Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-12 / 59. szám

1985. március 12., kedd Somogyi Néplap 3 ÚJ vállalatvezetési formák Igazgatóválasztás az állami gazdaságokban Ettől az évtől kezdődőéin — a gazdaságirányítási rend­szer toválbfofefjilesztése, a gazdálkodás szervezeti rend­szerének korszerűsítése je­gyében — a somogyi mező- gazdasági, vízügyi, erdészeti vállalatoknál is életbe lép s a gyakorlatban valósul meg a vállalat szervezetével, il­letve vezetésévél kapcsolatos minisztertanácsi rendelet. Ezeknél a vállalatoknál a változással összefüggő tenni­valók törvényszerű demok­ratikus lebonyolítása fölött az egész országban a Me- dosz őrködik, és gondoskodik a körültekintő előkészítés­ről. Somogyiban a múlt év végétől és jelenleg is ez ad­ja a feladatok zömét a me­gyei bizottság munkatársai­nak; ebben az időszakban kiemelt tennivalónak tekin­tik felelősségteljes közremű­ködését. Gaál Tiborral, a Medosz Somogy megyei Bizottságá­nak közgazdasági és szo­ciálpolitikai munkatársával beszélgettünk erről a mun­káról. Megtudtuk, hogy et­től az évtől kezdődően a bárdibükki, az öreglaki és a böhönyei kivételével vala­mennyi somogyi állami gaz­daság vállalati tanács által vezetett vállalatként műkö­dik; Bárdibükkben, öregla­kon és Böhönyén a dolgo­zók küldöttgyűlése gyakorol­ja az állami tulajdon mű­ködtetésével kapcsolatos, va­lamint az igazgató fölötti legfontosabb munkáltatói jo­negyvenöt kilométer hosszú csőrendszer hálózza be a megyeszékhely utcáit; ennek végigpásztázása nagy figyelmet és türelmet igényel. Tavaly huszonegy gázszivárgást derítettek föl. Fotó: Gyertyás László Gázvezeték­vizsgálat Naponta találkozhatnak Kaposváron a járókelők a nagykanizsai KOGÁZ kaposvári üzemegységének dolgozóival, akik műszerekkel fölszerelkezve róják a város utcáit és tereit, hogy időben észrevegyék a gázszivárgást. Száz­Öntözési tanácskozás Az öntözéses gazdálkodás elmúlt évi eredményeiről és további feladatairól tanács­koztak tegnap a MÉM és az OVH szervezésében a szak­emberek Budapesten. Dénes Lajos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes bevezető előadásában el­mondta: megfelelő érdekelt­ség híján, és a műszaki fel­tételek fogyatékosságai miatt az öntözési terűiéit öt év alatt összesen százezer hek­tárral csökkent. Ily módon 1984-ben már csupán 292 ezer hektáron permetezték a növényeket mesterséges csa­padékkal. Tavaly központi intézkedéseket is hoztak az öntözés feltételeinek javítá­sára, a berendezések kapa­citásának jobb kihasználá­sára. Ennek eredményeként az öntözött terület csökke­nése megállt, s az öntöző kapacitások kihasználása ja­vult. Az idén az öntözött terü­let nagyságának megőrzése, sőt szerény mértékű növe­lése a feladat. A feltételek — állapította meg a minisz­terhelyettes — ehhez több­ségében adottak. Az öntö­zés fejlesztésére összesen 180 millió forint áll rendel­kezésre. Ebből 90 millió fo­rint állami támogatás jut az építés jellegű beruházások­ra, 30 millió forint pedig gépek, berendezések vásár­lására. Az állami tervbi­zottság döntésének értelmé­ben az aszálysújtotta me­gyék: Csongrád, Békés, Szol­nok, Hajdú és Bács-Kiskun üzemei ez évben is mente­sülnek a vízdíj fizetési kö­telezettség alól, amennyiben megfelelő módon használják ki berendezéseiket. Ugyancsak az ágazat fel­lendítését segítheti a ma­gyar—osztrák öntözési koo­peráció. Az Agrober együtt­működve az osztrák Bauer céggel összesen 11 ezer hek­táron korszerű öntöző tele­peket állít fel, ahol a Bauer berendezéseit és technoló­giáit alkalmazzák. A refe­renciaüzem munkáját a me­gyei növényvédelmi és agro­kémiai