Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 90. szám Ara: 1,80 Ft 1985. április 18., csütörtök Javaslatok, törvények, jövőnk A ma összeülő országgyűlés napirendiéül az oktatási törvénytervezetnek, a terület- és teJiepüllésfe|lesztés hosszú távú feladatainak, az állami pénzügyekről, a népgazdasági tervezésről és a tanácsokról szóló törvény módosításának megvitatását javasolták. Elismerésre méltón gazdag munkaprogram. Mi köti össze ezeket a területeket, természetesen azon kívül, hogy egyazon ülésszak napirendjén • szerepelnek? Mi teszi fontossá ezeket a témákat? — iAz, hogy mindegyikük fontos feltétele a továbblépésnek, iamely néhány héttel ezelőtt a párt XIII. kongresszusának határozatában is megfogalmazódott. |Ez utóbbiból, s a kongresszuson elhangzottakból kicsendül, hogy népünk készen áll a továbblépésre, a gazdaság és a társadalom további fejlesztésére. E fejlesztés törvtényes teltételeihez .tartoznak a napirendi pontok mögött levő felada- tok. Az előttünk álló új fejlődési szakaszban kulcsszerepe van annak, hogy közoktatásunk mennyire áll késsen a kiművelt emberfők képzésere. Hiszen ezeken a kiművelt emberfőkön áll vagy bukik a magyar társadalom sorsának jobbrafordulása. A megvitatandó oktatási törvénynek a többi között az a feladata, hogy az iskolát közelebb vigye az élethez. Szük- «éares, hogy az iskola olyan . " _1 útáll ampolgarokai m».».— jukra, akik készek befogadni a tudomány legújabb eredményeit, akik képesek arra, hogy aktív munkáséveik alatt akár több alkalommal is módosítsák szakmájukat a legújább követelmények szerint. Alkalmassá kell tenni erre laz iskolát, mert jelenleg még nem az. Az új törvény adta feltételek között növekednie kell az önállóságnak és a demokratizmusnak az iskola falai között, önállóbbá kell tenni az oktatási intézményeket, hogy a tanterveket saját lehetőségeihez és a tanulók adottságaihoz alkalmazzák. Demokratizálni kell, hogy megvalósulhasson az iskola és a társadalom közötti visszacsatolás, hogy ez utóbbi közvetítse igényeit az előbbihez, s ezek kielégítéséhez segítséget is tudjon adni. Erre nyújthat majd lehetőséget, de csak lehetőséget, az új oktatási törvény, mert önmaga nem csodaszer, annyit ér, ameny- nyit megvalósítanak belőle. A másik napirendi pont abban hasonlatos az elsőhöz, hogy a terület- és település- fejlesztés körében is önállósodási, decentralizálása törekvéseket kívánunk erősíteni. Az új elvek a kis települések szerepének növekedését helyezik előtérbe. A képviselők elé kerülő koncepció a kistelepülések lakosságmegtartó és -eltartó szerepét erősítik. E célból csökkenteni kell a főváros és a városok, a városok és a községek közötti — helyenként igen 'kirívó — különbségeket. A jövőben jobban figyelembe kell venni egy- egy térség adottságait a fejlesztésnél. Hosszútávú feladatunk a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatása. A fejlesztési koncepció fontos elve, hogy a meglévő értékeket meg kell őrizni, különösen a környezet és a természet értékeit. Fokozni ,kell a helyi szervezetek érdekeltségét a fejlesztésben, bevonni őket a települési feladatok megoldásába. Ehhez nagyfokú önállóságot keli adni a helyi tanácsoknak. A törvényjavaslatot és a feladatkijelölő határozat tervezetét széles nyilvánosság vitatta meg. A társadalmi, érdekvédelmi és tudományos szervek már jóélőre megkapták az oktatási törvény tervezetét, megvitatásra. Összegyűjtött véleményük odakerült a javaslat kidolgozóinak asztalára. Nem új gyakorlat ez, ugyanazt a célt szolgálja, mint korábban a választási törvénytervezet, nemrég a kongresszusi irányelvek nyilvánosság elé bocsátása: a legszélesebb részvétéit közös dolgaink mégvita- tásában. A terület- és településfejlesztési koncepcióról, — amelyet Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese az országgyűlési bizottságok együttes ülésén nemzeti ügynek nevezett — kilencven vitafórumon tízezer ember mondhatta el véleményét. Azt is megújuló társadalmunk és gazdaságunk tette szükségessé, hogy módosítsuk a tanácsokról, az állami pénzügyekről és a népgazdasági tervezésről szóló