Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-02 / 77. szám

19P5. április 2., kedd

Somogyi Néplap

5

A

szabadság

születése

így látták

A KORTÁRSAK

Hazáink felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére holnap este ünnepi műsort ad a Kaposvárt Csi- ky Gergely Színház, Ascher Tamást, az est rendezőjét kérdeztük: milyen elgondolás alapján állt össze a megemlékező program.

— A műsor első része a hivatalos ünnepség, második része pedig a színház művészeinek tisztelgése a negyvenedik évforduló előtt. A dokiuimientumjellegű, versekkel színesített irodáim! ösz- szeálíítást Spiró György, színházunk dramaturgja készítette.

— Mit láthatunk a műsorban?

— Nem szokványos felszabadulási műsor lesz, hiszen úgy gondoltuk, negyven év eseményeit, eredményéit nagyon nehéz lenne egy órában átfogóan bemutatni. Ehelyett összeállításunk a szabadság megszületésének pillanatát járja körüí irodalmi művek részletéinek segítségével.

— Mely szerzők műveiből áll össze a háború utolsó hónapjainak krónikája?

— Megszólalnak az összeállításiban. a kortársak Darvas Józseftől Márai Sándorig, Illyés Gyulától Pilinszky Jánosig, Nagy Lajostól Ott- lik Gézáig, míg végül a fel- szabadulás utáni nemzedék nagyjainak, Juhász Fetrenc- nek és Nagy Lászlónak a művei hangzanak el. Vagyis a kommunista baloldal és a baloldali polgárt értelmiség legjobbjainak írásai tükrözik azt, hogyan fejlődött véleményük és gondolkodásuk a német megszállás hónapjaiban, Budapest felszabadulása után, a kezdődő koalíciós idők sok reményt, de sokféle zavaros gondolatot is hordozó időszakában. Olyan íróknak az érzései, szorongásai kapnak hangöt, akik ha ízlésben és szemléletben voltak is köztük eltérések, egyben azonosak voltak: antifasiiz- musukban, jövő óhajtásában. Végül a műsor utolsó percei az ország teljes felszabadulásának időszakát tükrözik, a kivívott szabadságot ünnepük.

— Kiknek a tolmácsolásában hallhatjuk mindezt?

— A műsoriban a színház legjobbjai lépnek fel, Jordán Tamás, Máté Gábor, Pogány Judit, Molnár Piroska, Lázár Kati, Helyei László és másak. Vendégünk lesz a Tóth Lajos Általános Iskola énekkara, valamint a barcsi Boróka táncegyüttes Takács- László vezetésével

Véradónap

Hetente három alkalommal szervez a megyében véradónapot a kaposvári kórház. A minap Somogy- sárdon, az általános iskolában gyűltek össze három falu, Sárd, Űjvárfalva és Sörnyepuszta véradói, hogy segítsenek a rászorulóknak.

Dr. Nagy Lajos tizenöt éve a település körzeti orvosa, a felesége a helyi vöröskereszt-szervezet titkára, fontos segítője a véradás szervezésében.

— 1974-ben a kimagasló véradási eredményükre fölfigyeltek a megyében. Évente azóta is olyan százötvenen, százhatvanan jönnek el a véradónapra, melyet együtt

A községben hárman kaptak tizenötszörös véradást elismerést: Varga Géza,

Schludt László és Magyar Imre, tizennégyen a tízszeres véradásért részesültek kitüntetésben.

Dr. Tóth Ágnes, a kaposvári kórház véradóállOmásá- nak osztályvezető főorvosa elmondta:

— Biztonságos vérkészlettel rendelkezünk, ám előfordul, hogy teljesen friss vérre van szükségünk vér- készítmények előállítására. Ilyen eset volt a legutóbb, amikor Somogysérdrói hat, rendkívül ritka, AB vércsoportú embertől kértünk segítséget egy szívbetegnek, akit Budapesten operáltak. A budapesti kórházzal, ahol a somogyi szívbetegeket, operálják, megállapodtunk, hogy ne kelljen sokáig várakozniuk a műtétre a betegeteknek, biztosítjuk a szükséges vérmennyiséget, a vérkészítményeket.

