Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
1985. április 18., csütörtök Somogyi Néplap 3 Ma emlékeznek meg világszerte a műemlékvédelemről. Az UNESCO kezdeményezésére ezen a napon a figyelem középpontjába kerülnek védett és óvott kincseink, múltat idéző építészeti emlékeink. Összeállításunkban a somogyi műemlékek sorsáról, a feladatokról vallanak azok az építészek, akik eddig is sokat tettek azért, hogy örökségünket megismerhessük és becsülni tadjuk. Szigetvári György, Schiller Mária, dr. Szabó Tünde, Szabó Miklós és Tarján Zsuzsanna írását olvashatjuk az Összeállításban. Műemlékvédelmi tervek A megyei tanács múzeumi és műemléki albizottsága márciusiban tárgyalta meg a VII. ötéves terv feladatait. A íruunikaterv szerint, az Országos MűemiLéki Felügyelőséggel megtartott egyeztetés alapján az alábbi munkákat szeretnék elvégezni. Folytatná kívánják a so- mogyvári ásatások nyomán felszínre került romok konzerválását, a kolostor és a templomépületek rekonstrukciós munkáit a kijavított kőanyag visszahelyezésével. Befejeződák a segesdá, az ádándi, a esombárdi és a nagyberki kastély felújítása. A boglárllelléi művelődési ház klasszicista épületét szeretnék felújítani. E tervidőszakra esik a fonó-gázlő- pusztai kastély, a barcsi K nemisder - kastély és a kőröshegyi Széobenyi-kiasitély felújítása is. Befejeződik a szántód- pusztai épületegyüttes és a volt megyeház épületének múzeum céljaira történő átalakítása. Folytatódik a szennai falumúzeum bővítése, megvalósul a szalacskai présház szennai felépítése, és tervezik az ipari műemléknek nyilvánított Szigetvári utcai téglagyár téglaipari múzeummá alakítását. Jelentős feladata lesz a műemlékvédőknek is a kaposvári Csiky Gergely Színház felújítása. Az albizottság az országban egyedülállóan évente csaknem egymillió forint támogatást kap a megyei tanácstól az épületek állagvédelmére és felújítására. E programon belül felújítják a nágocsi, a nagyatádi, a marcali templomot, a buzsáki középkori eredetű kápolnát, befejezik a kaposvári kálvária felújítását és a mesztegnyői templom tatarozását. Támogatni akarják a miikei mauzóleum megmentését, a lakócsai tájház építését, a kürtöspusztai és a somogybükkösdi középkori eredetű templomok felújítását. Támogatják a már helyreállított gátasfai kaistély- padlástér-beépítési munkáit. A felsorolt létesítmények munkái különösebb nehézséget nem okoznak, annál nagyobb gond használót találná Barcson a Kremsier- kastély részére és Alsóbogá- ton a nagy- és kiskastély számára. Az egyházi létesítmények közül pusztulás fenyegeti Bálványoson a református templomot és Somogydö- röcskén az evangélikus templomot. E két, ma már szinte használaton kívüli épületet összeomlás veszélyezteti. Megmentése a barcsi és az alsóbogát! kastélyokkal együtt a bizottság és a tulajdonos legnagyobb gondja. A szobrok és a temetők értékeinek megmentése is folyamatos munkát igényel. Az albizottság szeretné továbbra is folytatni elismert tevékenységiét. Ebben az évben elkészül a középkori eredetű somogyi épületek ■tudományos publikációja, egy kiállításra készített képanyaggal együtt. MŰEMLÉKEINK Somogyi kastélyok Kaposvári műemlékek A kastélyok és kúriaépületek műemlékeink sajátos csoportjába tartóznák. A magyarországi kastélyépítészet történeti fejlődése a törökök kiűzése után indult meg, de virágkorát a XVIII. század végén, a XIX. század elején érte al. Ekkor már a megváltozott történelmi, gazdasági helyzetnek megfelelően nem várák, erődített kastélyok épültek, hanem előtérbe került az új igény: a reprezentáció. Somogybán a nagybirtok magas aránya, a vadban gazdag, nagy kiterjedésű erdők kedvezően hatottak a kastélyok elterjedésére. Elhelyezkedésüket tekintve behálózták a megye területét. A Festetichdk, Somssichok, a Gyulai Gaálok sorra építették reprezentatív kastélyaikat. Megyénkben a rrvűemlé- ki védettség alatt álló kastélyok száma 44, közülük 9 műemlék. A Somogy megyei műemléki albizottság az utóbbi hat évben 13 kastélyt helyezett védelem alá. Hazái kastélyaink megmentését a kormány gazdasági bizottsága is napirenden tartja, köztük néhány somogyi .kastélyét is. A hetvenes élvekre az ország kastélyállományának nagy része kritikus állapotba került. Ez elsősorban abból adódott, hogy a társadalmi átalakulás velejárójaként elvesztették eredeti funkciójukat. új rendeltetésük pedig nem biztosította az értékek megóvását. A kastélyokat gyakran nem érezték sajátjuknak a kezelők, kar- bantartásük-rál évtizedekig alig gondoskodtak, így állaguk rohamosan romlott. A hetvenes években sók kastély a felszabadulás utáni funkcióját is elvesztette, mert új iskolák, tanácsiházak épülteit. A kastélyok megmentését nehezíti, hogy alig találni számukra új funkciót. Egészségügyi, szociális otthonnak nem ideálisaik, mert látogatottságuk korlátozott, s ez háttéribe szorítja a műemléknek azt a szerepét, hogy etnikai értékeivel is hasson. A kastélyok nagy része településen kívül fekszik, így a városi írekonstrükciós tevékenység sem értnti. A fenti nehézségek ellenére Somogy országosan is példa a kastélyok megmentésében, újszerű használatbavételében. Az utóbbi években készült el a batéi Gaál-kastély, mely a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságának, a nagyberki Vlgyázó-kastély (képünkön), mely a megyei levéltár kezelésébe került. Folyamatban van Kisasszondon a volt Sárközy-kaStély felújítása, amelyet a VB KM vásárolt meg, hogy dolgozóinak üdülését, pihenését szolgálja. A csomíbáirdi volt Pongrácz- kúrtiát a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg és újítja fel pihenőház céljára. Az üdülőövezet tágítására, a Balaton körüli második övezet kialakítására alkalmas lehetne az edde-alsóbo- gátpusztai volt Inkey-kastély, amely nagyméretű klasszicista épület. Közelében található a felsőbogátpusztai barokk kiskastély, kilátássá! az erdős dombokra, a halastavakra, a ritkán látott, harmonikus tájra. Kiemelkedően fontos a kőröshegy! Széchenyii4ca!stély és park felújítása, rendbetétele. Széchenyi Zsigmond-emlék- múzeum lesz itt, volt tulajdonosának, a nagy Alfirika- vadásznák és gyűjtőnek a tiszteletére. Kaposvárt műemlékekben szegény városnak ismerik. Az itt élők tudják, hogy a 31 védett objektum, annak fenntartási, felújítási gondjai fokozott figyelmet, anyagi áldozatot igényelnek. Ha végigtekintünk védett emlékeinken, változatos képet kapunk. Szinte minden jelentős építészeti stílust megtalálunk, minden század hagyott emlékeket, Szentjakabon van középkori romunk, román bencés kolostor, gótikus temetőkápolnával. Vannak barokk eredetű épületeink, ilyen az Arany Oroszlán patika épülete vagy az ún. Dorottya-ház. Barokk szobraink: a toponári Nepomu- ki Szent János- vagy a Szent Flórián-szobor, s országos viszonylatban is értékesnek mondható a késő barokk Mária-oszlop a város főterén. A klasszicizmus szép emléke a volt megyeháza. Vele egy időben épült Vaszary János szülőháza. Romantikus műemlékünk a volt zárda. Az eklektika és a romantika formálta belvárosi lakóházak közül is több épület védelem alatt áll. A szecesszió idején épült a kaposvári színház, mely az ország első vasbeton tetőszerkezetű épületeinek egyike. Ugyancsak a szecesszió emléke a Latinca Sándor utca 4. szám alatti kiemelkedően’ szép lakóház, melynek utcai homlokzata városunk büszkesége. (Képünk.) Vannak műemlék jellegű szőlőhegyi kápolnáink a Kapós-hegyen és az