Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 91. szám Ára: 1,80 Ft 1985. április 19., péntek TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA Elfogadták az oktatási törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A tavaszi ülésszakot — pontosain 10 órakor — Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel megemlékezett arról, hogy a közelmúltban elhunyt dr. Gosztonyi János országgyűlési képviselő. Ezután a törvényihozó testület .tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének; Gosztonyi János érdemelt az ország- gyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették. Ezt követően a képviselők tudomásul vették a Népköz- tánsaság Elnöki Tanácsának — A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve — mondotta bevezetőben — tavaly elfogadta a közoktatás és a felsőokta+ás fejlesztési programját, amely az 1972- ban elkezdett reformfolyamat egyik lényegi mozzanata, s 15—20 esztendőre határozta meg a fejlődés irányát. Most a Minisztertanács felhatalmazása alapján beterjesztett Oktatást törvényjavaslat az említett reformfolyamat fásáéként elvégzi a jogi szabályozást a fejlődés említett szakaszára. A törvényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az MSZMP XIII. kongresszusának határozata fogalmazott meg; nevezetesen, hogy folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését, amelynek középpontjában a tartalmi mega legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd döntöttek az ülésszak napirendjéről : 1. az oktatásról szóló törvényjavaslat; 2. a terület- és településfejlesztés hosszú távú fela- dlaitaliról szóló javaslat; 3. törvényjavaslat a nép- gazdasági tervezésről szóló 1972. évii VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről ; 4. a tanácsi gazdasági irányítási rendszer konszerűsíújftás, az oktató-nevelő munka minőségének javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. A jelenlegi Oktatási törvény 1961-ben született, s azóta lényeges változások mentek végbe. Az eddig megjelent törvényi szintű jogszabályok nem határozták meg az oktatásban résztvevők jogait és kötelességeit. Jelenleg mintegy 800 jogszabály van 'hatályban, ez a nagy mennyiség önmagában is zavarja az áttekinthetőséget. Az oktatás fejlesztési programja olyan változtatásokat irányoz elő, amelyek újabb jogszabályok megalkotását teszik szükségessé. A törvényjavaslatot szakmái vitára bocsátottuk. Sok ezer pedagógus szólt hozzá az óvodák és a közoktatási intézmények nevelőtestületeiben, sokszáz Oktató és hallgató az egyetemeken és a főiskolákon. A szakemberek véleményét meghallgatva javítottunk a tervezeten, s ma egv lényegesen átdolgozott szöveget terjesztünk elő. A törvényjavaslat tartalmazza az egész nevelési és oktatási strulktúrára és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Meghatároztuk benne a' művelődéshez való állampolgári jog érvényesülésének módozatait, a nevelésben-oktatás- ban résztvevők jogait és kötelességéit. Jogi eszközökkel is biztosítani kívántuk az óvónő, a tanító, a tanár, a főiskolai, egyetemi oktató és kutató helyét és szerepét önállóságát ■ és felelősségét hivatása ellátásában. Fontos-. nák tartottuk a diákönkormányzat működésének jogi biztosítását is. Külön törekedtünk arra, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók sajátos helyzetét, felnőtt voltukat és egyben, hallgatói státusukat egyszerre vegyük tekintetbe, és ezen. az alapon határozzuk meg tanulmányi, szociális, művelődési viszonyainkat és lehetőségeinket. A törvényjavaslat nyomatékkai szól a család, a szütésével összefü ggéáben törvényjavaslat az .állami pénzügyekről szóló 1979. évii II. törvény módosításáról, valamint tő rvényjavas lat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról; 5. felhatalmazás a Varsói Szerződés hatálya meglhcez- szablbításáról szóló okmány aláírására. Ezt követőéin — a már elfogadott napi rendnek megfelelően — Köpeczi Béla művelődést mümiszter tartotta meg expozéját, beterjesztve az oktatásról szóló törvény tervezetét. Sokrétű vita és élénk érdeklődés előzte meg az országgyűlésnek a jelenlegi ciklusban utolsó ülését. Ennek oika, hogy az oktatás, a településfejlesztés valamennyiünk életét befolyásoló, jövőnket meghatározó jelentőségű. Az oktatási törvénytervezet előzetes vitáiban sokan és szenvedélyesen szóltak a nyelvoktatás, a testnevelés kérdéseiről, kifogásolva, hogy a törvény nem határozza meg ezek fejlesztésének konkrét tartalmi, tárgyi, személyi föltételeit. Szokola Károlyné dr., a somogyi képviselőcsoport vezetője az ülésszakot megelőző parlamenti bizottsági ülésen több, a csoportülésen elhangzott véleményt tolmácsolt. Az ülésszak kezdete előtt mondta: — A törvény célja elsősorban az, hogy az óvodától az egyetemig rendszerbe foglaltan és egységesen szabályozza a jogokat és a kötelességeket. A törvény csak tartós folyamatokat tud szabályozni. A részterületek paragrafusokba foglalt szaszándékát, hogy