H. B.

szervezitek a vöröskeresztes aktívákkal és a tanácstagokkal. Ez a szervezési mód a mi településünkön .bevált, kísérletképpen tőlünk indult el ez a kezdeményezés a hatékonyabb véradás szervezése érdekében — mondta dr. Nagy Lajos körzeti orvos.

A községben törődnek is a véradókkal, megbecsülik őket. Rendszeresen tartanak véradóünnepet a faluiban, a véradóik születésnapjáról sem feledkeznek meg.

Az idén, a fiatalok éve alkalmából a véradónap szervezésébe új véradók toborzása érdekében bekapcsolódott a KISZ is, ennek eredményeként több új fiatallal gyarapodott a véradók tábora Somogysárdon.

Horváth Béláné ötödik alkalommal adott vért. ö mesélte:

— A múlt év végén rendezett véradóünnepségen találkoztam azzal a családdal, amelyik Csökölyből azért jött él, hogy megköszönje azt az áldozatot, amit kisgyerekük felgyógyulásáért tettem.

A véradók rendszeresen kapnak köszönőlevelet azoktól, akiken segítettek. Van- csura Vilmosné, a dombóvári kesztyűgyár bedolgozója kilencedik alkalommal adott vért.

— Személyesen még találkoztam olyan emberrel, aki tőlem kaipott vért, de a köszönőlevelek is nagyon jól esnek. A férjem szintén véradó.

Horváth Gyula, a helyi termelőszövetkezet gépkocsi- vezetője hatodik alkalommal vett részt a véradáson. A vője is elkísérte.

KROÓNOSZ

' Rétegműsornak számít a közvélemény többsége szerint ez a szombat délutánonként jelentkező adás — én azonban, több mint két évtizednyi tapasztalat alapján. vitatkozom e véleménynyel. Az Új Zenei Újság ugyanis .nem csupán a klasz- sziküs muzsika kedvelőinek kis kasztjához szól. ötvözte ez az adássorozat az igényes szakmai kritikának és a könnyed ismeretterjesztésnek.

A műsor esszenciája: Kroó György hangverseny- és operakritikái. Mert a Zeneakadémia tanszékvezető tanára — egyszersmind a heti tájékoztató műsorok felelős szerkesztője -— nem egyszerűen szakmai elemzést és minősítést ad a kiemelkedő eseményekről, hanem esztétikai élményt is. Lendületes stílusából, metaforáinak szépségéből és ötlietességáből kitetszik, hogy a feledhetetlen Szabolcsi Bencének volt a tanítványa — szigorúsága alapján azonban mintha Eduard Hanslickot, a múlt század rettegett zenei ítészét váltaná elődjének. Nem tabu a számára egy viláighí- rű zongoraművész sem, nem bocsátja meg a legparányibb technikai fogyatékosságot, a legcsekélyebb stí.lustalansá- got, igénytelenséget sem. Az „ostiromcsapást és tömjént” Karinczy Ferene-i jelszavának szellemében képes az égig magasztalni a kiemelkedő produkciókat — és olyan mondatokat odasózni, mint: „ ... ha a Don O'ttaviót alakító énékessel kapcsolatban meghatározó követelmény,

hogy fiatal legyen, akkor X. tökéletesen megfelelt.” Vagy: „ .. . nem értem pontosan, mi indokolja a Magyar Álliami Operaházban olyan felkészültségű vendégrendezők foglalkoztatását, mint Z.”

Az adás ügyeletes szerkesztői, Meixner Mihály, Boros Attila és Nemes András azonban rendszerint módot találnak arra, hogy kisebb anyagok beiktatásával, a rádiós műfajok változatosságával oldják a szakkritikák ,,kroómikus” és „kroónoszi” töménységét. Hangulatukkal, személyességükkel afféle franciás köretnek számítanak a tápláló főeledel mellett a több nyelven kitűnően beszélő Győri. László, az elsősorban az olasz opera világának elkötelezett Kiskalmár Éva rövid riportjai, a napjaink nézőjét előnyben részesítő Varga Bálint András tudósításai és elemzései, no meg a rádió külföldi tudósítói, mindenekelőtt L ipovecz Iván és Csák Elemér által küldött, többnyire magyar aktualitásokat tartalmazó beszámolók, a világ koncer.tter- m! és operai újdonságairól, a hanglemezgyárak legfrissebb termékeiről készített kurta hírek.

Sajnálatos azonban, hogy kevés információt kapunk e műsorból a magyar vidék zenei életéről — még olyan kiváló együttesék szerepléseiről is, mint például a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar vagy a szegedi operatársulat. Holott hétköznapi örömetekről:, gondjainkról szívesebben hallanánk többet.

Lengyel András

Évente két—három kirándulás

Aktív mozgássérültek

Somogybán kétezernél több mozgássérült él, Hat- százötvenen tagijai a mozgáskorlátozottak egyesületének.

— öt éve jött létre ez a szervezet — mondja Hegedűs Lajosné ügyintéző a barátságosain berendezett

klubhelyiség melletti irodáiban. — Én vagyok csak fizetett alkalmazott, a többiek társadalmi munkában végzik a vezetőségi teendőket. Vannak funkciók, beosztások, de gyakorlatilag mindenki azt csinálja, amire éppen szükség van. Ha kell takarít, ha kell — mint ennek az épületnek a helyNem lesz a te talpadnak nyugalma

47.

A naszvadi telepes újra a földet Ikaristolgatta a csizmája hegyével. Nekem az áosorgástól a tutyiimiban hűlni kezdett a lábaim. Előtte este varrtam a talpát a felsőrészhez — ahol elvált attól — szappanozott fonállal, hogy erősebb legyen a szál, jobban tartson.

— Mit tud maga arról, mi történt veitek odaát. Mayer úr? Semmit, igaz-e?

Meigpendült a hangja, az acéldrót pattan így el. Máskülönben olyan feszült volt a csönd, mintha az egész Erdős hallgatózott volna. Akkor támad ilyen csönd, ha az ember lánya a Zselic rengetegében jár, s egyiszer- csak megszűnik a levélék zi- zegése.

— Úgy értse, ahogy mondom : árendás szegényember voltam én odaát, az a darabka föld el nem tarthatott bennünket, amit a sajátunknak mondhattunk. Birkalegelőnek tálán' jó lett volna az a homok, de termőbe nem fordíthattuk. Rá sem lehetett mez télláb menni a dtenyetü&kéktől... Dobált bennünket a sors is: 19 után Szlovákiához csatoltak a mi hazánktól, a háborúban visz- sza, azután újra fordult a kocka.

— Panasznapot majd a községházán tartanák, ott elmondhatja.

Apám zárni akarta előle a lelkét, de éreztem, hogy ez nem fog sikerülni. Mert akarva, nem akarva rá kellett figyelnem nekem is, a szavak vasmacskáival akasz- kodott az elmémbe.

— Mondtam, spórolok az idővel, gazda. Odaát tíz évvel 19 után a tót nyélív lett

a hivatalos, nem értettük az írást a saját szülőföldünkön: az Oszivanyecz Jóska kocs- máros fordítgatta le nekünk, mit és hogyan. A fordulás után meg a szlovákoknak kellett iDobrovárra pucolniuk, mert nem akartak katonát állítani a magyar hadiba. így pörögtünk tehetetlenül.

— Nem volt könnyű senkinek.

Apámban terebélyesedni kezdett a .türelem. Ügy megsajnáltam hirtelen; amiért olyan elveszetten toporgott ott, egykori udvarunk kerékvájta földjén. A kezét is ta-‘ nácstalanul lógatta a combja mellett. Nincs annál szomorúbb, ha a markunk üres, nem szorít kapanyelet, kukoricamorzsoló vasat, gyeplőt, edényfület: csak a lusta emberé meg a betegé üres sokat. Apám uj jai aztán magától találták meg és pattintották fel a dóznit, amiben az a büdös dohány volt. Az öregember közben egyre daráit, darált, nem volt ott a fülem a mondőkáján, csak ez .a 'kérdéskampója akadt a gondolataim közé:

— .Tudja, miilyen érzés az, ha egyszer arra ébred az ember, hogy ugyanaz a darabka föld, ahol él, tegnap óta más országot jelent?! Aki ezt meg nem élte, meg sem értheti. Aztán a háború: Szi- lasházán vonult át rajtunk a front, ott dolgoztunk a máséban, de két saját lóval. Drága két szép lovamat elhajtották a németek, ezt a kis gebét hagyták helyettük; akkora aknaszilánkos sebe volt, mint a két tenyerem együtt. Kikúráltam, életre le- helgettem... A háború után az a kutyaellette gazda magának akarta, alig tudtam a vejével kicsinálni, hogy az enyém maradhasson.

(Folytatjuk.)

reáillítása idején — falat dönt.

— Milyen előnnyel jár az egyesületi tagság?

— Minden szombaton öszszejövünk itt a klubban, és havonta egyszer a mozi üzemi vállalat filmvetítést rendez. A tagok használhatják a leteti könyvtárat), sőt a megyei könyvtár az ágyhoz kötött betegleknek házhoz szállítja a kért köteteket. Sokan váltottak színházbérletet, a vidékieket saját mikrobu- szunkkal szállítjuk be az előadásokra. Évente két-há- rom alkalommal kedvezményes kirándulást szervezünk. Gondoskodunk a tagság érdekképviseletéről, jogsegélyszolgálat és Trabant Hycomat alkatrészraktár áll rendelkezésükre. Az eddig is igen sikeresen tevékenykedő hímző éís bőrös szakkör mellett nemrég az MHSZ segítségével rádióamatőr klubot szerveztünk. Ha sikerül megfelelő számú hordozható URH- készüiléket b eszereznünk, az ágyhoz kötött rokkantak (kapcsolatot teremthetnek az egész ország területén lialkó sorstársaikkal.

— Miből jut minderre pénz?

— Az egyesületet a tanács egészségügyi osztálya és az országos szövetség támogatja. Ez persze nem elég, így minden évben körlevelet küldünk az intézményekhez, vállalatokhoz, szervezetekhez, s már egyre több helyről kapunk kedvező választ. Rendszeres anyagi támogatást nyújt többiek között a cukorgyár, a giafoomaforgal- mi és a textilművek. Más cégék tárgyi és eseti pénzbeli juttatásokkal segítenek, a MÉM Repülőgépes Szolgálattól például eszmei összegért vásárolhattunk kis teherautót. Néhány szocialista brigád társadalmi munkáját ajánlja fel rendszeresen, a Tóth Lajos Általános iskola fúvóseenökaira pedig Bogiáiti József vezetésével minden rendezvényünkön gondoskodik az ünnepélyes hangulatiról.

— Anyagi helyzetünk javításához ezentúl magunk is hozzá kívánunk járulni. Az év elején a megyei tanács megvásárolt számunkra egy igáid telket,' ahol üdülőbázist alakítunk ki. Elképzelésünk szerint már az őszre tíz vendég fogadására le- sízünk képesek, majd a .továbbiakban fokozatosan újabb pavilonokkal bővítjük a telepet Folyamatosan érkeznek a felajánlások, a tagság körében és egyes vállalatoktól már vagy százezer forintot gyűjtöttünk össze. A Somogy megyei Tervező vállalat térítésmentesen elkészíti a terveket,, a barcsi kavicsbánya -sódert szállít az építkezéshez. A 'telepem a haizai rokkantak kedvezményesen nyaralhatnak majd, a külföldi vendégek üdültetéséből viszont Olyan haszonra számítunk, ami anyagilag fenntartja az egyesületet.

Tartanak kapcsolatot a haláratokon túli szervezetekkel is?

— A nyár végén a Somogy megyei egyesület rendezte meg Fenyvesen a mozgássérültek első nemzetközi balatoni találkozóját. A tapasztalatcserén hat ország rOkkanitszer vezeted nek képviselői vettek részt, akikkel azóta is rendszeres levelezésben állunk. Ezentúl évente sor kerül ezekre a találkozókra. Idén. augusztusban Fo- nyódligetre már tizenöt országból várunk vendégeket, s itt adnak egymásnak randevút a mozgássérült fotósok is.

Tersztyánszky Krisztina