Ivánfa-he gyen, és védett fa haranglábunk Ózaranypusztán Van ipari műemlékünk, mint a Szigetvár utcai téglagyár vagy a vízmű épülete a toponári úton. E sokrétű és változatos sorból négy jelentős műemlék épület helyreállítására került sor a közelmúltban a belváros területén. A volt zárdaépületben méltó otthonra lelt a Somogy megyei Pedagógiai Intézet, és elkészült a Latinca Sándor utcai műemléképület homlokzatának helyreállítása. A Május 1. utcában értékes belső berendezéssel megnyílt az Arany Oroszlán patika, és az épületben néev korszerű lakást alakítottak ki. Az épületen levő cégér, reméljük, a sétálóutca cégéreinek sorát indítja el. A közeljövőben átadják a Do- rottya-házat, a belváros jelentős műemlékét. ÁZ IDEGENFORGALOM SZOLGÁLATÁBAN A magyar történelem patinás helységei közé sorolják Szántódpusztát, amelyet 1055-ben I. Endre király a tihanyi bencés monostor szolgálatára rendéit. A Siotour — hosszú évek munkájának eredményeként — a puszta épületeit, a meg- maradit és megőrzött történelmi relíkviumokat — mint egy letűnt gazdálkodási rend- és életforma dokumentumait — tudományos hitelességgel mutatja be, idegenforgalmi látványosságként tárja a látogatók ' elé. Az épületegyüttes helyre- állítása 1975-ben kezdődött és az idén befejeződik. így alakul ki a Balaton déli partjának egyik legnagyobb idegenforgalmi és kulturális központja, ahol a vendégek mindig sok érdekességgel találkozhatnak a kor hangulatának megfelelő környezetben. Az autóparkolóból belépve az egykori cselédházban található az idegenforgalmi iroda, szemben vele a Ménes-csárda, mellette a nép- művészeti bolt. A kúria épületében különböző állandó és időszaki kiállítások tekinthetők meg. Közvetlenül mellette épült a ritkaságszámba menő, boltozott borpince. A puszta közepén, a délnek haladó út bal oldalán levő egykori magtárépületben a Dél-Dunántúl nén- művészetét bemutató kiállítás mellett a különböző kismesterségek műhelyei kaptak helyet. Az egykori boltíves cselédházban állandó kiállítás van. A puszta központi terébe épült a sisakszerű tetejű közös kenyérsütő kemence és füstölő, mellette a több mint 200 esztendős csárda. Az egykori időszaki mezőgazdasági munkásoknak széllást adó épületben, a mesteremberek házában és további két, volt cselédházban ma 15 lakosztály várja a vendégeket. Egykor lakóházként jelölték azt az épületet js, amelyben ma a Balaton élővilága című kiállítás tekinthető meg. A puszta délnyugati részén levő ólakban a racka- juhok hodályát, a magyar szürke marhák istállóját és az ősi magyar pásztorkutyák kenneljeit alakították ki. Szinte a puszta fölé emelkedik a Kristóf-kápol- na, előteréből gyönyörű kilátás nyílik Badacsonytól Kenéséig. S zántódpusztához csatolták a Kőröshegy, Petőfi u. 65. számú, népi műemlékek közé sorolható lakóházat. A hófehér, boltíves tornác mögött három család elhelyezésére állították helyre a gerendás mennyezetű szobákat, s a pitvar mögötti nyitott, kényelmes konyha is a múltat idézi. A tágas udvaron gémaskút áll, mögötte szalonnasütő, a gyerekek számára homokozó, hinta. Az idegenforgalmi hivatal kezelésében áll a balatonszentgyörgyi Csillagvár, mely a Festetich-család rendelésére épült az 1800-as évek elején, vadászlak céljára. Ugyancsak a múlt századból való a népi építészeti műemlék, mely a balatonszentgyörgyi Csillagvár u 64. sz. alatt látható. A talpasház 1985 nyarán ismét fogad vendégeket. A hagyományos népi építészetnek egyik szép példányaként fennmaradt házban somo^’i népszokásokat mutat be a néprajzi kiállítás. A Buzsákon található táj- ház berendezése és kiállítása Buzsák, Tótszentpál és Táska horvát és szlovén nemzetiségű lakóinak kulturális jellemző jegyeit viseli.