állomások, a vízügyi igazgatóságok, a termelési rendszerek és az Agrober is segítik majd. A legkorsze­rűbb technológia alkalmazá­sa során szerzett tapasztala­tok támpontul szolgálhatnak az öntözési beruházások gaz­daságosságának vizsgálatai­hoz is. A tanácskozáson felszó­lalók közül többen is han­goztatták: továbbra is fon­tos az öntözésnél a vízzel való fokozott takarékosság, és a megfelelő növényfajták kiválasztása. Amint elmond­ták, a következő évek fej­lesztéseinél a meliorációs munkákat szorosabb össz­hangba kell hozni az öntö­zés fejlesztésével, ez ugyanis javíthatja az öntözés hatás­fokát, jövedelmezőségét. gokat. Mindenütt a helyi szak­szervezeti bizottságok végez- t ., illetve végzik a válasz­tások előkészítését. A bizal­mi testületek ülésein meg­választották a működési szabályzatot összeállító bi­zottságot, ezt a szabályzatot terjesztik elfogadásra a vál­lalati tanács, illetve közgyű­lés vagy küldöttgyűlés elé. A bizalmi testület választja mag az előkészítő bizottsá­got, s meghatározza azt is, hány tagú legyen a vállalati tanács. Megyénk állami gazdasá­gaiban ezen a héten teszik meg az új vállalatvezetési formákra való áttéirés első gyakorlati lépéseit. Tegnap a Bárditoüikki Állami Gaála- ságban a munkahelyek dol­gozóit képviselő harminchat küldött titkos szavazással megerősítette igazgatói tisz­tében Kiss Jánost, majd megválasztotta a vezetőség további tíz tagiját. Ma a ku­tas: és a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban, pénte­ken. pedig a Dél-somogyi Állami Gazdaságban alakul meg a legjelentősebb új vállalatvezetési forma; a vállalati tanács. Ez a válla­latvezetés képviselőiből és a dolgozók választott küldöt­teiből. áld, s a kollektív veze­tő testületnek az igazgató is tagja. A gáz szivárgását ellenőrző műszerrel pásztázzák végig a töld alatti csőhálózatot. Ügyelet éjjel-nappal. Rendszeresen ellenőrzik a városi gáz nyomását. A szenvedélyes propagandista Zsúfolt napja volt csütör­tökön Hernesz Jánosnak. Az operáció óta most először járkált többet a városban. Többször keresltem odahaza napközben, végül azonban csatk késő délután sikerüli •találkoznunk. — Most már lábadozok, s szeretnék minél előbb dol­gozni — mondja a Dél-du­nántúli Vízügyi Építő Vál­lalat anyaggazdálkodási és szállítási osztályvezetője. Lefogyott, amióta beteges­kedik, a barátságossága, a mosolygóssáiga azonban ugyanolyan, mint azelőtt. — S mii vain most a párt- oktatás hallgatóival? Széttárja a kezét; — Most egy kis kényszer­szünetet tartunk ... Azitán hamarosan folytatjuk a fog­lalkozásokat. Ez az első ko­molyabb betegségem: epekő­vel műtötték. Hernesz János régi, nagy tapasztal atú propagandista, aki arról ismert, hogy min­dig az életből vett példákkal fűszerezi az előadásait. A párttitkártól tudom: olyan légkört teremt, hogy valódi Vita 'bontakozhasson ki. S mindig alkalmazkodik annak a társaságnak a szájízéhez, amelyiknek tanifolyamot vezet. így volt ez a telepen, a központban és most az 1. sz. főépítésvezeitőségen is. — Mikor kezdődött a pro- pagandistaság ? Mosolyogva mondja, hogy ez régi történet. — ötvenegyben volt, hogy az akkori vállalatomtól, az állami építőktől valaki nem mentt él családi okokból az egyhónapos nyári propagan­dista 'iskolára, s mint fiatal párttagot engem küldtek el. Utána már ment minden mint a karikacsapás. Kap­tam egy csapatot, aztán év­ről évre megbíztak újabb feladatokkal. A Sáévtői 1970- ben, az alakulásaikor kerül­tem a Délvióphez, s azóta vezetek különféle tanfolya­mokat, most éppen olyat, amelyen az időszerű kérdé­sekkel foglalkozunk. — Mi a fittka annak, hogy olyan érdekesek az előadá­sai? — Az elmúlt évtizedek bi­zonyították, hogy száraz anyaggal nem lehet huszon­öt—harminc ember érdeklő­dését lékötnii. A fűszerezéssel azonban igen. Így aztán min­den évben azok fejezték be a tanfolyamat, aktiík elkezd­ték, legföljebb betegség mi­att maradtak ki... A szépen berendezett Áp­rilis 4. közi .lakásban ott a színestévé, sok könyv, mag­nósrádió. A székrényben so­rakoznak a propagandista jegyzetei. Minden hala tón- földvári és -szemesi fölké­szítő tanfolyam jegyzeteit őrzi. — Az az igazság, hogy napokig keresék-kutatok egy-egy előadás előtt. Nézem a tévéműsorokat, olvasom az újságókat. Arra persze vi­gyázok, nehogy ólyat ismé­teljek, amit úgyis mindenki tud. A fölkészülésbe fekte­tett energia, a fáradtság mégis megéri, amikor a hall­gatók azt mondják egy elő­adás után, hogy érdekes volt. Sókat segít a feleségem is, megértésével', ha hétvégeken az anyagot, a határozatokat forgalom. — Le tudija-e mérni a pro­pagandista az oktatás hasz­nát? — Szerintem igen, hiszen az is eredmény, amikor az úgynevezett kényes kérdé­sekről is őszintén, nyíltan be­szélünk egymással az ár­emeléstől a lengyelországi helyzetig. S a magyarázato­kat is elfogadták. Azt tar­tom, ha hiányozna az őszin­teség. akkor a következő fog­lalkozáson már nyolcán se lennénk! Az érdeklődést nö­velem azzal, hogy olykor megbízok egy-egy hallgatót öt—nyolcperces kiselőadás­sal. A többiek megvitatják, Kiegészítik. Ez esetenként bevált. Hemesz János vezető pro­pagandista a vállalatnál, a városi pártbizottság, a Me- dosz megyei bizottsága is megkéri olykor, hogy ellen­őrizze a tanfolyamokat. Mindig és mindenkinek szí­vesen ad tanácsot, felhívja a figyelmet, ha brosúrát ol­vasnak fiel, vagy rendszerte­lenek a foglalkozások. A szenvedélyességét persze ne­héz másokba átültetni, még­is következetesen törekszik erre. Különösen most, ami­kor a felszabadulás 40. év­fordulójának tiszteletére a négy évtized fejlődését is falelevenítik. — Én 1945-fben azonnal bekapcsolódtam az ifjúsági mozgalomba, sök nagy ren­dezvény szervezője voltam. Örömmel Olvastam erről az utóbbi időben kiadott me­gyei ifjúságimozgalom- törté­neti könyvekben is. Termé­szetes, hogy a szemtanú sze­mével más a foglalkozás, mintha ezt valaki csak könyvből tanulja meg. Ke­reskedősegédként kezdtem, állandóan tanultam, képez­tem magam, s így lettem osztályvezető. Most meg már nyugdíjba készülök az idén. Hiányozná fog a vállalat, a pártökitatás, a hallgatóim 'is... Lajos Géza Belvíz az ország észak* keleti részén A csapadék és az olvadás -hatására az ország egyes ré­szein, főleg az északkeleti térségekben belvíz gyűlt össze a mélyebb területe­iken. A nappali felmelegedés ugyanis csak a jeges talaj felszínét olvasztotta meg néhány centiméter mélység­ben, s lejjebb még 10—20 centiméter vastag fagyott réteg gátolja a hóié laszi- várgását. Pedig a mélyebb rétegek könnyen befogad­nák, mert a szokásosnál alacsonyabb a talajvíz szint­je, s az időjárás még nem pótolta a korábbi csapadék­adósságát. A jelzések sze­rint Borsodban mintegy ki­lencezer, Szabolcs-Szatmár megyében pedig 17 ezer hektárnyi területen keletke­zett belvíz. Az ország hegy- és domb­vidékein a lassú olvadás ál­talában a patakok medré­nek alig 30—50 százalékát töltötte meg vízzel. A Mát­ra és Bükk térségében azon­ban több patak kilépett medréből, s egyes települé­seken, főként az átereszek, átvezető árkok, híd alatti szakaszok eltömődése miatt kiáradt víz házakat veszé­lyeztetett Szakemberek tanulmányozzák a korrózió által pusztított víz­záró berendezéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents