Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
\ Szerelem, magány, taktika A féDdlmetes eDeníélWel, a tévével vívott hardban különösen nehéz a dolguk a Gyermekrádiió és az Ifjúsági Rádió munikatársainak, hiszen ismert ténye a befogadáslélektannak, hogy az apróságok, sőt a tizenévesek is összehasonlíthatatlanul fogékonyabbak a látványra, mint az elvontaibb gondolkodást feltételező aud'itivitásra. Az október óta létező úgynevezett gyermek- és ifjúsági sáv délutánonként jelentkező, változatos, pergő és vonzó műsorai azonban ékesen bizonyítják: a küzdelem a feltételek egyenlőtlensége ellenére sem egyenlőten. A Révkalauz című kulturális ajánlóműsort egyik korábbi jegyzetünkben már méltattuk, szóljunk hát ezúttal testvéréről, az MR 10—14 című adássorozatról! Ű ttör ők mondják el véleményüket az iskoláról, játékról, munkáról, szülőkről, a felnőtt társada- • lqmiró.1 és az őket foglalkoztató más kérdéseikről szerdánként. Legutóbb például a szerelemről szálltak bensőségesen, kedvesen, és, ami a felnőtt hallgatót meglepte, megértéssel1, átérzéssel. No meg — a magányról. Arról a szükségszerű, mégsem kellemes egyedüllétről, melynek oka az, hagy a szülők délutáni vagy éjszakai műszakban dolgoznak. Hallottunk megértő megnyilatkozásokat, de türelmetleneket, sőt lemondóan szomorúakat is, a műsorvezető Ungvári Ildikó azonlban — mint az MR 10— 14 többi műsorában — most sem hagyta egyedül a gyermekeket. Mindenre volt egykét megjegyzése, ám sohasem felnőtt-okoSkodásSal, álpedagógusi nagyképűséggel, az „én mindent tudok, te pedig semmit” leereszkedő magabiztosságával igyekezett elfogadtatni véleményét. hanem kézen fogva, nagy tapintattal vezette kis hallgatóit a helyesnek ítélt álláspont felé. Ezért számít nevelési szempontból is példamutatónak ez az adássorozat manapság. A délutáni „sávban” természetesen a miár fölserdült fiatalóknak is jut hely, mindenekelőtt az Ötödik sebesség adásai révén, hetente háromszor. A dolgok megfontolt olykor túlságosan ;s óvatos kimondásához szokott felnőtt bizony olykor kapkodja a fejét, hallva ifjúink és hajadanjaimk burkolatlanul, sőt meghökkentően őszinte megnyilatkozásait — néha kinyilllaitkioiztatásaát — a társadalmi rendellenességekről, a gazdasági fogyatékosságokról, az iskolarendszer korántsem mindig demokratikus vonásairól, a szerelemről, szexualitásról, házasságról. Legutóbb például az ifjúság politikai műveltsége és vitakultúrája volt a témája a Sóskúti Márta által arányosan,. érdekfeszítően szerkesztett műsornak. Azok, akik oly gyakran harsogják, hogy ifjúságunk „apolitikus”, csat- tainás cáfolatot kaphattak egy országos vetélkedő ürügyén készített nagyriportból a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karának hallgatóitól és az Evangélikus Teológiai Akadémia diákjaitól. Ennyi friss, izgalmas és feltétlenül megfontolandó véleményt ritkán hallunk egyszerre társadalmi intézményrendszerünk további demokratizálásának lehetőségeiről, a különböző világnézetű fiatalok párbeszédének szükségességéről. Persze, az árnyoldalakról sem hallgattak az adás riporterei. Egy kerületi párttitkár megkérdezésekor kiviláglott: a politikával kapcsolatos tárgyi tudásukra jeles vagy jó osztályzatot kaphatnának általában a magyar egyetemisták, helyesen ismerik fel a célokat, a stratégiát is, ám vitakultúrájuk fogyatékos, s gyakran a ködben tapogatóznak, amikor a cél felé vezető utat kellene megtalálni, a taktikát megválasztani. Az, hogy a politikai vitakultúrát az egyetemi auditóriumok padsoraiban lehet-e elsősorban elsajátítani, vagy az úgynevezett felnőtt társadalom példájából, talán az Ötödik sebesség egy következő műsorának témája lesz. Lengyel András Szép magyar beszéd Országos döntő Péntekien Győrött a városi tanács székházéinak dísztermében Drecin József művelődési államtitkár megnyitotta az ezúttal immár 20. alkalommal megrendezett Kazinczy Ferenc szép magyar beszéd verseny országos döntőjét. Jelen voltak Győr-Sapron megye és Győr párt-, állalmi és társadalmi szerveinek vezetői, élükön Lakatos Lászlóval, a megyei pártbizottság első titkáréval. A jubileumi döntő megnyitóján a korábbi versenyek díjazottjai adtak műsort. Az ország 19 megyéjéből továbbá az öt megyei jogú városiból — Győrből, Pécsről, Szegedről, Debrecenből