Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
2 Somogyi Néplap 1985. április 20., szombat Befejezte munkáját a parlament tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) si építkezések. Mindezek tekintetében fontos, hogy az elképzeléseket egyrészt a terviben kell rögzíteni, emellett azonban szükség lenne arra, hogy a kapcsolatokat szerződésben szabályozzák — mondotta végezetül. Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár igazgatója hozzászólásában a törvény- javaslatnak ahhoz á részéhez kapcsolódott, amely célként határozza meg az üdülési és az idegenforgalmi értékek megóvását, s egyben az ország határmenti térségének fejlesztésében a nemzetközi együttműködés előnyeinek erőteljesebb hasznosítását. Tar Imre (Szabolcs-Szat- már m., 13. vk.), a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára felszólalásában péhány megyei gondot említett. Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.) a Nagyatádi Oéma- gyár munkása, áruátnéző. egyebek között a városok és a községek kapcsolatával foglalkozott. Elmondta, hogy választókerülete egy középfokú ellátó szerepet betöltő kisváros: Nagyatád és annak vonzáskörzete, tizenöt településsel. Az országos tapasztalatokkal egyezően itt is a város közvetlen vonzásában levő településeken erőteljesebb, míg a távolabbi és a társközségeikben kisebb mértékű volt a fejlődés. A falvak fejlesztésében alapvető tényező a mezőgazdasági üzemeik helyzete: aholl a folyamatos foglalkoztatást — kiegészítő és melléküzemági tevékenység révén is — biztosítani tudták, ott érezhetően megállt, vagy mérséklődött a népesség számának csökkenése. — A községi önállóság, ön- tevékenység és felelősség korszakát éljük — mondta a képviselő. — Az alig egy éve lezajlott közigazgaitás- korszarűsítés új viszonyokat teremtett az irányításban. Erősödött a megye és a község közvetlen .kapcsolata, ugyanakkor új módon fogai- miazódott meg a város és a községek együttműködése. Előtérbe kerültek a kölcsönös érdeken és érdekeltségen alapuló mellérendeltséget jelentő kapcsolati formák. Megnőtt tehát a jelentősége annak, hogy a város és környéke jobban megismerje egymás gondjait, feladatait — ez adja az alapot az együttműködés tudatosabbá, szervezettebbé, tervszerűbbé formálásához. Nagyatád vezetői már megtették ezen az úton az első lépéseket: a helyszínen ismerkedtek meg a községeik és társközségek helyzetével, ugyanakikor ők is ismertették e települések vezetőivel a város gondjait, feladatait. A kis felépülések népességmegtartó képességének javításával kapcsolatban Simon Ernőmé azt a véleményét fejtette kii, hogy ezt 1986-tól, az új tanácsi szabályozórendszer keretében a fejlesztési összegek eddiginél arányosabb — így igazságosabb — felhasználásával lehet' elérni. Kérdésként tette föl: vajon milyen mérteikben veszlilk ki majd részüket a Balaton-part településfejlesztéséből azok, ákik ott nem állandó lakosok, de üdülőjük vagy egyéb ingatlanul van a tó partján. Kádár János IMaróthy (Lászlóval, Bugár Mihály Szolnok és megyei (képviselővel beszélget Várhelyi József (Zala m. 9. vk.) a Zalai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazgatója képviselőcsoportjának véleményét tolmácsolta, amely szerint a javaslatban reálisan szerepel az a törekvés, hogy a sajátos adottságú térségek — az apró falvak, a tanyák, az agglomerációs, a kedvezőtlen mező- gazdasági adottságú, valamint a határmenti területek és az üdülőkörzetek — fejlesztésére megkülönböztetett figyelem irányuljon. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.) az Eglis Gyógyszer- gyár körmendi gyáregysége szakszervezeti bizottságának titkára a falvak unbaniizáló- dásániaik egyik legfontosabb feltételeként az egészséges ivóvíz-élllátást nevezte meg. Hódosi Jenőné (Bárány m. 14. vk.), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének kesztyűvarrónője felszólalásában kitért azokra a gondokra, amelyek választókerülete egyenetlen település- és demográfiai struktúrájából adódnák. Kapinya Miklósáé (Tolna m. 2. vlk.), a Magyar Selyemipar Vállalat tolnai fonógyárának üzemitechnifcusa kifejezte egyetértését azzal, hogy a következő 15 éves településfejlesztési koncepció alapján a községiek kapjanak többet a településfejlesztésre. Nagy László (Bonsod-Aba- új-Zemplén m. 16. vk.), a krasznofcvajdai Bástya tsz elnöke egyebek között elmondta, hogy megdöbbent az előterjesztésnek azon a megállapításán, miszerint a községek inépességszáma a természetes fogyás és a belső elvándorlás következményeként várhatóan nyolcszázezer —egymillió fővel csökken az ezredfordulóig. Szerinte — mint kifejtette — ellentmondásos az előterjesztésnek ez a része, mert ha nagyobb részben megvalósulnak azok Az országgyűlés ezután a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Ismét Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. A Minisztertanács ezen az ülésszakon a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény módosítását is javasolja az országgyűlésnek. E három — a gazdálkodás szempontjából fontos, egymással szorosan összefüggő — törvény módosítása szerves része annak a kormányzati munkának, amely gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésére irányul — mondotta elöljáróban. — Az 19Í2. évi VII. törvény a népgazdasági tervezésben minőségi változást hozott. A törvény alapelvei a gyakorlatban jól beváltak. Társadalmunk és gazdaság- irányítási rendszerünk fejlődése és fejlesztése azonban időszerűvé teszi a törvény néhány rendelkezésének változtatását: a módosítási javaslatok kimondják, hogy a társadalmi szervezeteket, az érdekképviseleti szerveket, a szakmai és a tudományos testületeket be kell vonni a népgazdasági tervek készítésébe. Ugyanez a szándék fejeződik ki azokban a módosításokban, amelyek a népgazdasági tervezéstől azt igénylik, hogy jobban, megalapozottabban vegye figyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat. Faluvégi Lajos végezetül a Minisztertanács nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — miiként azt az illetékes bizottságok állásfoglalása is megerősítette — az ország- gyűlés változtatás nélkül fogadja el. Ezután — mivel a törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett — határozathozatal következett: az országgyűlés a nép- gazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény móa célok,, amelyeket a javaslat felvázol, akkor a falvak népességmegtartó ereje lényegesen javul — ezért nem indokolt ez a pesszimista prognózis. Tóth József (S zab öles- szatmár m., 17. vk.), a barabási Béke Tsz gépesítési főágazatvezetője a megye ipartelepítéséről beszélt. Boros László (Budapest, 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézetének híradásipari technikusa a hazai hírközlés hálózat problémáiról szólt. Többek között megállapította, hogy az informatika egyre növekvő gazdasági és társadalmi szerepe indokolja a távbeszélő-, táv- adatközlő-hálózat technikai korszerűsítéssel párosuló kiemelt fejlesztését. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Faluvégi Lajios miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke — élve jogával — válaszolt a vitában elhangzottakra. Elöljáróban ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés határozatát megalapozó munkaokmányt gondosan áttekintik, és a képviselők észrevételei, javaslatai alapján helyesbítik is, ahol kell. — Valószínűleg több alkalommal vissza kell térnünk annak áttekintésére: nem kényszerülünk-e céljainkat kiigazítani, s az adott szakasznak megfelelően változtatni a követelményeket. Ebben a szellemben fogadom el a kormány megbízásából azt a módosító javaslatot, amely a Minisztertanács beszámolási kötelezettségére vonatkozik. — A kormányzat — mondotta — az elmúlt időszakban is behatóan foglalkozott a népesedés kérdésével, s újra napirendre fogja tűzni, hiszen nem nyugodhatunk bele a demográfusok előredosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint következett a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes tárgyalása. Hetényi István pénzügyminiszter a kormány nevében előterjesztette a két törvény módosítására irányuló javaslatot. Elismerve a tanácsok eddigi eredményes munkáját a társadalmi élet szervezésében, a társadalmi demokratizálódás és a gazdaságirányítás fejlődése egyaránt megköveteli, hogy új szakaszt nyissunk a tanácsi gazdálkodásban — mondot(Folytatás az 1. oldalról) — Pártunk XIII. kongresszusának, mint ahogyan már több előző kongresszusunkon is, központi gondolata az volt, hogy haladjunk tovább előre a lenini úton — emllékezte- tett Övári Miklós. — Ha nem akarjuk, hogy legfontosabb jelszavaink üres szólammá váljanak, időnként érdemes átgondolni azok tartalmát. Ünnepi megemlékezésünk ilyen alkalom arra, hogy gondolkozzunk azon, mit jelent ez a lenini út, amely meltatt az MSZMP most már évtizedeken át elkötelezte miagát. — A lenini út Marxnak és Enjgelsnek, a tudományos szocializmus megalapítóinak az útja. Lenin ezen az úton előrehaladva tudta megragadni és megválaszolni egy egész történelmi korszaknak. jelzéseibe, márpedig vizsgálataikat komolyan kell venni. A kormányzat a kistelepülések fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében tört lándzsát egy olyan támogatási rendszer mellett, amelynek előnyeit a kistelepülések közvetlenül élvezhetik, függetlenül attól, hogy az adott időszakban hogyan fejlődött gazdaságunk. Számításaink szerint a VII. ötéves tervidőszakban a lakosság számával arányos fejlesztési célú eszközzel rendelkeznek majd a települések. — A kormány az irányelvek valóraváltása során a legfontosabb állomásának azt a tervezőmunkát tekinti, amely a -VII. ötéves terv előkészítéseként folyik a nép- gazdasági és a megyei tervezés keretében. ta. — Célunk az, hogy a helyi és megyei tanácsok növekvő feladataikat még inkább a helyi lehetőségek és igények alapján, azokat önállóan mérlegelve oldják meg. A tanácsi gazdálkodás fejlesztése igényli az állami pénzügyekről szóló törvény módosítását is. Űj módon kell szabályozni a tanácsok bevételi és kiadási lehetőségeit, jogosultságait és kapcsolatukat az állami költség- vetéssel. Az előterjesztett javaslatok alapgondolataként a miniszter kiemelte: — Lényegesen javítsuk a helyi önállóság anyagi hátterét. A jövőben döntően a helyi tanácsok rendelkezzenek a működési és fejlesztési eszközökkel, és a kiadások nagyobb részét normatív juttatások, pályázati úton a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kor- szakánák legfontosabb kérdéseit. — A lenini út nemcsak a forradalmi elmélet, hanem a forradalmi gyakolíat útja is. A lenini út az éles osztály- harcdk, a szocialista forradalom útja volt, de ugyanez az út a volt uralkodó osztály veresége, a mnulkásosztály győzelme után a dolgozó osztályok és rétegek összefogásának, a dolgozó nép egységének az útjává vált. Mi, magyar kommunisták ezen az úton járva, amikor kellett, harcoltunk, hogy megtörjük a volt uralkodó osztályok hatalmát, megakadályozzuk restaurációs törekvéseiket, s amikor lehetett, megteremtettük népünk egységét a szocialista társadalom építésének fő kérdéseiben. Szem előtt tartottuk, hogy a szocializmus nemcsak a kommunisták, hanem az egész elnyerhető céltámogatások és a helyi bevételek fedezzék együttesen. Szűnjön meg a tanácsi gazdálkodással kapcsolatos központi kötöttségek minél nagyabb része. A (tanácsok lehetőséget kapnak gazdasági társulásokban való részvételre, pénzeszközeiket .más tanácsoknak átengedhetik. A jövőbein az alap- és középfokú lakossági infrastrukturális ellátás fejlesztése, valamint az ilyen létesítmények fenntartása, létrehozása — hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik — általában a helyi tanács feladata lesz. Mivel a törvényjavaslatokhoz hozzászólásra senkii sem jelentkezett, határozathozatalra került sor. Először az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról készült törvényja- vasiatőt egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezután a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottságnak a tanácstörvény módosításához beterjesztett további módosító indítványát, majd a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításának törvényjavaslatát általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részletéiben is egyhangúlag elfogadta az országgyűlés. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Várkonyi Péter külügyminiszter emelkedett szólásra, hogy felhatalmazást kérjen az országgyűléstől a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. A Varsói Szerződés — mint mondotta — az eszmék, az alapvető célok és érdekek közössége alapján önkéntesen társult szuverén • szocialista államok olyan politikai védelmi szövetsége, amely egyetlen más ország ellen nép számára épül, és ezért megvalósítása is csak az egész nép közös műve lehet. Az ünnepi beszéd elhangzása után Berecz János, a KB titKára a hagyományoknak megfelelően állami kitüntetéseket és Lenin emlékplaketteket adott át a kiváló propagandistáknak és agitátoroknak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója és Tóth Béla alezredes. Tizenkilencen a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, négyen pedig bronz fokozatát kapták meg. A Központi Bizottság 183 propagandistát és agitátort Le- nin-emlékplakettel jutalmazott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadáson megjelent Kádár János. Szentkereszty Tamás Békés sem irányul. Maga a Szerződés tartálmazza azt is, hogy a szövetség megszűnik, ha létrejön a kollektív európai biztonsági rendszer. Sajnos ezt mindeddig nem sikerült elérni. — A Varsói Szerződés tagállamainak közösen kialakított álláspontja — mondotta a továbbiakban Várkonyi Péter — az, hogy a világpolitikái helyzetben meglevő súlyos gondok ellenére a kedvezőtlen folyamaitok nem wisszaifordíthatatlanok. Jelentős eseményként értékeljük, hogy márciusban Ganfben új szovjet—amerikai tárgyalások kezdőditek a nukleáris és űrfegyverzetről. Támogatjuk a szovjet fél törekvéseit a tárgyalásokon, mert hazánk'is abban érdekelt, hogy elérjék a nukleáris fegyverzet jélienitős csökkentését, megakadályozzák a fegyverkezési versenynek a kozmikus térségre történő kiterjesztését. Üdvözöljük Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának április 7-i bejelentését, is, amely szerint ez év novemberéig szóló hatállyal a Szovjetunió moratóriumot hirdet közepes hatótávolságú rakétáinak telepítéséire és leállítja Európában egyéb válaszintézkedéseit is. Határozathozatal következeit: az országgyűlés — egyhangú szavazással — felhatalmazta a Magyar Nép- köztársaság küldöttségének vezetőjét a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Az elnöklő Sarlós István a napirend végeztével megköszönte a képviselőknek eddigi tevékenységüket. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Csiervenlka Ferenoné és Péter János felváltva elnökölt — ezzel befejezte Véget ért a Lukácskonferencia Befejezte munkáját a Lukács György helye és szerepe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel, a Budapest kongresszusi központban rendezett nemzetközi tudományos konferencia. A háromnapos eszmecsere-sorozaton több mint tíz ország szakemberei vettek részt, a kutatók részben plenáris, részben szekcióüléseken fejtették ki a kiváló magyar filozófus munkásságával kapcsolatos nézeteiket. A tanácskozás zárónapján Lukács György művészetfelfogásának etikai vonatkozásairól Ancsel Éva, a filozófiai. tjidomány doktora tartott előadást. Három korábbi törvény módosítása munkáját. Lenin-emlékünnepség
