Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

1985. április 19., péntek Somogyi Néplap 5 KIÁLLÍTÁS A NYOMDÁBAN A nyomtatott szó szorosan hozzátartozik az életünkhöz. A nyomdaipari termékeik őzömében van, aki úgy véld, hogy a valamikor csoda­A betűk varázsa számba menő nyomtatás el­vesztette varázsát. Az igazság az, hogy sokait változott, összehasonlítha­tatlanul! könnyéblb lett a nyomdászok munkája az el­múlt évtizedekben. A szép iránti fogékonyságra, a be­tűk tiszteletére, szeretteiére ma még inkább szükség van az alkotás öröme érdékében ebben a szakmában . Erről győzi meg többek között az általános és kö­zépiskolai tanulókat, a láto­gatókat a kaposvári nyom­dában tegnap megnyílt és egy hónapig látható kiállí­tás. Rendezőt, a nyomda KlSZ-esei azért gyűjtötték össze a különböző nyomda­technikai eljárásokat jól szemilélltető tárgyakat, fotó­kat és az itt készülő termé­keket, hogy — ismertetve a szakmát, megmutatva szép­ségét — kédivet ébresszenek a pályaválasztás ellőtt álló fiatalokban. A kiállítás láto­Madridi magyar Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Madridban tegnap fotókiál­lítás nyílt népünk életéről, munkájáról. Dóczé Kálmán gatói elsősorban a ma hasz­nálatos munkamódszereket ismerik meg, de néhány re­mek, régi könyvritkasággal ugyancsak találkozhat itt a látogató, és a nem' is olyan távoli fényszedésről szántén ismereteket nyerhet. Mike Ferenc igazgató el­mondta: — Dolgozóink több mirut fele 30 éven aluli. Szakmunkásunk sajnos még mindig kevéls van. Ezért több szakmára is várunk jelentke­zőkét, elsősorban érettségi­zett fiatalokat, de elfogad­juk a nyolc általánost végzet­tek jelentkezését is. Nekik a szákmunkás-bizonyiltvány megszerzése után lehetősé­get biztosítunk a továbbta­nulásnak a nyomdai munká­ban alapkövetelmény ez. A pályaváHasztás segítése érdekében rövidesen elké­szül egy minikönyv is. Az érdeklődőket pedig — előze­tes bejelentés után — üzem­látogatáson várják a nyom­dában. bemutató magyar nagykövet is jelen volt. A tíz napon át nyitrvatar- tó bemutatót minikönyv- kiállítás egészíti ki. HÉTVÉGI 1 tájoló A Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pontban ma 17 óraikor nyí­lik a megyei népművészeti kiállítás, mely igen szemlé­letes képet ad Somogy nép­művészetéről. 18 órakor Miénk a ház címmel a Tán­csics gimnázium estjén ama­tőr előadók mutatkoznak be, a diákszínpad előadását a Kölyök együttes közreműkö­désével bál követi. Ugyan­ezzel a címmel szombaton reggel kilenc órától viedo filmvetítés, rajzverseny és játékos szellemi vetélkedő lesz a gimnázium diákjai­nak. Este hat órától ügyes­ségi verseny és vetélkedő, majd a Detonátor egfüttes lép fel, azonkívül a dixie­land zenéből is ízelítőt kap a hallgatóság. Kisdiákok otthonában, a Todi általános iskolában ál­lította ki válogatott tűzzo­máncait Honty Márta ipar­művélsz. A különleges tech­nikával, izzó, pompás szí­nekben megformált alkotá­sok a magyar mese- és mon­davilág eseményeit ábrázol­ják a népművészet forma­kincsének, stiluseffiameinek a felhasználásaival. A vizuális módszertani ne­velés 'keretében élért sike­res rajzokat tekinthetünk meg a Pallmiro Togliatti Me­gyei Könyvtár előadótermé­ben. A Tóth Lajos általános iskola növendékei által ké­szített, változatos techniká­val és tartalommal megfor­mált alkotások gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt él­ményt nyújtanak. A Somogyi Képtárban ma du. öt órakor dr. Aradi Nó­ra művészettörténész nyitja meg Batári László festőmű­vész kiállítását. A tárlat két helyen — a képtárban és a Vaszary-tenemben — tekint­hető meg. A megyei múze­umiban ezen a hét végén is látható még a somogyi kép­zőművészük felszabadulási tárlata. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban ma nyílik. a dél-somogyi amatőr képzőművészek tárlata, a csurgói Csokonai Vitéz Mi­hály Művelődési Központ­ban pedig Tibol László rajz­tanár kiállítása. Segesden, a művelődési központban ma hét órakor a Boróka Tánc- együttes lép fél, színvonalas műsorával ízelítőt ad tánc- kuiltúiránkbói. A marcali Helyőrségi Mű­velődési Otthon szombaton baityusbált rendez, vasárnap pedig haifogóverseniy lesz a nyugati övcsatornának a ba- latonmáriai 7-es főúti híd­tól délre eső szakaszán. A tahi művelődési köz­pont ma du. három órakor gyenmékszánház-előadést szervez a népszínház elő­adásában Legény és a cso­daág címimea, este hét óra­kor pedig a Férjek papucs­ban című vígjátékon szóra­kozhat a felnőtt közönség. Szombaton Lábodon az Együd Árpád emlékére meg­hirdetett gyermek néptánc­csoportok versenyére kerül sor. A barcsi Móricz Zsig- rnond Művelődési és Ifjúsági Központ vasárnap este nyolc órától diszkópnognammal várja a táncolni vágyó fia­talokat. Honty Márta gobelinje Folytatta munkáját a Lukács-konferencia Néptánc­fesztivál Az idén július 19—29. kö­zött rendezik meg Szegeden a tizedik nemzetközi szak­szervezeti néptáncfeszt Ívéit. Ennek programjáról1 tájé­koztatták a rendező szervek csütörtökön a Szakszerveze­tek Csengnéd megyei Taná­csa elnökségéit, amely ven­déglátója az erre az alka­lomra hazánkba látogató szakszervezeti delegációiknak isi A hagyományos folklór- fesztiválon az idén egy-egy bolgár, csehszlovák, görög, jugoszláv, lengyel, NDK-be- li, román, spamydl és szov­jet együttes vesz részt. A hazaiakat a vegyipari dol­gozók Baritok táncegyüttese, a Csepel táncegyüttes, a Medosz Kertészeti Egyetem •tánoegyütltes, az építők Vadrózsák táncegyüttese és a Szeged táncegyüttes kép­viseli. A tájékoztatás szerint a csoportok az újszegedi sza­badtéri színpadon július 19- én, 20-án és 21-én egész es­tét betöltő műsort adnak. A fesztivál gálaestjét Tavasz­köszöntő címmel a sziegedi szabadtéri játékok program­ja keretében július 26-án, 27-én és 28-án rendezik meg a Dóm téri színpadon. A fesztiválon részt vevő több minit héltszáz táncos a szegedi múzeum és a szege­di tudományegyetem épülete előtt is többször ad műsort. Csütörtökön plenáris ülés­sel folytatta munkáját a Lukács György helye és sze­repe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel rendezett nemzetkö­zi tudományos konferencia a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. A tanácskozássorozat má­sodik napján Lukács József akadémikus arról tartott előadást: hogyan vélekedett Lukács György a kulturális örökségről és a szocialista kulturális fejlődés problé­máiról. Hangsúlyozta: a ki­váló marxista teoretikus a politikai tudatosság kifej­lesztésének szükségességét hangoztatta, s különösen fontosnak tartotta a szocia­lista politikai demokráciá­nak, a mindennapok de­mokráciájának kialakítását. A demokratikus és a szo­cialista kultúra