és Miskolcról —, valamint a fővárosból 20 gimnazista és szalkközépiisikollás, illetve szakmunkástanuló jutott az országos döntőbe. Az ezt megelőző iskolai, városi kerületi és megyei versenyeken több iránt 30 ezren véltek részt. A két zsűri előtt lezajló verseny célja válito- za titánul a szép magyar beszéd, a helyes kiejtés ápolása, terjesztése. A két zsűri díszelnöke Péchy Blanka érdemes művész, a Kazinczy-díj alapítója. Ö adja át mlajd holnap a díjákat a győzteseknek. * * * A salgótarjáni Kossuth Lajos Munkásotthonban pénteken megkezdődött a szafc- munikásfiiaitalqk országos vers- és prózamondó versenye. Az ezúttal hetedszer megrendezett vetélkedésben hetvenegy fiatal vesz "részt az ország minden részéből. A HANGVERSENYMESTER Hegyei népművészeti kiállítás megnyitó beszédében hallottuk, a tárgyak kezdetben a létfenntartás eszközei voltaik csupán, az út a szafoó- cától, a klőballtától a nyílon, nyergen, tarsolyon keresztiül vezetett a tükrösig, a ju- háisztoaimpóig. Díszítésük pedig az emberi szépérzék kezdteti .megjelenésének tanúbizonyságai. A megyei kiállításra 73 alkotótól több mint 300 pályamunka érkezet^ melynek csaknem felét bemutaithaitó- niak találta a négytagú zsűri, ötven pedig részt véhet az országos kiállításon'. A másfél száz alkotás maradandó élíményt nyújt az érdeklődőknek.. A paravánokon gyönyörű szőtteseik, palóc, sióagárdi, osökölyi térítők, ropogósra „Tartalmas tónusával, játékának virtuozitásával, előadásmódjának nagy, ritmikus feszítőerejével megérdemelt sikert aratott.” Egy nyurga, szigorú pillantású, huszonnégy éves hegedűsről, Rolla Jánosról írta 1968-ban az egyik zenekritikus a fenti dicsérő szavakat; arról a kamaszos megjelenésű fiatalemberről, aki az akkor már ötesztendős Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenymestereként néhány Vdvaldi-ooncerto szólistája volt egy zeneakadémiai hangversenyen. Rolla János nevét akkoriban még alig ismerte a hangversenylátogató közönség, minit ahogy a Sándor Frigyes művészeti irányításával dolgozó együttesét is csak lassan tanulták meg. — Ahhoz a generációhoz tartozom — emlékezik a művész —, amelyik még önfeledt örömét találta a zene művelésében, az aktív muzsikálásban. Nekünk abban az időszakban, a hatvanas években eszünkbe se jutott, hogy mennyit fizetnek azért, ha elmegyünk egy művelődési házba vagy egy nyári zenepavilonba játszani, örültünk, hogy zenélhettünk, ha szívesen hallgattak minket. Azt hiszem, a mostani zenetanuló fiatalok nagy része nem ismeri azoknak a „zenés buliknak” a varázsát, amilyenekben mi részt vettünk. Rolla János 1969-ben szerezte meg a Zeneművészeti Főiskolán hegedűművészi diplomáját. Eleinte dr. Isépy Lászlóné és Zipernovszky Mária, majd Kovács Dénes növendéke volt. Nem tartozott az örökké jeles osztályzatot érdemlők közé. Tehetségéről, különleges muzikalitásáról azonban mindenki meg volt győződve. Sajátos, szertelen, vibráló egyénisége, érzékeny idegrendszere hihetetlen aktivitással reagált minden hangra, zenei frázisra, melodikus ívre. „Kezében tartja a zenét”, mondta egyszer róla Szelé- nyi István, amikor Rolla, még konzervatóriumi évei alatt, a szakiskola növendéNépviseletes babák és úrihímzések keményített Kapós menti ingek. aranyszáUú úrihímzé- sak, yallalmínit ókalocsai hímzések váltakoznak. Külön sztaifialltja a kiállításnak Halmos Józsefné kis „magán” tártaiba: saját kezűlteg készített babáit belső-somogyi népviseletbe öltöztette. Munkáját a zsűri első díjjal jutalmazta. Szintén a legmagasabb elismerést kapta Koszter Józsefné két fehér úrihímzéses asztalterítő garnitúrájáért. A zsűri öt második és négy harmadik díjat osztott ki, valamint kimagasló szakkörvezetői munkájáért hárman — Mautner Józsefné, Magai Erzsébet és Szecsödi Árpádné — pénzjutalomban részesültek. keiből alakult vonósnégyes prímhegedűseként meglepő könnyedséggel lejátszott egy nehéz szólamot. (Az egykori kvartett tagjai közül ma hárman játszanak a Liszt Ferenc Kamarazenekarban.) Az aktív zenei gyakorlat Rolla János főiskolás évei alatt is folytatódott, öt is megérintette a hatvanas években a muzsikus fiatalságot lázba hozó közép-európai zenei áramlat, amely elsősorban az I Musici di Roma kamarazenekar csiszolt, addig sohasem hallott művészi produkciói nyomán jelent meg. Jó néhány, frissen alakult fővárosi kamarazene-együttesben játszott akkoriban Rolla is, míg 1963- ban néhány főiskolás fiatal összefogásával megalakult a Liszt Ferenc Kamarazene- kar, amelynek művészeti vezetésére Sándor Frigyest kérték fel. — Engem is és a többieket is a kamaraimuzsika határtalan szeretete éltetett, amikor létrehoztuk az együttest. Valamit kezdenünk kellett azzal a vulkánszerű zenei energiával, amely sehogyan sem. fért bennünk. Pedig akkor még nem gondoltuk, nem hittük volna, hogy később így összekovácsoló- d'ink, hogy , zenekarunkat egyszer majd szinte az egész világon ismerni fogják ... közösségi muzsikálás a képességeit megsokszorozó hatással van, és aki a hangszeres csoport vezetését, alkalmanként az együttesből kiemelkedő, majd visszavonuló szólista szerepét a nagy barokk tradíciók gyakorlata szerint képes betölteni. Sándor Frigyes halála óta Rolla János (két esztendeje érdemes művész, a Bartók Béláné Pásztory Ditta-díj kitüntetettje) nem csupán koncertmestere, de művészeti vezetője is a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak. Senki máséhoz nem hasonlítható, a zene minden rezdülését érzékenyen követő és adaptáló mozdulatai a prímhegedű- si pult mellett sokak szerint a világ bármely kamarazenekarának hangversenymesteréhez képest is egyedülállóan kifejezők. A hazai és külföldi kritikák egyöntetű elismeréssel szólnak évek óta Rolla János koncertmester! tevékenységéről; többek között a Los Angeles Héráid Exeminer kritikusa is, aki szerint Rolla „szinte áramot fejleszt abból az életteli, kirobbanó kifejezésmódból, ahogyan ennek a karmester nélküli zenekarnak a tagjai játszanak.” Szomory György A beérkezett gazdag anyag azt bizonyítja, hogy a; mai kor embere keresi a hagyományokat és erősíti a gyökereiket. Remetsaánszát élli a népzene, a hagyományőrző együttesek mietgiújiuJtak, nép- tánokulitiúránik világhírnévre tett szert, s a tárgyalkjotó népművészeik műfaji sokrétűsége egyre jobban kiteljesedik. Amdnit azt Szabados Péter Tegnap a Kilián György Ifjúsági és Űttörlő Művelődési Közponitlbani megnyitotta kapuit a megyénk népművészetéit reprezentáló kiállítás. Hetedszer hirdették meg az országos népművészeti pályázatot, mielyniak somogyi mendezélsiéirői a megyei művelődési közpionit gondoskodott. A tóáiHítástí Szalbados Péter, a művlelődésd központ igazgatója nyitotta meg. A zenekarnak hamarosan Rolla lett a koncertmestere. A választás kivételesen szerencsésnek bizonyult: Rolla nem elsősorban szólista alkat, de nem is a nagy együttesben személytelenül meghúzódni képes „tuttista”. Egy igen ritka, sajátosan kamaramuzsikusi adottságokkal rendelkező művész- típus képviselője ő, akire a Tisztelt Belügyminisztérium! Alulírott Kovács Maca ezennel beadvánnyal fordulok a belügyminisztériumhoz a közbiztonság riasztó romlása miatt. Tűrhetetlen- állapotok vannak! Az elmúlt hónapok %, Akében éppen mentem haza a lakásomra, • ;r,ikor visszanézett rám egy csinos fiatalember. (Onnan tudtam, hogy visszanézel mert hogy én is visszanéztem.) Nem akármilyen visszanézés volt ez, ezért arm az elhatározásra jutottam, hogy megállók ö is hasonlóképpen cselekedett, aztán megindultunk egymás felé. Amikor találkoztunk ő \azt mondta, szívesen elkísérne ha:iig, ha nem lakom messze. Mondtam vízi, dehogy lakom, jöjjön csak velem, maja jól elbeszélgetünk. El is beszélgettünk, de ez csak a lépcsőházig tartott, ott már csókőlóztunk. Mondtam is a fiúnak, hogy jöjjön be hozzám, látogasson meg. Amikor bementünk a lakásba, kiderült, hogy kígyót melengettem a keblemen, mert a fiatalember se szó, se beszéd megerőszakolt. Fel vagyak háborodva! Hát egy tisztességes fiatal nő már az utcán sem ismerkedhet? Nem hívhatja meg a lakásába egy ismerősét? Hová vezet ez? Amikor ezt elmondtam támadómnak, azt válaszolta, nem tudja, de az ő útja most a kocsmába vezet, mert fel van dobva, s iilyenkor neki innia kell. Ügy hallom, az aljas nőcsábászt most bíróság elé állítják, mert másokat is megerőszakolt. Nagyon helyesen teszik, s a magam részéről szigorú ítéletet kérek. Sajnos, tanúskodni nem tudok, mert most éppen böntönbüntetésemet töltöm, tiltott kéjelgés miatt. Maradok mint fent: Kovács Maca. A beadvány hiteléül: G. J. Gőz József ÚJ KOSSUTH-DÍJAS