törvényeket. Ez utóbbi törvény módosítása követi a gazda. . . rendszerének sagiranynas változásait, nagy súlyt helyezve a tervezés jobb alkalmazkodására a külső és a belső feltételek változásaihoz, s a széleskörű társadalmi részvételre a tervek kidolgozásában, megalapozásában. Az állami pénzügyekről szóló törvény javasolt módosításának célja, hogy a terv- törvénnyel összefüggésben jobban kibontakozhasson a tanácsi önkormányzat. A tanácsok tervei például kikerülnek az állami költségvetésből, azzal az állami támogatások rendszerén keresztül tartanak csupán kapcsolatot. A javaslatok elfogadása esetén a tanács önállóan dönthet afelől, hogy pénzeszközeinek mekkora hányadát költi fejlesztésre és a működési költségvetésre. (Itt is megszűnik a gazdasági zsargonban a pénzek „pántlikázásának” nevezett jelenség.) A tanácsokról szóló törvény módosítása pedig a népgazdasági tervezésről és az állami pénzügyekről szóló törvény módosításával összhangban kibővíti a tanácsok jogait és kötelességeit a településfejlesztésben, a lakosságot ellátó tevékenységében. Az országgyűlés elé kerülő napirendi pontok nem kis feladatot adnak a törvényhozóknak. Munkájukat iránymutatásával könnyíti meg a tény: a széleskörűen megvitatott, az országgyűlési állandó bizottságok által támogatott törvényjavaslatok, módosítások iftindegyikét át- meg áthatja a demokratizmus fejlesztése, a helyi szervek önállóságának növelése. Gőz József MA ÜL ÖSSZE ÁZ ORSZÁGGYŰLÉS Ciklust záró ülésszak Ezen az ülésszakon — a Minisztertanács javaslatára — várhatóan új törvényt alkot az oktatásról, megvitatja a terület- és település- fejlesztés hosszú távú feladatait, továbbá módosítja három magas szintű jogszabály, nevezetesen a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit. A mostani ülésszak egyben cikluszáró is: befejezi érdemi munkáját az a „T. Ház”, amelyben a választó- polgárok bizalmából 352 országgyűlési képviselő öt évre szóló mandátumot kapott 1980 tavaszán. Az új országgyűlés a június 8-ra kiírt választások után tartja majd alakuló ülését. A népköztársaságunk legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének most záruló ciklusa az 1980. június 26-án tartott alakuló üléssel kezdődött. Azóta 19 ülésszak íródott a parlament krónikájába. A mostanival — a huszadikkal — együtt ez azt jelenti, hogy az országgyűlést — a kialakult szokásokat folytatva — Hazánkba látogat a román kormányfő Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Constantin Dasca- lescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik. ELUTAZOTT JAIME GAMA Hivatalos látogatását befejezve szerdán elutazott Budapestről Jaime Gama, a Portugál Köztársaság külügyminisztere. (MTI) évente négy alkalomm.al hívta össze az Elnöki Tanács. A közvélemény általában tavaszi, nyári, őszi és téli ülésszaknak nevezi ezeket a tanácskozásokat. A parlament plenáris tanácskozásainak ezt a ritmusát voltaképpen a célszerű gyakorlat formálta; a mindenkori feladatok diktálják az időzítést. Az öt évi munka során eddig 19 törvényt hozott a parlament. Alkotmányos előírás, hogy évente törvénybe kell foglalni az állami költségvetést, valamint az előző esztendő költségvetésének a végrehajtását, azaz a zárszámadást. Ez tehát a 19-ből tíz témát jelentett; s valamennyi keretbe foglalta két „középtávú” jogszabály: az 1980 decemberében elfogadott - törvény a népgazdaság VI. ötéves tervéről, illetőleg a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervéről. Üj törvény született még a ciklusban -~ időrendben — az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról, az Alkotmányjogi Tanácsról és a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról. Módosították — úgyszintén törvénnyel — a honvédelemről, az államigazgatási eljárás szabályairól, az Alkotmányról, valamint a népi ellenőrzésről szóló törvényt. A jogalkotási aktusok mellett a parlamentnek az alkotmányban rögzített joga és kötelessége, hogy időnként áttekintse a kormányzati szervek munkáját, hiszen a Minisztertanács működéséért az országgyűlésnek felelős. így a ciklus folyamán a Minisztertanács elnöke két alkalommal — 1980-ban az őszi, 1983-ban a nyári ülésszakon — számolt be a kormány programjáról, munkájáról és további feladatairól. Ezenkívül tíz esetben hangzott el egy-egy szakterületről — például külügy, belügy, igazságügy, ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, művelődésügy — vagy azok meghatározott témáiról miniszteri expozé; s hallhattak a képviselők beszámolót az Elnöki Tanács tevékenységiéről1, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség munkájáról. Magyar—finn barátsági hét A hetedik magyar—finn barátsági hét eseményeit az idén július 1-^-7. között egy- időben rendezik meg a két országban. A három évenként sorra kerülő rendezvényt 1967-ben tartották meg először. Az idén a két nép barátságát demonstráló eseménysorozat fővédnöki tisztét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Mau- no Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke vállalta el. Az eddigi találkozókat mindkét országban hasznosnak tartják. Magyarország és Finnország egyaránt nagy szerepet vállal az európai béke és biztonság elmélyítésében. A barátsági hetek fontos eleme a két nép történelmi rokonsága, a mélyen gyökerező kölcsönös tisztelet és barátság. A barátsági hét előkészítése mind Finnországban, mind Magyarországon széles társadalmi alapokon zajlik. A rendezvények során népes társadalmi küldöttségek látogatnak el mindkét országba, elsősorban a testvérvárosokba, amelyek száma napjainkra már elérte a tizennyolcat. A hét nap alatt lehetőség nyílik a kulturális, gazdasági eredmények kölcsönös megismerésére, s alkalom kínálkozik a közvetlen személyes kapcsolatok kialakítására. Új bánya nyílt a Mecsekben A Mecseki Ércbányászati Vállalat legnagyobb beruházása az új V. számú bányaüzem. A részleges külszíni munka mellett megindult a termelés a mélyben, 1985-ben a termelés felét már ez az üzem adja. (Kálmándy Ferenc felvétele) 88 elmarasztalás Marcaliban és környékén ÁRELLENŐRZÉSEK — TÁRSULÁSBAN Ülést tartott tegnap délután a Marcali Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelynek során az árellen- őrzéseik tapasztalatairól >s tárgyaltak a testület tagjai. A gazdasági környezet változásai miatt mind szigorúbb árellenőrzésekre van szükség, s a marcali tanács 12 — a város vonzáskörzetéhez tartozó *— községi tanáccsal szövetkezve igazgatási társulást hozott létre az ilyen ellenőrzések elvégzéséhez. Ebben a folyamatban legalább két-három évenként, de a különösen fontos területeken még sűrűbben is több mint ezer magánkereskedőt, iparost, magán- tervezőt, gazdasági munkaközösséget és szerződéses üzemeltetésű kereskedelmi, illetve vendéglátó egységet kell eUenőrfaniük. A városi tanácson két főállású ellenőr is munkába állt, és első nagyobb ellenőrzési kampányukról készítettek most összegezést. A végrehajtó bizottság az elkészült jelentésből megállapíthatta, hogy a korábbinál jóval hatékonyabb lett az árellenőrzés, ez egyben védi a fogyasztók érdekeit is. Az ellenőrök legfontosabb tapasztalatai közül érdemes néhányat kiemelni. Általános hiányosság volt, hogy a maszekok nem „kedvelik” a papírmunkát. Beszerzett anyagaikról, áruikról sbkszor nem tudnak számlát mutatni, az elvégzett munkáért többet számolnak, s nemigen mész&eteiziik, hogy miből is adódik a számla végösszege. Különösen az építőiparban volt jellemző, hogy a számlázás nem felelt meg az előírásoknak. A magánkereskedők és a szerződéses üzletek gazdái a 'boltokban tartott áru 20—30 százalékáról ,,n;em tudták”, hogy honnan is származik, s többhe- lyütt nem tüntették föl egyértelműen az árat és a minőséget az árun. összesen 88 vizsgálat után kellett elmarasztalni a kereskedőket és az iparosokat. Harminchárom esetben csupán figyelmeztetést kaptak a szabályszegők. Ötvenötször viszont szabálysértési eljárás indult, s a bírságok 600 és 6000 forint között voltak. Az árelenőrzóseket a jövőben az arra hivatottak igyekeznek még hatékonyabban, és a társszervekkel — a népi ellenőrzéssel, a rendőrséggel és másokkal — együttműködve -sűrűbben végezni Marcaliban és környékén. Éljen a Szovjetunió, a béke szilárd támasza!