viszonyát tekintve Lukács György rá­mutatott: lényege szerint csak a szocializmus kultú­rája válhat következetesen demokratikussá. Lukács Györgyről mint a nem tiszta ész kritikusáról Sziklai László, a filozófiai tudomány kandidátusa tar­tott előadást. Mint kifejtet­te: Lukács moszkvai emig­rációja idején a korparancs­nak engedve állítja a nem tiszta ész ideológiai kritiká­jának középpontjába a klasszikus német irodalom és filozófia védelmét. Kom­munista tudatossággal tud­va, hogy nemcsak ártatlan világnézet, de ártatlan kriti­ka sem létezik. Ndtzshe fi­lozófiájának hatását Lukács először a nácizmus dema­góg propagandájával össze­függésben elemzi, s választ keres a fasizmus „világné­zete” hatékonyságának okai­ra. Kimutatja, hogy a fa­siszta ideológia befogadását alapvetően a polgári társa­dalom megrendülése készí­tette elő, a válság, a kiút­talanság és a perspektivát- lanság érzése. Lukácsnál az ész, a humanizmus és a de­mokrácia hármas egysége található meg. Az ülésszak további részé­ben Materializmus, mint in­nováció címmel Franki Ben- seler NSZK-beli egyetemi ta­nár tartott előadást. Lu­kács György Történelem és osztálytudat, illetve A tár­sadalmi lét antológiája cí­mű munkáinak gondolatait felidézve hangsúlyozta: Lu­kácsnak nincsenek olyan al­kalmi művei sem, amelyek­ben ne bukkannának fel je­lentős, lényegbevágó, inno- tatív kérdések. Lukács György a szabadság és a szükségszerűség problema­tikáját más módon ragadta meg, mint elődei, rámuta­tott, nincs olyan szubjekti­vitás, amely a gyökerei mé­lyén ne lenne társadalmi eredetű. A szabadság és a szükségszerűség közötti ösz- szefüggések felderítésével kifejtette munkáiban: az ember sohasem pusztán esz­köz, hanem a polgári indi- vidum része, amely mate­rializálódik. Lukács György esztétikai nézeteiről, ezeken belül to­talitás-fogalmáról Wolfgang Heise NDK-beli egyetemi ta­nár referált. Az előadó szólt Lukács tükröződési elméle­téről, s hangsúlyozta: a nagy hatású ideológus a ma­terialista elmélet megvalósí­tása során gondolati normát adott, szisztematikusan dol­gozta fel a totalitás-problé­mát. A Lukács György életmű­vét lezáró nagyívű munká­ról, A társadalmi lét onto­lógiájáról Almási Miklós, a filozófiai tudomány doktora tartott előadást. E műben — hangsúlyozta az előadó — a társadalomontológiai szemléletmód kereteit dol­gozta ki Lukács, s egyben vitatkozott részint a XX. században feltűnő ontológiai irányzatokkal, részint a marxista filozófiai tradíció túlnyom áriészt ismenöM- méleti beállítottságával. A továbbiakban a mű filozó­fiai újításainak néhány fon­tosabb eleméről — a lét és a tudat speciálisan ontoló­giai viszonyának leírásairól, a történelem és az egyén dialektikájának újraértel­mezéséről, az értékelmélet alapvetésének kísérletéről — szólt az előadó. Délután szekcióülésekkel folytatódott a konferencia. A szakemberek egyebek közt Lukács Györgynek, a koalíciós korszak művelő­déspolitikai kérdéseiről val­lott nézeteit, a 20-as évek­ben alkotott politikai teó­riáját, a magyar népi de­mokrácia- és Lukács György kapcsolatát vitatták meg. Lukács György születésének centenáriuma alkalmából emlékkiállítás nyílt iá Petőfi Iro­dalmi Múzeumban. Több száz fotó és eredeti dokumentum eleveníti föl Lukács életpályáját

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents