig a fejlődéshez ez adja az alapot. Egyes szövetkezetek­ben komoly készletgazdál­kodási problémák is adód­tak, többször kényszerültek hite fék fölvételére. Többen túlzott derűlátók voltak év közben a várható nyereséget illetően, s bérgazdálkodá­sukkal „elúsztak”. Nem ma­radt érdekeltségi alap a szö­vetkezetek nagy részében, sőt, tavaly alaphiányos szö­vetkezet is volt a megyében, s ez már komoly gondot je­lent. Az idei operatív tervek elkészültek, sok esetben azonban nem alkalmazkod­nak az új szabályozórend­szerhez. A terv nem széht- írás, ezen lehet még most, időben változtatni. Kis Pál, a barcsi Unitech elnöke nyugodt lelkiismeret­tel érkezett a közgyűlésre hiszen a megye egyik leg eredményesebben dolgozo szövetkezetét vezeti. Felszó­lalásában többek között e szolgáltatás egyre nehezebb helyzetét elemezte. — Minden szövetkezet sze­nnára egyre veszélyesebb te­vékenységgé válik a szo' • gáltafás — mondta. — H.i nem képes nyereségesen mű ködni, felszámolják, s ezze. a fogyasztó károsodik. Olyan, u szolgáltatást bővítő, a mi­nőséget egyre inkább garan­táló megoldásokra van szük­ség!, amelyek biztosítják hosszú távon is az eredmé­nyes gazdálkodást. A szö­vetkezetek idei beruházásra fordítható negyvennégymil­lió forintja csak látszólag sok. Megfontoltabb, műszaki szempontból jobban előké­szített fejlesztéseket szabad csak támogatni, amely pers­pektivikusan is biztos ala­pot ad. A beruházások szüksége­sek, enéltkül ma már nem lehet lépést tartani a ver­senytársakkal. A rosszul elő­készített tervek iskolapéldá­ja a kaposvári vasipari szö­vetkezet beruházása. — Rugalmasabb termék­váltásra van szükség — ál­lapította meg Biczó Péter. — A központi programok­hoz igazodva azoknak a ter­mékeknek a gyártását kell szorgalmaznunk, amelyek­kel a világpiacon is megái 1- hatjuk a helyünket. A textil­áru,, az elektronikai termék kék változatlanul kereset­tek. megingott azonban az érdeklődés a hagyományos vas- és bőripari termékek iránt. Ezért különösen fon­tosnak fartőm, hogy azokkal a szövetkezetekkel működ­jünk együtt, ahol a szellemi kapacitás meghaladja a-ter­melő kapacitást. — Említették a felszólalók hogy a szolgáltatási részleg nem túlságosan nyereséges vállalkozás a szövetkezetek számára. — A kedvezőtlen helyzet kialakulásához nagymérték­ben hozzájárult a megbíz­hatatlan, és hiányos alkat­részellátás is. Ezen csak or­szágos intézkedés változtat­hat. A küldöttközgyűlés részt­vevői alkotó vitában meg­egyeztek: az idei év terve­zésében még vannak tartalé­kok. Folytatni kell a piac­kutató és belső szervező munkát, nem szabad meg­engedni, hogy a kényelmes­ség, az elnéző, és mindent megmagyarázó magatartás kerüljön előtérbe az ésszerű kockázatvállalás, az egész­séges türelmetlenség helyett. K. A. IMPORT HELYETT HAZAI Ifjúsági nap, fáklyás felvonulás 40 éve szabad Nagyatád Negyven évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek szombaton a nagyatádiak: 1945. március 30-án szaba­dult föl a Rinya-parti vá­ros. A városi KlSZ-bizott- ság ebből az alkalomból if­júsági napot szervezett. Délután a városi díszün­nepségen Hamvas János, a városi tanács elnöke köszön­tötte a vendégeket. Kovács Józsefet, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét, dr. Kassai Jánost, a megyei ta­nács vb-titkárá't, Sárái Ár­pádot, a megyei KlSZ-bi- zottság első titkárát és a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet déli had­seregcsoport tisztjeit. Gajdos László, a városi pártbizottság első titkára mondott beszédet. Emlékez­tetett a negyven évvel ez­előtti eseményékre és szólt a feladatokról. Nagyatád felszabadulásá­nak negyvenedik évforduló­ja alkalmából többen külön­böző kitüntetéseket vettek át. A városi tanács végre­hajtó bizottsága Nagyatádért emlékplakettet adományo­zott a Keszthelyein élő So­mogyi Tihamérnak, a nagy­atádi pártái apszervezet ala­pító tagjának, legelső titká­rának. Ezt a kitüntetést vet­te át özvegy Sasvári Ferenc- né, a városi tanács tagja, Horváth Ferenc, a városi népfrontbizottsá'g titkára, Varga József, a gimnázium igazgatója és Szabó József alezredes, a városi tűzoltó­ság " parancsnoka. Kiváló Társadalmi Munkáért ki­tüntetést kapott a konzerv­gyár Októberi Szocialista Forradalom aranykoszorús szocialista brigádja. Kiváló társadalmi munkás jelvényt vett át Simon Ernöné or­szággyűlési képviselő. Kuti Ferencné, a cérnagyár dol­gozója, Mohácsi András, a Sefag nagyatádi kerületének vezetője, dr. Gerencsér György ügyvéd, Czajder György tsz-tag, ifj. Pintér Ernő pedagógus, Berták Vik­tor vasutas. Rónai Zoltán, a Danuvia dolgozója, az ötvös- kónyi Takács József és Sza­bó János, a költségvetési üzem munkása. Sárdi Árpád nyújtotta át a Kiváló ifjúsági vezető ér­met Lassú Istvánnak, a vá­rosi KISZ-bizottság titkárá­nak, Ormai Istvánnak, a művelődési ház népművelő­jének és Kovilí Józsefnek, a költségvetési üzem KISZ- aiapszervezete titkárának. A 40. évforduló alkalmából em­lékplakettet kapott Palla: L ászióné, Szakonyi László és Büttner Tamás, kiváló úttörővezető kitüntetést Nagy Károlyné es Bacsa Antal. Aranykoszorús KISZ-jel­vénnyel ismerték el a do­hánybeváltó korábbi KISZ- alapszervezeti titkárának, Kovács Margitnak a mun­káját. Az ünnepség után a város párt- és állami vezetői, a fegyveres erők és testületek képviselői megkoszorúzták a felszabadítók emlékművét. Este csaknem ezer fiatal jött el a fáklyás fölvonulásra, amelynek végállomása a Szabadság park volt. 40 év után ] Emléktábla a hősnek

Next

/
Thumbnails
Contents