az általános iskolát állítsuk a munka középpontijaiba, münt az alapozó képzés intézményét, amelynek nevelés-oktatási munkáját színvonalasabbá, eredményesebbé, hatékonyabbá kell tennünk, mert ez a fejlesztés alapfeltétele. A törvényjavaslattal először szabályozza óktatási törvény a nemzetiségi nyelven való oktatásit. Egész nemzetiségi politikánk szempontjából alapvető fontosságú a nemzetiségek Alkotmányunkban biztosított jogainak érvényesítése az oktatás eszközeivel. A javaslat humanista szellemének egyik megnyilvánulása a fogyatékos és hátrányos helyzetben lévő gyermekkel, fiatalokkal való törődés, gondoskodás jogi kereteinek meghatározása. E szempontból is újítunk, nemcsak a jogok meghatározása. hanem a továbbtanulási lehetőségek megadása tekintetében is. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban a törvényjavaslat az óvodák, közoktatási intézmények felelősségét hangsúlyozza, s meghatározza a gyermek-és ifjúságvédelemből rájuk háruló feladatokat. A törvényjavaslat által előirányzott szervezeti intézkedések egyik lényeges célja a köz- és felsőoktatás demokratizmusának fejlesztése. Ezt szolgálja a nevelőtestületek jogkörének kiszélesítése, a tartalom, a módszerek, de az intézmények vezetése szempontjából is. bályozása később a törvény gyakori módosítását tenné szükségessé. A testnevelés színvonalemelésének például mindenekelőtt tárgyi föltételei vannak. A népgazdaság mindenkori teherbíró képességétől függ, hogy e föltételeket milyen ütemben lehet megteremteni. Ezek az adottságok folyamatosan változnak, márpedig a törvénynek hosszabb távon is végrehajthatnak, irányadónak kell lennie. Az előzetes vitákban például többen élesen vetették föl, hogy a törvény tiltsa meg a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazását. Csakhogy egy ilyen előírás eleve végrehajthatatlan lett volna a mai pedagógushiány mellett. Kényszerhelyzetben ésszerűtlen volna törvénynyel tiltani a kényszermegoldásokat. Az oktatási törvénytervezet vitájában délután kapott szót Reidl János somogyi képviselő, aki elsősorban a szakmunkásképzés gondjairól beszélt. Az egyetemeken polémia folyt arról, hogy miként érvényesül — mindenekelőtt a személyi kérdésekben — az intézmények önállósága. A demokrácia érvényesítése nemcsak az adott intézmény ügye, hanem a szélesebb tudományos és szakmai közvéleményé is. Ezért azegye— Hozzászólásomra a szakmunkásképzés ismert nehézségei mellett személyes tapasztalataim késztettek. Meósként naponta találkozom a pályakezdő fiatalok keze munkájával. Látom, hogy nemegyszer az alapvető szakmai ismeretekben és munkafogásokban is hiányosságaik vannak. Ennek az az oka, hogy a szakmunkásképzőkben nem kaphat kellő teret a gyakorlati szak- elméleti tárgyak tanítása, mert általános alapismeretek oktatása veszi el az idő jó részét. Olyan ismereteké, melyek zömét a tanulónak már az általános iskolában el kellene sajátítania. A szakmunkásképzők nehéz helyzetben vannak, hiszen a felvételnél (például hiányszakmák esetében) olykor az alapvető követelményekből is engedniük kell, ugyanakkor egyre jobban képzett, hivatástudattal rendelkező szakembereket várnak tőlük. A feladatokból többet kellene vállalniuk az üzemeknek a pályaválasztás időszakában, az egyes szakmák térni kinevezéseknél és megbízásoknál a Magyar Tudományos Akadémia bizottságai és testületéi véleményét kérjük ki. E vélemények alapján egyes esetekben a Minisztertanács, más esetekben az illetékes miniszterek a kinevezők, illetve (Folytatás a 2. oldalon) megismertetésében, a pálya- alkalmasság megítélésében. Még a megyei képviselő- csoport ülésén hangzott el, hogy az iskolapadból kikerülő szakmunkások átlagosan hét év után más pályára kerülnek. Ez a pályaválasztás esetenkénti megalapozatlansága vagy a pálya- alkalmasság elbírálásának hiánya mellett arra a gondra is utal, amelyet mind több képviselő tett szóvá: hiányzik a több szakmás képzés. Gyakran „túlparcellázott”, szinte munkagépre célzott a képzés, márpedig a termelésben egyre erőteljesebb az igény a szakmai többoldalúságra. E célt szolgálja a törvénynek az az új vonása is, hogy a szakminisztériumok nagyobb szerepet kapnak a szakoktatás tantervének, a képesítés szakmai követelményeinek és gyakorlati föltételeinek kialakításában. Késő délután hangzott el a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló előterjesztés. Bíró Ferenc A művelődési miniszter expozéja rji ■ v Parlamenti tudósítónk jelenti SOMOGYI FELSZÓLALÁS A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS GONDJAIRÓL Éljen felszabadítónk és barátunk, a Szovjetunió! lak jogairól és kötelességeiről. A család funkciója pótolhatatlan a nevelésben. A javaslat utal a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek felelősségére is az ifjúság nevelésében. Látnunk kell, hogy a nevelés nem egyedül az iskola ügye, de mi itt hangsúlyozni akarjuk, hogy az iskoláé is. A javaslat kiemel a fejlesztési programnak azt a
